Az elmúlt évek galaktikus nóvái

Az elmúlt másfél évben fordult a figyelmem a változócsillagok világa, azon belül is a nóvák, visszatérő nóvák felé. Régebbi cikkben ecsetelem, hogy mennyire izgalmas várni egy-egy ilyen objektum kitörését, esetleg felfedezni azt. Még inkább lelkesítő volt, mikor tegnap Szauer Ágoston M6-M7-ről készített fotói egy év távlatából felfedeztem a "Nova Sgr 2020 No. 3." jelzésű eléggé fényes nóvát; azon a képen amely két nappal a hivatalos felfedezés előtt készült!!!. Tényleg durva belegondolni, mik bújhatnak meg egy-egy véletlenül "ellőtt" fotón.

Ebben a bejegyzésben azokat a nóvákat mutatom be, amelyek 2015. január 1-től villantak fel a galaxisunkban. Készítettem egy térképet, és lesz egy táblázatos felsorolás is. Íme a térkép az elmúlt bő 5 év nóváiról (valamint az ismert visszatérő nóvákról):

A térkép azokat a nóvákat (piros) ábrázolja, melyeket 2015.01.01. óta fedeztek fel galaxisunkban. Zöld csillaggal az ismert visszatérő nóvákat látjuk. Érdekesség, hogy a felfedezett nóvákat az különbözteti meg a visszatérőktől, hogy kitörésüket legalább két alkalommal észlelték: elképzelhető tehát, hogy egy-egy felfedezett nóva újból kitör, ezáltal átkerül a visszatérő nóvák osztályába.

A térkép alapján igazolódnak a logikus feltevések: 1. nóvák a Tejútrendszer síkjától 30°-nál távolabb nagyon ritkák. 2. A Tejút síkján belül a jelenségek 2/3-a a galaxis magjának 30°-40-os °környezetében fordul elő. A legígéretesebb területek nóvakeresés szempontjából tehát a következő csillagképek: Lupus, Scorpius, Sagittarius, Ophiuchus, Scutum. Magyarország területéről a Norma, Ara és Corona Australis területei kevésbé relevánsak, bár a Corona Australisban elméletileg nem lehetetlen fotografikusan észlelni. Nem teszi egyszerűvé az észlelést a galaxis fősíkjában lévő rengeteg poranyag. Ott ahol sok poranyag található a nóvák jelentős halványodást, vörösödést "szenvednek". Kevésbé "poros" vidékeken viszont a mezőcsillagok hatalmas száma nehezíti meg a keresést. 

A nóvák előfordulásának területi megoszlása tehát határozott képet mutat. Ám, hogy egy évben mikor és mennyi nóva robban lehetetlen megjósolni. A számok alapján úgy tűnik évente 7-15 nóvára számíthatunk. Tehát nagyjából minden hónapra jut valami észlelni való. 

A nóvák fényessége igen tág határok között ingadozik. 2015. január 1-től napjainkig az időszak legfényesebb jelensége a 3,7 magnitúdóig fényesedő Nova Reticuli 2020, a leghalványabb felfedezett pedig a Nova Vulpeculae 2019 16,3 magnitúdós csúcsfényességgel. Általában 10-12 magnitúdó környékén fedezik fel ezeket az objektumokat. 

A felfedezett galaktikus nóvák listája az alábbi linken érhető el: 
https://asd.gsfc.nasa.gov/Koji.Mukai/novae/novae.html