2019. december 20., péntek

Jelenségnaptár 2020

2020 fontosabb csillagászati eseményeinek (szubjektív válogatás) listája:


JANUÁR
5. Föld napközelben
9. mű Geminorium fedés (16:55UT)
11. Hold 1°-ra az M44-től
10. Félárnyékos holdfogyatkozás
21. ZC2451 fedése (06:57 UT)
23. Jupiter 1°-ra a Holdtól
27. Vénusz és Neptunusz 4’-re egymástól!
28. Hold, Vénusz, Neptunusz együttállás

FEBRUÁR
6. éta Geminorium fedés (01:22UT)
10. Merkúr kedvező esti láthatósága
19. Hold, Mars, Jupiter és Szaturnusz eá.
29. Mars és M22 eá.

MÁRCIUS
8. Vénusz Uránusz eá.
18. Hold, Mars, Szaturnusz és Jupiter eá.
20. Mars Jupiter szoros együttállás
24. Vénusz legnagyobb K-i kitérésben
29. epszilon Tauri fedés (19:41UT)
30. 114 Tauri fedés

ÁPRILIS
1. Mars Szaturnusz szoros együttállás
3. A Vénusz a Fiastyúkban!
15. Hold, Jupiter, Szaturnusz és Mars eá.
26. Vesta kisbolygó fedése
29. 7 Cancri fedése

MÁJUS
1. Merkúr és Uránusz 17’-re egymástól
12. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
15. Hold Mars együttállás
22. Merkúr 1°-ra a Vénusztól
24. Hold, Merkúr és Vénusz eá.
26. Merkúr kedvező esti láthatósága
27. Hold és M44

JÚNIUS
3. Vénusz alsó együttállásban
5. Félárnyékos holdfogyatkozás
9. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
13. Hold, Mars és Neptunusz eá.
15. NLC szezon kezdete
17. ZC368 fedés (02:14UT)
19. Vénusz fedés (tőlünk csak szoros eá.)!
21. Részleges 5%-os napfogyatkozás!
22. Nyári napforduló
23. Hold és M44 együttállás

JÚLIUS
4. Föld naptávolban
8. Vénusz legnagyobb fényessége
11. Vénusz Aldebaran együttállás
12. Hold Mars együttállás
14. Jupiter oppozícióban
15. Pallas oppozícióban
17. Hold, Vénusz és Aldebaran eá.
20. Szaturnusz oppozícióban
27. Merkúr kedvező hajnali láthatósága

AUGUSZTUS
12. Perseidák meteorraj
13. Vénusz legnagyobb Ny-i kitérésben
15. 1 Geminorium fedés
17. ZC1221 (03:12UT)
25. béta Scorpii fedés (18:45 UT)
28. Ceres oppozícióban

SZEPTEMBER
6. Mars a Holdtól 5’-re!
11. Neptunusz oppozícióban
14. Hold, Vénusz és M44 eá.
14. ZC1308 fedése (03:42UT)
20. mű Librae fedés
22. Őszi napéjegyenlőség
25. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.

OKTÓBER
1. Szaturnusz gyűrűjének legjobb látványa
3. Hold-Mars együttállás
3. Vénusz Regulus együttállás
9. 48 Geminorium fedés
10. 9 Cancri fedés
14. Mars oppozícióban (22”)
21. lambda Sagittarii fedés (18:44UT)
22. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
31. Uránusz oppozícióban

NOVEMBER
10. Merkúr kedvező hajnali láthatósága
11. ZC1702 fedése (05:48UT)
13. Hold, Vénusz és Merkúr eá.
14. Merkúr fedés a nappali égen!
19. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
30. Leonidák meteorraj

DECEMBER
7. Vesta kisbolygó fedése
14. Merkúr fedés
17. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
17. Geminidák meteorraj
21. A Jupiter és a Szaturnusz 6’-re egymástól!
21. 30 Piscium fedés
21. Téli napforduló

eá.: együttállás

2019. december 13., péntek

Két évtizeddel később

A minap a "Hallo Northern Sky" nevű planetáriumprogramban nézelődtem, és visszamentem az időben arra a napra, mikor először láttam meg távcsőben a Holdat. Ez a nevezetes nap 2002. december 26-a volt, és reggel 8-9 óra között történt a (számomra történelmi) megfigyelés. Ehhez az első távcsövem volt a segítségemre: egy 50/500-as kis akromatikus refraktor.
Felidézve a régi emlékeket, arra gondoltam, hogy vajon mikor ismétlődik meg ez az égi helyzet december 26-án legközelebb? Vajon találok olyan napot a következő években, mikor ezen a reggelen nagyjából hasonló fázisban mutatkozik majd legközelebbi szomszédunk? És bizony találtam! :-) Sőt nem is kicsit hasonló a kép!
Ahogy lapoztam az időben, elérkeztem a következő dátumhoz: 2021. december 26. 08:00 - nos megnéztem alaposan a Hold helyét. Leesett az állam! A Hold nemcsak hogy hasonló fázisban fog mutatkozni azon a reggelen, hanem szinte fokra ugyan ott tartózkodik majd az égi koordináta hálózaton belül! A csillagok közötti helyzete szinte abszolút megegyezik a 19 évvel azelőtti állapothoz képest...
Ha Isten is segít, és élünk még azon a napon, akkor mindenképpen ott fogok állni Nagyvarsányi otthonunk udvarán, és egy 50mm-es távcsővel megkukkolom a Holdat. Jó lesz így nosztalgiázni!

Készítettem két képernyőfotót, a két nap égi felállásáról: természetesen a bolygók nincsenek ugyan ott, de a Hold szinte pontosan:
2002. december 26. 08:00

2021. december 26. 08:00
Érdekes dolog a csillagok világa! :-)

2019. november 25., hétfő

Novemberi együttállások

2019 novemberében hemzsegtek a szép együttállások, látványos csillagászati események. Íme egy kis képes összefoglaló:

A Vénusz és a Jupiter együttállása 2019.11.24-én este. A bolygók legnagyobb közelsége 1°24' volt, amely már nagyon feltűnővé tette a jelenséget. 10×42-es binokulárral figyeltem az eseményt és fotóztam is.
Ez az együttállás egyébként nagyon hasonlít a 2005 szeptember 1-i együttállásra; akkor szintén ez a két bolygó közelítette meg egymást.

Jupiter és a Vénusz Nagyobb nagyítással, teleobjektívvel

A Hold és a Merkúr együttállása 2019.11.25-én hajnalban. A két égitest legszorosabb közelsége 0,5° körül alakult, ám ez nem volt látható hazánkból. A Merkúrnak idén pontosan ebben az időszakban volt az egyik legjobb láthatósága.

A holdsarló és a Merkúr párosa teleobjektívvel

2019. november 11., hétfő

Merkúr átvonulás 2019.11.11-én


MERKÚR ÁTVONULÁS
2019. november 11-én

-

A 2019-es esztendőben több szép csillagászati jelenséget is megfigyelhettünk, s ezek között a leglátványosabb a Merkúr átvonulása volt a Nap előtt mely késő délután volt látható Magyarország területéről. A novemberi időjárás nem volt túl kegyes, de azért valamennyit lehetett látni a jelenségből. Legközelebb sajnos csak 13 év múlva lesz látható újból a Merkúr apró korongja a Nap előtt!

Az esemény teljes megfigyelésére kevés helyről adódott lehetőség: gyakorlatilag csak Dél-Amerika volt az egyetlen kontinens, ahonnan a jelenség végig látható volt. Emellett Afrika nyugati csücske és Észak-Amerika keleti területeiről látszott a teljes tranzit. Európából (benne hazánkból is) az átvonulás még zajlott a napnyugta időpontjában. Az alábbi térkép mutatja a megfigyelhetőséget a világ különböző pontjain:

Akárcsak 2016. május 9.-én, a tranzit csak részben volt megfigyelhető: Az ország különböző területei között fél óra eltérés volt a helyi napnyugta időpontjában, és a délnyugati határvidéken lévő megfigyelők majdnem láthatták az átvonulás közepét.
A Merkúr és a Nap első érintkezésére 12:35:25 UT-kor került sor, amikor a Nap 18-20 fokos magasságban tartózkodott a magyar megfigyelők nézőpontjából. A két égitest látszó méretében is hatalmas különbség mutatkozott:

Merkúr:               d = 10.0”             (a Nap átmérőjének 1/194-ed része)
Nap:                   d = 1938.3”        (a napfelszín üresnek látszott)

Három és fél évvel ezelőtt a két égitest méretkülönbségének aránya 1/155 volt, így most bizony sokkal apróbb volt a Merkúr a Naphoz képest. Ennek oka, hogy a Föld napközelben lesz nemsokára, és a Merkúr is. Viszont a Merkúr napközelsége azt okozza, hogy a Földtől távolabb kerül.

Műszerek

A jelenséget a 130/650-es Newton távcsövemmel figyeltem meg, és akárcsak három éve az objektívet 43mm-re blendéztem le. Így gyakorlatilag egy 43/650-es, f/15-ös távcsővel néztem meg a jelenséget, és ezzel mértem a kontaktusadatokat is. Egy 17mm-es okulárt használtam, 38×-os nagyítással és megpróbáltam fotózni is!

Az észlelés menete

A Nap-Merkúr randevúról természetesen már nagyon régen tudtam, több évvel ezelőtt. Pár nappal az átvonulás előtt megszületett a kisfiam, így számomra különösen emlékezetes marad ez a megfigyelés 😊. Sok problémám adódott azzal, hogy megfelelő fotókat készítsek, ugyanis a Newton tubusom nem alkalmas a primer fókuszú fotózásra. A Canon EOS tükörreflexes váz benézőkéjén keresztül nagyon nehéz volt fotózni, és a jelentős kómahiba miatt nem is tudtam a teljes látómezőben éles képet készíteni. Mindegy! Úgy voltam vele, hogy igyekszem a Merkúrt megörökíteni, nem a teljes napkorongot. Másik nehézség volt, hogy a harmadik emeleti erkélyünk DDK-i tájolású, így a DDNy-i horizontot még éppen el tudom érni távcsővel. Tehát tudtam, hogy az erkélyünkről maximum az első negyven percet láthatom.

Mikor eljött az átvonulás napja, már jó előre elkészültem. Sajnos az időjárás nem kegyelmezett: az átvonulás alatt végig erősen fátyolfelhős volt az ég, és sokszor a Nap teljes takarásban volt. Hála Istennek az első és a második kontaktus idején csak fátyolfelhős volt ott az ég, ahol a Nap tartózkodott. Így sikerült megmérnem őket:

I. KONTAKTUS:             12:35:34 UT (+/- 2sec)
II. KONTAKTUS:            12:37:13 UT

Az első kontaktus időpontját nehéz volt megbecsülni. Ebben az is nagy nehézséget okozott, hogy a nagyítást nem növelhettem 38×-osnál tovább, mert a fátyolfelhőzet folyamatosan takarta a Napot és fényszegény volt a kép. Aztán a belépés után megérkeztek a folyamatosan vándorló felhők, így sajnos csak szakaszosan volt lehetőségem bármit is megpillantani. Olyankor egy- másfél percig jó volt minden, de aztán újra jöttek a felhők. Ez ment gyakorlatilag 13:14 UT-ig, amikoris a Nap már lassan eltűnt a társasház fala mögött. Ekkorra azonban DNy-i irányból már szinte teljesen bezáródott a felhőzet. Látszott hol van a Nap, de távcsővel képtelenség volt bármit is megpillantani.

A Nap felszíne a megfigyelés idején szinte teljesen üres volt, bár annyira nem is volt sok idő megfigyelni a napfelszínt. Örültem hogy ebben a szűk háromnegyed órában egyáltalán láttam magát a Merkúrt. A kis apró korongja nagyon fekete volt, és bizony nagyon pici is; három évvel ezelőtt valahogy nagyobbnak éreztem a Naphoz képest. Ennek okairól már a cikk elején beszéltünk.

Ahogy említettem, nagyon  nehéz volt fotózni: a fókuszálás, a felhők, a fényszegény kép, mind-mind közrejátszott ebben. Azért két normálisabb fotót mégis csak sikerült összehozni. Az egyik fentebb, a másik itt lent látható:

Az egyik legjobban sikerült kép! Sajnos csak 2-3 perces szünetek adódtak, amikor a fókuszálást, exponálást
és minden egyebet gyorsan el kellett végezni.
Canon EOS 1100D + 130/650 Newton 43mm-re blendézve, okulárprojekció (17mm-es Plössl okulár)

Összegzés:

Akárcsak három éve, a jelenséget most sem sikerült zökkenőmentesen megfigyelni. Sőt! Most talán még keményebbek voltak a körülmények. A megfigyelés táblázatos összegzése:

Dátum:                             2019. november 11.
Megfigyelő:                      Cseh Viktor, Cseh-Nagy Katalin
Helyszín:                          Debrecen, GPS: 47.524N 21.621E
Távcső:                            130/650 Newton 43mm-re blendézve = f/15.1-es fényerővel
                                         + 17mm-es okulár 38×-os nagyítással
Légkör:                             S-4 / T-3 (folyamatos fátyolfelhőzet, vonuló felhőpamacsok)
Megfigy. hossza:              szűk háromnegyed óra

Fred Espenak amerikai csillagász már közzétette a következő Merkúr átvonulás adatait is, amit alább láthatunk. Jó készülődést mindenkinek 2032 novemberéig! :)


2019. november 11., Cseh Viktor, Debrecen