Fényes szupernóva az M101-ben: SN 2023ixf

A tranziens objektumok kedvelőit az északi féltekén 2023-sem kápráztatta el eddig túl sok fényes jelenséggel. Csak egy nóvát sikerült észlelnem május végéig, azóta pedig csak pár halvány nóvakitörés történt, meg kettő a déli égen amit esély sem volt észlelni.

Most viszont egy nagyon fényes szupernóvát fedezett fel Koichi Itagaki. A felfedezés 2023.05.19-én történt meg, a csillag fényessége 14,9 magnitúdó volt. Azóta a szupernóva szépen fényesedik, jelenleg 11,0 magnitúdónál tetőzni látszik a fényesség.  Ilyen fényességű szupernóvát nagyon ritkán lehet látni, így mindenképpen érdemes megnézni. Valószínűleg az esemény is igen intenzív, de az is benne van a dologban, hogy az M 101 viszonylag közeli csillagváros. Jómagam még nem tudtam megfigyelni, de hamarosan lefotózom ha a felhők nem szólnak közbe. Szeretném kimérni a csillag fényességét.

A szupernóva helye az M101 galaxisban

Az SN 2023ixf fénygörbéje a felfedezéstől 2023.05.28-ig

Frissítés:

Fidrich Róbert barátom már tudta fotózni a nóvát, és egy rövid ismertetőt is írt róla a blogján. A szöveg és képanyag az alábbi linken megtakinthető:

http://vendegcsillagkereso.blogspot.com/2023/05/fenyes-szupernova-az-m101-ben.html

2023.05.28. - Tegnap, 27-én este végre én is le tudtam fotózni a szupernóvát, igaz csak a társasház udvaráról. A 10×20 sec-os összegképen szépen látszik a galaxis, és a fényes SN 2023ixf. Méréseim szerint a csillag fényessége 10,97 TG magnitúdó volt a megfigyelés időpontjában. Ilyen szupernóvát tényleg ritkán lehet látni! Nagyon fényes! 

Alább megtekinthető a szerény fotó a csillagról és a szülőgalaxisáról, az M 101-ről:

Kitört az U Scorpii visszatérő nóva

2021-ben sokat beszélgettünk változós ismerőseimmel - főleg Fidrich Róberttel - hogy az U Scorpii visszatérő nóva már "igencsak" esedékes lenne. Már tavaly is aktuális lett volna, így már arra gondolt mindenki, hogy lemaradtunk róla, amikor a terület a Nap fényözönében tartózkodott. Nos nem így történt a dolog...

2022.06.06-án este érkezett egy e-mail Masayuki Moriyama-tól, melyben kéri a megerősítő megfigyeléséket, ugyanis 20220606.72030 UT-kor a visszatérő nóvát 11,4 magnitúdónak észlelte. Az üzenetet olvasva rögtön eldöntöttem, hogy fotózok, így ki is pakoltam az erkélyre. Sajnos 21:55 UT-ig sűrű fátyolfelhő takarta a területet, így csak ekkor tudtam fotózni. Az alábbi összegkép mutatja a nóvát, melyet Debrecenből készítettem:

A fotómon a nóva fényessége kb. 8,7 magnitúdó, melyet a vizuális látvány is megerősített. Pár napja írta Fidrich Róbert, hogy már nagyon aktuális lenne a kitörés, erre tessék, meg is történt. Én 05.27-én fotóztam az U Scorpii-t, akkor még 16,0 magnitúdó alatt volt a fényessége. Kíváncsi vagyok meddig fog fényesedni, és meddig tartózkodik maximumban?! Ennek a csillagnak a kitörését még nem láttam sohasem.

Az AAVSO keresőtérképe a nóvához

Az U Scorpii helye a Tejútrendszer fősíkjában

Később Robi jelezte, hogy a fényesség már 8,1 magnitúdó! A nóva gyorsan fényesedik. Most e sorok írásakor 7,8 magnitúdós megfigyelések születnek a Távol-Keleten, ahol már sötét van. Ma este mindenképpen újból észlelem a csillagot!

2022.06.07. 21:35UT - Ezen az estén újból észleltem a nóvát abban a reményben, hogy kissé fényesebb lesz, ugyan az észlelések erre utaltak napközben. Viszont az a helyzet, hogy a nóva már elkezdett halványodni, így gyakorlatilag újra 8,6 magnitúdósnak láttam. A közelgő Hold miatt a napokban nem lesz egyszerű az észlelés, de azért próbálkozom majd!

2022.06.18. 21:00UT - Sokáig nem tudtam az időjárás és a Hold miatt észlelni a csillagot de ezen az estén sikerült. A fényszennyezett égen 10×20 sec-os képeken kivehető a csillag. Fényessége vizuálisan és a fotók zöld csatornáján is 13,6 magnitúdó. 

2022.06.21. 21:02UT - Ezen az estén a Hortobágyról fotóztam az U Scorpii-t. A kitűnő égen természetesen nagyon könnyen látszott a csillag, és a fotómasina is sokkal fényesebbnek mutatta a nagyobb érzékenységnek és hosszabb expóknak köszönhetően. Pedig bizony már csak 14,3 magnitúdós a visszatérő nóva. Gyorsan halványodik, lassan "kicsúszik" a vizuális észlelők kezéből. Nagyobb távcsövekkel persze még elérhető.

Törpenóva a Nagy Kutyában: ASASSN-22bs

2022.02.08-án délután jött a hír, hogy egy fényes tranzienst találtak a Nagy Kutya csillagképben, kb 3 fokra az M41-től K-re. Az égitestet 12,2 magnitúdós fényességnél fedezték fel, jómagam este le is tudtam fotózni Debrecenből a kis teleobjektívemmel. A jelenség pozícióját a következő térkép jeleníti meg:

Hála Istennek aznap egy felhőlyukon keresztül sikerült lefotóznom a törpenóvát. Az égbolt átlátszósága fantasztikus volt, és 6 db felvételre nem másztak be a felhők túlságosan. Az összegzett képet alább bemutatom:

A V392 Persei "majdnem felfedezése"

2021 márciusában írtam egy blogbejegyzést egy nagy meghatározó élményemről, a Nova Sgr 2020 No. 3 megtalálásáról egy magyar asztrofotón. A Szauer Ágoston felvételén, a felfedezése előtt másfél nappal látszó objektum elindított egy olyan úton amin eddig amatőrcsillagászként nem jártam. A blogbejegyzés itt olvasható: 

https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2021/03/egy-galaktikus-nova-utolagos-megtalalasa.html

Azóta keresem, kutatom a mások és magam asztrofotóin, hogy egy-egy tranziens jelenség meg lett-e örökítve a fotós tudtán kívül. Több olyan saját fotót is találtam amin ugyan nem látszik az időszak nóvája, de nagyon közel készült az adott fotó a felfedezés időpontjához. Sőt! Pl. két nóva esetében a V435 CMa és a V3666 Oph területeit a felfedezések előtt 1-2 nappal megörökítettem. Sajnos a kis alapobjektíves képeken a HMG még jó ég esetében sem kúszik 8.0-8.2 magnitúdó alá. Így ezek nem látszottak, viszont hajmeresztő volt látni, mennyire közel jártam egy első észleléshez...

Nos a képeimet tovább nézegetve egy újabb fényes nóva felfedezésének időpontjához érkeztem: a V392 Per- 2018.04.29-én találták meg és maximumában 6,2 magnitúdóig fényesedett! Az év egyik leglátványosabb nóvája volt. Mivel akkor még nem nagyon érdekelt a változócsillagok világa, ezért nem figyeltem ezeket a híreket. Nem tudtam a nóváról.

Viszont találtam egy képet, melyet pont az esküvőnk előtti hétvégén Nagyvarsányból készítettem. Jól emlékszem hogy esti séta közben, elsétáltunk egyik kedvenc észlelőhelyemre, és a Vénusz lenyugvását figyeltük. Közben a telihold fényében fotóztam az eget. Nos az egyik ilyen felvételen találtam meg a nóvát, a felfedezés előtt egy nappal!!! Huh! Még a hideg is kiráz attól, hogy nem tudva a dologról Nakamura Judzsi előtt egy nappal már észleltem a csillag fényét. Persze nem elég csak fotózni, meg is kell találni a csillagot: az a nagyobb munka! Íme a fotó, kinagyítva és felerősítve egy kis inzerten a nóva:

A nóva az ominózus fotón, melyet csak másnap április 29-én fedeztek fel. A telihold fénye miatt nem lehetett sokat exponálni, és nem is ez volt a cél.

A nagyított inzert külön megmutatva, hogy jobban látsszon az eredmény. (Zöld csatorna)

A csíkokkal bejelölt kis csillag a nóva. Ugyan a közelben van egy 9,3 magnitúdós csillag, de a fotón 7,7 magnitúdónál nem látszik semmi sem ami halványabb. Úgyhogy minden bizonnyal ez a már fényesedő, kitörésben lévő V392 Persei.

Érdekes volt ez a kutakodás, és az eredmény: ismét fellelkesített! Nem is jól mondtam, mert inkább még inkább lendületet adott és megerősített abban, hogy érdemes rendszeresen fotózni az eget.

Törpenóva a Geminiben: TCP J07094936+1412280

Kodzsima Tadasi japán amatőr fedezte fel a törpenóvát 2021 december 28-án 13,6 magnitúdónál. A csillag egy nap alatt 12,2 magnitúdóig fényesedett, majd halványodni kezdett. Az alábbi térképek mutatják a feltűnésének helyét, a Gemini déli határvidéke mentén..

Az idei év első sikeresen megfigyelt tranziense a Geminiben felfényesedett törpenóva volt. Az objektum január 7-én már csak 14,0 magni körül járt. Színe a felvételeken egyértelműen zöldeskék. A fotón két vonalkával jelöltem. Nem valószínű, hogy visszafényesedik, de azért érdemes lesz szemmel tartani. A V0606 Vul is igen meglepő módon vislekdett.

Fényes nóvajelölt a Kosban: AT 2021afpi

Fényes vendégcsillag a Kos csillagképben:  MASTER OT J030227.28+191754.5 . A tranziens hosszú, eseménytelen időszak után tűnt fel egünkön.

A MASTER égboltfelmérő csapat fedezte fel péntek este (nov. 26.82UT-kor) 15,1 magnitúdónál. Öt órával később már jelentősen fényesebb, 13,4 magnitúdó volt, szombat estére elérve a 11,7 magnitúdó fényességet. A nóvát Nakamura Judzsi japán amatőr is "felfedezte" függetlenül egy vasárnap délelőtti fotón (úgy tűnik, néhány nóvavadász még mindig csak a CBAT TOCP honlapot figyeli, az ATEL-t ill. a TNS szervert nem), szintén 11,7 magnitúdó fényességnél.

A nóvát én is lefotóztam Debrecen belvárosából nagyjából 13 magnitúdós fényességnél. A kép alább látható:

A T Coronae Borealis várható kitörése

 Nemrég érdekes levél csigázhatta fel a változócsillagok kedvelőit. Idézem a levél legfontosabb részét:

"Dr. Mukai writes: "[Our] HST and XMM-Newton observations of the symbiotic recurrent nova, T CrB ... are part of our ongoing campaign to the current active state that started in 2016, and perhaps leading to its next nova eruption that might happen within the next 5 years or so."

A levél teljes terjedelmében itt olvasható: 

https://www.aavso.org/aavso-alert-notice-750?fbclid=IwAR351rlFzHT_57T6dCX1h1vZ1z1bZ9Q7lpvCeQE5nB5iVdL5Y3RwH_gpeRY

A lényege ennek az észlelési kampánynak, hogy a T Coronae Borealis-t kitörés előtt minél többféle eszközzel, megfigyeljük. A következő kitörés előreláthatólag 5 éven belül megtörténik, így a sorozatos észlelések talán biztosítani tudják, hogy erről a leendő kitörésről és előzményeiről a lehető legtöbb információt össze tudjuk gyűjteni. Így egy későbbi kitörés könnyebben előrejelezhető lenne. Az észlelési kampány sok erőforrást, energiát és kitartást kíván, de csak így hozhat eredményt.

A T CrB kitörései nagyon látványosak, eddig két ilyen esemény ismeretes: 1866-ban és 1946-ban történtek. Tehát ezek a kitörések kb. 75-80 évenként követik egymást, és mindkét esetben 2.0-3.0 magnitúdós fényesség között volt a csúcspont. A következő táblázat az 1946-os kitörés fényességlefutását mutatja be:

Tegnap este én is megfigyeltem tehát ezt a visszatérő nóvát, és le is fotóztam. 9,9 magnitúdós fényességével egyelőre semmi jel nem utal a kitörésre. Most a T CrB még nyugalomban van. Reméljük nem sokáig! :-)

Hála Istennek nagyon tiszta, jó átlátszóságú volt az ég, bár némi "felhőzajlás" volt. Ennek ellenére jól látható a csillag a fotón.

Kitört az RS Ophiuchi visszatérő nóva

Ismét kitört az RS Oph visszatérő nóva!

Keith Geary ír amatőr jelezte, hogy tegnap éjjel kitört az RS Oph visszatérő nóva. Geary 6,0 magninál kapta el, de később már 5,0 magnis, sőt 4,77V észlelések/mérések is születtek. A. Amorim fotója az RS Oph idei kitöréséről: http://www.geocities.ws/costeira1/img/20210808_2159ut.jpg.

Frissítés hétfő délután: Tovább fényesedett, most már 4,5 magni körüli vizuális észlelésekről is érkeztek beszámolók. Az RS Oph legutóbbi nóvakitörése 2006. februárjában volt, ekkor 4,5 magni maximmfényességet ért el. Jó észlelést!

Este én is lefotóztam tehát a nóvát mely a fotó közepén található a kép legfényesebb égitestje. Szabad szemmel nagyon könnyen látható, 4,8 magnitúdósnak becsültem. Kíváncsi vagyok mit fog művelni a napokban!

Bár a térképeken a nóva helye könnyen azonosítható, készítettem egy nagy látómezejű képet, amelyen feltüntettem a csillagképeket és az RS Ophiuschi-t is. Így könnyen betájolhatja magát az ember. Mivel Debrecenből fotóztam, nem tudtam túl sokáig exponálni a felvételt, de a lényeg így is látható.

2021.08.12. - A nova fényessége csökken, napról-napra látszik, hogy egyre halványabb, s gyengül a fénye. Ezen az estén 6,3 magnitúdósnak becsültem. Én még először látom életemben ennek a visszatérő nóvának a kitörését. 2011 áprilisában a T Pyxidis kitörését láttam, de akkor még a változócsillagok világa nem érdekelt annyira mint most. Ezek nem túl gyakori jelenségek, mivel kevés visszatérő nóvát ismerünk galaxisunkban. Éppen ezért érdemes minden derült estét kihasználni, ha kitörés van! :-)

Az RS Ophiuchi visszatérő nóva helye az égen. Sajnos Nagyvarsány sötét egén elfelejtettem nagy léptékű képet készíteni, így csak Debrecenből készítettem ilyen képet. 

2021.08.13. - Tovább halványodott az RS Oph. 10×42-es binokuláromban stabilan látszik, fényessége 6,5 magnitúdó. A holdfény kissé zavaró, de még nem okoz problémát. Sajnos azonban hétfőtől már nagyon is nehézkessé teszi majd égi kísérőnk az észlelést. 

2021.08.14. - Az RS Ophiuchi fényessége ma este 6,8 magnitúdó volt. A Hold fénye már kezd zavarni, a kis binokuláromban nézve kell 8-10 másodperc szemszoktatás, hogy biztonsággal lássak minden összehasonlító csillagot. Elméletileg a napokban jön majd egy hidegfront, remélhetőleg kitakarítja a légkört, s így a holdfény talán nem lesz annyira zavaró.

2021.08.15. - A felhőzet ma este megakadályozta a nóva megfigyelését. Az AAVSO adatai alapján a fényessége tovább csökkent, ám a fénygörbe kezd kissé lankásabb lenni. Lehet lassul a fényesség csökkenése.

Az AAVSP VSP által generált keresőtérkép, a megfelelő összehasonlító csillagokkal.

2021.08.16. - A Hold ugyan már közel jár a visszatérő nóvához, ám még binokulárral elérhető. A 10×42-es távcsőben 7,2-nek láttam. A következő 2-3 napban lesz a Hold a legközelebb, így ezek lesznek észlelési szempontból a legkedvezőtlenebb napok. Bár a közeledő hidegfront talán kisepregeti a koszt a legkörből.

2021.08.17. - A mai estén is megnéztem a visszatérő nóvát. A Holdfény ellenére a hihetetlenül tiszta, hidegfront utáni égen  nagyon jól látszott. Az RS Oph-ot ma is 7,2-nek becsültem. A halványodása kissé megállt. Meglátjuk mi lesz a következő napokban.

2021.08.18. - A visszatérő nóva 7,4 magnitúdós, a felhők között bújkálva tudtam csak megfigyelni. A Holdfény nagyon zavaró...

2021.08.19. - Ezen az estén a nagyon tiszta égen még binokulárban jól látszott a vendégcsillag. Fényességét 7,5 magnitúdóra becsültem. Lassan kevés lesz hosszá a binokli.

2021.08.20. - Az RS Oph fényessége a mai estén 7,7 magnitúdó...röviden... :-)

2021.08.21. - Ma lefotóztam a visszatérő nóvát. A fényességét 7,9 magnitúdónak becsültem így lassan már átlagos binokulárok számára elérhetetlenné válik.

2021.08.24. -     Az elmúlt két napon a felhős idő miatt nem sikerült észlelni az RS Oph-t. 24-én este 8,2 magnitúdósnak és erősen vörösesnek érzékeltem a csillagot.

2021.08.26. - Az RS Oph ezen az estén már csak 8,3 magnitúdós volt. A halványodás folyamatos, bár egyre lassul. A fényességdiagram egyre laposabb.

2021.08.30. - A visszatérő nóva már binokulárral a városi, fényszennyezett égen nem látható. Így kicsit változtatok az észlelési módszereken: alapobjektívvel, lefotózom a területet, és azon becsülöm meg a csillag fényességét. Így 8,6 magnitúdót kaptam. Az RS Ophiuchi nyugalmi állapotában 10,5-11,5 magnitúdó között hullámzik, így várhatóan még legalább egy hónap kell, hogy ismét elérje alapfényességét a nóva.

2021.09.16. - Az elmúlt hetekben, napokban ritkábban észleltem a visszatérő nóvát. Azóta az RS Ophiuchi már 9,5 magnitúdó közelébe süllyedt, így már csak kétszer-háromszor fényesebb mint nyugalmi állapotában. Nemsokára, a Hold elvonultával lefotózom, hogy legyen róla egy olyan kép is amin nyugalomban van.

Az AAVSO adatai alapján a kitörésről az alábbi fénygörbe rajzolható meg:

Nóvajelölt a Kis Rókában: V0606 Vul = Nova Vul 2021

2021.07.16-án este jött a hír, hogy Koichi Ittagaki japán amatőrcsillagász egy nóvajelöltet talált a Vulpeculában, nem messze a Hattyú határától. A mintegy 12 magnitúdós objektum még városból sem nehéz célpont, bár nem tartozik a fényes nóvák közé. Megtalálása az alábbi térkép alapján lehetséges:

A nóvát legelőször 17-én este sikerült lefotóznom Debrecenből a közepes, holdfényes égen. Sajnos ekkorra már visszahalványodott 13 magnitúdóra. A területen nagyon sok poranyag, sötét köd található ami miatt igen jelentős a fényelnyelés. Valószínű ez is az oka annak, hogy ez a nóva ennyire halvány. A fotóm alább tekinthető meg:

2021.08.01. Tegnap váratlanul jött a hír, hogy a nóva a Kis Rókában elkezdett fényesedni és már 10 magnitúdó közelében jár. Július utolsó napjának estéjén tehát lefotóztam az objektumot: fényessége a kép alapján 10,3 magnitúdó, valóban jelentősen felfényesedett az utóbbi napokban. Kíváncsi leszek hol áll meg. A fotó itt látható:

2021.08.04.: A nóva fényességének növekedése megállt, kb. 10,0 magnitúdó környékén állandósult. Legalábbis ezt mutatják az AAVSO által gyűjtött megfigyelések. A napokban nem tudtam fotózni, talán majd a hétvégén lesz rá időm és lehetőségem is. 

2021.08.17. - Az AAVSO fénygörbéjén az látszott, mintha a nóva új erőre kezdeni kapni. A fénycsökkenés mértéke 12,5 magnitúdónál megállt, és enyhén emelkedni kezdett. Vajon ez is produkál egy olyan látványos felfénylést, mint a V1405 Cas?! Hmmm... érdemes lesz odafigyelni rá!

Nos este lefotóztam a nóvát, mely valóban fényesedni kezdett. Lassan, de biztosan emelkedik felfelé, jelenleg 12,1 magnitúdós. Kezd hasonlítani a fénygörbéje a V1405 Cas nóváéhoz. Vajon ez is fog olyan rendkívül látványos fényességváltozásokat produkálni?

2021.08.20. - Államalapításunk ünnepének hajnalán elugrottam egy órácskát fotózni a Hortobágyi Nemzeti Park területére. Szokott helyebet foglaltam el. Sajnos az egy óra nagyon kevés, és a kitűnő égen a bőség zavarában nem is tudtam mit fotózzak. A nóvát mindenképpen le akartam "lőni". Hajnalban a pirkadat előtt 01:20UT-kor fotóztam le. A nóva kb 12,3 magnis, a fotón kissé naracsos a színe. A fotót alább közzéteszem:

Az AAVSO adatai alapján a V1405 Cas-hoz hasonlóan ez a nóva is változatos fénygörbét produkált: 

Fényes nóva a Herkulesben: V1674 Her = Nova Her 2021

Ueda Szeidzsi japán amatőr egy tranziest fedezett fel Herkules csillagkép keleti határa mentén, már bőven a Tejútban. A felfedezésekor 8,4 magnitúdós nóvajelölt június 12-én este már 6,4 magnitúdósra fényesedett. Csúcsfényességét 6,2 magnitúdónál érte el és bizony gyors halványodásba kezdett. A Nova Her 2021 helyzetét az alábbi ábra jelöli:

A nóva helyzete a Herkules csillagképben

Jómagam 06.13-án este 20:00 UT-kor tudtam csak lefotózni, ekkor már valóban 8,0 magnitúdó körül volt a fényessége. A felhők közeledése miatt a még nem teljesen sötét, ám kiváló átlátszóságú égen fotóztam le a területet teleobjektívvel. Az alábbi kép mutatja a nóvát, két kis vonás jelöli:

2021.06.16. 

Éjfél után, 23:00UT-kor újabb felvételeket készítettem a nóváról. Jelentős a halványodás, kb. 0,0 magnitúdó. A képeket váltogatva nem csak az látszik, hogy sokkal több csillagot rögzítettem, hanem hogy a nóva rohamtempóban veszít fényességéből. 

Készítettem egy kis animációt a 2021.06.15-én és 27-én készült képekből, mert ezek határmagnitúdójukat tekintve és részletességükben hasonlóak lettek:

2021.06.29-én éjjel a Hortobágyon voltam, s onnan is készítettem egy fotót, a már jelentősen elhalványult nóváról. A fotó kb. 12,6 magnitúdósnak mutatja, a határfényesség 15 magnitúdó alatt van, pedig nem volt túl jó az átlátszóság. A több mint 6 magnitúdós fényességkülönbség azt jelenti, hogy már 250-szer halványabb mint a legfényesebb állapotában!

A nóva bekerült a "leggyorsabb" fényességváltozású égitestek közé. Az AAVSO adatai a következő fénygörbét rajzolják ki:

Nóva a Nyilasban: V6595 Sgr

Ma hajnalban jött a hír, hogy Andrew Pearce ausztrál amatőrcsillagász egy teleobjektvíre szerelt Canon EOS 1100D fényképezőgéppel egy fényes nóvát fedezett fel a Nyilas csillagképben. Az objektum csupán 2 ívpercre található a V3895 Sgr helyétől. A nóva a felfedezésekor már 8,8 magnitúdós volt, így nagyon könnyű célpont. Dühítő belegondolni, hogy ha lett volna derült ég már elkezdtem volna a Tejút rendszeres fotózását, így nagy valószínűséggel az én képeimen is rajta lett volna a csillag. De a "csodálatos" időjárás persze megint nem kedvezett. Ma hajnalban pedig, fel szerettem volna kelni, de elaludtam, így csak 7 órakor láttam a hírt. Pedig már lefotózhattam volna :-O

No mindegy! Az alábbi kép szemlélteti, hogy hol helyezkedik el a nóva:

Alább pedig egy az AAVSO VSP által generált keresőtérképet mellékelek; 1,5 fokos égboltrészt ábrázol. Mivel a területen rengeteg nóvát, törpenóvát észleltek már, így sok összehasonlító áll rendelkezésre a fényességbecslésre:

2021.04.07. 11:23 - a nóva fényessége már 7.5-7.9 magnitúdó között van vizuálisan, tehát kifejezetten látványos. Sajnos még nem tudtam fotózni az elmúlt napok rossz időjárása miatt.

2021.07.08. 07:39 - Ezen a hajnalon sikerült elkapni a nóvát, a hajnali szürkület kezdetén. Nagyon szép, fényes, vizuálisan már binokulárral is jól látható. Mindez annak ellenére, hogy alacsonyan van és az ég is füstös, párás. Fényességét 7,8-8,0 magnitúdó közé tenném, színe erősen vörös a színes felvételeken. Az itt bemutatott zöld csatornás képet IRIS-sel dolgoztam fel:

Készítettem a hajnalban készült nyers képekből egy olyan verziót is, amelyen a nóva tágabb környezete is látható. Ezen a felvételen a galaktikus porködök sokkal jobban kirajzolódnak, s számos nyílthalmaz, gömbhalmaz azonosítható a felvételen. Nagy kár, hogy a terület még nem delel akkor mikor még sötét van:

A nóva és környezete; a bal alsó sarokban lévő fényes csillag a gamma Sagittarii, jobbra fent a sötét térrész a Tejút átlátszatlan vastag porfelhője okozza. A V6595 éppen egy porfelhő szélénél létszik felfényleni. Nagyon izgalmas égterület, ám nem könnyű fotózni. A kép 2,5°×4°-os égterületet mutat be.

AZ AAVSO által összegyűjtött adatokból a következő fénygörbe rajzolódik ki:

Törpenóva a Rákban: ASASSN-21er

 Az ASASSN csapat törpenóvát két fedezett fel egy nap alatt; ezek közül az egyik a Rák csillagképben, az M44-től 1,6 fokkal északra fénylett fel. Fényessége a felfedezéskor 13,2 magnitúdó volt, így könnyű célpont az esti égen a fotósok számára. Helyét az alábbi térkép mutatja:

Amint módomban áll lefotózom a területet és a csillagot.

2021.04.04. 23:19 - Végre sikerült fotóznom, és becserkésznem ezt a törpenóvát is. A tiszta égen könnyű célpont volt még városból is. Bár a fókuszálás nem sikeredett valami pontosra, sajnos ezt csak utólag láttam. IRIS-sel azért sikerült összeraknom a képet (csak zöld csatorna):

Az AAVSO által összegyűjtött észlelések által kirajzolt fénygörbe:

Egy galaktikus nóva utólagos megtalálása

A nagy égboltfelmérő programok árnyékában, az amatőrcsillagász úgy érezheti, hogy nem sok keresnivalója van az égen; nézelődhet, fotózhat, ám inkább csak kedvtelésből, minden különösebb tudományos haszon esélye nélkül. Nos talán a változócsillagok világa a leginkább az a terület, ahol az amatőrcsillagász nemhogy labdába rúghat, de nagyon nagy támaszt jelenthet a "szakmának"!

A nóvakeresés egy olyan terület, amelyben az amatőrök különösen nagy sikereket érhetnek el; általában az egy évben felfedezett galaktikus nóvák 60-70%-a amatőrökhöz köthető. Különösen a japánok jeleskednek ebben a témakörben. A sikeres vadászatban nagyon fontos a rendszeres fotózás és a képek számítógépes elemzésében való jártasság.

2020.07.17-én készült felvételeken tavaly Fudzsikava Sigehisza fedezett fel egy fényes galaktikus nóvát. Erről az objektumról nem találtam hazai fotót, így sokáig csak Fudzsikava gyönyörű fotóját csodáltam a vendégcsillagot.

Joshimoto K. fotója a vörös színű nóváról.

Nova Sgr 2020 No. 3.: http://vendegcsillagkereso.blogspot.com/2020/07/vendegcsillag-nyilas-csillagkepben-nova.html

AAVSO keresőtérkép a nóvához, igaz már hónapokkal ezelőtt elhalványult.

Azonban 2021 márciusában újból elővettem a témát, és Fidrich Róbert blogját olvasgatva elkezdtem átnézni a hazai, interneten elérhető fotókat 2020. júliusából. Azok érdekeltek leginkább, amelyeken látszik a kérdéses terület, ahol a Nova Sgr 2020 No. 3. rajta lehet. Nos a sok fotó között, az MCSE észlelésfeltöltőjén találtam egy teleobjektíves képet, amely 2020.07.15-én 21:20UT-kor készült. A kép egy egyszerű teleobjektíves fotó, melyet Szauer Ágoston készített, s amelyet itt is bemutatnék:

Szauer Ágoston fotója; bejelöltem rajta a nóvát, valamint egy kis inzertben kinagyítottam a megfelelő égterületet.

Egészen megdöbbentem, mikor a fotón csillagról csillagra ugrálva megtaláltam a nóvát. Nem is látszott nehezen. Sőt! Szinte ragyogott a csillagmezőben. Azonban a legdöbbenetesebb nem az volt, hogy ezt nem vettük észre tavaly utólag, hanem az, hogy a fotó két nappal a felfedezés előtt készült!!! Egészen elképesztő belegondolni, hogy egy-egy vaktában "ellőtt" képen miféle nagyszerű felfedezések lapulhatnak!

Minden észlelésben ott a lehetőség, ha van szorgalmunk, türelmünk, átnézni a képeinket és ha nyitva tartjuk a "szemünket".

Jómagam ennek a "felfedezésnek a hatására" döntöttem úgy, hogy belekezdek a Tejút rendszeres fotózásába. Nos nem célom felfedezőnek lenni, inkább azért szeretném ezt végezni, hogy egy-egy felfedezett nóva előélete is tanulmányozható legyen. Az alábbi ábra szerint szeretném hetente, kéthetente fotózni a Tejutat. Így mindig lesznek referenciaképek, amelyeken esetleg visszakereshető a nóva, és felfényesedése. A próbafelvételeket még ezek után szeretném elkészíteni, bízom abban, hogy Debrecenből 10 magnitúdós csillagok látszanak majd. 35 mm-es állásban az objektív által alkotott látómező 35°×24° így hat részletben le tudom fotózni azt a területet mely látszik az erkélyünkről.

Nóva a Sagittariusban: V6594 Sgr (ASASSN-21eh)

 Pörögnek az események a nóvavadászok háza táján. Ennek nyilván az is oka, hogy a Tejút egyik legaktívabb területe (amire egy régebbi bejegyzésben utaltam), a magvidék egyre inkább előkerül a Nap sugaraiból. 

A nóvát három japán nóvavadász találta meg, kb. 11,8 magnitúdós fényességnél egy 200mm-es f/3.2-es teleobjektívre szerelt  Canon EOS 6D kamerával. Az eddigi észlelések alapján a nóva fényessége még emelkedik, így van esély az észlelésre Magyarországról is. A vendégcsillag koordinátái: 18h 49m 05.21s -19°02'05.4" . A terület hajnali négy órakor Magyarország területéről nézve 17-19 fok magasságba emelkedik, bár a telihold fénye erősen zavaró lehet. Az alábbi ábra mutatja hol helyezkedik el az ASASSN-21eh:

Az AAVSO VSP-vel az alábbi keresőtérképet generáltam az azonosításhoz:

Hajnalban megpróbálom lefotózni az égitestet, bár az a helyzet, hogy most Debrecenből jobb esélyeim lennének. Vásárosnamény fényei nagyon zavaróak lesznek, de hátha. További fejleményekkel holnap jelentkezem.

2021.03.27. 03:50UT - Nagy nehézségek árán csak sikerült lefotóznom a vendégcsillagot a Nyilasban. Hajnalban nagyon rossz égbolt fogadott: a Telihold fénye, párásság és ráadásul az erős fényszenny pontosan DK-i irányban (ahol a Nyilas felkel). Ahogy próbafotókat készítettem egy gigantikus műholdláncolat halad végig az égen, kb. 30 fok hosszú! Ebben a hatalmas láncolatban több tucat műhold vonult, köztük a magyar SMOG is. Érdekességnek szép volt, de a fene nem kíván több ilyet az égre.

A nóva helyét gyakorlatilag vakon lőttem be, ugyanis a Nyilas egyetlen csillaga sem látszott. Tehát a béta Scorpii-n állítottam fókuszt és innen fordítottam 3h-t rektában keletre. Az első próbaképen rajta is volt az érdekes csillagalakzat, amely közelében a nóva van. Középre igazítottam és 30 db képet lőttem. Az utolsónál belenagyítottam a képbe és térkép alapján megnéztem, hogy látszik-e a célpont. Látszott! Nagyszerű! Nagyon örültem. A nóva fényessége 10,3 magnitúdó az összehasonlítók alapján.

Az alábbi fotó jött létre a képek összegzéseként:

2021.03.28. 20:11 - Nem volt alkalmam újból fotózni, de időközben a a nóva nevet kapott. A neve V6594 Sagittarii lett. Remélem holnap hajnalban lesz lehetőség újra fotózni a fényessége ugyanis 10,2 magnitúdó körül jár.

2021.03.29. 8:25 - Ma reggel sikeresen lefotóztam újra a nóvát. A képek alapján fényesebb mint két napja; nagyjából 10 magnitúdósra becsültem vizuálisan. Most a tiszta égnek köszönhetően kicsit jobb a HMG, de a Hold sajnos egyre közelebb jön a Nyilashoz. Íme a fotó:

Az AAVSO által összegyűjtött észlelések által kirajzolt fénygörbe:

Törpenóva a Lepusban: ASASSN-21dy

 A V1405 Cas észlelésének izgalmai után szerda délelőtt újabb érdekes felfedezésről kaptunk információt. Az ASAS-SN csapata egy újabb vendégcsillagot, egy törpenóvát fedezett fel a Lepus csillagkép területén. Felfedezésekor az ASASSN-21dy névre keresztelt csillag 12,5 magnitúdó fényességű volt, elhelyezkedését tekintve pedig a Lepus-Orion-Monoceros "hármashatár" közelében lehetett keresni. Mivel a terület hamarosan elvész a szürkületben mindenképpen le akartam fotózni.

A törpenóva elhelyezkedése az észlelés idején, 2021.03.24-én 18:25UT-kor.

Késő délutánra már volt keresőtérkép a csillag megtalálásához, és megfelelő összehasonlító-sorozat a fényességbecsléshez.

Az észlelési körülmények tehát nem voltak túl jók. Egyetlen egy dolog, az átlátszóság volt fenomenális, ami kicsit besegített a megfigyelésbe. Végül is 15 másodperces képeket engedett az égbolt, így abból csináltam 10-et, és ezeket dolgoztam fel. Éppen a határfényességen belül a törpenóva is feltűnik:

A törpenóva halványodik, a holdfény erősödik így eléggé valószínű, hogy már nem fogom tudni újra lefotózni. Persze produkálhat még érdekességeket, de ez nem jellemző!

Az AAVSO fénygörbe: