Hortobágyi éjszaka

Már több éve tervezem, hogy kitelepülök a Hortobágyra egy teljes vagy egy fél éjszaka erejéig. Nos a terv mindeddig csak terv volt, mivel sokféle körülmény megfelelő összjátéka kell egy sikeres estéhez. 2021.07.06-án este végre eljött a "viszonylag megfelelő" alkalom. Azért viszonylagos, mert egy hidegfront utáni éjjelen szerettem volna kimenni, de ezt kivárni nagyon nehéz. 

Ezen az estén 3-as, 4-es átlátszóság, és felhőtlen égbolt fogadott. Bár nem volt tökéletes az átlátszóság, a fényszennyezésmentes égbolt ezt valamelyes ellensúlyozta. A távolban csak Nagyhegyes, Hajdúszoboszló és Debrecen fényburái látszottak. A 33-as főút mellett, már a Nemzeti Park területén egy madárles mellett ütöttem tábort. A viszonylag ritka éjszakai autóforgalom nem volt zavaró. A legközelebbi "civilizáció" egy tanya volt kb. 1 km-re, ahonnan egész éjjel "bégetés" hallatszott. 

Több területet is végigfotóztam, bár a horizontot 3-4 fok magasságig poros levegő borította. A nyári Tejútban megannyi területet megörökítettem, és míg a gép dolgozott, és binokulárral észleltem. Tényleg csak tátottam a számat: "Ha közepes átlátszóságnál ilyen sötét az ég, akkor milyen egy hidegfront után?!" Elképesztő! Viszont azért nem kis energiabefektetés ide kitelepülni, nem lesz túl gyakori, hogy eljövök ide. 

Szeretnék néhány képet bemutatni:

Sötét ködök a Sas csillagképben

A Pajzs csillagkép egyik fényes területe: ablak a sötét ködök által eltakart távoli tartományok felé

A Messier 16 és 17 diffúz ködök területe

A Messier 24 csillagfelhő: szintén egy rés a sötét ködökön

Csillagtenger és sötét ködök foszlányai a Nyilas csillagképben

És végezetül a legdélebbi célpontom: a Messier 6 és 7 nyílthalmazok területe

Nagyon szép este volt, bár nem tudom mikor térek vissza legközelebb. Talán majd ősszel, mikor nem kell ennyire sokáig fent maradni a fotózáshoz.

Star-cloud in Sagittarius - M24 and environment

Egy hónapnyi észlelés...

LM rajz átmérő: 6 fok
Objektum: M24 és tág környezete
Koordináták: 18h17m -17°25'
Dátum: 2012 július-augusztus hónap
Műszer: 10X50 Vanguard binokulár
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:

Nehéz összefoglalni egy ilyen átfogó észlelés, tapasztalatait. 2012 júliusában szántam rá magamat arra hogy 10X50-es binokulárommal lerajzolom az égbolt egy igen "forgalmas" helyét. Az M24 jelű csillagfelhő volt a fő célpont amit mindenképpen szerettem volna a látómezőben tudni. De annyira szép ez a környék hogy egy órába telt a megfelelő pozíciót belőni. A 6 fokos látómezőm középpontja végül egy 6 magnitúdós csillagra esett, mely az M24-től 1 fokra É-i irányban található. Így még két Messier objektum (M17, M18), és számos egyéb csillaghalmaz, köd, sötét köd is helyet kapott.
Minden egyes éjszakát kihasználtam, még azokat is amikor a Hold fent volt; a fényesebb csillagok ugyanis ilyenkor is rajzolhatóak. A legtisztább éjjeleket a mély-ég objektumoknak szenteltem - gondosan megfigyeltem és berajzoltam őket a kész/félkész csillagmezőbe. Az észlelést éppen ezért objektumonként bontva szeretném bemutatni!

M24: Igen fényes, feltűnő kis ablak ez a Tejút sűrűbb tartományai felé; méretét 2,5°X1,5°-ra becsülöm de számtalan nyúlvány indul ki belőle különböző irányokban (az egyik legfeltűnőbb KÉK-i irányba). A csillagfelhő ÉNy-i részén feltűnő sötét ködök (Barnard 93, 92 és számos további foszlány) vetülnek a fényes háttérre. Az M24 két legfényesebb része közül az egyik éppen az NGC6603-nak megfelelő helyen látszik, de nem merném azt mondani hogy ez maga a nyílthalmaz.
M18: Nagyon pici kompakt halmaznak látszik melynek felületén egy fényes és 4-6 halványabb csillag látszik, kis ködösségbe burkolva. Egy kis csillaglánc végén ül a halmaz, mely nagyon könnyű célpont.
M17: A híres Omega-ködöt igen könnyű megtalálni. Nagy méretű kb. 20' es halvány folt, melynek D-i végében egy vaskos "L" alakú fényesebb rész látható - mely maga az "omega". A közelében van egy 5 magnitúdós csillag, de ennek ellenére jól látható. É-i vége a semmibe halványodik el...
Ic 1283-4: Az M24-től D re látszik - mintha az előbbinek egy kis leszakadt darabkája lenne. 2:1 arányban elnyúlt kis foltocskaként látszik ez a köd az LM-ben. Könnyen látható, fényes.
NGC6595: Ez a kis nyílthalmaz a látómező D-i szélén látható; nagyon kicsi és pár halvány csillagot látni benne, bár nem különösebben feltűnő.
Sh2-35: Igen halvány, diffúz ködösség. Hosszabb szemszoktatást követően biztosan látható, ám meg kell küzdeni érte ilyen kis műszerrel.
NGC6561: Ez a diffúz köd az LM ÉNy-i negyedében látható, két csillagocska szomszédságában. Jól látható de nem túl feltűnő, egyenletes fényességű.
NGC6603: A helyén csak fényesebbnek látszik a csillagfelhő, de nem tudom egyértelműen azonosítani.
Barnard93-92: Ezek a sötét ködök az M24 felületén látszanak szétterülni. A legkontrasztosabban az K-re lévő Barnard 93 látszik. A 92-es sorszámú sötét köd kicsit kontraszttalanabb és DNy felé egy kis nyúlvány indul ki belőle.

Az objektumok neveit nem írtam a rajzra mert az csak elcsúnyítaná az egészet, de térképekről minden szépen beazonosítható. Kemény észlelés volt de összességében megérte, és már meg is van a következő célpont; A Scutum-csillagfelhő - már ha Isten is úgy akarja. Sok sikert kívánok mindenkinek a hasonló projektekhez!

Ic 417

Márciusi estéken a Szekeres még magasan jár ám a melegebb idő miatt nagyon kényelmesen észlelhető az égbolt ezen területe. Az m37 és M38 jelű nyílthalmazoktól nem messze fekszik egy érdekes terület, ahol az Ic417 is fekszik. A Tejút ezen részében iszonyú mennyiségű csillag van és két éjjelen keresztül rajzoltam csak a csillagmezőt. Tegnap este a nagyon tiszta légkörnek köszönhetően az észlelés végén magát az Ic 417-et is sikerült jól tanulmányoznom: alakja É-D-i irányban megnyúlt, s csillagok sziporkáznak a felületén. Olyan látvány mintha egy ködbe ágyazott csillaghalmaz lenne.
Egyéb érdekességek is vannak ám itt; az LM közepén lévő 5 magnitúdós csillag mellett a Stock 8 csillagai tűnnek elő, valamint a főtémától ÉNy-ra az STF 698 jelzésű szép kettőscsillag is látható. Órákra a távcsőhöz láncolja az embert ez az égterület.

M42-43

Én sem vagyok teljesen magamnál hogy március közepén jut eszembe Orion-ködöt rajzolni. De végül is sikerült megörökítenem ezt a hatalmas képződményt, igaz három nap és 5 óra hossza kellett hozzá.
A megfigyelés eléggé komplex volt: első nap a fényesebb csillagok kerültek a lapra a rossz átlátszóság miatt, a második napod az összes látható csillag (kb. 12,5-13 magnitúdóig.) harmadik nap pedig a köd szerkezetét örökítettem meg. A nagyításokat is gyakran váltogattam; a jó hmg érdekében 88X-al nézelődtem, viszont a köd átfogó képét csak 35X-ös nagyítással. A középponti tartományt még 176X-al is megnéztem...
Érdekes volt hogy tegnap éjjel a jó átlátszóság meghozta a gyümölcsét és habár halványan is, de látszódott az M42 DNy-i részén átívelő "ködgyűrű" két legfényesebb részlete is.
Az M42 Kis elnyúlt, jól látható ködfoltnak látszott és e ködkomplexumtól D-i irányba megpillantható volt az iota Orionis körüli ködösség is. É-ra pedig az NGC1973 körüli ködösség is kivehető volt, de az már nem fért bele az előre kiválasztott égszeletbe.

NGC2264

Úgy éreztem hogy a 100. blogbejegyzésnek valami különlegesnek kell lennie. Ez is lett; legalábbis számomra! Ezen az estén egy érdekes köd+nyílthalmaz komplexumot sikerült megfigyelnem. Az átlátszóság valamivel jobb volt mint a közepes de azért nem mondanám kedvezőnek. A ködösségnek a 30 perces megfigyelés alatt a három legfényesebb tartományát sikerült meglátnom. Legelőször az É-on lévő fényes csillagok által megvilágított ködfoszlányokat vettem észre. A "karácsonyfa" lába és jobb oldala szinte fürdött a ködben, s e két különálló részt egy halvány híd kötötte össze egymással. A nehezebben látható D-i fényes mező egy kis szabálytalan foltként látszott. Az észlelés befejeztével azonnal összehasonlítottam a rajzot a DSS felvételeivel és roppantul örültem a látványnak. Sikerült a Karácsonyfa halmazt az "ágain" lévó "hólepellel" együtt megfigyelni. Már ha értitek a metaforát...

NGC2362

Ez a nyílthalmaz a Canis Maior csillagképben található. Célul tűztem ki magam elé hogy a Canis Maior, Puppis és a Pyxis összes nyílthalmazát leészlelem - mármint kb 9 magnitúdóig próbálkozom. A tegnapi volt az első nap melyen 3 észlelést terveztem be, közülük egy negatív lett. Bár lehet hogy a Hold zavaró hatása is közrejátszott.
Ez a szépség viszont felejthetetlen; számtalan kis halvány csillaga látszott és valami ködösséget is láttam benne. Katalógusok szerint tényleg van benne köd. Íme a DSS felvételén:

Rosette Nebula

A Rozetta-köd ez év januárjában 2 óra szemszoktatás és 4-es átlátszóság mellett!