Hortobágyi éjszaka

Már több éve tervezem, hogy kitelepülök a Hortobágyra egy teljes vagy egy fél éjszaka erejéig. Nos a terv mindeddig csak terv volt, mivel sokféle körülmény megfelelő összjátéka kell egy sikeres estéhez. 2021.07.06-án este végre eljött a "viszonylag megfelelő" alkalom. Azért viszonylagos, mert egy hidegfront utáni éjjelen szerettem volna kimenni, de ezt kivárni nagyon nehéz. 

Ezen az estén 3-as, 4-es átlátszóság, és felhőtlen égbolt fogadott. Bár nem volt tökéletes az átlátszóság, a fényszennyezésmentes égbolt ezt valamelyes ellensúlyozta. A távolban csak Nagyhegyes, Hajdúszoboszló és Debrecen fényburái látszottak. A 33-as főút mellett, már a Nemzeti Park területén egy madárles mellett ütöttem tábort. A viszonylag ritka éjszakai autóforgalom nem volt zavaró. A legközelebbi "civilizáció" egy tanya volt kb. 1 km-re, ahonnan egész éjjel "bégetés" hallatszott. 

Több területet is végigfotóztam, bár a horizontot 3-4 fok magasságig poros levegő borította. A nyári Tejútban megannyi területet megörökítettem, és míg a gép dolgozott, és binokulárral észleltem. Tényleg csak tátottam a számat: "Ha közepes átlátszóságnál ilyen sötét az ég, akkor milyen egy hidegfront után?!" Elképesztő! Viszont azért nem kis energiabefektetés ide kitelepülni, nem lesz túl gyakori, hogy eljövök ide. 

Szeretnék néhány képet bemutatni:

Sötét ködök a Sas csillagképben

A Pajzs csillagkép egyik fényes területe: ablak a sötét ködök által eltakart távoli tartományok felé

A Messier 16 és 17 diffúz ködök területe

A Messier 24 csillagfelhő: szintén egy rés a sötét ködökön

Csillagtenger és sötét ködök foszlányai a Nyilas csillagképben

És végezetül a legdélebbi célpontom: a Messier 6 és 7 nyílthalmazok területe

Nagyon szép este volt, bár nem tudom mikor térek vissza legközelebb. Talán majd ősszel, mikor nem kell ennyire sokáig fent maradni a fotózáshoz.

Barnard 142-143 2012-10-12

LM rajz átmérő: 7 fok
Objektum: Barnard142-143 sötét ködök
Koordináták: 19h 41m +11°05'
Dátum: 2012-10-12
Műszer: 10X50 binokulár
Nagyítás: 10X
Légkör: S-6 T-3
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Mivel mostanában binokulárral van igazán kedvem észlelni, ezért olyan objektumot kerestem ami ehhez való. Két napja a Vállfa halmazt rajzoltam le, de valamivel keményebb dióra vágytam, olyanra amit mér sosem láttam...
Így esett a választás újból a sötét ködökre. Az Atairtól 3 fokra ÉK-re lévő Barnard142-143 ködöket kezdtem el rajzolni. A közepes átlátszóság ellenére már az első pillanatokban jól látszódott hogy a Tejút fényes sávjába be van ékelődve valami sötét és rejtélyes objektum. Ez a sötét térrész mintegy 5 fok hosszú és ÉK-Dny irányban szeli át az KM-et. Ám ennek a térrésznek a közepén - hosszú szemlélődés és szemszoktatás után - ott láthatóak a még markánsabb, sötétebb globulák. A B142 egy "C" betűre hasonlít míg a B143 egy hullámra. A kettő együttes mérete olyan 1 fok lehet; igen döbbenetes látvány.
Az LM Ny-i fele erősen csillagporos, és fényes a Tejút miatt, DK-en pedig ott világít a látómező szélén az Atair. Egyébként az Atairt végig kint tartottam a látómezőből a megfigyelés alatt, mert gyakorlatilag elvakított. Viszont az LM rajzba belekomponáltam, esztétikai okok miatt.

Scutum star cloud

LM rajz átmérő: 10X10 fok
Objektum: Scutum csillagfelhő
Dátum: 2012 augusztus
Műszer: 10X50 binokulár
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:

Mihelyst végeztem az M24-el kitűztem a következő célt; lerajzolni a másik csodás csillagfelhőt a Pajzs-csillagképben!
A feladat annyiban tért el az előzőtől, hogy itt egy 10X10 fokos égterületet jelöltem ki, és több látómezőrajzból raktam össze a végleges rajzot. Annyit "csaltam" ennél az észlelésnél hogy 5 magnitúdóig a csillagokat térképről rajzoltam be. Erre azért volt szükség hogy jobban tudjak tájékozódni a nagy területen.
Az M24-től eltérően ez a rajz meglepően hamar elkészült, mert a jó idő és a tiszta éjjelek kedveztek. Kb 9 napba telt míg eljutottam a végleges rajzig.
Érdekessége ennek a helynek hogy azért fényes itt a Tejút, mert az egyik bekanyarodó spirálkarra pont hosszában látunk rá. Ez a terület a sötét ködök valóságos Kánaánja; összesen 6-ot sikerült megpillantanom és papírra vetnem, bár ezeken kívül az egész csillagfelhőt átszövik a sötét ködök tekervényes szálai.
Most pedig jöjjenek az objektumok:

M11: A célterület középpontjától kb 1 fokkal É-ra látható. Igen intenzív, fényes, belseje csillagporos, grízes, félig-meddig bontott.. Alakja kerek.
M26: A delta Scuti-tól 40'-el DK-re látható és először csupán egy halvány gömbhalmaznak tűnik. Később fokozatosan feltárulnak a külső részek. A felületén egy pici csillag látszik, valószínű emiatt tűnik első pillantásra gömbhalmaznak.
Barnard 104: A béta Scuti-tól É-ra látható, bár nem túl feltűnő. Hosszas szemlélődés után a érzékelhető a fényes csillag mellett; elnyúlt SK.
Barnard 103: Az alfa és béta Scuti között félúton látható, elég nagy és feltűnő beöblösödés a Tejút-felhő Ny-i szélénél.
Barnard 108-112: Ez a két SK, - bár külön jelölésük van - az én műszeremben eléggé összefolyt. Egy tekergőző sötét kígyóhoz hasonló formációt öltött, mely a béta Scutitól indul és eltekergőzik az LM középpontjáig.
Barnard 86: Az M26-tól K-ÉK-re látható és igen feltűnő. Alakja olyan mint egy kis lepény vagy palacsinta, amit eldobtak.
Barnard 133: Ez az SK már az Aquila csillagképben van. Nagy méretű és jól látható objektum, olyan mint egy kis tojás a csillagkavalkádban.

Star-cloud in Sagittarius - M24 and environment

Egy hónapnyi észlelés...

LM rajz átmérő: 6 fok
Objektum: M24 és tág környezete
Koordináták: 18h17m -17°25'
Dátum: 2012 július-augusztus hónap
Műszer: 10X50 Vanguard binokulár
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:

Nehéz összefoglalni egy ilyen átfogó észlelés, tapasztalatait. 2012 júliusában szántam rá magamat arra hogy 10X50-es binokulárommal lerajzolom az égbolt egy igen "forgalmas" helyét. Az M24 jelű csillagfelhő volt a fő célpont amit mindenképpen szerettem volna a látómezőben tudni. De annyira szép ez a környék hogy egy órába telt a megfelelő pozíciót belőni. A 6 fokos látómezőm középpontja végül egy 6 magnitúdós csillagra esett, mely az M24-től 1 fokra É-i irányban található. Így még két Messier objektum (M17, M18), és számos egyéb csillaghalmaz, köd, sötét köd is helyet kapott.
Minden egyes éjszakát kihasználtam, még azokat is amikor a Hold fent volt; a fényesebb csillagok ugyanis ilyenkor is rajzolhatóak. A legtisztább éjjeleket a mély-ég objektumoknak szenteltem - gondosan megfigyeltem és berajzoltam őket a kész/félkész csillagmezőbe. Az észlelést éppen ezért objektumonként bontva szeretném bemutatni!

M24: Igen fényes, feltűnő kis ablak ez a Tejút sűrűbb tartományai felé; méretét 2,5°X1,5°-ra becsülöm de számtalan nyúlvány indul ki belőle különböző irányokban (az egyik legfeltűnőbb KÉK-i irányba). A csillagfelhő ÉNy-i részén feltűnő sötét ködök (Barnard 93, 92 és számos további foszlány) vetülnek a fényes háttérre. Az M24 két legfényesebb része közül az egyik éppen az NGC6603-nak megfelelő helyen látszik, de nem merném azt mondani hogy ez maga a nyílthalmaz.
M18: Nagyon pici kompakt halmaznak látszik melynek felületén egy fényes és 4-6 halványabb csillag látszik, kis ködösségbe burkolva. Egy kis csillaglánc végén ül a halmaz, mely nagyon könnyű célpont.
M17: A híres Omega-ködöt igen könnyű megtalálni. Nagy méretű kb. 20' es halvány folt, melynek D-i végében egy vaskos "L" alakú fényesebb rész látható - mely maga az "omega". A közelében van egy 5 magnitúdós csillag, de ennek ellenére jól látható. É-i vége a semmibe halványodik el...
Ic 1283-4: Az M24-től D re látszik - mintha az előbbinek egy kis leszakadt darabkája lenne. 2:1 arányban elnyúlt kis foltocskaként látszik ez a köd az LM-ben. Könnyen látható, fényes.
NGC6595: Ez a kis nyílthalmaz a látómező D-i szélén látható; nagyon kicsi és pár halvány csillagot látni benne, bár nem különösebben feltűnő.
Sh2-35: Igen halvány, diffúz ködösség. Hosszabb szemszoktatást követően biztosan látható, ám meg kell küzdeni érte ilyen kis műszerrel.
NGC6561: Ez a diffúz köd az LM ÉNy-i negyedében látható, két csillagocska szomszédságában. Jól látható de nem túl feltűnő, egyenletes fényességű.
NGC6603: A helyén csak fényesebbnek látszik a csillagfelhő, de nem tudom egyértelműen azonosítani.
Barnard93-92: Ezek a sötét ködök az M24 felületén látszanak szétterülni. A legkontrasztosabban az K-re lévő Barnard 93 látszik. A 92-es sorszámú sötét köd kicsit kontraszttalanabb és DNy felé egy kis nyúlvány indul ki belőle.

Az objektumok neveit nem írtam a rajzra mert az csak elcsúnyítaná az egészet, de térképekről minden szépen beazonosítható. Kemény észlelés volt de összességében megérte, és már meg is van a következő célpont; A Scutum-csillagfelhő - már ha Isten is úgy akarja. Sok sikert kívánok mindenkinek a hasonló projektekhez!

NGC6520 + Barnard 86

Végre sikerült a kedvenc nyílthalmazomat is lerajzolni! Szerintem páratlan objektum...

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6520 és Barnard 86
Koordináták: 18h03m  -27°51'
Dátum: 2012-06-17
Időpont: 22:15UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-2  T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás: E halmaz rajzolását 16.-án éjjel kezdtem. Nagyon könnyű volt megtalálni annyira jellegzetes alakja van, valamint mellette egy Markáns sötét köd is található, a Barnard 86. Ez a páros annyira egzotikus hogy azon nyomban a kedvenc nyílthalmazom lett!
35X-el kis nyílhegy alakú csillagcsomó, és könnyen észrevehető a sötét köd is. Az LM-et mindenfelé ezüstös, grízes, csillagporos derengés tölti ki. Elképesztően sok a csillag ezért így ezt lerajzolni nem lehet. Tehát nagyítást váltok.
88X az a nagyítás amely a legszebb képet adta: Az LM 3-át töltötte ki a két fő objektum, így megkezdtem a rajzolást. Miután felvázoltam a csillagmező felét, abbahagytam mert fáradt voltam. Másnap folytattam és elkészült a teljes rajz. A halmaz olyan mint egy szurony feje, és rengeteg csillag sziporkázik benne. A B86-ot végig láttam határozottan majd ezen az estén delelés környékén megpillantható volt a belőle kinyúló sötét porfelhő amely az NGC6520 alatt kúszik. Nehéz leírni szavakban, szerintem a rajz beszédesebb!

Barnard 352 dark nebula

3 éjszakán át tartott az észlelés, négy órát dideregtem kint a hidegben de sikerült; az első sötét ködöm... :)

LM rajz átmérő: 1,5°
Objektum: Barnard 352 sötét köd a Hattyúban az NGC7000 felületén
Koordináták: 20h 57m   +45°22'
Dátum: 2012 május 25/26/27 éjjelein
Időpont: - összesen nagyjából 4 óra észlelési idő
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 35X
Légkör: seeing változó az átlátszóság minden éjjelen minimum4-es
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Mostanában a sötét ködök iránt kezdtem el érdeklődni és elhatároztam hogy leészlelek belőlük párat. Ennek első példánya a Barnard 352-es, ami az NGC7000 felületére türemkedik be!
2012-05-25: Jó az átlátszóság és meg is találtam az adott pozíciót; rengeteg csillag, szinte már rajzolhatatlan mennyiségű. A sötét köd csak az észlelés vége felé kezdett előjönni de nagyon bizonytalanul láttam csak. Mindegy mert csupán a csillagmező 1/3-át tudtam felvázolni.
2012-05-26: Ezen az éjjelen elkészültem a csillagmezővel, de elfáradtam és nagyon befelhősödött úgyhogy bementem. A Barnard 352-t már egészen határozottan éreztem, bár megjegyzem; a látvány nagyon sejtelmes. Egy kicsit torz háromszög alakú sötét rész, ÉNy felől beleharapott az NGC7000-be.
2012-05-27: A megfigyelést éjfélkor kezdtem, mert ekkorra már 50 fok magasan volt az adott terület. A sötét égnek köszönhetően határozottan látszott a sötét köd és az NGC7000 is egészen változatos felszínű volt; az LM DK-i felét teljesen beborította ennek fénye és sok-sok száz apró csillag kis szálakat alkotott. Ezen az éjjelen láttam a legjobban a Barnard 352-t. Talán kisebb nagyítással még határozottabban jönne.
A sötét ködtől D-re fél fokkal látható az NGC6996-os nyílthalmaz, mely kis házikószerű csillaggyülekezetnek látszik.

M42-43

Én sem vagyok teljesen magamnál hogy március közepén jut eszembe Orion-ködöt rajzolni. De végül is sikerült megörökítenem ezt a hatalmas képződményt, igaz három nap és 5 óra hossza kellett hozzá.
A megfigyelés eléggé komplex volt: első nap a fényesebb csillagok kerültek a lapra a rossz átlátszóság miatt, a második napod az összes látható csillag (kb. 12,5-13 magnitúdóig.) harmadik nap pedig a köd szerkezetét örökítettem meg. A nagyításokat is gyakran váltogattam; a jó hmg érdekében 88X-al nézelődtem, viszont a köd átfogó képét csak 35X-ös nagyítással. A középponti tartományt még 176X-al is megnéztem...
Érdekes volt hogy tegnap éjjel a jó átlátszóság meghozta a gyümölcsét és habár halványan is, de látszódott az M42 DNy-i részén átívelő "ködgyűrű" két legfényesebb részlete is.
Az M42 Kis elnyúlt, jól látható ködfoltnak látszott és e ködkomplexumtól D-i irányba megpillantható volt az iota Orionis körüli ködösség is. É-ra pedig az NGC1973 körüli ködösség is kivehető volt, de az már nem fért bele az előre kiválasztott égszeletbe.