A csillagos égen észlelve az ember egyre jobban megismerkedik a csillagképekkel, mindenféle objektumokkal. Egy adott földrajzi helyről az égbolt egy meghatározott szeletét figyelhetjük meg. Ám az átlag asztrofotós, amatőrcsillagász csak ritkán merészkedik a déli horizont feletti 10 fokos magasság alá. Pedig itt is rengeteg érdekes objektum található.
Hasonló területeket a Holdon is találunk. A holdperemen a librációs zónák olyan területek, ahol sok alulészlelt objektum bújik meg. Miért észlelne valaki a holdperemen, mikor a középpont környékén a lehető legjobb a rálátás? Nos azért, mert itt számtalan érdekes, alig látott alakzat található. Ráadásul az észlelésnek van még egy pikantériája: kell a megfelelő, erős libráció, és a jó holdfázis. Ezeken a területeken a legplasztikusabban akkor tudunk észlelni, ha telihold előtt/után jár itt a terminátor, vagy az újhold előtt/után 2-3 nappal. Nos évente eléggé kevés olyan nap van, amikor ez a két tényező és az időjárás is megfelelően alakul. Szóval nem egyszerű az észlelés itt a peremvidéken. Ám annál izgalmasabb!
Azt lehet megállapítani, hogy a librációs mozgások következtében a teljes holdfelszínnek kb. az 59% át tudjuk megfigyelni. A hosszúság menti libráció maximális értéke 7°54', a szélességi librációé pedig 6°50'. Ezeken a területeken számos izgalmas dolog érhet bennünket. Először is, a tudat hogy a holdfelszín túloldalából látunk valamennyit nagyon felemelővé teszi az észlelést. Másrészt sok új, ismeretlen nevű és kinézetű alakzatot találunk itt. A számtalan kráter mellett vannak hatalmas alakzatok is, mint pl. a Mare Orientale, Mare Smythii, Mare Marginis, Mare Humboldtianum és a Mare Australis. Ezek felfedezése rendkívül érdekes, lebilincselő. Nem is beszélve arról, hogy a megszokott alakzatokon túl lehet lépni, fel lehet fedezni más térségeket is.
 |
| Idegenek a Holdon I. - A K-i perem alakzatai egy kedvező librációs helyzet alkalmával |
Érdemes megjegyezni, hogy ha a hold alacsonyan jár, akkor az ÉK-i és az ÉNy-i peremterületek forognak be a legjobban. Ha a Hold magasan jár akkor pedig A DK-i és a DNy-i részek. Hasonló logika mentén, ha a Hold földközelben van akkor a K-i perem, ha földtávolban akkor a Ny-i perem forog be jobban. Ezek kombinációi mindenféle variációban előfordulnak.
 |
| Idegenek a Holdon II. - a DNy-i perem érdekes alakzatai, ismeretlen kráterei egy kedvező alkalommal. |
Jómagam jobban szeretem "ellenfényben" vizsgálni ezeket a területeket, tehát a sarlóholdakon. A telihold környékén a túl erő holdfény letörli a finomabb részleteket. Másrészt a holdsarlóészlelések miatt nagyon kedvelem ezt az időszakot a holdhónap során.
 |
| Idegenek a Holdon III. - alakzatok a fogyó holdsarlón kedvező librációs helyzetnél. |
Mindenkit bíztatok arra, hogy észleljen a peremen, hisz olyan "személyekkel" találkozhat, mint: Sklodovska, Yakovkin, Brisbane, Lyot, Schlüter, Humboldt, Catalán...stb...
Az alakzatokat én a Mondatlasban és a Virtual Moon Atlas nevű szoftverben szoktam azonosítani. Némelyiket nem egyszerű, de a térképészkedést, nyomozást abszolút élvezem. :-)
Készítettem néhány montázst, mely a Mondatlas megfelelő oldalainak felhasználásával a holdperemet mutatja be. Ezen azonosíthatóak a felszíni alakzatok, a távcsőben látottak.
A keleti perem alakzatai:
Peremre fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése