2026 július 1-én egy 12,5 magnitúdós tranzienst fedezett fel Min-rui Ning és Hui-xuan Lin (Urumqi, Xinjiang, China) a Sas csillagképben. A csillag a galaktikus egyenlítő közelében tűnt fel tőlünk is jól látható helyen, így végre mi is láthatunk egy fényes nóvajelöltet Magyarországról. Színe meglehetősen vörös, így valószínű tényleg nóvával van dolgunk.
A nóva lassan elkezdett
halványodni, de ennek ellenére érdemes nyomon követni a fényváltozását, mert
okozhat meglepetéseket!
2025. 09. 22-én reggel érkezett a hír, hogy John Seach ausztrál nóvavadász 2025 09 21.381 UT-kor egy 10,2 magnitúdós vendégcsillagot talált a Sagittarius nyugati határához közel. A felfedező felvételeket az Új-Dél Wales-i Graftonban készítette egy 40 mm-es, f/1,4-es objektívre szerelt DSLR kamerával.
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18035290-3127298.html
A hírt 2025. 09. 22-én reggel
láttam így volt esélyem még este lefotózni a csillagot. Nap közben kiderült,
hogy gyorsan fényesedik és függetlenül a japán Kazuyoshi Kanatsu is felfedezte
a nóvajelöltet. 2025. 09. 22.3757 UT-kor már 8,5 magnitúdó volt a csillag
fényessége. Jómagam 22-én este tudtam lefotózni amikoris 8,1 magnitúdóra
becsültem. Talán ez volt a csúcsfényesség, mert ezután elkezdett lassacskán
csökkenni a fényesség. Talán pont a maximuma idején kaptam el a nóvát Debrecen
mellől. A mért TG magnitúdó 8.10 volt ezen az estén, bár már nagyon alacsonyan
látszott az égterület.
V7994 Sgr a VSX-en: https://vsx.aavso.org/index.php?view=detail.top&oid=10868024
2025.09.05-én éppen a névnapomon, Viktor nakon fedeztek fel egy közepes fényességű nóvat a Kígyótartó déli részén. Tadashi Kojima japán amatőr felfedezését csak két nappal később tudtam észlelni.
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17301230-2753488.html
2025.09.05-én érkezett a TOCP listára a felfedezés híre. Napközben azonnal elkezdtem keresni a csillag pozícióját, hogy mihamarabb megfigyelhessem. A felfedező felvételeket Tadashi Kojima japán amatőr készítette 2025 09 05.4327 UT-kor. A képek Canon EOS 6D fényképezőgéppel és egy 300mm-es f/3.2-es teleobjektívvel készültek 3×4 sec expozíciós idővel. A határmagnitúdó a fotókon 13.0 magnitúdó. Így éppen már látszott a felszálló ágon lévő 12,5 magnitúdós objektum.
Jómagam először 09.07-én tudtam először lefotózni a csillagot nem túl jó körülmények között. Sok volt a pára és a fényszennyezés is erős volt a belvárosból. Viszont mivel pontosan teljes holdfogyatkozás volt így a holdfény legalább nem zavart. A csillag ekkor 11,31 TG magnitúdó volt. Két nappal később kissé jobb átlátszóságnál ismét lefényképeztem a nóvajelöltet, amikoris már 11,06 TG magnitúdónál járt. Időközben színképfelvételekkel megerősítették hogy egy valódi nóvát volt szerencsénk megfigyelni a nyári Tejútban szeptember elején.
2025.07.18-án reggel érkezett a hír, hogy az orosz NMW csapat talált egy viszonylag fényes tranzienst a Kígyó csillagképben. A csillag a galaktikus egyenlítőtől pár fokkal északra látszik így esélyes hogy nóva legyen.
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18385851-0351482.html
Az objektumot az orosz NMW csapat (Kirill Sokolovsky, Stanislav Korotkiy, Vladimir Belousov) találta meg a Ka-Dar csillagvizsgálóból 2025 07 17.9085 UT-kor készített képeken. A CCD kamerák egy 135 mm-es f/2-es teleobjektíven dolgoztak és a fotókon a csillag 12,0 U magnitúdósnak látszott.
Bár a terület közel van az Tejútrendszer síkjához, de viszonylag csillagokban szegény, ugyanis igen erős a fényelnyelés ebben a régióban a sok porköd miatt. Az ASASSN adatbázisából utólag nyomon követhető volt a csillag fényesedése: a 2025-07-12.1743 UT-kor készüllt fotókon a csillag még halványabb volt mint 15.94 g magnitúdó, ám 2025-07-17.2329 UT-kor már látszik a 14.41 g magnitúdós csillag. A csillagok ugyanakkor a másik NMW kamera is elkapta 2025-07-18.0044 UT-kor 12,1 CV magnitúdónál.
Jómagam kora reggel láttam a hírt, ám mivel sajnos már világosodott így nem tudtam fotózni. Így aznap este éjfél körül készítettem el a fotóimat a nóvajelöltről. 2025.07.18-án 22:05 UT-kor fotóztam a 180 mm-es f/2.8-as Sonnar objektívemmel, az összegzett képen a tranziens szépen látszik, a színe pedig nagyon vörös. Igen valószínűnek tartom, hogy nóva, és vagy nagyon távol van, vagy pedig közeli, de a porködök miatt erős vörösödést szenved.
Azóta színképileg megerősítették, hogy egy klasszikus nóva fénylett fel a Kígyó csillagkép határához közel, így jó lesz nyomon követni a fényváltozásait az esti égen. Ez 2025-ben az első nóva a Kígyóban.
ATel: https://www.astronomerstelegram.org/?read=17292
A következő napokban a 300 mm-es f/4-es Sonnarral is le szeretném fotózni, hátha még jobban látható a csillag. Nagyon örülök, hogy végre kényelmes magasságban is látható nóva, ugyanis az elmúlt hónapokban csak a déli féltekéről látszottak fényes vendégcsillagok.
2025.07.22. 20:30 UT
Sikerült a 300mm-es objektívvel is lefotózni a nóvát. A V691 Ser már 13.33 TG magnitúdós és folyamatosan halványodik. Igyekszem nyomon könyetni a fényváltozását.
A 2025-ös évben a Nyilas csillagkép hihetetlen sorozata úgy tűnik folytatódik. A negyedik nóvajelölt jelent meg a csillagkép Skorpióval közös határa közelében.
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18033733-2935266.html
A csillagot a Stanislav Korotkiy,
Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov által alkotott NMW Survey csapat fedezte
föl elsőként 2025 04 11.006 UT-kor, majd tőlük függetlenül Tadashi Kojima is
megtalálta azokon a képeken melyeket 2025 04 11.778 UT-kor készített egy
300mm-es f/2.8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. A képeken a
csillag 12.0 U magnitúdós volt. A Tejút sűrű mezőjében az NGC 6528 és NGC 6522
gömbhalmazoktó északra látható az objektum.
Jómagam 2025.04.13-án hajnalban
tudtam fotózni a csillagot a Hortobágyi Nemzeti Parkból. Éppen egy hajnali
kitelepülős észlelést terveztünk, és nap közben értesültem a csillag
megjelenéséről. Időközben sikerült vásárolnom egy 300 mm-es f/4.0-es Zeiss
Sonnar teleobjektívet. A hosszabb fókusz miatt jobb felbontást és jobb
határmagnitúdót vártam az eszköztől. Ez az észlelés egyébként a „first light”
volt a teleobjektív számára. A fókuszálást még szokni kell, de az eredmény jó
lett.
Sajnos a telihold nem messze DNy-on nagyon erősen világított, így a határmagnitúdó csak közepes volt annak ellenére is hogy az átlátszóság eléggé jól alakult. Az első képeken csak nagyon halványan látszott a csillag, de még vártam egy kicsit. A fotósorozat 02:05-02:10 között készült. Ekkor a TCP J18033733-2935266 csak tíz fok magasan tartózkodott. Megfelelő összehasonlítók híján kb. 13,5-14 magnitúdósnak becsültem. Sajnos a Nyilas csillagkép irányában ilyen alacsony deklinációknál még mindig nem egyszerű az észlelés. A fotózás befejezésekor már erősen kezdett szürkülni az ég keleten. Talán május végére érkezünk el oda, hogy a Tejút magja a teljes sötétség végén már delel.
2025 márciusának végén felfedezték az év harmadik nóváját is. Ezzel pedig ez lett az év harmadik nóvája a Nyilasban, ráadásul mind a három nóva egyszerre megfigyelhető! Minden szempontból mesterhármast hozott össze a Nyilas!
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18022164-3310319.html
VSX: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=10848473
 |
| A három egyszerre megfigyelhető galaktikus nóva helyzete |
A nóvajelölt tranziens objektumra a Stanislav Korotkiy, Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov vezette orosz csapat talált rá 2025 március 27-én készült felvételeken. A TCP J18022164-3310319 ideiglenes jelölést megkapó égitest 12,2 magnitúdós csillagként tűnt fel a fotókon, színindexe alapján pedig már az elején esélyes volt a galaktikus nóva típusra. Később spektroszkópiai úton is megerősítést nyert az, hogy egy galaktikus nóvával van dolgunk.
Sajnos az észlelés nem volt egyszerű, mivel a csillag nem ért magasra a szürkület kezdete előtt. Az esős idő sem kedvezett, így csak április második hetében sikerült lencsevégre kapni az égitestet. Ekkor már egy szemernyit halványodott. Maximumát 10,3 magnitúdós fényességnél érte el, az észlelés hajnalán 11,40 TG magnitúdó környékén járt. Ennek ellenére szépen látszott a horizont felett pár fokkal.
Az év eleje nagyon jól indult a tranziens objektumok kedvelői számára, ugyanis január végén egymással szinte egy időben két nóvát fényes nóvát is felfedeztek a Nyilas csillagkép területén, közel galaxisunk magjához. Ebben a bejegyzésben egy olyan nóváról lesz szó melyet nem tudtam megfigyelni, ám érdekes fénymenete miatt mégis érdemes lesz emlékeznünk majd rá.
 |
| A felvétel amelyen felfedezték a vendégcsillagot |
CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17590439-3601111.html
VSX adatlap: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=8278029
A csillag sajnos hazánkból alig látható helyen látszott, így a megfigyelés nagyon nehéz volt. Az alábbi térképek a nóva pozícióját mutatják:
A nóvajelöltet Koichi Itagaki találta meg a 2025.01.29,8817 UT-kor készült felvételein a Messier 7 jelű nyilthalmaztól egy fokkal DDK-i irányban már a Nyilas csillagkép területén. A nóva néhány fényesebb csillag kis csoportja között látszik. A csillag fényessége a felfedezéskor 10,5 magnitúdó volt, ezt nem volt könnyű elcsípni a hajnali égen. Ekkor még Japánból nézve is alacsonyan volt a terület. Nagy szerencsére a nóvajelöltet még fényesedő ágon kapták el. Az az érdekes, hogy területet legutoljára Adrew Pearce ausztrál amatőrcsillagász fotózta le még 2024.10.31-én. Ekkor a csillag fényessége még 12,5 magnitúdó alatt volt. Elképzelhető tehát, hogy a kitörésnek nem a legelején lett felfedezve a csillag, hanem ez akár a sokadik visszafényesedése is lehet. A nap közelsége miatt a területet senki sem fotózta közvetlenül a felfedezés előtt, így nem tudjuk mikor kezdődött a kitörés. Ez egy kis pikantériát ad a történethez!
 |
| Rob Kaufman fotója Ausztráliából |
Jómagam Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász fotóin láttam először a nóvát, és csillagkörnyezetét. Valóban egy szoros 8-9 magnitúdós csillagok alkotta aszterizmusban fénylett fel. Nézegettem sokszor a Stellariumot, hogy vajon mikor lehet majd észlelni a csillagot tőlünk, de sajnos március közepén érkezik el az az időszak, amikor a szürkület előtt a Messier 7 környéke egyáltalán delel. Így nem láttam esélyét annak hogy észleljem a V7992 Sgr-t.
Azonban ahogy telt az idő az AAVSO LCG fénygörbéjén nézegetve érdekesen alakult a nóva „sorsa”. Ikeretestvéréhez, a V7991 Sgr-hez hasonlóan ez sem csak felfénylett és elhalványodott, hanem szédületes „liftezésbe” kezdett. Kezdetben a fényessége felment egészen 10,1 TG magnitúdóig és elkezdett csökkenni. Ekkor még mindenki egy általános fénymenetet gondolt a következő napokban. Egy bő hét alatt a csillag ehalványodott 11,7 TG magnitúdóig majd szépen megindult lassacskán felfelé. Február 23-ig egészen 11,1 V magnitúdóig fényesedett, ott megállt egy kicsit majd ismét halványodott egészen február 26-ig. Február 26-án 11,4 V magnitúdóról kilőtt és egyre csak nőtt a fényessége. Március 4-én már 10,3 V magnitúdóig repesztett, megközelítve a felfedezése óta látott maximumát. Ekkor már teljesen le voltam nyűgözve, minden nap vártam az újabb pontocskákat, észleléseket a fénygörbén. Ekkor láttam esélyét annak, hogy ha kitart a lendület, akár én is megfigyelhetem.
Másnap reggel viszont a fénygörbén az észlelések meredek zuhanást mutattak: 5-én reggel már újra csak 10,26 V magnitúdó volt a fényesség, és ez a napi 0,2 magnitúdós halványodási ütem nem volt túl bíztató. A lendület valóban alábbhagyott és a következő öt napban a V7992 fényessége csökkent nagyjából 0,8 magnitúdót. A legrosszabb továbbra is az volt, hogy a megfigyelésnek nem volt esélye a szürkület folyamatos korábbra tolódása miatt.
A TCP J18265456-2719122 jelű tranziens objektumot Sakurai 2025 01 26.8614 UT-kor találta meg egy 180mm-es teleobjektívre szerelt Nikon D7500-as fényképezőgéppel készült fotón. Ezen a napon még Japánban is nagyon nehezen látszott a Nyilas, a felvételen 9,2 magnitúdósnak látszik a csillag. Nem sokkal később Ausztráliából Andrew Pearce is észlelte a csillagot. Ő 9.30 (V), 10.68 (TB) és 9.15 (TR) magnitúdókat állapított meg.
Jómagam is szerettem volna észlelni az égitestet ám ez szinte lehetetlen volt, ugyanis éppen a csillagászati szürkület végén kelt a Nyilas Debrecenből nézve. A felfedezés utáni napokban rossz volt az időjárás, és a nóvajelölt is halványodott. Később spektroszkópiailag is megerősítették, hogy a csillag nóva így megkapta a végleges V7991 Sgr elnevezést. Közben a másik nóva is megkapta a V7992 Sgr végleges nevet. Kezdtem elengedni az észlelés lehetőségét ám két hét múlva azt láttam, hogy a V7991 fényessége újra nő, majd visszaesik, majd megint nő! 11-10.5 magnitúdó között hullámzott a csillag fényessége az AAVSO észlelések alapján. Többször is nekifutottam a megfigyelésnek február első heteiben, de nem sikerült sosem. Nem tudtam előbányászni a szürkületből a csillagot.
Aztán 2025. február 21-én hajnalban újból fényességnövekedést tapasztaltam a görbe alapján és eldöntöttem, hogy csak azért is újra próbálkozok. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy egy 10,5 magnitúdós csillag még most se látsszon a fotón. Úgy számoltam, hogy a V7991 Sgr 6 fok magasra emelkedik a teljes sötétség végének időpontjában. Egy 400mm-es teleobjektívnek ezt már meg kell mutatnia! Így hajnali 04:00 UT-kor elkezdtem fotózni a lakásunk erkélyéről. Ekkor még nem látszott a csillag de tíz perccel később már halványan igen. Sajnos a fényszennyezésen kívül két gyárkémény is erős vörös fénnyel világított, de siker koronázta ezt a próbálkozást. A 10×30 másodperces összegzett fotón stabil a nóva látványa, bár jócskán kellett sötétíteni az eget. El is határoztam, hogy másnap kiugrok egy fényszennyezéstől mentes helyre.
 |
| A nóva éppen látszik a fotómon a spártai körülmények ellenére |
A csillag fényességét kimértem és 10,57 TG magnitúdó jött ki eredményül, ami illeszkedik a többi észlelés által alkotott görbéhez. Úgy tűnik, hogy most újra halványodik ez a nóva, meglátjuk mit produkál ezután.
2025.02.22. Másnap kora hajnalban újra próbálkoztam az észleléssel az erkélyről, ám a fotókon nem látszott az égitest. A pára, a fényszennyezés meghiúsította a megfigyelést. Terveztem a kitelepülést, de az erős fagy és a munkahelyi kötelességek miatt végül nem mentem ki. Talán majd pár nap múlva, amikor a Hold is elvonul a területről.
2025.03.03. FRISSÍTÉS
Bő egy hét után tudtam csak visszetérni a nóvához. Ezen a reggelen is nehezen látszott a fotókon a csillag, de sikerült kimérni. Fényessége 10,9 TG magnitúdó volt, ami az AAVSO fénygörbéje alapján újból emelkedő (stagnáló) tendenciára utal. Eddig a csillag nagyon szép hullámzásokat produkált amint az az alábbi fénygörbén is látható.
2025.03.05. FRISSÍTÉS
A mai reggelen sikerült viszonylag jó égen a Hortobágyi Nemzeti Parkból lefotózni a V7991 Sgr jelű nóvát. A fényessége az utóbbi két napban újból lassanként nőtt, az észlelés reggelén 10,76 TG magnitúdónál járt. A fénykép az általam készített eddigi legjobb felvétel lett a csillagról. Nem tudom meddig látható még, és hogy lesz-e ennél fényesebb.
Nagyjából egy héttel azután, hogy a Sagittariusban nóvát fedeztek fel, egy újabb nóva híre érkezett meg – szerencsére eléggé hamar – hozzánk.
CBET: http://www.cbat.eps.harvard.edu/iau/cbet/005400/CBET005423.txt
A csillagot Kirill Sokolovsky, Stanislav Korotkiy, Nikolay Potapov, Sergei Ostapenko által alkotott csapat detektálta először 2024 07 29.8317 UT-kor. A 2024-07-28.8399 UT-kor készült fotómég nem látszott semmi sem 16,5 g magnitúdóig. Tehát egy nap alatt a csillag bő 5 magnitúdót fényesedett.
Az egyik első fotografikus megerősítő felvételt 2024 07 30.513 UT-kor Rob Kaufman ausztráliából (Bright, Vic, Australia 36.7 S, 147.0 E) készítette. Az ő képein a csillag 9,9 TG magnitúdósnak látszott. Színe vöröses, így valószínűleg egy nóvát kaptak lencsevégre az orosz csillagászok. K. Yoshimoto nem sokkal később 2024 07 30.5208 UT-kor már 9,79 V fényességet mért. Tehát a nóva eléggé gyorsan fényesedik! A csillag pozíciójának 0.2"-es közelében a Gaia 1825912166611947136 jelű 19,8 G magnitúdós csillag található. Lehetséges, hogy ez volt a progenitor.
A V0615 Vul adatai:
https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=2389912&image=poss2ukstu_redJómagam 30-án délután láttam meg a hírt a Facebookon, a PACA_transients nevű csoportban, mely kifejezetten tranziens változócsillagokkal foglalkozik. Felkészültem az estére és teleobjektívvel szerettem volna lefotózni a csillagot. Gondolkodtam egy újabb hortobágyi kitelepülésen ám a fáradtság miatt ezt elvetettem. Maradt az erkély. Mivel az ég jó átlátszóságú volt, így sikerült ISO 800-on is használható képeket készíteni. Már az első nyers képen is feltűnő volt a vendégcsillag. Készítettem tehát 10 db képet majd ezeket összeadtam, feldolgoztam és kimértem.
Jól látszik a nóva kissé vöröses színe a fotón és a csillagkörnyezete is. A HMG kb 15 körül van ami innen a belvárosból nagyon jó. A kimérést követően 9.84 TG magnitúdó jött ki fényességre. Az AAVSO fénygörbe alapján ekkor volt éppen a csúcson a csillag, azóta lassan halványodik.
2024.07.31. 20:00 UT
A nagy távcsővel is lefotóztam a csillagot és szűk környezetét. Ezen a képen nem mértem fényességet mert nem volt megfelelő összehasonlító. Viszont érdekes látni a szűkebb csillagmezőt le egészen 17 magnitúdóig.
Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász értesítette a változós közösséget a PACA_transients facebook csoportban arról, hogy Koichi Itagaki egy nóvagyanús csillagot talált a Nyilas csillagkép területén.
A TCP J17490276-2324066 ideiglenes jelölést kapta az objektum. Fényessége a felfedezéskor 11.0 U magnitúdó volt. Könnyű megtalálni, hiszen a Lagúna-ködtől (Messier 8) 3 fokkal nyugatra található.
Az ASASSN-24fb adatai:
https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=2389869&image=poss2ukstu_red
A felfedezés bejelentése után szerettem volna én is lefotózni a csillagot. Végre egy nóva! Ebben az évben saját műszerrel még nem fotóztam nóvát. Nem volt egyszerű este ugyanis a Telihold alig volt a TCP J17490276-2324066-tól 10 fokkal keletre. Ráadásul az átlátszóság is rossz volt és erre tett még egy lapáttal a fényszennyezés. Gyakorlatilag teljesen vakon állítottam be a nóva helyét, mert a belvárosból még a Nyilas csillagait sem láttam. Pár próbakép után sikerült ráállnom a pontos pozícióra és rövid 5 másodperces képeket készítettem. A nyers képeken semmi sem látszott a nóva helyén, de a feldolgozás után a zöld csatornán szépen látszott a csillag. Bár nem volt túl fényes… 11.02 TG magnitúdót mértem.
Időközben kiderült, hogy az ASAS-SN csapat már korábban is lefotózta a csillagot, csak a bejelentés késlekedett valamilyen okból. Náluk az ASASSN-24fb jelölést kapta a csillag. Az ő képeiken 12.43 V magnitúdós volt a nóva, tehát még felfutó ágban kapták el. Az ATel-be arról olvashatunk, hogy a TCP J17490276-2324066 egy erősen elvörösödött nóva, mely az elmúlt napokban érhette el maximális fényességét.
ATel: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16727
Kíváncsian várom a további fejleményeket- A Hold elvonultával jó volna alaposabban lefotózni a csillagot!
2024.07.24. 20:00 UT
Négy nappal a felfedezés után újra fotózni tudtam a nóvát. Ezúttal a jobb átlátszóságú ége holdkelte előtt csíptem el. A fotó határmagnitúdója most sokkal jobb, és hiába halványodott 0,3 magnitúdót a TCP J17490276-2324066 mégis jobban látható.
2024.07.28. 20:15 UT, Hortobágy
Pár nappal később a Hortobágyi Nemzeti Parkban voltam kint fotózni, és sikerült egy nagyon jó, fényszennyezésmentes fotót készíteni a nóváról. kitűnően látszik a vöröses színe. Érdekesség, hogy a fotózás előtti napon volt egy felfényesedése 10,5 magnitúdóig is a csillagnak, ám mire éjjel kiértem a pusztába már visszaállt 11,33 TG magnitúdóra a fényesség.
2024.07.29. 22:00 UT, Debrecen
Ezen az estén az erkélyről fotóztam újra a nóvát. Mivel innen erős fényszennyezésen át kell megörökítenem a csillagot, elhatároztam hogy a nagy távcsövet és az ASI kamerámat fogom használni. A hosszú fókusz jó határmagnitúdót ad majd, bár nehezebb lesz a felvételeget vezetni.
Összeraktam a távcsövet és negyed óra próbálgatás, beállítás után el is kezdtem a fotózást. 20×15 sec expozíciós iőt használtam és össeadtam a képeket. A határ kb. 17.0 magnitúdó környékén van, ami nagyon jó innen a belvárosból. A nóva szép fényes, valószínűleg ezzel az eljárással sokáig tudom majd követni a halványodását és sok egyéb objektumot meg tudok majd örökíteni.
2024 március 20-án nap közben érkezett a hírlevél újból a PACA_transients facebook csoportban, hogy a Skorpióban egy nóvajelöltet talált az ASASSN csapat. A felfedezésekor 14,05 magnitúdós objektum az IAU-tól az ASASSN-24ac ideiglenes jelölést kapta meg. A vendégcsillag a Skorpió központi vidékén jelent meg.
Koordináták: 17h 01m 24.74s -36°33’02.8”
TNS hírlevél: https://www.wis-tns.org/object/2024era/discovery-cert
Az ASASSN csapat március 17-én 07:26 UT-kor készült képein 18.4 magnitúdóig még nem látszott semmi az nóva pozíciójában. A felfedezést hozó felvétel 2024. március 19-én 07:40 UT-kor készült el. A felfedezés híre pedig másnap délelőtt érkezett. Egy sötét porfelhőtől É-ra, a 13,65 magnitúdós USNOA2 0525-25697960 jelű csillag közvetlen közelében látszik. Ekkor még nem volt róla spektroszkópiai mérés, de a fényessége alapján nóvának tűnt.
Szerettem volna lefotózni a csillagot, ugyanis az égterület hajnali négy körül már delelés környékén jár. A légkör átlátszósága is jó volt, de sajnos az borult égbolt nem engedett. Három nap hajnalban is felkeltem, de hiába. Aztán végül ismét csak arra szántam rá magamat, hogy az Itelescope hálózat távcsöveihez nyúljak. március 22-én egy nyugodtabb délelőtt tehát elindítottam a fotózást a T71-es távcsővel. Ez egy Takashi 180ED 500mm-es fokuszú reflektorból, és a rá szerelt ZWO ASI2600MM hűtött kamerából áll. Kitűnő, professzionális eszköz! Sajnos a négyből csak kettő kép lett használható, mert fájlhiba miatt nem tudtam letölteni őket. Éppen a chilei hajnal előtt kaptam el a csillagot.
A képen a csillag sajnos beégett, így pontos fényességet nem lehet kimérni, de megközelítőleg 11,6 magnitúdó körül van a nóva fényessége. Tehát két nap alatt majdnem másfél magnitúdót fényesedett! Ezzel a fényességgel már Magyarországról is fotózható, és nagyobb távcsővel vizuálisan is megpillantható lenne… ha a felhők eltűnnének! Sajnos az időjárás már hetek óta nagyon kedvezőtlen.
Közben elkészült az első spektroszkópiai mérés és kiderült hogy ez egy lassú nóva. Asztrometriai mérések alapján a nóva pozíciójához legközelebbi csillag 0.7”-re van.
2024-ben március elejéig már kettő fényes nóvát is felfedeztek a déli féltekéről. Sajnos a két vendégcsillagot a helyzetük miatt nem tudtam itthonról megfigyelni. 2024. március 11-én reggel egy újabb ígéretes célpont felfedezését jelentették be. Egymástól függetlenül a Kígyótartóban tranzienst találtak: Tadashi Kojima, Minoru Yamamoto, Shigehisa Fujikawa, Yuji Nakamura és Andrew Pearce. Gyakorlatilag öt különböző helyről fedezték fel a nóvát egymástól függetlenül amatőrök.
CBAT "Transient Object Followup Reports": http://cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17395720-2627410.html
Koordináták: 17 39 57.20 -26 27 41.0 Ophiuchus
Amikor 11-én kora reggel megláttam a felfedezés hírét azonnal megnéztem hol van a csillag pozíciója. Nagyon megörültem, mert hajnalban már fotózható a terület. Viszont sajnos napokra beállt a melegfront által hozott esős, felhős időjárás. Sajnos még legalább négy napot várni kellene, hogy legyen lehetőség saját fotók készítésére. Ekkor jutott eszembe, hogy én már nyolc hónapja regisztráltam az Itelescope.net oldalra. A demo verzióhoz pedig kaptam 20 pontot. Nagy nehezen rájöttem hogy kell pozícióra képeket készíteni, és a chilei észlelőhely T70-es kis műszerével megkezdtem a fotózást: derült volt, és szabad volt a távcső. Ez a kis műszer egy 135mm-es f/3.5-ös Samyang teleobjektívre szerelt ZWO ASI2600MM CCD kamerából áll. Vörös szűrőt választottam és 4×60 másodperces képeket készítettem. Nagyon izgultam, mert még sosem észleltem robottávcsővel. Kb. fél óra múlva megjöttek a képek, s a munkahelyemről korlátozott módon megkerestem rajtuk a nóvát. A TCP J17395720-2627410 nagyon könnyen látszott. Kicsit be is égett. Fényességét nagyjából megbecsültem: 9,8 magnitúdó volt az észlelés pillanatában.
Nap közben tanulmányoztam a nóvát, a képeket és vártam a híreket, hogy vajon tényleg nóva-e az objektum. Aztán megérkezett a spektroszkópiai megerősítés is:
ATel #16521: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16521
Végre 2024-ben észlelni tudtam az első nóvámat. Sajnos 10 pontom bánta, de nagy élmény, jó tapasztalat volt. El is határoztam, hogy megpróbálom majd a nehezen észlelhető déli nóvákat ilyen módon megfigyelni.
Hazaérve feldolgoztam a négy darab képemet, és elkészítettem a végleges fotót. Az IRIS-ben kimért fényesség 9.78 TR lett. Így a nóva még fényesedett a felfedezés óta. Sajnos VSX-ben még este sem lett felvéve, így az AAVSO számára az adatokat még nem tudtam beküldeni. Az összeadott képen nagyon szépen látszik a nóva és a környezete. Azt hiszem nóvák fotózására ez a kis 135mm-es műszer is nagyon jól megfelel majd a jövőben. Kivétel ezalól, ha nagyon sűrű lesz a csillagmező. Íme a fotó, az első robottávcsöves fotóm:
A képen a nóva enyhén sárgás színűnek tűnik. Ez is alátámasztja mibenlétét. A vörösödést a sűrű porfelhők is erősítik, melyek a térséget behálózzák. A teljes 10×6,6 fokos képmező itt megtekinthető:
 |
| A nóva a teljes fotózott égterületen. Kis célkereszt jelöli színe vöröses. |
 |
| Keresőtérkép néhány összehasonlító csillaggal |
A fotókat 2023.07.15-én 20:40UT és 20:45UT között készítettem jó körülmények között a Hortobágyi Nemzeti Park területéről. A vendégcsillagot az AAVSO térkép alapján már az első nyers fotón is megtaláltam: szép fényes volt, színe vöröses. Mivel a Tejút egy igen \"poros\" területén látszik, valószínűleg erős fényelnyelést szenved. Kíváncsi lennék mennyi a csillagközi extinkció a nóva irányába. Az a fotómon is látszik, hogy egy viszonylag sűrűbb porfelhő látható ott. A nóva 1,7 fokkal van DDK-re az M23 jelű nagyszerű nyílthalmaztól és K-re az NGC 6440 jelű gömbhalmaztól így nagyon könnyű megtalálni. Fényessége az észlelés pillanatában 10,64TG magnitúdó volt, tehát már halványodott a felfedezés óta.
 |
| A V6598 Sgr szűkebb környezete. |
A beérkező adatok alapján a nóva már leszálló ágon van, folyamatosan halványodik. Érdemes mihamarabb észlelni!
A nóva végleges neve V6598 Sagittarii lett, így ezzel a névvel töltöm fel az észlelést.
Megjegyzés: A képek közül az első a nóva négy négyzetfokos környezetét mutatja. A második pedig a teljes lefotózott égterületet.
