Csillagok -40 fokon

Nagyon szerettem mindig is a déli horizont közelében búvárkodni. 2022. február 23-a este azon ritka alkalmak egyike volt, amikor ezt "hóbortomat" igen kedvező körülmények között végezhettem. A Hortobágyi Nemzeti Park területéről, sötét, fényszennyezésmentes helyről tehettem ezt. A kedvelt Zeiss objektívemmel fotóztam le a téli Tejút déli területeit.

A fotózott területek a Stellarium térképén

Az égbolt állapotáról csak egy szubjektív összehasonlítás: Debrecenből a zenitben ISO 800-as érzékenységgel maximum 15 másodpercet tudok exponálni. Itt a hortobágyi pusztán a horizonton ISO 3200-as érzékenységgel nem volt sok a 30 másodperc sem úgy, hogy a horizonton fotóztam! Az itteni égbolt egyszerűen nem említhető egy lapon sem a debrecenivel. Majdhogynem értelmetlen maga az összehasonlítás is. A mostani horizonton való búvárkodásomhoz képest legfeljebb csak a hegytetőről való megfigyelés jelenthet még egy előrelépést (vékonyabb légrétegen keresztül látnám az objektumokat).

Az estére visszatérve: a Puppis-Pyxis csillagképeket fotóztam végig, egészen le -42 fokos deklinációig, gyakorlatilag az elméleti horizontig. Némely fotón látszanak is a fák. A legdélebbi mély-ég objektum a Ruprecht 56 nyílthalmaz volt -40,5 fokon. Szeretném bemutatni a legérdekesebb képeket. A fotók mindegyik a következő beállításokkal készült: Canon EOS 1100D, ISO 3200, 30 sec, Sonnar teleobjektív f/3.5-ös rekesszel.

A fotók:

Az NGC 2298 gömbhalmaz (a kép közepétől kicsit jobbra)

A Cr 135 nyílthalmaz mely szabad szemmel is könnyedén látszott

Az este fő attrakciója az NGC 2451, NGC 2477 nyílthalmazok párosa. 10 db fotóból összegeztem.

Az NGC 2546 nyílthalmaz és a tőle északra lévő Tejút-felhő területei. 10 db fotóból összegezve.

A Puppis legfényesebb csillaga a Naos lebeg alig 2,5 fokkal a hortobágyi puszta felett. A felszín mosódása a mechanika elfordulásából adódik.

Az NGC 2439, az egyik kedvenc nyílthalmazom. Ha itt nézelődök nem tudom megállni, hogy le ne fotózzam.

Sajnos a Vela területeit már nem tudtam lefényképezni, mert a köd (mely a Naos-t ábrázoló képen látható) beterített. De nagyon örültem ennek a fantasztikus estének, mivel már nagyon rég jártam itt. Még inkább örültem, hogy soha nem látott módon, és részletességgel tudtam lefotózni Magyarországról ezeket a területeket.

Az észlelések jobb minőségben itt megtekinthetők:

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93952

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93953

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93954

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93955

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93418

https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=93414

Derült eget, és jó búvárkodást kívánok mindenkinek a déli horizont közelében! :-)

A LuSol 3D szoftver és lehetőségei

Nemrég Földvári István Zoltán amatőrcsillagász barátom egy rendkívül érdekes és számomra régóta áhított programra hívta fel a figyelmemet. Már régóta kerestem olyasmit, amivel a Hold peremvidékére történő rálátásunkat lehetne módosítani.

Bill Hartmann úgy fedezte fel az 50-es években a Mare Orientale valódi természetét, hogy a Hold fotóját egy hatalmas gömbre vetítette, majd oldalról megszemlélhették, fotózhatták. Ez a szellemes eljárás biztosítja egy külső szemlélő számára, hogy a Holdi alakzatokat torzulás mentesen vizsgálhassuk a librációs zónában. Így tűnt fel teljes valójában a Mare Orientale hegységeinek körkörös szerkezete.

A LuSol szoftver is hasonló módon működik. Gyakorlatilag egy kiválasztott holdfotónkat rá kell illesztenünk egy megfelelő virtuális gömbtestre. A programban ezt úgy oldjuk meg, hogy a holdperemre ráillesztjük a megfelelő görbületű ívet, s ez adja meg a virtuális gömb méretét, felületét. A lenti ábra mutatja, hogy egy kiválasztott holdfotót hogyan kell kezelni: a vörös vonal jelöli az illesztési felületet a zöld kis kockák pedig a "fogási pontokat". A három kis zöld kockát a holdperemre helyezve, a perem mindig teljes bizonyossággal lefedhető, mivel a program folyamatosan átméretezi a gömböt e pontokhoz méretezve. Korongfotóknál, és részletfotóknál is tökéletesen működik, mivel az elkészült térbeli modellen egy részletképet is el tud helyezni a program.

A program nagyon egyszerű kezelőfelülete.

Ha ezzel megvagyunk, már csak egy dolgunk van: rákattintani a "3D View" feliratú gombra, és a program elkészíti a három dimenziós gömböt, melyre rá van illesztve a holdfotónk. Ezt bármilyen szögben forgathatjuk, kicsinyíthetjük, nagyíthatjuk. A fent látható fotó elforgatott verziója itt lentebb látható. 

A fenti fotó már elforgatva kb 90 fokkal. Majdnem pontosan a déli pólusra merőlegesen látjuk a területet. Természetesen a peremhez közeledve a felbontás egyre csökken, de így is nagyszerű eredmények érhetőek el.

A program nagyon jól alkalmazható a korai holdsarlókon található részletek azonosításához is. A peremterületek nagyszerűen tanulmányozhatóak.

A szoftverrel egyébként nem csak holdfotókat, hanem nap és bolygófotókat is forgathatunk kedvünk szerint. Sőt! Gyakorlatilag bármi, ami gömbfelületre illeszthető, azt tudja kezelni a program (Tipp: pl. gömbszerű planetáris ködök?). Vannak még funkciói a programnak de azokat még nem fedeztem fel.

Egyetlen fogyatékossága a LuSol 3D-nek, hogy a létrehozott 3 dimenziós modellt nem lehet képként menteni (valahogy nem jön össze a dolog). Így csak képernyőképként menthető a kész kép, korlátozott felbontással. Tapasztalatom szerint azonban nincs is szükség nagyon nagy méretre, mivel a pl. a holdperemen már nagyon lecsökken az eredeti képhez képest a látható részletek felbonthatósága.

A programról ismertetőt itt olvashatunk: 

http://sweiller.free.fr/Lusol3D/Lusol3D.htm

Ajánlom mindenkinek a programot, én nagyon élvezem a vele való munkát.

Törpenóva a Nagy Kutyában: ASASSN-22bs

2022.02.08-án délután jött a hír, hogy egy fényes tranzienst találtak a Nagy Kutya csillagképben, kb 3 fokra az M41-től K-re. Az égitestet 12,2 magnitúdós fényességnél fedezték fel, jómagam este le is tudtam fotózni Debrecenből a kis teleobjektívemmel. A jelenség pozícióját a következő térkép jeleníti meg:

Hála Istennek aznap egy felhőlyukon keresztül sikerült lefotóznom a törpenóvát. Az égbolt átlátszósága fantasztikus volt, és 6 db felvételre nem másztak be a felhők túlságosan. Az összegzett képet alább bemutatom: