Holdsarlómánia

A korai holdsarlók észlelése már nagyon korán megfogott a különböző témakörök közül. Több tucatszor elolvastam az "Amatőrcsillagászok kézikönyvének" témába váló oldalait, és az internet használatával még több beszámolóra leltem. Ezeket kinyomtattam, olvasgattam, néha még fotókat is találtam. 2004 előtt még bizony nagyon kevés olyan fotó készült ami a korai holdsarlót ábrázolja, s azt  kevéske képet, amit találtam letöltöttem egy kis 64 MB-os (igen jól olvasod: megabájt!) pendrive-ra. Ezeket őrizgettem, nézegettem, s igyekeztem ihletet meríteni valamint megpróbálni fotózni. Az egyik kedvenc képem az alábbi, ami a 2004. május 20-i esti holdsarlót mutatja a Vénusz társaságában.

38 óra körüli holdsarló 2004. május 20-án este, balra fent a Vénusz világít. Sajnos nem tudom ki készítette a fotót.

2002 után még nagyon szerény felszereléssel dolgoztam a csillagászat terén, így gyakorlatilag leginkább a szabadszemes megfigyelési programok közül válogattam. Észleltem együttállásokat, heliákus keléseket és nyugvásokat,  meteorokat, halojelenségeket, de a kedvenceim a korai holdsarlók voltak. Nagyon tetszett, a látvány, az alkonyat, hajnalpír világa. Nagyon izgalmas, hogy a holdsarló látványa és egyáltalán a megfigyelhetősége is nagyon változó: nem mindig jár sikerrel a megfigyelő. Az első észleléseket 2004-ben végeztem, némelyikről maradt fenn leírás vagy rajz, de volt sok próbálkozás ami nem sikerült. 2006-tól már egy 10×50-es Vanguard BR 1050W binokulár is segítette az észlelést. Innentől már lehetőségem volt olyan holdsarlókkal is foglalkozni, melyeket szabad szemmel nem láthattam. Valamint a holdkorong részleteit is tanulmányozhattam. De a 10×50-es binokulár a legnagyobb segítséget a keresésben jelentette; 7 fokos látómezeje a kis 50/500-as refraktorom 1 fokos látómezejével ellentétben nagyon hasznos volt. Alkalomadtán a refraktorral 35×-ös nagyítással is célba vettem a Hold sarlóját, de csak akkor ha otthonról észleltem. Kitelepüléshez csak a binokulárt vittem magammal állványon.

Eleinte az "Amtőrcsillagászok kézikönyvében" látott észlelőlap mintákat másoltam kézzel és ezekre jegyeztem le a történéseket. Alább látható egy ilyen észlelőlap, amit én készítettem magamnak 16 évesen:
"Korabeli" észlelőlapom
Ezeket az észlelőlapokat elraktam, digitalizáltam. A holdsarlókon látottakat sem volt egyszerű azonosítani. Az egyetlen holdtérképem az volt, amit szintén az "Amatőrcsillagászok" kézikönyvéből kézzel másoltam. Erre mindig bejelöltem egy-egy olyan krátert amit időközben felfedeztem és megtudtam a nevét. Mivel még nem volt internetem nem tudtam a neten sem keresni térképeket. Sokkal nehézkesebb volt hozzájutni a térképekhez, információkhoz. Az újholdak időpontjait a vásárosnaményi könyvtárban időzve szedtem össze. Év közben aztán ez alapján próbáltam megtervezni az észlelések programját. Később már volt a számítógépemen egy nagyon kezdetleges planetárium-program, így meg tudtam nézni mikor kel a Hold és a Nap, hol helyezkedik el, stb. Nagyon nagy segítség volt ez is.

Eddigi legfiatalabb, 19h 34m-es holdsarlóm:
digitális rajz, 2013.01.12. 
Aztán engem is elkapott a fotózás! Eleinte csak leírásokat készítettem, majd amikor volt fényképezőgépem, akkor megpróbáltam lefotózni is a holdsarlókat. A kicsi, HP Photosmart R507-es gépemet általában a 10×50-es binokulárommal együtt használtam, így fotóztam. Az első ilyen próbálkozásom 2006. július 24-én hajnalban volt, egy 26 órás holdsarlót tudtam lefotózni.  Nagyon nagy élmény volt! Később a 80/900-as Sky-Watcher refraktorommal próbálkoztam fotózni. Azóta a technikám egyre kifinomultabb  lett, jelenleg teleobjektívvel és egy 127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcsővel fotózok ha lehetőség adódik. Erre már a Canon EOS1100D tükörreflexes vázat rakok fel, s primér fókuszban készíthetek képeket. Az élesség, képalkotás egészen más regiszterben értelmezhető, mint a "binokulárba fotózás" esetében. Sohasem gondoltam, hogy ilyen képeket tudok majd készíteni. Aki mondjuk 20 évvel ezelőtt kezdett el csillagászkodni - mint ahogyan én is - az valóban sokkal szerényebb keretek között művelte az amatőrcsillagszatot mint manapság. 2021-ben nem kérdés, hogy valaki távcsövet, fényképezőgépet és mindenféle kiegészítőket vásárolhasson. Csak a pénztárca szab határt az elképzeléseknek, s tényleg csak az időjárással kell "megküzdeni" egy amatőrnek. Persze ez a megjegyzés nem olyasmi akar lenni mint a "bezzeg az én időmben..." jellegű diskurzusok. :-)
Sajnos az utóbbi időben az időjárás nagyon sok sarlóészlelési alkalom megfigyelését "elmosta". Az eddigi legfiatalabb 19 óra 34 perces holdsarlómat 2013. január 12. estéjén láttam Nagyvarsányból. Azóta sem tudtam ezt megdönteni.

Nagyon szeretem a korai ébredést, vagy az esti ég látványát, s keresni a holdsarlót. Érdekes hogy egyben izgalmas ám mégis megnyugtató. Továbbá az egy tény, hogy valahogy az esti holdsarlókat jobban kedvelem mint a hajnaliakat. Igazából nem tudok okokat mondani, csak valamiért így van! No de azért nem kell tartani attól, hogy egy hajnali sarlóért nem kelek fel! :-) Elképzelhető, hogy azért alakult így, mert alapból a tél végi-kora tavaszi időszak a kedvencem az évben!

Tehát a holdsarlók észlelésének elsősorban "szabadidős" jellege van: szép látványt nyújtanak és egyfajta verseny az amatőrök között, ki tud vékonyabbat megfigyelni. Másrészt viszont engem mindig is érdekelt az is, hogy vajon a nagyon lapos szögben, és szinte ellenfényben megvilágított holdfelszín milyen jelenségeket produkál. Hogyan viselkedik ilyen esetben a hold talaja? Milyenek a peremközeli alakzatok akkor amikor a terminátor is ott fut? Szóval vannak olyan kérdések, amelyek amatőrcsillagászati szempontból is érdekesek, nincsenek részletesen megvizsgálva. Amikor lehetőség van mindig megnézem távcsővel jó alaposan a holdsarló felületét; mi látszik rajta, hol vannak szakadások, fényesebb területek. Utólag ezeket a jelenségeket érdekes összevetni egy-egy térképpel. A fotózás nagyban segít ebben; egy-egy jól sikerült felvételen nagyon sok felszíni alakzat azonosítható, tanulmányozható. Lentebb látható egy sarlófotóm, ami az eddigi legrészletesebbre sikerült. Természetesen minél vékonyabb a sarló, annál nehezebb a felszín fotózása.

38 óra 41 perces holdsarló 2020.10.15-én hajnalban. Ezt a képet a 127/1500-as távcsővel készítettem. 

2013.01.13.-án reggel a sikeres holdsarlóvadászatom után felébredt bennem a vágy, hogy eme kedvenc szabad szemes észlelési területemnek egy külön oldalt hozzak létre! Itt össze fogom gyűjteni az általam sikeresen észlelt holdsarlóimat dátum szerint, minden adattal ellátva, valamint a negatív észleléseket is - amikor néztem az eget de nem sikerült látnom semmit (ugyan is a negatív észlelések is fontosak). Csak azokat az alkalmakat illesztem ide amelyről megbízható feljegyzéseket készítettem. Ezen kívül egy külön sorba mindig ott fog biggyeszkedni az aktuális rekordom is.

REKORDOM KORBAN:   2013. január 12-én, 19h34m-es esti sarló (távcsővel)
REKORDOM SZÖGTÁVOLSÁGBAN: 2022 június 28-án, 642,6'-re a Naptól (távcsővel)



Néhány általam készített holdsarló fotó:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése