Fényes nóva a Nyilasban: V6596 Sgr

Az idei év első nóváját 2023. február 21. hajnalán fedezték fel japán amatőrcsillagászok, H. Nishimura, Kakegawa, Shizuoka. A képeket egy egy Canon EOS 6D-re szerelt 200mm-es f/3.0-as teleobjektívvel készítették. Ezeken a képeken találták meg a 10.8 magnitúdó fényességű csillagot. A hír gyorsan terjedt és sorban érkeztem a megerősítő megfigyelések.

A nóva az M 23-tól 2 fokkal É-ra fénylett fel a Tejút egy olyan részén, ahol viszonylag sok a por. Színe erősen vörös, így a fényelnyelés valószínűleg sokat halványít rajta. A 10,8 magnitúdós fényesség így  egész jónak mondható. 

A nóva helye az égen

AAVSO térkép a pontos azonosításhoz

Közben kiderült, hogy Andrew Pearce ausztrál amatőrcsillagász a japánoktól függetlenül szintén felfedezte a kitörésben lévő csillagot. Ő egy Canon EOS 800D-vel és a 85mm-es f/1.2-es objektívvel kapta el az akkor 11.0 magnitúdós nóvát.

Jómagam 2023. február 21-én hajnalban tudtam elcsípni a csillagot a fényszennyezett hajnali égen. A Nyilas csillagkép még alig emelkedik fel az év ezen részében. A nóva alig 11 fok magasan volt a fotózás idején. Kissé segített a megfigyelésen a tiszta, jó átlátszóságú légkör, ami ilyenkor jellemző. 

A Nova Sagittarius 2023 az összegzett képemen. Fényessége 11.4 TG magnitúdó volt.

21-én hajnalra már jelentősen elhalványodott a csillag, de azért még így sem volt panaszra okunk. Érdekesség, hogy jöttek be olyan becslések is, melyek szerint 9,6 magnitúdós fényességet is produkált a csillag. Valószínű azonban, hogy ezek túlbecsült értékek voltak.

2,7%-os, 33h 42m-es holdsarló

 2023. február 21-én este nagyon jó körülmények voltak a korai holdsarló észlelésére. Az égbolt egész nap fantasztikusan tiszta volt. A szeles, napsütéses idő, valamint a 16-20 fokos országos hőmérsékletek pedig már inkább egy március végi-április eleji napot idéztek.

A szokásos tetthelyre 17 óra körül értem ki. A naplemente csodálatos színeiben gyönyörködtem a távcső összeszerelése közben. Nem sokkal később érkeztek meg társaim is: Forgács Attila és Rózsa Ferenc, majd Mocsár Gábor is. Így négyesben kerestük a holdsarlót. A könnyűnek ígérkező látványt 48 perc kínszenvedés után pillantottuk csak meg. A 34 óra körüli sarlót ennyi időn át fedték el előlünk a felhők. Az egész égbolt derült volt, viszont pont a kritikus helyeken voltak lencsefelhők, melyek makacsul és pofátlanul belerondítottak az észlelésbe. 16:48 ÚT-kor a holdsarló 33 óra 42 perces volt. Gyakorlatilag már ekkor látszott a hamuszürke fény, mely végig erős volt.

Sajnos még ezután is 10 percet várni kellett mire a távcsővel elkezdhettem a fotózást. Viszont a Hold már nagyon alacsonyra kerül és a nyugodtság is brutális volt. A távcsöves fotó emiatt nem lett túlságosan részletgazdag. Viszont teleobjektívvel annál érdekesebb, szebb fotókat lehetett készíteni a felhők között bujkáló Holdról.

Nagyon szép este volt, a légkör minősége is pont holdsarlózáshoz lett szabva. Ha ilyen légkör lenne egy sokkal fiatalabb (18-20 órás) sarlóhoz, biztosan meg lehetne pillantani. Csak pofátlan felhők ne legyenek!

A Hold kék fényben

Az amatőrcsillagászatban a színszűrők szerepe megkérdőjelezhetetlen: sokféle észlelési terület elképzelhetetlen a színszűrők használata nélkül. Szűrőkkel kiemelhetünk, vagy elnyomhatunk bizonyos részleteket. Élesíthetjük a képet, javíthatunk a nyugodtságon... Felsorolni is nehéz mi mindenre jók ezek az eszközök. A bonyolult összefüggések ismerete nagyon fontos a távcsöves munkához. Hogy értsük miről is van szó ahhoz sok tapasztalat és ismeret kell. Ezt nem lehet csak úgy betanulni!

Jómagam a most követő blogbejegyzésben azt mutatom be, hogy mit érhetünk el a Holdon, egy bizonyos színre alapozva. Mostanában jöttem rá, hogy kék fényben a holdfelszín nagyon szép arcát mutatja. Ennek két fő oka van:

1. A sárgás holdfelszínen a kék fényben érhető el a legnagyobb kontraszt. Az albedoalakzatok itt különülnek el legjobban egymástól-

2. A rövidebb hullámhossz felé, növekszik a felbontás, kisebb részletek válnak megpillanthatóvá. Viszont egyúttal a seeing is romlik. Így csak jó nyugodtság mellett, és inkább csak kisebb távcsövekkel tudunk jó eredményt elérni.

Én nem színszűrőkkel fotózgattam, hanem egy más úton értem el ugyan azt. A DSLR kamerával készített képeimet úgy módosítottam, hogy a kék csatornát leválasztottam a többiről. Így ugyan azt a fizikai folyamatot hoztam létre mintha monokrómban, kék fényben fotóztam volna. Ugyanis csak a szenzor kék alkotóelemei által felvett fényből alkottam képet. Az alábbi montázs bemutatja a hatást:

A színes alapfelvétel és a különböző színcsatornák által alkotott kép.

A folyamatnak több jó hatása is van:
- nő a felszíni kontraszt
- javult a felbontás
- a terminátor és a holdperem között kisebb az intenzitáskülönbség (kiegyenlítő hatás)
- a fényes albedoalakzatok  szép kontrasszttal jelennek meg

Tapasztalataim alapján sötét égen hozza a módszer a legjobb eredményt, mert a kékes égi háttér a kék csatornán nagyon fényes. 

Alább bemutatok néhány feldolgozott korongfotót, hátha más is kedvet kap a kísérletezéshez.

Utolsó negyed után: egy fotó mely Bodrogkeresztúron készült egy szép kirándulás alkalmával.

A növekvő holdsarló egy májusi estéről

Két és fél napos holdsarló ősszel

Örültem, hogy felfedeztem ezt a dolgot, s így kissé még precízebbek, kifinomultabbak lehetnek az észleléseim.