2020. május 24., vasárnap

2020. május 22., péntek

Vénusz Merkúr együttállás

2020. május 21-től három estén keresztül két belső bolygónk nagyon közel tartózkodott egymáshoz. Erről készült ez a kis fényképes bemutató:

2020.05.21. este:
Cseh Viktor, Canon EOS 1100D+250mm-es teleobjektív

2020. május 16., szombat

Fogyó Vénusz

Év elején, a januári hideg estéken a Vénusz még éppen hogy csak látszott a nyugati ég alján a Jupiter társaságában. Azóta átmérője megnőtt, s egyre vékonyabb lett az elmúlt fél év során. Május 14-én este a távcsövemmel és a fényképezőgépemmel készítettem egy fotót a keskeny, alig 11,9%-os megvilágítottságú sarlóról. A hónap végére eltűnik a napnyugtában, így véget ér a láthatóság esti időszaka.
Íme a felvétel a 14-i estéről:

127/1500 -as Makszutov-Cassegrain távcső, Canon EOS 1100D primér fókuszban

2020.05.20-án a Vénusz tovább fogyott, és egyre gyorsabban közeledik a horizonthoz. Mostmár napról-napra figyelni kell mert hamar eltűnik a szemünk elől. Egy fotó az estéről:

127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcső+2,25× Barlow, Canon EOS 1100D primér fókuszban

2020. április 1., szerda

Tavaszi együttállások

2020 márciusában és áprilisában többször is előfordult, hogy szép együttállásokat figyelhettünk meg. Ezekből készítettem egy kis fotós összeállítás. A fotók adatait külön nem közlöm; mindegyik ugyan azzal a fényképezőgéppel (Kamera típusa: Canon EOS 1100D + Canon EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM) készült ugyan onnan (Debrecen).

2020.03.19. Hold, Szaturnusz, Mars és Jupiter együttállás:

2020.03.20. A Mars és a Jupiter szoros közelsége (a második kép 127/1500-as MC távcsővel készült):

2020.03.28. Hold, Vénusz és Fiastyúk együttállás:

2020.04.01. A Mars és a Szaturnusz szoros együttállása:

2020.04.03. A leglátványosabb együttállás az időszak során: A Vénusz és a Fiastyúk, Hyadok, Vesta kisbolygó (két kis vonal jelöli):



2020.04.08. Hajnalban a Jupiter, Szaturnusz és a Mars alkotott égi triumvirátust.

A Hold, Mars, Jupiter és a Szaturnusz együttállása 2020.04.15-én és 16-án:


2020. március 5., csütörtök

2020.02.24. - 24 óra 58 perces holdsarló


Febreuár 24-én este igen kedvezőtlen körülmények között kellett megtalálni a holdsarlót. Fél óra keresgélés után a kiváló átlátszóságú, ám fátyolfelhős égen nagy nehezen 10 percig láttam. Az első megpillantás 16:30 UT-kor történt. Ekkor a Hold kora 24h 58m volt. Csak az alábbi képen sikerült rögzítenem a holdsarlót:


2020. január 24., péntek

Holdsarló előrejelzés 2020-ra

NAP Sarló kora (órában) Láthatóság Megjegyzés
JAN 23 40 hajnali A Hold a Jupiter közelében  
JAN 26 41 esti    
FEBR 24 25 esti    
MÁRC 25 32 esti    
ÁPR 24 39 esti    
MÁJ 21 38 hajnali    
MÁJ 23 25 esti    
JÚN 20 27 hajnali Részleges napfogyatkozás 2020. jún. 21-én  
JÚN 22 36 esti  
JÚL 19 38 hajnali Merkúr a Hold közelében  
JÚL 20 14 hajnali    
JÚL 21 26 esti    
AUG 18 24 hajnali    
AUG 19 15 esti    
AUG 20 39 esti    
SZEPT 16 31 hajnali    
SZEPT 18 30 esti A Hold Földközelben  
OKT 15 39 hajnali    
OKT 16 15 hajnali A Hold Földközelben  
OKT 17 21 esti    
NOV 14 24 hajnali A Hold Földközelben  
NOV 16 34 esti    
DEC 13 34 hajnali    
DEC 15 23 esti    
Esti: 13 db
Hajnali: 11 db
Össz: 24 db Cseh Viktor, 2019.10.31.

2020. január 19., vasárnap

ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD

ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD

(részlet az "Exploring the Moon through binoculars and small telescopes" (1984) című könyvből, 80-81. oldal)
Cseh Viktor szabad fordítása


"Az egy napos Hold - már ha egyáltalán látható - egy valóban nagyon vékony sarló. Ráadásul magassága a horizont felett alacsony, fénye gyenge, az égi háttér pedig fényes. Mindezeknek a tényezőknek az összessége keresztbe tehet az észlelésnek. A megfigyelésre legalkalmasabb időszak az Egyesült Államok földrajzi szélességéről (és Európa szélességéről is) március vagy április, amikor a Nap a tavaszpont közelében tartózkodik, s így a fiatal holdsarló naplemente után magasabban tartózkodik, mint bármikor máskor az év során látható. Hacsak nem egy teljes napfogyatkozás nyitja meg számunkra a jelenlegi lunációt, a Hold északra vagy délre halad el a naptól az újhold idején. Ha a holdhónap előző nap délben vette kezdetét, a Hold szögtávolsága nem haladja meg jelenleg a 15 fokot, ám ha 30 óránál több idő telt el, akkor talán igen. Mivel ez a szög megegyezik a sarló középpontjának elmozdulásával, amitől a sarló keletre látható, van némi bizonytalanság a megvilágított felszíni részleteket illetően.
A tanácsom az, hogy várj holnapig, mielőtt megpróbálnál felszíni részleteket megfigyelni a Holdon, mert még ha sikerül is azonosítani valamit, a legnagyobb siker ma este a Hold első megpillantása! Miután végigészleltél egy teljes holdhónapot, és megismerted a felszínt, főbb felszíni alakzatokat, a tapasztalataid az egynapos holdsarlón sokat segítenek majd.

Készülj fel a megfigyelésre még napnyugta előtt, légy kint a megfigyelőhelyen még azelőtt, hogy a Nap a horizont alá bukna. Ne nézz a Napra binokulárral, mielőtt a légköri abszorpció a horizont közelében megszűri a fényét, és vöröses korongot nem látsz. A binokulárok látómezeje általában hét vagy nyolc fok átmérőjű. Előzőleg valamelyik éjjel a Nagy Göncöl csillagain meghatározhatod, hogy a binokulárod látómezeje mekkora átmérőjű. Ha a látómeződ 7 fokos, akkor az egy napos Holdat nagyjából két látómezőnyi távolságra találod a Naptól keleti irányban. A horizont azon pontján, ahol a Nap lenyugodott, haladj felfelé és balra két látómezőnyit. Mikor elérkeztél ehhez a ponthoz, innen visszafelé a napnyugta helye felé kezdj el keresgélni, "sepregetni" a binokulároddal. Valahol a két pont között lesz a holdsarló! Néhány percen belül talán elcsíped a halvány, vékony ezüstös sarlót. Az első benyomásod talán az lehet, hogy a sarló teljesen üres, részletek nélkül. Az égbolt még mindig fényes, a Hold viszont nem. A relatív fényesség a következő percekben gyorsan változik, és észre fogod venni a felszín részleteit. 
A nagyjából egy napos holdsarló szimulált felszíne.

A legnagyobb, és leghatározottabban látható kráter ezen az estén a HUMBOLDT, átmérője 150 mérföld, mélysége 15400 láb. Sötét, belső keleti fala egy csíknak mutatkozik, mely párhuzamos a terminátorral, s nagyon közel van hozzá. Látható helyzete függ a sarló csúcsának dőlésétől, de általában a sarló középvonala és a déli pólus között látható a középvonaltól 2/3-nyi távolságra. A terminátor mellett felfedezhetünk egy vastagabb csíkot is, melynek mérete 2/3-a a HUMBOLDT hosszának. Ez a PHILLIPS, 80 mérföldes átmérővel és 10500 láb mélységgel. A HUMBOLDT-tól közvetlenül északra feltűnik egy erőteljes sötét csík, mely a 87 mérföldes átmérőjű és 15700 láb mély HECATAEUS keleti fala, melyhez egy másik alakzat csatlakozik északról. Együttes átmérőjük így eléri a 115 mérföldet. Ettől északra újabb feltűnő sötét kráter jelenik meg, mely a 33 mérföldes és 11000 láb mély BEHAIM kráter árnyéka. Kissé északabbra egy szép kráterpáros tűnik fel. A távolabbi, déli tag az 58 mérföld méretű, 11000 láb mély ANSGARIUS, a közelebbi, kevésbé látszó a LAPEYROUSE 46 mérföldes méretével és 10000 lábas mélységével.
A távcsőben a holdbéli krátereket most nagyon vékony, szivarszerű ellipsziseknek láthatjuk, kisebb egyenetlenségekkel. Az oka annak, hogy csupán fekete csíkokként tűnnek fel az, hogy a belső, sötét, keleti falakat tudjuk az ellenfényben megfigyelni. A fényben lévő nyugati falrészek pedig elfordulnak tőlünk, ezért alig látunk belőlük valamicskét.
Ha most a LAPEYROUSE krátertől északra ugrunk át, akkor a LAPEYROUSE-HUMBOLDT távolságot kétszeresen felmérve megérkezünk egy újabb sötét krátercsíkhoz, mely a 41 mérföld méretű PLUTARCH. Ennek a kráternek 9200 láb a mélysége. A PLUTARCH-tól északra, olyan távolságra, mely egyenlő a HUMBOLDT-BEHAIM kráterek távolságával, találunk még egy újabb gyűrűs hegységet. Ez a kráter a 112 mérföld méretű 13000 láb mélységű GAUSS. Ez a felszíni alakzat nem olyan erőteljes mint az előzők, és bizonyosan küzdeni fogsz, hogy meg tudd figyelni.
Épp mielőtt a Hold eltűnne a fák mögött, vagy lesüllyedne a ködbe, az az érzésünk támad, hogy a keskeny, tűnékeny sarló tele van kráterekkel, s egyáltalán nem üres."

 Észleljük a holdsarlókat, és küldjük be az észleléseket!



Cseh Viktor
2020.01.19.