2024. március 11., hétfő

Erősen vörösödött nóva a Kígyótartóban: V4370 Oph

2024-ben március elejéig már kettő fényes nóvát is felfedeztek a déli féltekéről. Sajnos a két vendégcsillagot a helyzetük miatt nem tudtam itthonról megfigyelni. 2024. március 11-én reggel egy újabb ígéretes célpont felfedezését jelentették be. Egymástól függetlenül a Kígyótartóban tranzienst találtak: Tadashi Kojima, Minoru Yamamoto, Shigehisa Fujikawa, Yuji Nakamura és Andrew Pearce. Gyakorlatilag öt különböző helyről fedezték fel a nóvát egymástól függetlenül amatőrök.



CBAT "Transient Object Followup Reports": http://cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17395720-2627410.html

Koordináták: 17 39 57.20 -26 27 41.0 Ophiuchus

Amikor 11-én kora reggel megláttam a felfedezés hírét azonnal megnéztem hol van a csillag pozíciója. Nagyon megörültem, mert hajnalban már fotózható a terület. Viszont sajnos napokra beállt a melegfront által hozott esős, felhős időjárás. Sajnos még legalább négy napot várni kellene, hogy legyen lehetőség saját fotók készítésére. Ekkor jutott eszembe, hogy én már nyolc hónapja regisztráltam az Itelescope.net oldalra. A demo verzióhoz pedig kaptam 20 pontot. Nagy nehezen rájöttem hogy kell pozícióra képeket készíteni, és a chilei észlelőhely T70-es kis műszerével megkezdtem a fotózást: derült volt, és szabad volt a távcső. Ez a kis műszer egy 135mm-es f/3.5-ös Samyang teleobjektívre szerelt ZWO ASI2600MM CCD kamerából áll. Vörös szűrőt választottam és 4×60 másodperces képeket készítettem. Nagyon izgultam, mert még sosem észleltem robottávcsővel. Kb. fél óra múlva megjöttek a képek, s a munkahelyemről korlátozott módon megkerestem rajtuk a nóvát. A TCP J17395720-2627410 nagyon könnyen látszott. Kicsit be is égett. Fényességét nagyjából megbecsültem: 9,8 magnitúdó volt az észlelés pillanatában.

Nap közben tanulmányoztam a nóvát, a képeket és vártam a híreket, hogy vajon tényleg nóva-e az objektum. Aztán megérkezett a spektroszkópiai megerősítés is:

ATel #16521: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16521

Végre 2024-ben észlelni tudtam az első nóvámat. Sajnos 10 pontom bánta, de nagy élmény, jó tapasztalat volt. El is határoztam, hogy megpróbálom majd a nehezen észlelhető déli nóvákat ilyen módon megfigyelni. 

Hazaérve feldolgoztam a négy darab képemet, és elkészítettem a végleges fotót. Az IRIS-ben kimért fényesség 9.78 TR lett. Így a nóva még fényesedett a felfedezés óta. Sajnos  VSX-ben még este sem lett felvéve, így az AAVSO számára az adatokat még nem tudtam beküldeni. Az összeadott képen nagyon szépen látszik a nóva és a környezete. Azt hiszem nóvák fotózására ez a kis 135mm-es műszer is nagyon jól megfelel majd a jövőben. Kivétel ezalól, ha nagyon sűrű lesz a csillagmező. Íme a fotó, az első robottávcsöves fotóm:

 


A képen a nóva enyhén sárgás színűnek tűnik. Ez is alátámasztja mibenlétét. A vörösödést a sűrű porfelhők is erősítik, melyek a térséget behálózzák. A teljes 10×6,6 fokos képmező itt megtekinthető:




2024. január 4., csütörtök

Változócsillagok mély-ég objektumok környezetében

Már nagyon régen jelentkeztem bejegyzéssel a blogon. 2024-ben az első rövid kis szösszenet a változócsillagok körébe vezeti el az olvasót.

Nagyon szeretem a mély-ég objektumokat, észlelői pályám kezdetén szinte csak mély-ég észlelőként tevékenykedtem. Nagyon sok látványos, sokat észlelt, fotózott objektum van az égen. Ezek környezetében pedig lehet sok változócsillag. Érdemes ezeken a területeken változócsillagokat észlelnünk tehát, a mély-ég csodák szemlélése közben.

Szeretnék bemutatni néhány területet az őszi égbolton, ahol igen sok változócsillag található. Pontosítva egy kicsit; a Cassiopeia és a Perseus csillagképek területéről szemezgettem. Az alábbi képeket híres, és látványos mély-ég objektumok láthatók, melyek mellett bejelöltem a legfényesebb változócsillagokat a teljesség igénye nélkül. Sajnos némely helyen annyira sok változó van, hogy ha mindet bejelölném, akkor áttekinthetetlen lenne a kép. Így csak a legfényesebb, könnyen jelölhető csillagokat mutatom meg. Íme a képek:

A Messier 103 nyílthalmaz és környezete fényes változókkal


Az NGC 663 környezetében számos nyílthalmazt találunk. Ehhez mérhetően nagyon sok a változócsillag is

Az NGC 457 (Bagoly-halmaz) és környéke érdekes csillagokkal

Igazi kozmikus "méhkas" a Perseus-ikerhalmaz környezete. A kettős halmazban alig jelöltem be a változók harmadát, hogy valamelyest át lehessen tekinteni a területet.

Terveim között szerepel több egyéb híres mély-ég objektum környezetének bemutatása is a fentiekhez hasonlóan. Érdekes ilyen módon barangolni és aprólékosan felfedezni ezeknek az érdekes objektumoknak a környezetét!

2023. november 9., csütörtök

A Hold elfedte a Vénuszt 2023 november 9-én

2023-ban egyetlen bolygófedés látszódott csak hazánk területéről. Ez egy nagyon látványos Vénusz fedés volt, mely déli órákban volt megfigyelhető. Mindenki reménykedett, hogy a novemberi szokásos rossz időjárás nem hiúsítja meg az észlelést. 

A jelenség megfigyelésére az északi féltekéről volt lehetőség: Grönland, Európa nagy része és Nyugat-Ázsia területéről látszott a teljes fedés. Az alábbi ábra mutatja azt a világtérképet, melyen a fedés sávja mutatkozik.

A 15,2%-os megvilágítottságú Hold átmérője 30 ívperc és 3 ívmásodperc, míg az 58%-os megvilágítottságú Vénusz mérete 20,4 ívmásodperc volt a fedés idején. A belépéskor a páros 31,5 fok magasan tartózkodott, kilépéskor pedig 20,5 fokon. Magyarországról nézve nagyon jók voltak a megfigyelés körülményei, a légkör is kiváló átlátszóságú, felhőmentes volt. Debrecenből nézve a belépés helyi idő szerint 10:10UT-kor volt várható. Sajnos nem mértem kontaktusidőket, így a pontos időpontot én nem mértem meg. A kilépést 11:26UT-ra vártam, ami nagyjából helytálló volt. Így a Vénusz 1 órát és 16 percet tartózkodott a Hold korongja mögött. 

Gyakorlatilag kora hajnaltól fotóztam a két égitest közeledését. A belépés előtt 30 perccel a társasház udvaráról már távcsővel végeztem a megfigyelést és a fotózást. Elképesztő volt látni, hogy szabad szemmel mennyire „ordított” a Hold mellett a Vénusz. Még a belépés előtt percekkel is látszott a bolygó a holdperemen, természetesen szabad szemmel! Ehhez persze szükség volt a valóban kristálytiszta, 5-ös átlátszóságú égboltra is! Jómagam a 127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcsövemmel észleltem, és a primér fókuszba helyezett Canon EOS 1100D-vel fotóztam.

A belépésről egy szép sorozatot sikerült készítenem, nagyjából egyenlő időközökkel. Ezen az látható, hogy dagadó Vénusz fokozatosan eltűnik a hullámzó holdkorong mögött. Bár a légkör nyugodt volt, azért mégis érdekes volt, hogy szinte összefolyt a ragyogó Vénuszkorong és a holdperem az érintésnél. A teljes eltűnés előtti pillanatokban pedig a légköri „fodrozódások” szinte a holdperemen „villogtatták” a Vénusz fényének utolsó foszlányait. Nagyon-nagyon érdekes volt!

Az eltűnés után bő egy óra szünet következett. Ezalatt az idő alatt ebédeltem, és a memóriakártyáról a képeket elkezdtem feldolgozni, fent a lakásban. Mikor eljött a dél, lassan megindultam lefelé. Sajnos a kilépést nem tudtam fokozatosan megörökíteni egy malőr miatt, csak azt a pillanatot amikor a bolygó már kint volt a holdkorong keleti oldalán. Szabad szemmel ekkor is fantasztikusan látszott a Vénusz, de immár a Hold mögött. Levezetésképpen még lefotóztam egy éppen Debrecen környékén járó Lockheed C-130 Hercules típusú katonai szállítógépet, majd összepakoltam.

A megfigyelés körülményei fantasztikusak voltak: a légkör nem várt módon kitett magáért! Amikor év elején a naptárba bejelöltem az eseményt, igen kevés esélyt adtam a sikeres megfigyelésnek. Hála Istennek nem így lett! A sok elkészült fotóból futotta egy olyasfajta montázsra is melyen a Vénusz-korongok útvonala látszik a Hold mellett. Természetesen a Hold haladt előre, de így könnyebb szemléltetni az eseményt.

Külön öröm, hogy sokan mások is látták ezt a szép bolygófedést!

Cseh Viktor, 2023.11.09., Debrecen



2023. október 31., kedd

A költöző madarak éjszakai vándorlásának megfigyelése a Hold segítségével

 Angol nyelvű leírásokból és forrásokból ötleteltem

Európában és Észak-Amerikában sok költöző madár éjjel is, vagy kizárólag éjszaka repül. Ennek többféle oka lehet: leginkább biztonsági megfontolásból alakult ez így: a fiatal egyedekkel tűzdelt csapatok kevésbé vannak éjjel kitéve ragadozóknak, vagy vadászatnak mivel alig láthatóak. Értelemszerűen ilyenkor a jószándékú megfigyelés is nagyon nehézkes. Egy égitest azonban segítségünkre van ilyenkor, a Hold!

 

1. ábra A megfigyelés sematikus ábrája

Távcsővel felszerelkezve a Holdat figyelve biztosan sok amatőrcsillagász tapasztalta már, hogy sokféle repülő állat halad át időnként a holdkorong előtt. Sötét sziluettjük ilyenkor jól megmutatja őket. Ha csak néhány tíz méterre vannak tőlünk akkor nagy méretű elmosódott foltokként látszanak, de nagy magasságban lassan, méltóságteljesen vonulnak át a holdkorong előtt. Szerencsés esetben egész csapatokat láthatunk éjjeli útjuk során. A madarak látszó méretéből, szögsebességéből meg lehet becsülni repülési magasságukat és valós sebességüket, irányukat. Alkalomadtán a madárfaj is felismerhető.

 

2. ábra Vonuló libacsapat egy külföldi fotón

A vonuló madarak ilyen jellegű megfigyelése fontos lehet a biológia szempontjából is, mivel következtetni lehet ebből a vonulási időszak aktivitására, a madarak viselkedésére, útvonalaikra, stb. Sok madártani intézet, kutatócsoport gyűjti az ilyen jellegű észleléseket. Vannak olyan kamerarendszerek, melyek kifejezetten erre lettek kifejlesztve: a Hold korongja előtt vonuló objektumokat regisztrálják, fotózzák.

A napokban a 2023.10.28-i részleges holdfogyatkozást fotózva nekem és egy közelben lévő Debrecen-Józsán ténykedő amatőrcsillagásznak is sikerült egy madarat rögzíteni a holdkorong előtt. Íme a két kép:

3. ábra A fotómon lévő, nagyon nagy magasságban repülő madár sziluettje.


4. ábra Szabó Péter fotóján is feltűnt egy madár 10.28-án éjjel

Ez egy nagyon érdekes, szórakoztató megfigyelési terület. Ajánlom mindenkinek, hogy az elkészült holdfotóit nézze át, főleg tavasszal és ősszel, a fő vonulási időszakokban!

Videós észlelések:

https://www.youtube.com/watch?v=DNVk9saJrCY

https://www.youtube.com/watch?v=OOVXdVooAeQ

2023. október 29., vasárnap

Részleges holdfogyatkozás 2023.10.28-án

2023-ban két holdfogyatkozást is megfigyelhettünk Magyarország területéről. Május 5-én egy félárnyékos fogyatkozás volt látható az esti holdkelte idején, mely éppen csak észrevehető volt. Ősszel azonban már egy sokkal szebb jelenség csalogatott az ég alá.

A 2023.10.28-i fogyatkozás adatai:

Penumbrális fogyatkozás kezdete: 18:01:17 UT
Részleges fogyatkozás kezdet: 19:34:41 UT
A fogyatkozás közepe: 20:14:06 UT
Részleges fogyatkozás vége: 20:52:50 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 22:26:33 UT 

A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,12 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,4652°, míg a penumbráé 2,5384°. A félárnyék gyűrűje 32,2' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa.

Egész nap abban reménykedtem, hogy este derült lesz. Nap közben igen változékony volt az időjárás, az átlátszóság kitűnőnek tűnt. Estére azonban eső jött és bizony a borultság is 40-70% között mozgott, folyamatosan és gyorsan sodródó felhőkkel. Volt néhány előre kiválasztott időpontom, melyben fotózni akartam, hogy a jelenség teljes egészében lefedett legyen.

Szabad szemmel is feltűnő volt, ahogyan a félárnyékkal együtt a teljes árnyék is közelített. A holdkorong furcsa "féloldalassággal" világított. A maximum idején binokulárban és szabad szemmel is csodáltam a jelenséget. A legnagyobb takartság 20:14UT-kor következett be, ekkor készítettem el a leglátványosabb képet.



Hála Istennek, minden kiválasztott időpontban sikerült képet készítenem így össze tudtam rakni egy montázst mely a fogyatkozás fázisait mutatja. Binokulárban látszott a sötétben lévő holdperem is egy kicsit, fotón ezt nem tudtam megörökíteni. Íme a sorozat képei összeillesztve:


Volt még egy érdekessége az estének. Tőlem függetlenül Józsán egy amatőrcsillagász ismerős szintén a fogyatkozást fotózta és véletlenül lefotózott egy madarat is nagyon nagy magasságban a holdkorong előtt. Ekkor jutott eszembe, hogy az én képeimen is feltűntek oda nem illő sötét foltok. Az alábbi képkivágat az egyik fotóról készült, amelyen szintén valamiféle madár látható:

Mivel az éjszaka vonuló madarakat szokták ilyen módon megfigyelni, így érdemesnek tartom bemutatásra ezt a momentumot is az estéről.

Nagyszerű volt ezt az okkultációs jelenséget megfigyelni. Ugyan az időjárás kissé zavart, de végig követhető volt a fogyatkozás.



2023. szeptember 15., péntek

A SAO 80809 csillag fedése

A mai reggelen a 6,5 magnitúdós SAO 80809 csillag kilépését figyeltem meg. A kilépés Debrecenből nézve 03:14:24 UT-kor történt +/-1 másodperces hibával.

Az alábbi kép mutatja a kilépés pillanatát:



3,2%-os, 45h 25m-es holdsarló

 A mai hajnalon egy vaskos holdsarlót vadászhattunk le hajnalban. 02:00UT-kor ébredtem és nem sokkal később láttam a Holdat felemelkedni a háztetők fölé. Mivel kb. 7-8 fok magasságig fátyolfelhős volt az ég visszafeküdtem még pihenni. 03:00UT körül elkezdtem összerakni a távcsövet és a fényképezőgépet, majd fotókat készítettem a Holdról: egyet a hamuszürke fényről, majd később a sarló felszínéről egy sorozatot.


A jó nyugodtság következtében a felszín fantasztikus volt. A teljes holdíven nagyon szép élességgel rajzolódott ki a felszín. A kedvencem a mai reggelen a Riccioli-kráter volt.

Megjegyzés: Az utolsó monokróm képet a zöld csatorna leválasztásával készítettem.

Idő közben készítettem egy kompozit képet a fenti, két különböző expozícióval készült felvételből. Így látható a hamuszürke fény és a sarló megvilágított felszíne is: