Nóva a Skorpióban: ASASSN-24ca

2024 március 20-án nap közben érkezett a hírlevél újból a PACA_transients facebook csoportban, hogy a Skorpióban egy nóvajelöltet talált az ASASSN csapat. A felfedezésekor 14,05 magnitúdós objektum az IAU-tól az ASASSN-24ac ideiglenes jelölést kapta meg. A vendégcsillag a Skorpió központi vidékén jelent meg.

Koordináták: 17h 01m 24.74s   -36°33’02.8”

TNS hírlevél: https://www.wis-tns.org/object/2024era/discovery-cert

Az ASASSN csapat március 17-én 07:26 UT-kor készült képein 18.4 magnitúdóig még nem látszott semmi az nóva pozíciójában. A felfedezést hozó felvétel 2024. március 19-én 07:40 UT-kor készült el. A felfedezés híre pedig másnap délelőtt érkezett. Egy sötét porfelhőtől É-ra, a 13,65 magnitúdós USNOA2 0525-25697960 jelű csillag közvetlen közelében látszik. Ekkor még nem volt róla spektroszkópiai mérés, de a fényessége alapján nóvának tűnt. 

Szerettem volna lefotózni a csillagot, ugyanis az égterület hajnali négy körül már delelés környékén jár. A légkör átlátszósága is jó volt, de sajnos az borult égbolt nem engedett. Három nap hajnalban is felkeltem, de hiába. Aztán végül ismét csak arra szántam rá magamat, hogy az Itelescope hálózat távcsöveihez nyúljak. március 22-én egy nyugodtabb délelőtt tehát elindítottam a fotózást a T71-es távcsővel. Ez egy Takashi 180ED 500mm-es fokuszú reflektorból, és a rá szerelt ZWO ASI2600MM hűtött kamerából áll. Kitűnő, professzionális eszköz! Sajnos a négyből csak kettő kép lett használható, mert fájlhiba miatt nem tudtam letölteni őket. Éppen a chilei hajnal előtt kaptam el a csillagot.

A képen a csillag sajnos beégett, így pontos fényességet nem lehet kimérni, de megközelítőleg 11,6 magnitúdó körül van a nóva fényessége. Tehát két nap alatt majdnem másfél magnitúdót fényesedett! Ezzel a fényességgel már Magyarországról is fotózható, és nagyobb távcsővel vizuálisan is megpillantható lenne… ha a felhők eltűnnének! Sajnos az időjárás már hetek óta nagyon kedvezőtlen.

Közben elkészült az első spektroszkópiai mérés és kiderült hogy ez egy lassú nóva. Asztrometriai mérések alapján a nóva pozíciójához legközelebbi csillag 0.7”-re van.

Tranziens a Nagy Magellán-felhőben: AT 2024epj (ASAS-SN 24by)

2024 március 19-én délután érkezett a hír a PACA_Transients facebook csoportban Andrew Pearce-től, hogy felfedeztek egy fényes objektumot a Nagy Magellán-felhőben. A vendégcsillagot az ASASSN csapata találta meg a galaxis északkeleti csücskében az NGC 1783 jelű fényes gömbhalmaztól 30’-re. A felfedezést eredményező felvételek 2024. március 18-án 01:55 UT-kor készültek. Nóvára gyanakodtam a fényesség alapján, de sajnos még nem készült színképfelvétel így biztosat csak azután lehet mondani.

 

Hírlevél: https://www.wis-tns.org/object/2024epj/discovery-cert

Infók: https://www.wis-tns.org/object/2024epj

 

Az AT 2024epj koordinátái:    04h 55m 03.76   -65° 55’ 57.18”

 

A nóva helye a Nagy Magellán-felhőben

 

Jómagam éppen a munkahelyemen voltam, amikor értesültem erről a nóvagyanús csillagról. Azonnal megpróbáltam az Itelescope egyik távcsövét hadra fogni az ausztráliai Siding Spring észlelőhelyről. Volt is szabad távcső, el is kezdtem a képek készítését. Ám sajnos a folyamat végén láttam, hogy a 4 db fotóból csak egy sikerült. Az is tele volt felhőcsíkokkal és alig látszott rajta valami. Viszont érdekes módon a tranziens kivehető volt.  Mivel a továbbiakban nem volt mód az észlelésre, elhatároztam, hogy éjjel 1-2 óra között megpróbálkozok majd valamelyik chilei távcsővel. Este megterveztem az észlelést és beállítottam az ébresztőórát…

AAVSO keresőtérkép

Éjjel felébredve sajnos láttam, hogy a T70-es kis kedvencem foglalt és bizony sokáig az is marad. Így az éppen szabad T71-es műszerrel indítottam a fotózást. Ez egy 180mm-es átmérőjű, 500 mm-es fókuszú Takashi apokromát, melyen egy ZWO ASI2600MM kamera van. Jó kis műszer, igen jó felbontással! Az all-sky kamera alapján derült volt az ég, csupán a növekvő Hold zavart valamelyest. Még volt annyi pontom, hogy 3 db 120 másodperces luminance képet lőjek. El is kezdte a műszer a fotózást, majd sikerült a FITS képek mentése is. Megpróbáltam visszaaludni, de nem sikerült, így fél óra hánykolódás után felkeltem és nekiláttam a képek feldolgozásának. Sajnos a 3 db fotóból csak kettő volt használható, 1 db képet nem sikerült letöltenem, a rendszer folyton hibát írt ki. Annak a fájlnak a mérete is gyanúsan kicsi volt. A feldolgozott képen nagyszerűen nézett ki a csillag, és a Nagy Magellán-felhő objektumai. Sajnos fényességet nem tudtam becsülni mert még nem készült ÖH sorozat.

Kíváncsian várom a fejleményeket a csillag mibenlétével kapcsolatban. Az internetek keresztül természetesen követni fogom a fényváltozását és a róla megjelenő információkat.

Erősen vörösödött nóva a Kígyótartóban: V4370 Oph

2024-ben március elejéig már kettő fényes nóvát is felfedeztek a déli féltekéről. Sajnos a két vendégcsillagot a helyzetük miatt nem tudtam itthonról megfigyelni. 2024. március 11-én reggel egy újabb ígéretes célpont felfedezését jelentették be. Egymástól függetlenül a Kígyótartóban tranzienst találtak: Tadashi Kojima, Minoru Yamamoto, Shigehisa Fujikawa, Yuji Nakamura és Andrew Pearce. Gyakorlatilag öt különböző helyről fedezték fel a nóvát egymástól függetlenül amatőrök.

CBAT "Transient Object Followup Reports": http://cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17395720-2627410.html

Koordináták: 17 39 57.20 -26 27 41.0 Ophiuchus

Amikor 11-én kora reggel megláttam a felfedezés hírét azonnal megnéztem hol van a csillag pozíciója. Nagyon megörültem, mert hajnalban már fotózható a terület. Viszont sajnos napokra beállt a melegfront által hozott esős, felhős időjárás. Sajnos még legalább négy napot várni kellene, hogy legyen lehetőség saját fotók készítésére. Ekkor jutott eszembe, hogy én már nyolc hónapja regisztráltam az Itelescope.net oldalra. A demo verzióhoz pedig kaptam 20 pontot. Nagy nehezen rájöttem hogy kell pozícióra képeket készíteni, és a chilei észlelőhely T70-es kis műszerével megkezdtem a fotózást: derült volt, és szabad volt a távcső. Ez a kis műszer egy 135mm-es f/3.5-ös Samyang teleobjektívre szerelt ZWO ASI2600MM CCD kamerából áll. Vörös szűrőt választottam és 4×60 másodperces képeket készítettem. Nagyon izgultam, mert még sosem észleltem robottávcsővel. Kb. fél óra múlva megjöttek a képek, s a munkahelyemről korlátozott módon megkerestem rajtuk a nóvát. A TCP J17395720-2627410 nagyon könnyen látszott. Kicsit be is égett. Fényességét nagyjából megbecsültem: 9,8 magnitúdó volt az észlelés pillanatában.

Nap közben tanulmányoztam a nóvát, a képeket és vártam a híreket, hogy vajon tényleg nóva-e az objektum. Aztán megérkezett a spektroszkópiai megerősítés is:

ATel #16521: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16521

Végre 2024-ben észlelni tudtam az első nóvámat. Sajnos 10 pontom bánta, de nagy élmény, jó tapasztalat volt. El is határoztam, hogy megpróbálom majd a nehezen észlelhető déli nóvákat ilyen módon megfigyelni. 

Hazaérve feldolgoztam a négy darab képemet, és elkészítettem a végleges fotót. Az IRIS-ben kimért fényesség 9.78 TR lett. Így a nóva még fényesedett a felfedezés óta. Sajnos  VSX-ben még este sem lett felvéve, így az AAVSO számára az adatokat még nem tudtam beküldeni. Az összeadott képen nagyon szépen látszik a nóva és a környezete. Azt hiszem nóvák fotózására ez a kis 135mm-es műszer is nagyon jól megfelel majd a jövőben. Kivétel ezalól, ha nagyon sűrű lesz a csillagmező. Íme a fotó, az első robottávcsöves fotóm:

 

A képen a nóva enyhén sárgás színűnek tűnik. Ez is alátámasztja mibenlétét. A vörösödést a sűrű porfelhők is erősítik, melyek a térséget behálózzák. A teljes 10×6,6 fokos képmező itt megtekinthető: