Égi kísérőnk és egyik legközelebbi bolygószomszédunk találkozójára hajnalban került sor, melyet teljesen véletlen vettem észre. A Mars fél foknál is közelebb került a Holdhoz. Egészen pontosan a 99%-os csökkenő Hold északi peremétől 17 ívpercre volt a Mars 14,6 ívmásodperces korongja.
Én szerencsésen a legszorosabb
közelség idején tudtam fotózni, és ekkor láttam a jelenséget. Az alábbi képek
mutatják a párost.
 |
Éppen előző nap este figyeltem fel arra, milyen szép lesz ez az együttállás. Nem bántam meg a korai kelést: nagyon szép hajnal fogadott, néhány felhőcskével, jó átlátszósággal.
 |
| Hajnalpír |
A Hold-Mars párosa 02:13 UT-kor kezdett kibukkanni a házak mögül. Folyamatosan fotózgattam és binokulárral figyeltem az eseményt. A Holdsarló egy csillagot is elfedett időközben. Nagyon szép látvány volt!
 |
| A főszereplők közelebbről |
2022. április 5-én hajnalban a Szaturnusz és a Merkúr szorosan megközelítették egymást. Általában a bolygók ritkán kerülnek közelebb egymáshoz egy foknál, a fél fokos közelség pedig igazi kuriózum. Ezen a reggelen a fentebb említett két bolygó kb. 19'-re voltak egymástól. A közelség nagyon látványosnak ígérkezett így reméltem, hogy nem lesz borult az ég reggel.
Hajnalban kitekintve az ablakon nagyszerű átlátszóság fogadott, és azért részben derült volt a DK-i ég alja.
Hajnalban szabad szemmel könnyen észrevehető volt a két bolygó párosa. A távolságuk kb 20 ívperc volt. Binokulárban varázslatos látvány volt a szilvamag alakú Szaturnusz a fényes Merkúrral egy látómezőben. Tőlük nem messze ott ragyogott a fényes Vénusz is.
Mikor a két bolygó kellő magasságba emelkedett készítettem fotót is a párosról a nagy távcsővel. Csak nagyon szorosan fértek bele egy látómezőbe, így külön-külön lefotóztam őket és a két képet összeillesztettem.
Már nagyon régen nem láttam ilyen szép együttállást. Az utóbbi években a bolygók és a Hold nem kerültek túlzottan gyakran ehhez hasonló közelségbe egymáshoz. Nagyon élvezetes volt ezen a hajnalon távcsövezni!
Az év sokak által nagyon várt eseménye volt a 2020. december 21-én bekövetkező együttállás: ekkor a Jupiter és a Szaturnusz 6 ívpercre közelítették meg egymást. A média, tudományos közösségek is felkapták a témát, így nagyon sokan voltak kíváncsiak erre az égi jelenségre. Ám sajnos Magyarország területére december 21-én, a legnagyobb közelség idején vastag felhőtakaró borult. Alig készült fotó, megfigyelés a legszorosabb közelségről; országunk terültéről csak drón segítségével sikerült fotót készíteni 21-én, nagyjából 1050 m-es magasságból.
 |
| Az első fotóm a két égitest közeledéséről 2020.12.01-én 15:58 UT-kor |
 |
| 2020.12.05-én teleobjektívvel fotóztam a két bolygót. A Jupiter mellett jól látszanak a Galilei-holdak, ám a Szaturnusz megnyúlt alakja is felismerhető. |
Őszintén szólva, én már december elejétől figyeltem a két bolygó közeledését, mert nagyon érdekelt a jelenség lefolyása; Jézus Krisztus születése kapcsán, az egyik lehetséges "Betlehemi" csillagjelölt ugyan ennek a két óriásbolygónak az együttállása lehetett. Tehát emiatt is hosszú távú megfigyelést terveztem ezekben a hetekben.
December elsejétől, amikor csak lehetett figyeltem, fotóztam a két bolygó közeledését. Így számomra annak ellenére emlékezetes, hogy a legszorosabb közelítést nem láttam. Nem akartam mindent egy lapra feltenni: volt egy baljós sejtésem az időjárással kapcsolatban. Ez sajnos be is igazolódott! Már a november is nagyon felhős, borult volt, ám az idei decemberhez hasonlóan pocsék időszakot még nem éltem meg. Gyakorlatilag, a december elejei, néhány derült estét leszámítva, öt héten keresztül nem láttunk napot sem! De az OMSZ közzétett olyan elemzést, amelyben leírták, hogy egyes területein az országnak 47 napja nem sütött a Nap. Mizser Attila a "Változócsillag adatbank" adatian mutatta be azt, hogy gyakorlatilag másfél hónapnyi "lyuk" tátong a grafikonon.
 |
| 2020.12.10-én láttuk még az együttállást, ám ezután december végéig nem engedett a felhőzet. |
Na, de azért esténként igyekeztem megfigyelni a két bolygót, amikor csak lehetett. Szerettem volna a nagy távcsővel egy látómezőben fotózni a jelenséget, de sajnos meg kellett várnom míg 50 ívpercnél közelebb kerülnek egymáshoz. A Canon EOS 1100D ugyanis a 127/1500-as Makszutov távcsővel 50'×35'-es LM-et ad. Ezeknek a felvételeknek az elkészítését azonban megakadályozta a felhőzet. December 23-án már valami esély kínálkozott a megfigyelésre; nyugaton, délnyugaton hét ágra sütött a nap. Nagyon irigy voltam, hogy ekkor Debrecen még ködben és esőben úszott. Sajnos ezen az estén is hoppon maradtam, a felhőzet teljesen zárt volt. December 10. után az első nap amikor újra láttam az együttállást az december 26-án este volt. Ekkor Tiszafüredről hazatérőben a Hortobágyi Nemzeti Park területén álltunk meg és lefotóztam az együttállást. A Jupiter már 35 ívpercre eltávolodott a Szaturnusztól, de a látvány így is fenomenális. Vajon milyen lehetett mikor 6 ívpercre voltak egymástól?!
 |
| 2020.12.26-án este a Hortobágyi nemzeti Park területéről készítettem ezt a fotót, mikor már alacsonyan járt a két bolygó. |
 |
| Egy közelebbi fotó a párosról. |
 |
| December 29-én már egy fokra volt egymástól a két bolygó. |
 |
| A Vénusz és a Jupiter együttállása 2019.11.24-én este. A bolygók legnagyobb közelsége 1°24' volt, amely már nagyon feltűnővé tette a jelenséget. 10×42-es binokulárral figyeltem az eseményt és fotóztam is. Ez az együttállás egyébként nagyon hasonlít a 2005 szeptember 1-i együttállásra; akkor szintén ez a két bolygó közelítette meg egymást. |
 |
| Jupiter és a Vénusz Nagyobb nagyítással, teleobjektívvel |
 |
| A Hold és a Merkúr együttállása 2019.11.25-én hajnalban. A két égitest legszorosabb közelsége 0,5° körül alakult, ám ez nem volt látható hazánkból. A Merkúrnak idén pontosan ebben az időszakban volt az egyik legjobb láthatósága. |
 |
| A holdsarló és a Merkúr párosa teleobjektívvel |
 |
| Hold, Jupiter és a repülő! |
 |
| A látvány a 13 centis távcsőben |
 |
| A "felhős" Hold... |
Jupiter fedés egy júliusi hajnalon...
