A következő címkéjű bejegyzések mutatása: együttállás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: együttállás. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. január 16., csütörtök

A Hold és a Mars szoros közelsége 2025.01.14-én hajnalban

Égi kísérőnk és egyik legközelebbi bolygószomszédunk találkozójára hajnalban került sor, melyet teljesen véletlen vettem észre. A Mars fél foknál is közelebb került a Holdhoz. Egészen pontosan a 99%-os csökkenő Hold északi peremétől 17 ívpercre volt a Mars 14,6 ívmásodperces korongja.

Én szerencsésen a legszorosabb közelség idején tudtam fotózni, és ekkor láttam a jelenséget. Az alábbi képek mutatják a párost.




2024. május 5., vasárnap

Hold-Mars együttállás

 Éppen előző nap este figyeltem fel arra, milyen szép lesz ez az együttállás. Nem bántam meg a korai kelést: nagyon szép hajnal fogadott, néhány felhőcskével, jó átlátszósággal.

Hajnalpír

A Hold-Mars párosa 02:13 UT-kor kezdett kibukkanni a házak mögül. Folyamatosan fotózgattam és binokulárral figyeltem az eseményt. A Holdsarló egy csillagot is elfedett időközben. Nagyon szép látvány volt!

A főszereplők közelebbről


2022. április 8., péntek

A Merkúr és a Szaturnusz találkozója

2022. április 5-én hajnalban a Szaturnusz és a Merkúr szorosan megközelítették egymást. Általában a bolygók ritkán kerülnek közelebb egymáshoz egy foknál, a fél fokos közelség pedig igazi kuriózum.  Ezen a reggelen a fentebb említett két bolygó kb. 19'-re voltak egymástól. A közelség nagyon látványosnak ígérkezett így reméltem, hogy nem lesz borult az ég reggel.

Hajnalban kitekintve az ablakon nagyszerű átlátszóság fogadott, és azért részben derült volt a DK-i ég alja. 

Hajnalban szabad szemmel könnyen észrevehető volt a két bolygó párosa. A távolságuk kb 20 ívperc volt. Binokulárban varázslatos látvány volt a szilvamag alakú Szaturnusz a fényes Merkúrral egy látómezőben. Tőlük nem messze ott ragyogott a fényes Vénusz is.

Mikor a két bolygó kellő magasságba emelkedett készítettem fotót is a párosról a nagy távcsővel. Csak nagyon szorosan fértek bele egy látómezőbe, így külön-külön lefotóztam őket és a két képet összeillesztettem.


Már nagyon régen nem láttam ilyen szép együttállást. Az utóbbi években a bolygók és a Hold nem kerültek túlzottan gyakran ehhez hasonló közelségbe egymáshoz. Nagyon élvezetes volt ezen a hajnalon távcsövezni!

2020. december 26., szombat

A Jupiter és a Szaturnusz szoros együttállása

 Az év sokak által nagyon várt eseménye volt a 2020. december 21-én bekövetkező együttállás: ekkor a Jupiter és a Szaturnusz 6 ívpercre közelítették meg egymást. A média, tudományos közösségek is felkapták a témát, így nagyon sokan voltak kíváncsiak erre az égi jelenségre. Ám sajnos Magyarország területére december 21-én, a legnagyobb közelség idején vastag felhőtakaró borult. Alig készült fotó, megfigyelés a legszorosabb közelségről; országunk terültéről csak drón segítségével sikerült fotót készíteni 21-én, nagyjából 1050 m-es magasságból.

Az első fotóm a két égitest közeledéséről 2020.12.01-én 15:58 UT-kor
2020.12.05-én teleobjektívvel fotóztam a két bolygót. A Jupiter mellett jól látszanak a Galilei-holdak, ám a Szaturnusz megnyúlt alakja is felismerhető.

Őszintén szólva, én már december elejétől figyeltem a két bolygó közeledését, mert nagyon érdekelt a jelenség lefolyása; Jézus Krisztus születése kapcsán, az egyik lehetséges "Betlehemi" csillagjelölt ugyan ennek a két óriásbolygónak az együttállása lehetett. Tehát emiatt is hosszú távú megfigyelést terveztem ezekben a hetekben.
December elsejétől, amikor csak lehetett figyeltem, fotóztam a két bolygó közeledését. Így számomra annak ellenére emlékezetes, hogy a legszorosabb közelítést nem láttam. Nem akartam mindent egy lapra feltenni: volt egy baljós sejtésem az időjárással kapcsolatban. Ez sajnos be is igazolódott! Már a november is nagyon felhős, borult volt, ám az idei decemberhez hasonlóan pocsék időszakot még nem éltem meg. Gyakorlatilag, a december elejei, néhány derült estét leszámítva, öt héten keresztül nem láttunk napot sem! De az OMSZ közzétett olyan elemzést, amelyben leírták, hogy egyes területein az országnak 47 napja nem sütött a Nap. Mizser Attila a "Változócsillag adatbank" adatian mutatta be azt, hogy gyakorlatilag másfél hónapnyi "lyuk" tátong a grafikonon.

2020.12.10-én láttuk még az együttállást, ám ezután december végéig nem engedett a felhőzet.

Na, de azért esténként igyekeztem megfigyelni a két bolygót, amikor csak lehetett. Szerettem volna a nagy távcsővel egy látómezőben fotózni a jelenséget, de sajnos meg kellett várnom míg 50 ívpercnél közelebb kerülnek egymáshoz. A Canon EOS 1100D ugyanis a 127/1500-as Makszutov távcsővel 50'×35'-es LM-et ad. Ezeknek a felvételeknek az elkészítését azonban megakadályozta a felhőzet. December 23-án már valami esély kínálkozott a megfigyelésre; nyugaton, délnyugaton hét ágra sütött a nap. Nagyon irigy voltam, hogy ekkor Debrecen még ködben és esőben úszott. Sajnos ezen az estén is hoppon maradtam, a felhőzet teljesen zárt volt. December 10. után az első nap amikor újra láttam az együttállást az december 26-án este volt. Ekkor Tiszafüredről hazatérőben a Hortobágyi Nemzeti Park területén álltunk meg és lefotóztam az együttállást. A Jupiter már 35 ívpercre eltávolodott a Szaturnusztól, de a látvány így is fenomenális. Vajon milyen lehetett mikor 6 ívpercre voltak egymástól?!

2020.12.26-án este a Hortobágyi nemzeti Park területéről készítettem ezt a fotót, mikor már alacsonyan járt a két bolygó.

Egy közelebbi fotó a párosról.

December 28-án a két bolygó távolsága már elérte az 50'-et, így én már nem tudom majd nagy távcsővel lefotózni a párost. Számomra ez a lehetőség már nem adott. A december 26-i Hortobágyi megfigyelés után legközelebb 29-én este volt lehetőségünk megcsodálni a párost. Ekkor a kristálytiszta égen gyönyörűen látszott a két bolygó, távolságok már egy fokra nőtt. Lassacskán a Szaturnuszt maga mögött hagyja a Jupiter. Sok-sok év múlva fognak csak újra találkozni. 

December 29-én már egy fokra volt egymástól a két bolygó.

Összesen 5 alkalommal sikerült fotóznom az együttállást az elmúlt harminc napban az alábbi napokon: december 1-én, 5-én, 10-én, 26-án és 29-én. Sajnos a legszomorúbb, hogy 10-e és 26.-a között egyáltalán nem láttunk csillagos eget, így pont a legizgalmasabb pillanatokról maradtunk le.
A két bolygó távolodását még nyomon követem egy darabig, ám nagy kár, hogy gyakorlatilag alig láttunk valamit ebből a nagyon is hosszan tartó jelenségből. Bármilyen rosszul is hangzik; az időjárás egyszerűen katasztrofális volt. De ez már így sikeredett. Mi már nem valószínű hogy élünk addig, míg hasonlóan szoros közelségbe kerül a két bolygó.

Észlelő: Cseh Viktor
Helyszínek: Debrecen, Hortobágy
Távcső: 10×42 ED binokulár
Fényképezőgép: Canon EOS 1100D + különböző objektívek 
Szűrő: Hoya #4 Star Filter
 
Minden esetre ez úton kívánok mindenkinek Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet!
 

 

2020. május 24., vasárnap

2020. május 22., péntek

Vénusz Merkúr együttállás

2020. május 21-től három estén keresztül két belső bolygónk nagyon közel tartózkodott egymáshoz. Erről készült ez a kis fényképes bemutató:

2020.05.21. este:
Cseh Viktor, Canon EOS 1100D+250mm-es teleobjektív

2020. április 1., szerda

Tavaszi együttállások

2020 márciusában és áprilisában többször is előfordult, hogy szép együttállásokat figyelhettünk meg. Ezekből készítettem egy kis fotós összeállítás. A fotók adatait külön nem közlöm; mindegyik ugyan azzal a fényképezőgéppel (Kamera típusa: Canon EOS 1100D + Canon EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM) készült ugyan onnan (Debrecen).

2020.03.19. Hold, Szaturnusz, Mars és Jupiter együttállás:

2020.03.20. A Mars és a Jupiter szoros közelsége (a második kép 127/1500-as MC távcsővel készült):

2020.03.28. Hold, Vénusz és Fiastyúk együttállás:

2020.04.01. A Mars és a Szaturnusz szoros együttállása:

2020.04.03. A leglátványosabb együttállás az időszak során: A Vénusz és a Fiastyúk, Hyadok, Vesta kisbolygó (két kis vonal jelöli):



2020.04.08. Hajnalban a Jupiter, Szaturnusz és a Mars alkotott égi triumvirátust.

A Hold, Mars, Jupiter és a Szaturnusz együttállása 2020.04.15-én és 16-án:


2019. november 25., hétfő

Novemberi együttállások

2019 novemberében hemzsegtek a szép együttállások, látványos csillagászati események. Íme egy kis képes összefoglaló:

A Vénusz és a Jupiter együttállása 2019.11.24-én este. A bolygók legnagyobb közelsége 1°24' volt, amely már nagyon feltűnővé tette a jelenséget. 10×42-es binokulárral figyeltem az eseményt és fotóztam is.
Ez az együttállás egyébként nagyon hasonlít a 2005 szeptember 1-i együttállásra; akkor szintén ez a két bolygó közelítette meg egymást.

Jupiter és a Vénusz Nagyobb nagyítással, teleobjektívvel

A Hold és a Merkúr együttállása 2019.11.25-én hajnalban. A két égitest legszorosabb közelsége 0,5° körül alakult, ám ez nem volt látható hazánkból. A Merkúrnak idén pontosan ebben az időszakban volt az egyik legjobb láthatósága.

A holdsarló és a Merkúr párosa teleobjektívvel

2019. október 31., csütörtök

HOLD-JUPITER EGYÜTTÁLLÁS 2019.10.31-ÉN

Hold, Jupiter és a repülő!

A 2019-es év különösen gazdag az okkultációs csillagászati eseményekben: Merkúr átvonulás, részleges holdfogyatkozás, Jupiter-fedés, Szaturnusz-fedés és néhány nagyon szoros együttállás. November utolsó napján a Jupiter és a Hold nagyon szoros közelségét csodálhattuk meg, amely mintegy előfutára a november 28-i fedésnek.  Nekem is sikerült megfigyelni a szép jelenséget!

Már év elején tudomásom volt erről a szoros közelítésről. Viszont ahogy eltelt a nyár és véget ért az október, valahogy a figyelmem elterelődött és nem jutott eszembe ez a szép jelenség. Aztán eljött a 31-e, egy csütörtöki nap mely után hazaérve elhatároztam, hogy lefotózom a Holdat. Kissé felhős volt az ég és nem láttam a Holdat, így a számítógépen megnéztem, hogy merre kell lennie. És a planetáriumprogramban nézelődve leesett: „Bizony ma van egy szép együttállás!”
Gyorsan összeraktam a távcsövet, a fényképezőgépet és elkezdtem keresni a Holdat. Sajnos hosszú percekig (talán volt negyed óra is) nem láttam semmit. Aztán egy felhőlyukon keresztül végre sikerült betájolnom a Hold helyét. Sajnos még ezután is hosszú perceken keresztül küzdöttem a felhőkkel, és alig láttam a Jupitert; próbáltam fotózni is, de nem lettek túl jók a felvételek. A felhők folyamatosan jöttek-mentek!
Egyik alkalommal egy repülő majdnem áthúzott a Jupiter és a Hold párosa előtt…

A látvány a 13 centis távcsőben
A nehézségek ellenére a látvány a 10×42-es binokulárban, és a 13 centis Newton távcsőben is nagyon
szép volt: bár már a legszorosabb közelséget túlhaladta a két égitest, mégis bőven belefértek akár egy nagy távcső látómezejébe is.
A Hold sarlójának megvilágítottsága 15,3%, és rengeteg nevezetes felszíni részlet emeli a látványt, melyek közül sokat éppen érint a terminátor: a Langrenus – Vendelinus – Petavius – Furnerius kráternégyes, Snellius – Stevenius, a Mare Crisium óriási területe északon a Cleomedes kráterrel, a keleti peremen a Mare Marginis és a Mare Smythii… és még számtalan, megannyi finom kis részlet.

A nagy méretű holdkorong mellett pedig ott virított a Jupiter szintén hatalmas 33 ívmásodperces korongja. 38×-os nagyítással jól látható a két legmarkánsabb felhősáv, és az észlelés vége felé a holdak is feltűntek. Egyéb részletet nem figyeltem meg, mert nem változtattam a nagyítást; ezúttal az együttállás volt a lényeg nem pedig a részletek.

Az együttállás fontosabb adatai:
DÁTUM:                                            2019.10.31.
ÉGITESTEK:                                       Hold, Jupiter
LEGNAGYOBB KÖZELSÉG:            kb. 8 ívperc 14:45 UT-kor
HOLDFÁZIS:                                      15,3%
LÉGKÖR:                                            S – 4   T – 5 (folyamatosan vonuló felhőzet)

A "felhős" Hold...
Sajnos csupát egy óra hosszat tudtam gyönyörködni a látványban, mert a felhőzet összezárt és nem láttam többé az együttállást. 
Nagyobb felbontású fotók: 

Cseh Viktor
2019.10.31., Debrecen

2012. július 16., hétfő

20120715 - a Hold elfedte a Jupitert

Jupiter fedés egy júliusi hajnalon...

A Vénusz átvonulást sajnos nem láthattam úgyhogy nagy izgalommal vártam ezt a fedési eseményt. Hazánkban sajnos a júliusi időjárás eléggé csapadékos úgyhogy előre rettegtem hogy közbe fog jönni valami. Nos nem tévedtem sokat; a fedés elejét sikerült csak megfigyelnem mert aztán viharfelhők jöttek.
Őszintén szólva nem lenne az ember ideges ha esős napok lennének - ilyen az időjárás - de nem! Szombat és hétfő reggel is szikrázó napsütés volt és vasárnap is már 8 órakor hét ágra sütött a nap! Pont arra a 4-5 órára bírt beborulni...

Kb. 3 óra tájban vonultam ki az udvarra és a 140-es Dobsonnal is szemügyre vettem a párost amely fantasztikus látványt nyújtott. Aztán mivel láttam hogy zivatar közeleg bevittem a nagy távcsövet, és a binokulárral figyeltem tovább az eseményt. Nagyon szépen látszottak a holdak amint a Hold felé tartottak; nagy kár hogy nem tudtam végig nézni de örülök ennek a pár percnek is.