2021. június 14., hétfő

Fényes nóva a Herkulesben: V1674 Her = Nova Her 2021

Ueda Szeidzsi japán amatőr egy tranziest fedezett fel Herkules csillagkép keleti határa mentén, már bőven a Tejútban. A felfedezésekor 8,4 magnitúdós nóvajelölt június 12-én este már 6,4 magnitúdósra fényesedett. Csúcsfényességét 6,2 magnitúdónál érte el és bizony gyors halványodásba kezdett. A Nova Her 2021 helyzetét az alábbi ábra jelöli:

A nóva helyzete a Herkules csillagképben


Jómagam 06.13-án este 20:00 UT-kor tudtam csak lefotózni, ekkor már valóban 8,0 magnitúdó körül volt a fényessége. A felhők közeledése miatt a még nem teljesen sötét, ám kiváló átlátszóságú égen fotóztam le a területet teleobjektívvel. Az alábbi kép mutatja a nóvát, két kis vonás jelöli:


2021.06.16. 

Éjfél után, 23:00UT-kor újabb felvételeket készítettem a nóváról. Jelentős a halványodás, kb. 0,0 magnitúdó. A képeket váltogatva nem csak az látszik, hogy sokkal több csillagot rögzítettem, hanem hogy a nóva rohamtempóban veszít fényességéből. 



Készítettem egy kis animációt a 2021.06.15-én és 27-én készült képekből, mert ezek határmagnitúdójukat tekintve és részletességükben hasonlóak lettek:



2021.06.29-én éjjel a Hortobágyon voltam, s onnan is készítettem egy fotót, a már jelentősen elhalványult nóváról. A fotó kb. 12,6 magnitúdósnak mutatja, a határfényesség 15 magnitúdó alatt van, pedig nem volt túl jó az átlátszóság. A több mint 6 magnitúdós fényességkülönbség azt jelenti, hogy már 250-szer halványabb mint a legfényesebb állapotában!


A nóva bekerült a "leggyorsabb" fényességváltozású égitestek közé. Az AAVSO adatai a következő fénygörbét rajzolják ki:



2021. június 12., szombat

1,7%-os 31h 42m-es holdsarló észlelése

 Ennek a holdsarlóak az észlelésére ismételten nagyon készültem. Hívtam Forgács Attila barátomat is, hogy menjünk együtt holdsarlóvadászatra. Ő csatlakozott. 18:00 UT-ra én már a tetthelyen voltam, s nemsokára jött ő is. Napnyugta előtt nem sokkal egy sötét felhősáv takarta el a napot, így picit hamarabb kezdtük meg a kutatást. A Vénusz nagyon jó támpont volt: hozzá képest remekül be lehetett lőni a vaskos, 31 órás sarló helyét. Legalábbis elsőre úgy tűnt, hogy minden egyszerű lesz, aztán csak 20 percig keresnünk kellett a sarlót.

A felhők és a holdsarló

Végül aztán 18:35 UT-kor hirtelen megpillantottam a sarlót a 10×42-es binokuláromban. Elmagyaráztam Attilának is, hogy merre van: „Pontosan a villanyoszlop felett, a fényes felhősáv fölött 5 fokkal”. Egy percen belül ő is meglelte. A holdsarló kora ekkor 31h 42m volt és nagyon halványan bukkant csak ki a háttérből. Csodálkoztunk is rajta, hogy a távcsőbe meredve hol előtűnt, hol eltűnt a szemeink elől. Nagyon érdekes élmény volt. Aztán megegyeztünk abban, hogy valamiféle por csak lehet a levegőben. A sarló íve ekkor 100 fokosnak látszott a távcsövekben.

A szabadszemes megpillantás időpontja 20:47 volt. A felhőkhöz képes betájolva magunkat ekkor már ki tudtunk szúrni egy nagyon rövidke, egyenes vonalat a Holdból. Megegyeztünk abban, hogy ha előtte távcsővel nem látjuk meg, és nem tudnánk hová kell nézni, tuti nem találnánk meg.

A Hold méltóságteljes araszolását figyelve a sarló egyre kontrasztosabb lett, bár a horizontot kb. 3 fok magasságig a távol viharfelhőzet borította. Így tudtuk, hogy a holdnyugtát nem látjuk, viszont addig is szemlélődtünk. A viharfelhőkben való eltűnés előtt én „megsoroztam” a Holdat: 20 db fotóból stackeltem végül össze azt a képet, amin nagyon jól látszanak a kráterek a sarlón. A következő felszíni alakzatokat lehet kivenni É-ról D-re haladva: Hahn, Plutarch, Gilbert, La Pérouse, Phillips, Humboldt.

Az összegzett kép a legjobban sikerült sorozatból. Kitűnően látszanak a Hold felszíni alakzatai, nagyobb kráterei, és a fényesebb peremközeli síkságok.

Egy nyers fotó és egy "keményebben", kontrasztosabban feldolgozott verzió. Érdekes látni, hogy míg a nyers kép kontraszttalan és alig láthatóak rajta részletek, addig a feldolgozott képen számtalan alakzat feltűnik.


Szerencsére Attila 102/500-as lencsés távcsöve kéznél volt, így jól meg tudtuk nézni magunknak a sarlót. Nagyon szépen látszott az a néhány kráter, amit a fotón is látunk.

Az utolsó látványok egyike: a Hold és a Vénusz


A sarló láthatóságának végét 19:30 UT jelentette. Ekkor  sarló lesüllyedt az alsó felhősávba és nem láttuk többé. Ez olyan hirtelen és váratlanul történt, mint ahogyan megjelent. Nagyon élvezetes és emlékezetes észlelés marad ez a júniusi este!


2021. június 10., csütörtök

Részleges napfogyatkozás 2021.06.10-én

 Nagyon szeretem a különböző okkultációs eseményeket, főként mert ezek olyanok amikben lehet látni a világegyetem mozgását, dinamikáját. Nagyon vártam már, hogy hat év után végre újból láthassak egy napfogyatkozást. Sajnos tavaly júniusban nem sikerült megfigyelnem az akkori, szintén kismértékű „napcsorbulást”.

A 2021.06.10-i napfogyatkozás főbb adatai (Debrecenre):
Belépés: 10:14 UT
Maximum: 10:52 UT
Kilépés: 11:31 UT
Magnitúdó: 0,068
Szárosz család: 147-es család 23. fogyatkozása a 80-ból

Készültem tehát, és egy nap szabadságot is kivettem, hogy ne maradjak le. Hála Istennek az égbolt is derült volt, bár azért a felhők néha bezavartak. Az volt a tervem, hogy 5 meghatározott időpontban fotózok oly módon, hogy a középső, azaz 3. kép a fogyatkozás maximumára essék. A belépést a felhők miatt nem láttam, de gyakorlatilag az előre tervezett időpontok mindegyikében sikerül elkészítenem azt az egy-egy képet, amire szükségem volt.

A fogyatkozás néhány pillanata, kb. 14 percenként megörökítve.


A felszerelésem főműszere egy óragépes EQ3 mechanika, és az azon lévő 127/1500-as Makszutov távcsövem volt. A szűrést egy Baader Solar filter biztosította és a távcső primér fókuszában a Canon EOS1100D váza csücsült. Előző nap kipróbáltam, és az 1/250 expozíciós idők voltak a legjobbak.

Az észlelést leginkább zavaró tényező a borzalmas nyugodtság volt: a társasházunk zárt udvarán alig van fű, mindenhol beton, ami már nagyon felmelegedett ekkorra. Sebaj! Így is sikerült egy-egy használható képet készítenem. Érdekes, hogy amikor egy-egy vastagabb felhő eltakarta a napot, akkor néha szabad szemmel is jól látható volt a "horpadás" a nap ÉNy-i peremén.

A fogyatkozás maximuma 10:52 UT-kor. 3 db fotót összegeztem Autostakkerrel.


A vizuális élményről sem akartam lemaradni, így a fényképező keresőjébe kukkantva figyeltem az eseményt. Fotóztam, nézelődtem, figyeltem az órát…aztán hopp!!! Már el is tűnt a Hold a Nap elől! Az egész esemény alig tartott egy bő órácskán át. Nagy kár hogy a legközelebbi hasonló fogyatkozásra 2022 október 25-ig kell várni. Az októberi időjárás eléggé kiszámíthatatlan. Reméljük akkor is láthatjuk majd ezt a ritka égi jelenséget!

2021. június 9., szerda

Júniusi hajnalon...

Nyár elején, főleg júniusban és júliusban nem könnyű az amatőrcsillagászkodás. Az éjjelek nagyon rövidek, általában a teljes sötétség időtartama éjjel 23 óra és hajnali 2 óra közé szorul vissza. Gyakorlatilag az alvásidőnk tetemes részét szürkületben alusszuk át. Szóval nagyon nehéz észlelni is: vagy nagyon sokáig kell fent maradni és hozzákezdeni a megfigyeléshez, vagy nagyon korán kell kelni. Talán a legjobb megoldás ha nem is alszik az ember...

Ebben az időszakban nagyon üdítőek a hajnalok: a forró nappalok után még este is csak "piheg" az ember, hajnalban viszont lehet élvezni a friss levegőt. A hajnali égen általában a Hold nagyon "laposan" jár a Naphoz képest, megfigyelése nem túl kedvező. 2021.06.08-án nagyon szép volt a kb. 59 órás holdsarló. Ez ugyan már nem korai holdsarló, de azért nagyon szép! Izgalmas, hogy 59 óra múlva egy kismértékű napfogyatkozást láthatunk majd. Ez is emeli az élményt!


Tőlünk nézve a Hold a Szent Anna templom tornyaitól jobbra kelhetett. Ezt a pillanatot nem láthattam, mert az alsó 2-3 fokon az eget tereptárgyak takarják. A Holdsarló É-i csücske hirtelen bukkant ki egy fa koronája mögül. Készítettem róla egy nagylátószögű felvételt, amolyan hangulatképet. Ezután távcsővel figyeltem a Holdat. A 127/1500-as Maksztuov-Cassegrain távcsőre felpattintottam a Canon ESO 1100D-t. A látómezőt szinte teljes egészében átéri a Holdsarló, nagyon szép a látvány. Több időpontban is fotóztam, és ezek közül a legkontrasztosabb, legjobban sikerültet mutatom be.

127/1500 MC távcső+Canon EOS 1100D, ISO 1600, 1/100

Csak egy-egy képkockát készítettem, mivel a légkör nagyon nyugtalan volt, és túl sok időm sem volt fotózni. Minden estre sok szép részlet látszik az alacsonyan járó Holdon. 

Bár az észlelés nem volt több fél óránál, nagyon kellemes emlék: hajnali madárcsicsergés, tiszta égbolt, a holdsarló és a hűs hajnal. Minél több ilyet kívánok magamnak és amatőrtársaimnak!