Változócsillagok mély-ég objektumok környezetében

Már nagyon régen jelentkeztem bejegyzéssel a blogon. 2024-ben az első rövid kis szösszenet a változócsillagok körébe vezeti el az olvasót.

Nagyon szeretem a mély-ég objektumokat, észlelői pályám kezdetén szinte csak mély-ég észlelőként tevékenykedtem. Nagyon sok látványos, sokat észlelt, fotózott objektum van az égen. Ezek környezetében pedig lehet sok változócsillag. Érdemes ezeken a területeken változócsillagokat észlelnünk tehát, a mély-ég csodák szemlélése közben.

Szeretnék bemutatni néhány területet az őszi égbolton, ahol igen sok változócsillag található. Pontosítva egy kicsit; a Cassiopeia és a Perseus csillagképek területéről szemezgettem. Az alábbi képeket híres, és látványos mély-ég objektumok láthatók, melyek mellett bejelöltem a legfényesebb változócsillagokat a teljesség igénye nélkül. Sajnos némely helyen annyira sok változó van, hogy ha mindet bejelölném, akkor áttekinthetetlen lenne a kép. Így csak a legfényesebb, könnyen jelölhető csillagokat mutatom meg. Íme a képek:

A Messier 103 nyílthalmaz és környezete fényes változókkal

Az NGC 663 környezetében számos nyílthalmazt találunk. Ehhez mérhetően nagyon sok a változócsillag is

Az NGC 457 (Bagoly-halmaz) és környéke érdekes csillagokkal

Igazi kozmikus "méhkas" a Perseus-ikerhalmaz környezete. A kettős halmazban alig jelöltem be a változók harmadát, hogy valamelyest át lehessen tekinteni a területet.

Terveim között szerepel több egyéb híres mély-ég objektum környezetének bemutatása is a fentiekhez hasonlóan. Érdekes ilyen módon barangolni és aprólékosan felfedezni ezeknek az érdekes objektumoknak a környezetét!

Nyílthalmazok a nyári Tejútban

 Az utóbbi két hétben elkezdtem a teleobjektíves mély-ég fotózással foglalkozni. Vásároltam egy kis rektamotort a régi EQ3-as mechanikámra és kísérleteztem a fotózással. Nagyon tetszik, hogy viszonylag rövid expozíciókkal, a vezetett felvételeken a határmagnitúdó eléri a 14,0-14,3-as értéket. És mindezt úgy, hogy az égbolt átlátszósága csupán közepes volt, és a fényszennyezés itt állandóan erős. 

Nagyon jó továbbá, hogy nem kell sokat szöszmötölni: az erkélyen felállítom a mechanikát, felhelyezem a fényképezőgépet, nagyjából pólusra állok és kezdődhet is a fotózás. Egy-két tesztképet csinálok, így még finomhangolom a tengelykereszt beállítását, s ezután mehet a fotózás. Debrecen belvárosi átlagos ege, 30 másodperces felvételek elkészítését teszi lehetővé. Ezekből készítek 5 db-ot minden célobjektumról, s az észlelés végén még 5 db dark-ot is. A számítógépen Deep Sky Stackerrel elvégzem az összegzést és kész is a fotó. Nyílván az elért eredmények még jobbak ha javul az átlátszóság, s még jobbak ha sötét vidéki égen fotózok. Azonban már az eddigi eredmények alapján is elégedett vagyok. Így is érdemes fotózni: főleg a nyílhalmazok, aszterizmusok, planetáris ködök és gömbhalmazok lesznek a célpontjaim. Ha kijutok sötét ég alá akkor esetleg diffúz ködöket is megkísérlek lefotózni.
Meglepődve tapasztaltam hogy 10 megnitúdós gömbhalmazok is felfedezhetők némely fotón.

Az alábbi képek az első próbálkozások. A fotók jó része az alábbi beállításokkal készült (az alacsonyan elhelyezkedő M6, M7 és M22 20 sec-es expóval lett fotózva):

Dátum: 2020.08.09. 19:30-20:40 UT
Helyszín: Debrecen, Belváros
Mechanika: EQ3+rektamotor
Fényképezőgép: Canon EOS 1100D
Távcső: Canon EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM objektív = 43/250-es távcsőnek felel meg
Expozíciós adatok: ISO 1600, 5×30 sec, f/5,6, (+5db dark, +5db flat)
Feldolgozás: Deep Sky Stacker, Registax, GIMP

A fotók jobb felbontásban itt tekinthetők meg: https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/

Sánta Gábor: Teliholdas mélyegezés (Meteor 2018/2)

Mediterrán délvidék

Három amatőrcsillagász kalandozásai Magyarország legdélebbi vidékén. Részvevők; Kernya János Gábor, Sánta Gábor és Cseh Viktor. A cikk a Meteor 2016/10 számában jelent meg.