A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Canis Maior. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Canis Maior. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 19., kedd

A fagyos Tejút fotózása

 A blogom tíz éves története alatt, sokszor olvashattátok már, hogy mennyire szeretem a téli Tejút déli tartományait. Ha mondanom kellene egy régiót, amely nagyon a szívemhez nőtt, és amely mindenféle szempontból a kedvencem, akkor a Canis Maior - Puppis - Pyxis régióját jelölném meg. Számomra nincs is felemelőbb annál, hogy itt észleljek, mondjuk egy kristálytiszta márciusi estén, amikor szabad szemmel még a Puppis déli csillagai is "sziporkáznak". Április közepéig ezek a területek jól tanulmányozhatók, ám hamar eltűnnek a Nap sugaraiban.

Az előző bejegyzésem hírt adtam arról, hogy milyen kitűnő teleobjektívet tudtam szerezni. Sokat szeretnék ezzel az objektívvel fotózni, és már ki is találtam, hogy mi lesz az első nagyobb "projekt" amit meg szeretnék valósítani. Nos épp a fent említett kedvenc égterületet szeretném lefotózni. Azt találtam ki, hogy kijelölök 24 db izgalmas látómezőt, s ezekről készítek felvételeket. A látómezőm 5,8°× 4,5°, így a teljes égterület szisztematikus, teljes lefedettségű végigfotózása nagyon nehézkes, és hosszadalmas lenne. Éppen ezért választottam ki 24 területet ahol egy látómezőben nagyon sok objektumot meg tudok örökíteni. Készítettem tehát egy tervet arra, hogy mit szeretnék megörökíteni. Az 1. ábrán láthatóak a kijelölt területek.

1. ábra - A kijelölt 19 képmező, mely nagyjából lefedi az említett égterületet.

Nem titkolt vágyam ezzel a projekttel, hogy olyan területeket fotózzak, amelyek csak ritkán kerülnek az asztrofotósok szenzoraira. Milliónyi képet látunk az Androméda-galaxisról, a Plejádokról, az Orion-ködről és a hozzájuk hasonló közismert objektumról. Nos nem fogom ezeket fotózni! Amint végzek ezzel a projektemmel, új célterületet keresek, de olyat amiről szintén kevés képet láttam még. Ezzel szeretném bizonyítani, hogy az égen rengeteg érdekes dolog van a közkedvelt objektumokon kívül. Nagyon nagy a valószínűsége, hogy erősen déli fekvésű célpontokat választok majd, ugyanis a hazai asztrofotósok ritkán merészkednek -20 fokos deklináció alá. Pedig megannyi érdekesség rejlik ott, s kitűnő átlátszóságú éjjeleken nagyon is jó eredmények érhetőek el.

A fotózást kiterjesztettem kis mértékben a tavaszi ég alsó, déli vidékeire is. A Tejút folyama tavasszal alig 20°-kal húzódik a déli horizont alatt, így az itt található halmazok is a a galaxisunkhoz tartoznak. Gyakorlatilag a fősíktól legészakabbra lévő halmazokat a Légszivattyú, Vitorla csillagképek területén van mód észlelni nagyon tiszta éjjeleken. Az alábbi térkép mutatja azokat a területeket, melyeket majd ezen az égboltrészen fotózok:

Annak az 5 db képmezőnek a helyzete, melyeket a tavaszi égen szeretnék lefotózni.

A fotózást a lehető legjobb körülmények között szeretném végezni. Mivel nincs sok szabadidőm, egy este szeretnék kivonulni a Hortobágyra, és onnan egyszerre "learatni" az összes képmezőt. Az expozíciók időtartama 30-60 sec között lesz, és 10 db képet készítek majd egy-egy égboltrészről. A célom az, hogy legyen egy kellően részletes felvételsorozatom, és hogy minél több objektumot meg tudjak vizsgálni a felvételek alapján. Ez egyfajta kiegészítés lenne a vizuális megfigyelések mellé!
A felvételek elkészítésének sorrendjét jól kell majd meghatározni, mivel a 24 db térrész végigfotózása 10×30 sec időtartammal, holtidő nélkül is 90-100 perc. Nagy koncentrációt, és odafigyelést igényel a művelet.
De elképzelhető, hogy két-három turnusban tudom majd csak összeszedni a megfelelő mennyiségű expozíciót.

A felvételeket természetesen az észlelésfeltöltőre rakom fel, ám sorban itt is megjelennek majd. Az elkészült fotók meg lesznek számozva, a fenti térkép alapján, így be lehet majd azonosítani, hogy melyik képkocka, hol található az égen. Bízom benne, hogy 2021 tavaszán lesz egy olyan este, amikor többed magammal kivonulhatok észlelni a Hortobágyra és ez a nagy projekt megvalósulhat.

Amennyiben ezt a kitelepülést nem tudom megvalósítani, akkor Nagyvarsányból, vagy Debrecenből fotózom végig a területet. A Debrecenből való fotózás természetesen a legutolsó lehetőség. A képek tehát folyamatosan kerülnek fel, és frissülhetnek; amint készül a területről egy jobb fotó, minőségibb égbolt alól, a képet lecserélem és a jobbat rakom fel ebbe a galériába.

Az elkészült felvételek itt láthatóak:

Az M41 nyílthalmaz és környéke

Az M46-47 nylíthlamazok környéke

A Nagy Kutya "faránál" található nyílthalmazok

A Hajófara középső területei

A Cr 135 nyílthalmaz

Az NGC 2451 nyílthalmaz a déli horizonton


2019. szeptember 11., szerda

Jelentés a téli ég egy szeletéről

Az amatőrcsillagász kötődik magához az égbolthoz, de biztos vagyok abban, hogy mindenkinek vannak kedvenc területei; ilyen vagy olyan szempontok alapján.
Mint már régebben említettem számomra az egyik legkedvesebb vadászterület a Canis Maior - Puppis - Pyxis csillagképek vidéke. Egyrészt szeretem, hogy sok található itt a kedvenc objektumtípusaimból a nyílthalmazokból, másrészt viszont valamilyen megmagyarázhatatlan módon is kötődöm ezekhez a csillagképekhez. Erről nem igen tudok nyilatkozni; nem ismerem az okát. Egyszerűen csak nagyon szeretek itt időzni a távcsövemmel. :)

Mivel sokat időztem, és időzök itt a téli-tavaszi derült éjjeleken, sokat is rajzolok. Időnként az Égabroszt lapozgatva feltűnik, hogy milyen sok kis piros aláhúzás (piros aláhúzással jelölöm az általam megfigyelt és lerajzolt égitesteket) van már ezeken a térképlapokon. Az itt található fényes égitestek majdnem mindegyikét rajzoltam már, de a tüzetesebben átvizsgálva a vidéket azt látom, hogy bőven van még tennivaló a terület vizuális megörökítése terén. Igazából rá kell jönnöm, hogy a fényes objektumok majd' fele bizony még nem került bele az észlelőfüzetembe...nem is beszélve a halványabb, ám mégis látványos gyöngyszemekről. Ez itt valóban a nyílthalmazok birodalma: csupán négy gömbhalmaz található itt (ha az Eridanus gömbhalmazát is ide csapjuk), galaxisokból 10 magnitúdós fényesség körül szintén csak alig öt-hat darabot tudunk összeszámolni, továbbá planetáris ködökből 12 magnitúdóig nyolc-kilenc darabot láthatunk. Viszont nem ez a helyzet a nyílthalmazokkal: 10 magnitúdóig legalább hatvan darabot figyelhetünk meg! A Tejút síkjában, előfordul, hogy egy kis távcsővel nincs is idő mindet végignézni egy éjszaka. Lerajzolni őket pedig igazi maratoni munka! Hosszú évekre, évtizedekre tartó kellemes elfoglaltság...

Ebben a kis blogbejegyzésben szeretnék egy kis számvetést tartani arról, hogy hol tartok én ebben a munkában (nem is munka mert nagyon élvezem). Hét éve kezdtem el a terület felderítését. Alapelv, hogy a jó légköri átlátszóság mellett rajzolok csak. Persze bárhol is legyen egy objektum az égen, minél tisztább a levegő, annál jobban látható, ám itt a horizont közelében ez fokozottan igaz. Így ez a projekt nem halad gyorsan: leginkább a nagyon tiszta téli, vagy tavaszi hidegfrontokat követő estéken művelhető. Talán ez adja a varázsát számomra: a rövid észlelési ablak, amelyen át azonban csodás dolgokat láthatunk!

Készítettem kettő kis térképet a területről (két részre bontva azt) , amelyen piros csillaggal jelöltem az eddig lerajzolt égitesteket. Fontos megjegyeznem, hogy csak a befejezett észlelések találhatóak itt; vannak félkész rajzaim, és vannak olyan objektumok amelyeket csak megcsodáltam, ám ezek nem kerültek fel a térképre. Íme tehát az általam lerajzolt égitestek 2019.09.11-ig:



Az észleléseket folytatom tovább; egy-két hónap és a téli Tejút déli vége ismét elérhető.

Cseh Viktor
2019.09.11. Debrecen

2012. október 21., vasárnap

NGC2367 open cluster 2012-10-21

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC2367 NY
Koordináták: 20h00m -21°50'
Dátum: 2012-10-21
Időpont: 04:20UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: BBX
Légkör: S-2 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Erre a reggelre nem volt konkrét észlelési tervem, ezért hosszas távcsöves nézelődés után esett a választásom erre a nyílthalmazra a Nagy Kutya csillagképben. Első látásra csak 3 csillagot lehet észrevenni benne. Aztán hosszas nézelődés után jönnek elő a többiek; kb. 11-12 tag, bár a halmazt egy 9 magnitúdós csillagocska fénye uralja. A legsűrűbb tartományokat háromszög alakú ezüstös derengés övezi. Kellemes látvány!

2012. március 1., csütörtök

NGC2354

Ez a nyílthalmaz az este folyamán kissé csalódást keltett. Részben azért mert csak kevés csillaga látszott, részben azért mert azok is nagy területen szétszórva helyezkednek el. A halmaz jelenlétére csak a koordináták, és a halvány tagok előbukkanásából (néha-néha) lehetett következtetni.A DSS felvételein sem különül el jól láthatóan a csillagmezőtől: