Nóva a Kígyótartóban: V4371 Oph

2025.09.05-én éppen a névnapomon, Viktor nakon fedeztek fel egy közepes fényességű nóvat a Kígyótartó déli részén. Tadashi Kojima japán amatőr felfedezését csak két nappal később tudtam észlelni.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17301230-2753488.html

2025.09.05-én érkezett a TOCP listára a felfedezés híre. Napközben azonnal elkezdtem keresni a csillag pozícióját, hogy mihamarabb megfigyelhessem. A felfedező felvételeket Tadashi Kojima japán amatőr készítette 2025 09 05.4327 UT-kor. A képek Canon EOS 6D fényképezőgéppel és egy 300mm-es f/3.2-es teleobjektívvel készültek 3×4 sec expozíciós idővel. A határmagnitúdó a fotókon 13.0 magnitúdó. Így éppen már látszott a felszálló ágon lévő 12,5 magnitúdós objektum.

Jómagam először 09.07-én tudtam először lefotózni a csillagot nem túl jó körülmények között. Sok volt a pára és a fényszennyezés is erős volt a belvárosból. Viszont mivel pontosan teljes holdfogyatkozás volt így a holdfény legalább nem zavart. A csillag ekkor 11,31 TG magnitúdó volt. Két nappal később kissé jobb átlátszóságnál ismét lefényképeztem a nóvajelöltet, amikoris már 11,06 TG magnitúdónál járt. Időközben színképfelvételekkel megerősítették hogy egy valódi nóvát volt szerencsénk megfigyelni a nyári Tejútban szeptember elején.

Tranziens a Kígyótartóban: TCP J18225593+1020013

2025 április 21-én hajnalban korán felébredtem. Az óra 03:20-at mutatott. Megfogadtam, hogy ha véletlen felkelek ilyen korán akkor mindenképpen ránézek a CBAT listára, hátha van valami új vendégcsillag. Most is így tettem mivel tegnap este is fotóztam, és a felszerelésem is kint volt a terszon szépen beállítva a 400mm-es Sigma teleobjektívvel. Mostanában ha városon belülről kell észlelnem, akkor ezt használom inkább: bő 1-1,5 magnitúdóval halványabb csillagokat is megmutat mint a nagy kedvencem, a 180mm-es f/2.8 Zeiss Sonnar teleobjektívem.

A listán azt láttam, hogy egy 15,03 C magnitúdós objektumot fedezett fel a kínai XOSS csapat 2025.04.20,8470 UT-kor, tehát csak pár órával ezelőtt. Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, és öt perccel később már kint is voltam az erkélyen. A megfelelő térképeket előállítottam a koordináták alapján és elkészítettem az első képeket. Már az első tesztfotón is megtaláltam a csillag helyét és láttam is egy halvány pöttyöt a megfelelő pozícióban. Ezután a 400mm-es Sigma teleobjektívvel, ISO 1600-as érzékenységgel 10 db 30 másodperces fotót készítettem. 

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18225593+1020013.html

Miután elkészültek a képek, bent összegeztem a fotót. A végső képen nagyon könnyen látszott a 15 TG magnitúdós égitest. Sajnos a mérést nehezítette, hogy nagyon közel voltak a háttércsillagok a TCP J18225593+1020013-hoz. Így 15 TG magnitúdó alatt és felett is jöttek ki értékek. Átlagosan 15 körül volt a zöld csatornán a magnitúdó. 

Az égitest mibenlétére még nem derült fény, egyelőre a VSX-ben sincs benne a csillag. A felfedezése óta jelentősen halványodott, de remélhetőleg kiderül milyen objektum!?

Erősen vörösödött nóva a Kígyótartóban: V4370 Oph

2024-ben március elejéig már kettő fényes nóvát is felfedeztek a déli féltekéről. Sajnos a két vendégcsillagot a helyzetük miatt nem tudtam itthonról megfigyelni. 2024. március 11-én reggel egy újabb ígéretes célpont felfedezését jelentették be. Egymástól függetlenül a Kígyótartóban tranzienst találtak: Tadashi Kojima, Minoru Yamamoto, Shigehisa Fujikawa, Yuji Nakamura és Andrew Pearce. Gyakorlatilag öt különböző helyről fedezték fel a nóvát egymástól függetlenül amatőrök.

CBAT "Transient Object Followup Reports": http://cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17395720-2627410.html

Koordináták: 17 39 57.20 -26 27 41.0 Ophiuchus

Amikor 11-én kora reggel megláttam a felfedezés hírét azonnal megnéztem hol van a csillag pozíciója. Nagyon megörültem, mert hajnalban már fotózható a terület. Viszont sajnos napokra beállt a melegfront által hozott esős, felhős időjárás. Sajnos még legalább négy napot várni kellene, hogy legyen lehetőség saját fotók készítésére. Ekkor jutott eszembe, hogy én már nyolc hónapja regisztráltam az Itelescope.net oldalra. A demo verzióhoz pedig kaptam 20 pontot. Nagy nehezen rájöttem hogy kell pozícióra képeket készíteni, és a chilei észlelőhely T70-es kis műszerével megkezdtem a fotózást: derült volt, és szabad volt a távcső. Ez a kis műszer egy 135mm-es f/3.5-ös Samyang teleobjektívre szerelt ZWO ASI2600MM CCD kamerából áll. Vörös szűrőt választottam és 4×60 másodperces képeket készítettem. Nagyon izgultam, mert még sosem észleltem robottávcsővel. Kb. fél óra múlva megjöttek a képek, s a munkahelyemről korlátozott módon megkerestem rajtuk a nóvát. A TCP J17395720-2627410 nagyon könnyen látszott. Kicsit be is égett. Fényességét nagyjából megbecsültem: 9,8 magnitúdó volt az észlelés pillanatában.

Nap közben tanulmányoztam a nóvát, a képeket és vártam a híreket, hogy vajon tényleg nóva-e az objektum. Aztán megérkezett a spektroszkópiai megerősítés is:

ATel #16521: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16521

Végre 2024-ben észlelni tudtam az első nóvámat. Sajnos 10 pontom bánta, de nagy élmény, jó tapasztalat volt. El is határoztam, hogy megpróbálom majd a nehezen észlelhető déli nóvákat ilyen módon megfigyelni. 

Hazaérve feldolgoztam a négy darab képemet, és elkészítettem a végleges fotót. Az IRIS-ben kimért fényesség 9.78 TR lett. Így a nóva még fényesedett a felfedezés óta. Sajnos  VSX-ben még este sem lett felvéve, így az AAVSO számára az adatokat még nem tudtam beküldeni. Az összeadott képen nagyon szépen látszik a nóva és a környezete. Azt hiszem nóvák fotózására ez a kis 135mm-es műszer is nagyon jól megfelel majd a jövőben. Kivétel ezalól, ha nagyon sűrű lesz a csillagmező. Íme a fotó, az első robottávcsöves fotóm:

 

A képen a nóva enyhén sárgás színűnek tűnik. Ez is alátámasztja mibenlétét. A vörösödést a sűrű porfelhők is erősítik, melyek a térséget behálózzák. A teljes 10×6,6 fokos képmező itt megtekinthető: