Fotografikus binokulározás

A bejegyzést elolvasva, értelmezhetővé válik a "borgőzös" cím... :-)

2021. decemberének egyik hétvégéjén Nagyvarsányban voltunk, ám sajnos pont a teliholdas égen tudtam csak észlelni. Eszembe jutott, hogy bizony mégis csak élni kellene a lehetőséggel és fotózni, távcsövezni kellene. Van egy régi tervem: minél több területet végigfotózni 12-13 magnitúdóig, hátha találok valamiféle tranziens-jelenséget. Ezen kívül ennek lehetne egyfajta „mellékterméke” egy másik projekt is. A felvételekből össze lehetne állítani utólag olyan fotókat, melyekkel a binokulárokban mutatkozó ó látványt lehetne utánozni. Sötét vidéki égről 9,0-9,5 magnitúdós csillagokat még éppen el lehet érni egy 7×50-es binokuárral, egy 10×50-es pedig talán még 10,0 magnitúdós csillagokat is láthatóvá tesz. A látómezeje egy-egy ilyen távcsőnek 7° és 6° körül van, a 15×70-es távcsöveké pedig 4-4,5°körül. Így olyan képeket készítettem amelyek ezekhez a méretekhez illeszkednek.

A koncepció egyszerű: 20-30 másodperces egyedi expókat készítek, majd azokat utólag megszerkesztem és fekete, kerek látómezővel létrehozom a binokuláros „látványt”. Tehát szépen fotózgattam a holdas égen, és nem kellett azt éreznem, hogy értelmetlenül jöttünk a vidéki ég „alá”. Különösen jó volt az is, hogy egy „lazább” programot követve nem kellett feszítetten észlelnem. Fotózás közben stílusosan, a 10×42-es binokulárommal nézelődtem. A kiválasztott területek, objektumok a következők lettek:

M 31, Melotte 20, M 35, Collinder 69, Collinder 70 (az Orion öve), M 42-43, M 44, Szíriusz és az M41 valamint az M46 és M47.

Az időjárás és az égbolt egyszerűen fenomenális volt. A hőmérő hajnalban ugyan -4 fokot mutatott, de az enyhe szél miatt alig nőttek jégkristályok és párásodás sem lépett fel. A telihold ellenére az égbolt bársonyosan sötét volt. Azt hiszem ez volt az utóbbi hónapok egyik legtisztább légkörű éjszakája.

Megpróbáltam a tipikusan binokulárokkal is látható objektumokat és területeket választani. Sőt! Kifejezetten binokulároknak való égboltrészeket kerestem, melyeket én is szívesen megnézek ezekkel a kis távcsövekkel. Az elkészült fotókon semmiféle módosítást nem alkalmaztam, csak a látómezőt szimuláló sötét keretet adtam hozzá. Az alábbi kis galéria ezeket a fotókat mutatja majd be. Még egyszer szeretném leszögezni: A fotók készítésének célja az, hogy a vizuális látványhoz hasonló hatást érjek el. Jó nézelődést itt, és az ég alatt egy binokulárral egyaránt!

Az M31 és kísérőinek látványa binokulárral hasonló

Ebbe a képbe a Nagyvarsányi Általános Iskola előtti egyik fenyőfa ágai lógnak be. 

A théta Orionistól ÉK-re az NGC 2024 is felsejlik, akárcsak egy nagyobb binokulárral.

Az Orion "bölcsője" binokulárokkal is fenséges! Még a holdfény ellenére is...

Egyik kedvenc területem: a Puppis csillagporos nyílthalmazai

Sajnos csak a fotózás legvégén jutott eszembe, hogy két felvételből összeillesztve el tudom érni a 7×50-es binokulárok által mutatott 6,5-7°-os látómezőt. A Szíriusz és az M 41 területén ezt alkalmaztam is. Nagyon jól mutat a két objektum ebben a hatalmas látómezőben, tényleg ilyen binokulárral is a látvány.

Egy 7×50-es binokulárt imitáló fotó 6,5°-os látómezővel

2021. december 20-án este Debrecenből folytattam a cikkhez szükséges halmazok fotózását. Három objektumot észleltem le, a kitűnő átlátszóságú, ám holdfényes, fényszennyezett égen. A Hyadok halmazát, a Cr 65-öt és a 24 Arietis csillag kis csoportját. Mindhárom nagyon szép, binokulárokkal látható objektum, bár a lazább halmazok közé tartoznak. 

Fényes nóvajelölt a Kosban: AT 2021afpi

Fényes vendégcsillag a Kos csillagképben:  MASTER OT J030227.28+191754.5 . A tranziens hosszú, eseménytelen időszak után tűnt fel egünkön.

A MASTER égboltfelmérő csapat fedezte fel péntek este (nov. 26.82UT-kor) 15,1 magnitúdónál. Öt órával később már jelentősen fényesebb, 13,4 magnitúdó volt, szombat estére elérve a 11,7 magnitúdó fényességet. A nóvát Nakamura Judzsi japán amatőr is "felfedezte" függetlenül egy vasárnap délelőtti fotón (úgy tűnik, néhány nóvavadász még mindig csak a CBAT TOCP honlapot figyeli, az ATEL-t ill. a TNS szervert nem), szintén 11,7 magnitúdó fényességnél.

A nóvát én is lefotóztam Debrecen belvárosából nagyjából 13 magnitúdós fényességnél. A kép alább látható:

Év végi tünemény: C/2021 A1 (Leonard)

2021 január 3-án G. J. Leonard csillagász egy érdekes égitestet fedezett fel, melyről akkor még nem gondolhatták, hogy milyen szép üstökössé válik. A napokban végre én is távcső és lencsevégre kaptam ezt az északi égen nagyszerűen látszó vándort.

A C/2021 A1 (Leonard) egy hosszú periódusú üstökös, perihéliumban 0,615 CsE, afélumban kb. 3700 CsE-re van a naptól. Ilyen pályán nagyjából 80 ezer évente kerüli meg egyszer a központi csillagunkat. A Földről nézve az üstökös jelenleg az Ökörhajcsárban jár, onnan a Kígyón, Kígyótartón keresztül a Nyilas csillagképbe kerül, majd a Mikroszkópba. Napközelségét 2022 január 3-án éri el. Az alábbi két térkép mutatja égi útját:

Az üstökös útja a hajnali égen december 6-tól 12-ig.

Az üstökös útja az esti égen december 12-től 24-ig.

A C/2021 A1 üstökös útja az égen a teljes láthatóságon belül.

A főbb adatok, égi helyzet az alábbi linken folyamatosan nyomon követhetőek:

https://theskylive.com/cometleonard-info

Az üstökös a napokban lassan eléri a szabadszemes láthatóság határát (persze sötét égre értendő). Maximális fényességét nehéz megjósolni, de valahol 4-3 magnitúdó körül lesz. Optimista becslések 1-2 magnitúdós fényességet várnak, ám ez sokféle együttható függvénye (porkibocsátás, üstökösmag porózussága, szerkezete, stb). A vándort a legkisebb távcsövekkel is érdemes felkeresni már 6-a után is. A üstökös pályájának egy része az alábbi képen tekinthető meg:

Az első alkalom, mikor sikerült lefotóznom az égitestet, 2021.12.04-én hajnalban volt. A már világosodó égen kaptam el, sajnos csak a belvárosból volt lehetőségem fotózni. A nyers képeken megdöbbentett mennyire szép zöld színű az üstökös, és hogy a csóva mérete kb. 50 ívperc. Sajnos eddig nem fordítottam nagy figyelmet ennek a kométának, de mostantól igyekszem sorozatosan észlelni, megfigyelni. Íme az első fotó, remélem lesz több is:

2021.12.08. hajnala - Napok óta várom a derült hajnalt, és hogy egyszer legalább külterületről, sötét égről fotózhassak. Ma reggelre derültet ígértek de a Tisza vonalától K-re mindenhol felhők. Sajnos hiába keltem 4 órakor csak felhőket látok. Mindegy! Azért virrasztok tovább. 5 óra: semmi, csak felhők. Aztán negyed hatkor elkezd feloszlani a felhőzet. Gyorsan összeraktam a kis teleobjektíves felszerelésemet.

Az üstökös helyét hamar megtaláltam, és a felhőzeten keresztül készült képeken is látható a zöldes elnyúlt folt. 05:25-kor végre derült terület ér az üstökös helyére és tudok készíteni néhány fotót. A fényszennyezés erős, az ég nem túl jó átlátszóságú, de azért viszonylag jól sikerült a kép. Egyelőre ennek is örülök! A C/2021 A1 sokat nyúlt a napokban, a csóva hossza kb. 1,4 fokos. A kóma 15 ívperc méretű, és kissé tojásdad alakú, színe zöldes. Binokulárral éppen meg tudtam nézni és éppen az utolsó pillanatban kaptam el. Már világosodik. Hát remélem a közelgő mediterrán ciklon nem húzza sokáig!

2021.12.09. - Ezen a hajnalon ismét a jövevény nyomába eredtem. Végre egy hajnal amikor kitisztult az ég, viszont most meg elaludtam: hajnali 3-kor ugyan felébredtem, de felhős volt így nyugovóra tértem az esélytelenek nyugalmával.

Szóval, mikor felébredtem 5 körül, gyorsan összehajítottam a felszerelést az erkélyen és fotóztam. Az átlátszóság nem volt jó, és az üstökös egyre jobban belemerül a fényszennyezett rétegekbe. A fotón nem volt túl meggyőző látvány így az összegzett képeket a zöld csatornát leválasztva hoztam létre. Jó erős kontraszttal, szépen megmutatkozik a csóva, mely 1,2 fok hosszan biztosan követhető.

2021.12.22. - Hosszú, majd két hetes kínlódás és eredménytelen várakozás után 22-én este végre újból lencsevégre kaptam az üstököst. Az alkonyati égen nagyon nehéz volt kihámozni az égi háttérből. A távolodó kométa egyértelműen zöldes a képeken, és a fényes magot a kóma eltolódva veszi körül. Így látható a napszél nyomásának iránya is. Szóval végül is sikeres az észlelés, bár hogy is mondjam: nem egy "NEOWISE" élmény...

Kompozit holdfelvételek készítése

Jómagam már régóta foglalkozok holdfotózással, főleg korongfotók készítésével. Ilyenkor a teljes holdkorongot lefényképezem, így a főbb alakzatok jól látszanak, s átfogó képet kaphatunk a Hold aktuális látványáról.

Probléma volt mindig is, hogy pl. holdsarlóknál a hamuszürke fényt nehéz úgy megörökíteni, hogy a megvilágított rész is látható legyen. Ez a holdhónap egyéb részeiben még inkább jelenlévő probléma. Erre a HDR képek készítése jelentene megoldást. Én azonban kitaláltam egy másik módszert.

Igazából a hamuszürke fény megjelenítése történhet úgy is, hogy a felszínről készített képet rámaszkolom egy olyan fotóra, melyet a sötét oldalra exponálok. Vagy ami még jobb, ha egy fotót készítek a teliholdról, és arra illesztem rá a későbbi felszínről készített képet. A problémát egyedül csak a libráció jelentheti, ugyanis a felszíni részletek nem illenek össze, ha mondjuk az egyik képen erős déli, a másikon erő sészaki libráció mutatkozik. A legjobb, ha van többféle képünk, melyek különböző librációknál készültek a teliholdról. Ezekből kiválasztható gy nagyjából megfelelő felvétel.

A napokban próbálkoztam a technikával, melyek eredményeit itt bemutatnám. Megjegyezem, hogy jelen két esetben nagyon jól jártam, mert a librációs értékek közel jók voltak mindkét összedolgozás esetében.

Holdsarló és hamuszürke fény.

A csökkenő Hold, telihold után.

Holdsarló és hamuszürke fény

Mint látható, az eredmények nagyon szépek! Persze így is lehet túlzásokba esni, de a realitásoknál maradva teljesen realisztikus képeket készíthetünk.

Régi csillagászati fotóim

A régi fotóimat böngészve időről-időre rájövök, hogy mennyire sok észlelésem lapul meg fénykép formájában a CD-ken és a tárolón. Együttállások, holdfotók stb. Ezekből a régi képekből osztok meg néhányat, hogy az olvasó is láthassa őket. Nem mellesleg érdemes megfigyelni mennyire sokat fejlődött a technika és a felszerelésem 2004 óta. 

2007.04.19. - A Vénusz Hold és a Fiastyúk együttállása

2007.06.18. - A Hold és a Vénusz közeledése egymáshoz

2008.12.01. - A Hold közeledik a Vénuszhoz a szürkületben

2005.10.07. - A Holdsarló és a Vénusz párosa készülődik a lenyugváshoz

2006.04.30. - Az egyik legelső, jól sikerült holdfotóm. Jól emlékszem, hogy a 10×50-es binokuláromon keresztül készítettem a képet: a Hold nagyon magasan volt a tavaszi égen.

2007.05.22. - A Hold és a Szaturnusz párosa a fedés előtt

2006.06.20. - Egy igen "részletes" holdfotóm...korabeli mércével mérve

4,3%-os, 41h 15m-es holdsarló

 A mai hajnalon egy remek, 41 órás holdsarlót pillanthattunk meg a hajnali égen. A hideg, esős idő nem volt túl kedvező, de végül mégiscsak sikerrel jártam.

Jómagam 5 órakor ébredtem. Ekkor az égbolt derült volt, ám mindenfelé nagy párafoszlányok úsztak rettentően nagy sebességgel. Gondoltam, hogy ha csak ezt tartja az időjárás már lesz esély a megfigyelésre. 05:30-kor mentem ki és meg is láttam a Holdat az immár kristálytiszta égen. A hamuszürke fény erős volt, a sarló íve szabad szemmel 160 fokosnak tűnt. Binokulárban nagyon sok részlet mutatkozott. 05:50 körül nekiláttam a fotózásnak, ekkor készül az a sorozat, amelyből a mellékelt kép született.

A Hold és a Merkúr párosa a párás égen

Nagyon várom a holnap hajnalt, amikor egy 17 óra körüli sarlót lesz esély meglátni! A sarlótól pár fokkal DK-re a Merkúr ragyogott.

A fotókból elkészült, összegzett kép.

Eszembe jutott hajnalban a holdsarló fotózása közben, hogy megpróbálok videózni és azokból összerakni egy mozaikot. Az északi csücsökről készült felvétel fájlhibás volt, így azt nem tudtam használni. Fokozatosan haladva az égbolt is egyre világosabb lett, ahogy azt a képkockákon is látni lehet.

Az 5 paneles mozaik, melyet a videókból állítottam össze

Hajnali fogyó Hold

Amatőrcsillagász körökben a Hold nagyon népszerű fotótéma, ám leginkább az esti, késő éjjeli időszakban fotózzák. A hajnali, fogyó holdhoz már sokkal kevesebben kelnek korán fel, különösen igaz ez a nyári időszakban, mikor sok esetben már 3 órakor pirkadat van. Pedig a hajnali fogyó Holdon megannyi terület új arcát mutatja meg.

Sajnos nekem csak a délkeleti égen van lehetőségem észlelni, az erkély tájolása miatt, Nyugatra abszolút nincs kilátás a fák miatt. Így adott a helyzet: jómagam többnyire a fogyó Holdat fotózom. Az őszi időszakban nagyon-nagyon sok kellemes órát töltöttem el a pirkadatban a Hold fotózásával. A reggelek már eléggé csípősek ilyenkor, de ez cseppet sem zavar. Szeretnék megosztani az olvasóval néhány fotót, ebből az időszakból. Ezek csupán egyszerű korongfotók, ám igyekeztem minőségi munkát végezni.

2021.10.29.

2021.11.01.

2021.11.02.

2021.11.03.

A fotók mindegyike ugyan azzal a felszereléssel készült: 127/1500 Makszutov-Cassegrain távcső + Canon EOS 1100D fényképezőgép.