2024. szeptember 20., péntek

Zsebtávcső: Dörr PRO-LUX 10×25

 Egy amatőrcsillagász sokféle távcsőbe néz bele élete során. Ezen eszközök némelyike sokáig nála marad, másokat csak kipróbál. Az biztos, hogy az optikai eszközökre minden amatőr érdeklődve tekint. Általában magunknak jó minőségű, megfelelő teljesítményű távcsöveket választunk. Azonban előfordul, hogy olyasmivel is dolgunk akad, amelyre nincs nekünk szükségünk, de azért kipróbáljuk.  Nemrég vásároltam kisfiamnak ismerkedésre, játékra egy kis távcsövet. Mindenképpen olcsóbb darabot szerettem volna venni, a kockázatos feltételek miatt. Így esett a választásom az olcsó – ez relatív – Dörr termékre. A 8000 Ft-os kis távcsőtől nem vártam sokat, ám egy gyerek számára nagyon is jó eszköz. Ennek a kis távcsőnek az ismertetőjéről lesz szó ebben a cikkben.

A kis távcsövet a Media Mark webáruházában rendeltem meg, hosszas keresés után. Mind említettem; szerettem volna olyan eszközt ami használható, de nem nagy probléma ha károsodik egy kisgyerek kezében. Olvasgatva a sok termék között, ez tűnt egy jó alternatívának. Ez egy kicsi, tetőélprizmás binokulár.

A távcső és kis tokja

Kézhez véve a csomagot, ki is próbáltam. A dobozban a távcső volt egy kis táskában, valamint egy kis portörlő kendő is. Első fogásra masszívnak tűnik, gumis borítással, mely talán segít elnyelni a sok ütődést is. A távcsőnek van egy vékony cipőfűzőszerű nyakpántja is, mely a célnak megfelel. A távcső kis súlya miatt nem vágja az ember nyakát. A fókuszáló könnyen csúszik, de nem lötyög. A szemkagylók picik, de nem nehézkes a betekintés. A frontlencsén egy kékes bevonat van, ami jó jel. Tehát legalább az alap reflexiócsökkentő bevonat megvan. Az első benyomást a külső áttekintés, kipróbálás után egy erős közepesre vagy jóra mondanám.

 




Azonban a legfontosabb azonban természetesen az, hogy mennyire használható arra a feladatra amire kitalálták, építették. Szóval bele is kukkantottam és kipróbáltam milyen optikai minőség jellemzi. A 10×-es nagyítás ilyen kis optikával kissé sötét képet alkot. Jobb lenne ha csak 7-8×-os nagyítású lenne a kis binokulár. Leginkább emiatt nappali magfigyelésre ajánlott a kis műszer. A szürkületi értéke nem a legjobb.

Az egyszerű felépítésnek és az olcsó anyagoknak köszönhetően a képminőség csak közepes. Azt vettem észre, hogy sosem lehet pontosan fókuszra állni! Valószínűleg vagy az optikai elemek nem eléggé pontosak, vagy azok illesztése hibás. Így sajnos a képminőség nem a legjobb. A széltorzítás nagyon erős, leginkább csak a látómező középső 1/3-a a használható. Ezért írtam azt, hogy a képminőség legfeljebb csak közepes: kissé fényszegény a kép és nem pontos a fókusz. Pozitívum, hogy a fókuszálógyűrű szépen mozog, és könnyen állítható.

Egy távoli tereptárgy a telefonnal fotózva: szimplán és a kis távcsövön keresztül


A kép persze mindenképpen részletesebb, mint amit szabad szemmel látunk. Kézben tartva a távcsövet előjön az amit már írtam: kisebb nagyítás jobb lenne. Azért is mert így kevésbé remegne a kép az ember keze miatt. A Holdon sok krátert látni lehet. A fényes csillagok körül látszik a kromatikus aberráció hatása. Sötét égen még nem tudtam kipróbálni, így a mély-ég objektumok terén nem ismerem a határait a kis távcsőnek.

Értékelés:

Ár: 5/5

Mechanikai minőség: 3/5

Optikai minőség: 3/5

Összességében a Dörr PRO-LUX 10×25 egy olcsó kis távcső korlátozott képességekkel. Kisgyermekeknek ismerkedésre ajánlott. Valamint ha mindenképpen szeretnénk magunknak egy „nem sajnálandó” távcsövet a kesztyűtartóba, akkor jó választás lehet. De ne várjunk sokat tőle!


Cseh Viktor, 2024.09.20.

Debrecen



2024. szeptember 18., szerda

Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

 Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

2024 szeptember közepén egy szerény részleges holdfogyatkozás örvendeztette meg a koránkelőket. Fátyolfelhős égen nekem is sikerült megfigyelnem a jelenséget, a maximum idején távcsővel és fotografikusan is láttam fogyatkozást.

 


Néhány adat Szamosvári Zsolt honlapjáról:

Ez a fogyatkozás a 118-as Szárosz-család 52-ik tagja. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,03922 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,5468°, míg a penumbráé 2,608°. A félárnyék gyűrűje 31,84' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa. Égi kísérőnk szűk fél nap múlva kerül földközelbe, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 33,43'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 0,0869. A földi árnyékkúp tengelye messze, 43,34'-re, van a holdkorong északnyugati peremétől, amely csak 3,06' mélyen merül az árnyékba – ez a holdkorong átmérőjének kevesebb mint tizede. A részleges holdfogyatkozás a súroló jellegénél fogva elég hosszan, 1 óra 3 perc 40 másodpercig tartott, a félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 6 perc 56 másodperc hosszú.

Penumbrális fogyatkozás kezdete: 0:40:58 UT

Részleges fogyatkozás kezdete 2:12:42 UT

A fogyatkozás közepe: 2:44:14 UT

Részleges fogyatkozás vége 3:16:22 UT

Penumbrális fogyatkozás vége: 4:47:54 UT

A fogyatkozás reggelén kitekintve az ablakon fátyolfelhőket láttam. Úgy terveztem emiatt, hogy csak a fogyatkozás maximumában fogok egyet fotózni. Ez így is lett. 02:44UT-kor fotóztam le a Holdat a kis 500mm fókuszú f/8-as Samyang tükörobjektívemmel. 

A részleges holdfogyatkozás vastag fátyolfelhőkön keresztül (Canon EOS 1100D + Samyang 500mm f/8 tükörobjektív)

Sajnos a fogyatkozás előtt és után is felhős volt az égbolt, így sokkal jobb eredményre nem számíthattam.

Cseh Viktor, 2024.09.18.

Debrecen


2024. szeptember 17., kedd

Nóva a Skorpióban: V1725 Sco

A nyári Tejút láthatóságának végéhez közeledve hír érkezett egy új nóva felfedezéséről. A vendégcsillagot Koichi Itagaki találta meg azokon a fotókon melyeket 2024 szeptember 9.436 UT-kor készített. Ekkor 10,7 magnitúdós volt a kérdéses objektum.

Mazin Younis fotója a vendégcsillagról

A csillagot a Skorpióban találta a japán amatőrcsillagász így sajnos hazánkból az észlelés már gyakorlatilag lehetetlen volt - az év ebben a szakában már a Skorpió nem látható tőlünk. A nóva a Tejút egy sűrű tartományának irányában látszik, koordinátái: 17h06m46s.45 -35d28'07".9 - ez a terület gyakorlatilag még a szürkület ideje alatt lenyugszik DNy-on. Hazai észlelés így nem is született erről az objektumról. Csúcsfényességét 10,6 magnitúdónál érte el. A nóva a V1725 Sco végleges elnevezést kapta meg, s így került be a VSX-be. 

CBET: http://www.cbat.eps.harvard.edu/iau/cbet/005400/CBET005444.txt

ATel: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16808

V1725 Sco a VSX-ben: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=2390119

 


2024. szeptember 2., hétfő

0,8%-os 22h 26m-es holdsarló

2024 szeptember 2-án hajnalban igen felkészülten vártam a korai holdsarló megjelenését. Bár az egyéni rekordom egy 19 óra 34 perces korai holdsarló, de ezt a sarlót nagyon vártam. Ugyanis szögtávolság tekintetében ez nagyobb kihívás, mint amit 2013 január 12-e fagyos estéjén láttam.

Szeptember elsején egy gyönyörű, részletes holdsarlóval örvendeztetett meg a reggel. A száraz, aszályos időjárás arra engedett következtetni, hogy 2-án reggel is láthatjuk majd a Hold sarlóját. Az adott reggelen 02:00 UT-kor keltem, és alaposan felkészültem a jelenségre. Holdkelte után nagyjából két fokos magasságban már meg szokott jelenni a Nap, Hold vagy más égitest a keleti látóhatáron a háztetők felett. Ennek 03:03 UT körül meg kellett volna történnie. A DSLR gépem és a Zeiss Sonnar objektív már csőre töltve várta a sarló megjelenését. Ám hiába kerestem binokulárral a sarlót az csak nem jelent meg. Majdnem tíz perc idegőrlő várakozás, keresgélés következett: egyszerűen nem értettem, hogy miért nem látszik már a holdsarló. Már négy fok magasan volt a Stellarium szerint és az ég rohamosan fényesedett. 03:55 UT-kor pedig jönni fog a napkelte. Már igen mérges kezdtem lenni mikor a háztetők felett a binokulárban megjelent a Hold sarlója. Olyan elképesztően halvány volt, hogy egészen addig átsiklottam felette minden esetben. Én valami olyasmi látványra számítottam mint 2021 szeptember 6-án. Ekkor értettem meg, hogy a légkör bizony jóval piszkosabb, mint elsőre látszik.


A teleobjektívvel készült képeken alig vehető ki a Hold halvány íve. De azért stabilan látszik. Mivel csak kevés időm volt rögtön ezek után a főtávcsőben kezdtem meg a fotózást. Az ASI 174MM kamerával kicsit küzdöttem mire megtaláltam a megfelelő beállítást. Az élességet szintén nehéz volt eltalálni. Nagyon hullámzott a légkör. 


Sajnos szabad szemmel egyszer sem láttam – voltegy pillanat amikor bevillant valami, de nem merném azt mondani, hogy a sarlót láttam. Binokulárban 03:30 UT jelentette a láthatóság végét. Ekkor elnyelte az ívet az ég erős háttérfénylése. Kora ekkor 22 óra 26 perc volt. Bár említettem, hogy időben ez nem egyéni rekord, viszont szögtávolságban igen. A Hold ugyanis csak 0,8%-os megvilágítottságú volt ekkor, ami abból adódik, hogy 9,9°-ra volt a Naptól, ami egészen pontosan 594 ívperc. Ennyire közel még nem láttam holdsarlót a Naphoz.

Nagy tanulság az is, hogy az ilyen vékony holdsarlók esetében a DSLR fényképezőgép jobb eredményt ad a főtávcsővel. Azaz maradok a fényképezőgép - távcső kombinációjánál.

Bár látvány, esztétikus szempontjából nem volt egy nagy durranás a mai reggel, de a számok tükrében igenis érdemes volt felkelnem!


2024. szeptember 1., vasárnap

3,3%-os 46h 06m-es holdsarló

 2024 szeptember elsején egy kövér holdsarlót figyelhettünk meg a hajnali égen. Ez beharangozó, felkészítő reggel volt a másnap hajnali 22 órás pengevékony sarlóhoz. Nagyon szép reggel volt!

Szeptember első napján korán ébredtem. Részben azért mert ügyeletes vagyok a munkahelyen, viszont fontosabb hogy a korai holdsarlót akartam megfigyelni, méghozzá keltétől egészen végig, amíg csak látom. 01:45 UT-kor csörgött a vekker és az erkélyre csoszogtam. Az állványon már ott várt az előző este összerakott távcső az ASI 174MM kamerával, valamint fotóállványon a 2.8-as Zeiss Sonnar objektív a DSLR fényképezőgéppel. A holdkeltét a teleobjektívvel és fényképezőgéppel akartam fotózni. Sajnos az élességet csak közelítőleg tudtam belőni, mert a Hold, és a teljes légkör is nagyon hullámzott. A képen a holdsarló éppen a Szent Anna székesegyház tornyai fölött ébred. Ez 01:56 UT körül volt, így pontban ekkor lépte át a holdsarló 48 órás „lélektani” határt. Innentől tekinthető korai holdsarlónak. Mondhatjuk úgy is, hogy a Hold „általános” holdsarlóként kelt, majd „korai” holdsarlóként tűnt el napkelte után.

A fotók elkészülte után bementem és vártam míg eléggé magasra emelkedik a nagytávcsöves fotózáshoz. Közben binokulárral figyeltem. A mai nap „kísérleti” reggel volt: először fotóztam holdsarlót az ASI 174MM kamerával. 03:30 körül kezdtem meg a műveletet, addig csak próbavideókat rögzítettem. Még sötét égen a HD 81506 csillag közelítette meg a Hold déli pólusát. A holdsarló csücskénél egy külön képen megörökítettem a 7,6 magnitúdós csillagot.


Az elkészült két videóból összerakott képen jól láthatóak a Hold részletei. Sok szép peremalakzat látható, a legfeltűnőbbek a következők voltak: Oenopides, Briggs, Eddington, Krafft, Cardanus, Grimaldi, Hevelius, Cavalerius, Darwin, Piazzi, Inghirami, Pingré.

A csillag a sarló északi szarvánál

Összességében jó volt a kamerával fotózni. Kis hátrány, hogy két részletben kell a fotózást megoldani, valamint, hogy több cucc kell. Viszont szebb a kép, és egy nyújtótaggal a kisebb részletekre gyorsan rá tudok állni nagyobb nagyítással is. Nyújtás nélkül kb. ugyan azt az eredményt hozza mint a DSLR gép.

A Holdat 03:50 UT-ig figeltem. Kora ekkor 46 óra 06 perc volt.