Földközeli kisbolygó: a (285741) 2000PQ9 közelítése

Év elején kinéztem néhány olyan földközeli kisbolygót, melyek fényessége megengedi a fotózásukat, észlelésüket. Sajnos az időjárás eddig nem engedett egy ilyen "átrepülést" sem megfigyelni. Egészen július 20/21 éjszakájáig kellett várni egy megfelelő alkalomra.

A címben szereplő kisbolygó fontosabb adatai:

Név: (285741) 2000PQ9
Mérete: 600-1300 m
Legnagyobb közelség: 10 056 716 km
Legnagyobb fényesség: 12,7 mag
Dátum: 2021.07.21.

Az alábbi kép mutatja az útját a csillagok között: 

A kisbolygó a 13 magnitúdós fényességet sajnos csak a közelség előtt és után 2-2 nappal haladta meg, így nem volt egyszerű a megfigyelés. Ráadásul délről érkezett, s mire kellő magasságba emelkedett már a Hold is erős fénnyel uralta az eget. Az észlelés idején tehát nagyon kedvezőtlenek voltak a körülmények, ráadásul az égbolt is párás volt.

A fotózást pontban éjfélkor kezdtem, és 20 perccel később megismételtem. Ennyi idő alatt már látszania kellett az elmozdulásnak. Sajnos a nyers képeken nem mutatkozott az aszteroida, szóval az észlelést úgy végeztem, hogy nem tudtam lesz-e eredménye. Reggel összegeztem a képeket, amiken még mindig alig látszott valami, ám ahogy elkezdtem a görbézést és a kontrasztemelést, megjelent a kisbolygó. Blinkelve a képeket egyértelművé vált a siker: a mozgás iránya és a fényesség tökéletesen stimmel. Semmi kétség! Elkaptam!

Íme a fotópár amin látható a 20 perc alatt bekövetkező, mintegy 3 ívpercnyi elmozdulás:

Bár az ég állapota katasztrofális volt, még élvezetes volt a megfigyelés. Már nagyon várom a következő alkalmat, hogy a hasonló égitesteket fotózhassak.

Nóvajelölt a Kis Rókában: V0606 Vul = Nova Vul 2021

2021.07.16-án este jött a hír, hogy Koichi Ittagaki japán amatőrcsillagász egy nóvajelöltet talált a Vulpeculában, nem messze a Hattyú határától. A mintegy 12 magnitúdós objektum még városból sem nehéz célpont, bár nem tartozik a fényes nóvák közé. Megtalálása az alábbi térkép alapján lehetséges:

A nóvát legelőször 17-én este sikerült lefotóznom Debrecenből a közepes, holdfényes égen. Sajnos ekkorra már visszahalványodott 13 magnitúdóra. A területen nagyon sok poranyag, sötét köd található ami miatt igen jelentős a fényelnyelés. Valószínű ez is az oka annak, hogy ez a nóva ennyire halvány. A fotóm alább tekinthető meg:

2021.08.01. Tegnap váratlanul jött a hír, hogy a nóva a Kis Rókában elkezdett fényesedni és már 10 magnitúdó közelében jár. Július utolsó napjának estéjén tehát lefotóztam az objektumot: fényessége a kép alapján 10,3 magnitúdó, valóban jelentősen felfényesedett az utóbbi napokban. Kíváncsi leszek hol áll meg. A fotó itt látható:

2021.08.04.: A nóva fényességének növekedése megállt, kb. 10,0 magnitúdó környékén állandósult. Legalábbis ezt mutatják az AAVSO által gyűjtött megfigyelések. A napokban nem tudtam fotózni, talán majd a hétvégén lesz rá időm és lehetőségem is. 

2021.08.17. - Az AAVSO fénygörbéjén az látszott, mintha a nóva új erőre kezdeni kapni. A fénycsökkenés mértéke 12,5 magnitúdónál megállt, és enyhén emelkedni kezdett. Vajon ez is produkál egy olyan látványos felfénylést, mint a V1405 Cas?! Hmmm... érdemes lesz odafigyelni rá!

Nos este lefotóztam a nóvát, mely valóban fényesedni kezdett. Lassan, de biztosan emelkedik felfelé, jelenleg 12,1 magnitúdós. Kezd hasonlítani a fénygörbéje a V1405 Cas nóváéhoz. Vajon ez is fog olyan rendkívül látványos fényességváltozásokat produkálni?

2021.08.20. - Államalapításunk ünnepének hajnalán elugrottam egy órácskát fotózni a Hortobágyi Nemzeti Park területére. Szokott helyebet foglaltam el. Sajnos az egy óra nagyon kevés, és a kitűnő égen a bőség zavarában nem is tudtam mit fotózzak. A nóvát mindenképpen le akartam "lőni". Hajnalban a pirkadat előtt 01:20UT-kor fotóztam le. A nóva kb 12,3 magnis, a fotón kissé naracsos a színe. A fotót alább közzéteszem:

Az AAVSO adatai alapján a V1405 Cas-hoz hasonlóan ez a nóva is változatos fénygörbét produkált: 

3,6%-os 46h 59m-es holdsarló

2021 júliusának közepén az a nagyszerű helyzet áll fenn, hogy egymás után négy napon keresztül négy holdsarló észlelésére van lehetőségünk. A Holdpálya állása lehetővé teszi, hogy mind a hajnali, mind az esti égen észleljünk.

Hajnali hangulat templomtornyokkal. A Holdtól délkeletre 3 fokkal a Merkúr halvány pöttyöcskéje látható.

Az első lehetőség 2021.07.08-án adódott. Ekkor egy 47 óra körüli holdsarlót láttam: hajnalban amint felébredtem, kitekintve az ablakon rögtön megpillantottam a Holdat. Alacsonyan volt, színe egészen sárgásnak tűnt és egy kis hamuszürke fény is látszott. Mivel nagyon északkeleten volt a Hold nem voltam benne biztos hogy le tudom fotózni, ugyanis a mi erkélyünk délkeleti tájolású. Így északkeletre már nehézkes a fotózás. Végül azért csak sikerült egy jó képet készítenem, melyet 20 db fotó stackelésével hoztam létre:

A holdsarló távcsövön keresztül. Jól látszanak a felszíni alakzatok a keskeny íven

Utólag az első képen észrevettem a Holdtól 3 fokkal délre lévő Merkúrt is. Nagyon várom a pénteki hajnalt, ugyanis akkor egy 23 órás sarlót észlelhetek. Remélem kitart addig a jó idő... 

Sajnos az időjárás nem engedte több holdsarló észlelését. Pénteken a poros levegő, szombaton és vasárnap pedig a felhős égbolt tette lehetetlenné a megfigyelést. Közben bogarásztam kicsit a fotóval és egy G csatornás szürkeárnyalatos képet is létrehoztam. Az alább megtekinthető:

Hortobágyi éjszaka

Már több éve tervezem, hogy kitelepülök a Hortobágyra egy teljes vagy egy fél éjszaka erejéig. Nos a terv mindeddig csak terv volt, mivel sokféle körülmény megfelelő összjátéka kell egy sikeres estéhez. 2021.07.06-án este végre eljött a "viszonylag megfelelő" alkalom. Azért viszonylagos, mert egy hidegfront utáni éjjelen szerettem volna kimenni, de ezt kivárni nagyon nehéz. 

Ezen az estén 3-as, 4-es átlátszóság, és felhőtlen égbolt fogadott. Bár nem volt tökéletes az átlátszóság, a fényszennyezésmentes égbolt ezt valamelyes ellensúlyozta. A távolban csak Nagyhegyes, Hajdúszoboszló és Debrecen fényburái látszottak. A 33-as főút mellett, már a Nemzeti Park területén egy madárles mellett ütöttem tábort. A viszonylag ritka éjszakai autóforgalom nem volt zavaró. A legközelebbi "civilizáció" egy tanya volt kb. 1 km-re, ahonnan egész éjjel "bégetés" hallatszott. 

Több területet is végigfotóztam, bár a horizontot 3-4 fok magasságig poros levegő borította. A nyári Tejútban megannyi területet megörökítettem, és míg a gép dolgozott, és binokulárral észleltem. Tényleg csak tátottam a számat: "Ha közepes átlátszóságnál ilyen sötét az ég, akkor milyen egy hidegfront után?!" Elképesztő! Viszont azért nem kis energiabefektetés ide kitelepülni, nem lesz túl gyakori, hogy eljövök ide. 

Szeretnék néhány képet bemutatni:

Sötét ködök a Sas csillagképben

A Pajzs csillagkép egyik fényes területe: ablak a sötét ködök által eltakart távoli tartományok felé

A Messier 16 és 17 diffúz ködök területe

A Messier 24 csillagfelhő: szintén egy rés a sötét ködökön

Csillagtenger és sötét ködök foszlányai a Nyilas csillagképben

És végezetül a legdélebbi célpontom: a Messier 6 és 7 nyílthalmazok területe

Nagyon szép este volt, bár nem tudom mikor térek vissza legközelebb. Talán majd ősszel, mikor nem kell ennyire sokáig fent maradni a fotózáshoz.

Fényes nóva a Herkulesben: V1674 Her = Nova Her 2021

Ueda Szeidzsi japán amatőr egy tranziest fedezett fel Herkules csillagkép keleti határa mentén, már bőven a Tejútban. A felfedezésekor 8,4 magnitúdós nóvajelölt június 12-én este már 6,4 magnitúdósra fényesedett. Csúcsfényességét 6,2 magnitúdónál érte el és bizony gyors halványodásba kezdett. A Nova Her 2021 helyzetét az alábbi ábra jelöli:

A nóva helyzete a Herkules csillagképben

Jómagam 06.13-án este 20:00 UT-kor tudtam csak lefotózni, ekkor már valóban 8,0 magnitúdó körül volt a fényessége. A felhők közeledése miatt a még nem teljesen sötét, ám kiváló átlátszóságú égen fotóztam le a területet teleobjektívvel. Az alábbi kép mutatja a nóvát, két kis vonás jelöli:

2021.06.16. 

Éjfél után, 23:00UT-kor újabb felvételeket készítettem a nóváról. Jelentős a halványodás, kb. 0,0 magnitúdó. A képeket váltogatva nem csak az látszik, hogy sokkal több csillagot rögzítettem, hanem hogy a nóva rohamtempóban veszít fényességéből. 

Készítettem egy kis animációt a 2021.06.15-én és 27-én készült képekből, mert ezek határmagnitúdójukat tekintve és részletességükben hasonlóak lettek:

2021.06.29-én éjjel a Hortobágyon voltam, s onnan is készítettem egy fotót, a már jelentősen elhalványult nóváról. A fotó kb. 12,6 magnitúdósnak mutatja, a határfényesség 15 magnitúdó alatt van, pedig nem volt túl jó az átlátszóság. A több mint 6 magnitúdós fényességkülönbség azt jelenti, hogy már 250-szer halványabb mint a legfényesebb állapotában!

A nóva bekerült a "leggyorsabb" fényességváltozású égitestek közé. Az AAVSO adatai a következő fénygörbét rajzolják ki:

1,7%-os 31h 42m-es holdsarló észlelése

 Ennek a holdsarlóak az észlelésére ismételten nagyon készültem. Hívtam Forgács Attila barátomat is, hogy menjünk együtt holdsarlóvadászatra. Ő csatlakozott. 18:00 UT-ra én már a tetthelyen voltam, s nemsokára jött ő is. Napnyugta előtt nem sokkal egy sötét felhősáv takarta el a napot, így picit hamarabb kezdtük meg a kutatást. A Vénusz nagyon jó támpont volt: hozzá képest remekül be lehetett lőni a vaskos, 31 órás sarló helyét. Legalábbis elsőre úgy tűnt, hogy minden egyszerű lesz, aztán csak 20 percig keresnünk kellett a sarlót.

A felhők és a holdsarló

Végül aztán 18:35 UT-kor hirtelen megpillantottam a sarlót a 10×42-es binokuláromban. Elmagyaráztam Attilának is, hogy merre van: „Pontosan a villanyoszlop felett, a fényes felhősáv fölött 5 fokkal”. Egy percen belül ő is meglelte. A holdsarló kora ekkor 31h 42m volt és nagyon halványan bukkant csak ki a háttérből. Csodálkoztunk is rajta, hogy a távcsőbe meredve hol előtűnt, hol eltűnt a szemeink elől. Nagyon érdekes élmény volt. Aztán megegyeztünk abban, hogy valamiféle por csak lehet a levegőben. A sarló íve ekkor 100 fokosnak látszott a távcsövekben.

A szabadszemes megpillantás időpontja 20:47 volt. A felhőkhöz képes betájolva magunkat ekkor már ki tudtunk szúrni egy nagyon rövidke, egyenes vonalat a Holdból. Megegyeztünk abban, hogy ha előtte távcsővel nem látjuk meg, és nem tudnánk hová kell nézni, tuti nem találnánk meg.

A Hold méltóságteljes araszolását figyelve a sarló egyre kontrasztosabb lett, bár a horizontot kb. 3 fok magasságig a távol viharfelhőzet borította. Így tudtuk, hogy a holdnyugtát nem látjuk, viszont addig is szemlélődtünk. A viharfelhőkben való eltűnés előtt én „megsoroztam” a Holdat: 20 db fotóból stackeltem végül össze azt a képet, amin nagyon jól látszanak a kráterek a sarlón. A következő felszíni alakzatokat lehet kivenni É-ról D-re haladva: Hahn, Plutarch, Gilbert, La Pérouse, Phillips, Humboldt.

Az összegzett kép a legjobban sikerült sorozatból. Kitűnően látszanak a Hold felszíni alakzatai, nagyobb kráterei, és a fényesebb peremközeli síkságok.

Egy nyers fotó és egy "keményebben", kontrasztosabban feldolgozott verzió. Érdekes látni, hogy míg a nyers kép kontraszttalan és alig láthatóak rajta részletek, addig a feldolgozott képen számtalan alakzat feltűnik.

Szerencsére Attila 102/500-as lencsés távcsöve kéznél volt, így jól meg tudtuk nézni magunknak a sarlót. Nagyon szépen látszott az a néhány kráter, amit a fotón is látunk.

Az utolsó látványok egyike: a Hold és a Vénusz

A sarló láthatóságának végét 19:30 UT jelentette. Ekkor  sarló lesüllyedt az alsó felhősávba és nem láttuk többé. Ez olyan hirtelen és váratlanul történt, mint ahogyan megjelent. Nagyon élvezetes és emlékezetes észlelés marad ez a júniusi este!

Részleges napfogyatkozás 2021.06.10-én

 Nagyon szeretem a különböző okkultációs eseményeket, főként mert ezek olyanok amikben lehet látni a világegyetem mozgását, dinamikáját. Nagyon vártam már, hogy hat év után végre újból láthassak egy napfogyatkozást. Sajnos tavaly júniusban nem sikerült megfigyelnem az akkori, szintén kismértékű „napcsorbulást”.

A 2021.06.10-i napfogyatkozás főbb adatai (Debrecenre):
Belépés: 10:14 UT
Maximum: 10:52 UT
Kilépés: 11:31 UT
Magnitúdó: 0,068
Szárosz család: 147-es család 23. fogyatkozása a 80-ból

Készültem tehát, és egy nap szabadságot is kivettem, hogy ne maradjak le. Hála Istennek az égbolt is derült volt, bár azért a felhők néha bezavartak. Az volt a tervem, hogy 5 meghatározott időpontban fotózok oly módon, hogy a középső, azaz 3. kép a fogyatkozás maximumára essék. A belépést a felhők miatt nem láttam, de gyakorlatilag az előre tervezett időpontok mindegyikében sikerül elkészítenem azt az egy-egy képet, amire szükségem volt.

A fogyatkozás néhány pillanata, kb. 14 percenként megörökítve.

A felszerelésem főműszere egy óragépes EQ3 mechanika, és az azon lévő 127/1500-as Makszutov távcsövem volt. A szűrést egy Baader Solar filter biztosította és a távcső primér fókuszában a Canon EOS1100D váza csücsült. Előző nap kipróbáltam, és az 1/250 expozíciós idők voltak a legjobbak.

Az észlelést leginkább zavaró tényező a borzalmas nyugodtság volt: a társasházunk zárt udvarán alig van fű, mindenhol beton, ami már nagyon felmelegedett ekkorra. Sebaj! Így is sikerült egy-egy használható képet készítenem. Érdekes, hogy amikor egy-egy vastagabb felhő eltakarta a napot, akkor néha szabad szemmel is jól látható volt a "horpadás" a nap ÉNy-i peremén.

A fogyatkozás maximuma 10:52 UT-kor. 3 db fotót összegeztem Autostakkerrel.

A vizuális élményről sem akartam lemaradni, így a fényképező keresőjébe kukkantva figyeltem az eseményt. Fotóztam, nézelődtem, figyeltem az órát…aztán hopp!!! Már el is tűnt a Hold a Nap elől! Az egész esemény alig tartott egy bő órácskán át. Nagy kár hogy a legközelebbi hasonló fogyatkozásra 2022 október 25-ig kell várni. Az októberi időjárás eléggé kiszámíthatatlan. Reméljük akkor is láthatjuk majd ezt a ritka égi jelenséget!