2022. szeptember 23-án érkezett a hírlevél melyben egy új szimbiotikus változócsillag felfényesedéséről volt szó.
Jamamono Minoru fedezte fel a csillagot, amely igen lassan, hosszú amplitúdóval fényesedik még jelenleg is. A pontos pozíciómeghatározás után azt találták a kutatók, hogy a fényesedő objektum helyzete megegyezik egy már ismert változócsillag koordinátáival. A változócsillagot eddig Mira típusúnak ismerték, ám a felfedezés hírére egyből változott a helyzet.
A történet érdekessége, hogy az előzetes mérések, és utólag kimért fényességek alapján a csillag nem most kezdett fényesedni. A 14,0-19,0 magnitúdó között "lötyögő" GDS J1830235-135539, kb. 580 nappal korábban kezdett "ámokfutásba". Jelenleg a csillag 13,2 magnitúdónál van és még jön felfelé. Az ASASSN fénygörbét az alább szeretném bemutatni, mely a csillag pozícióját is mutatja a sűrű Tejút-mezőben:
 |
| A felfényesedő csillag pozíciója: egy sűrű Tejútmezőben látható, közel látványos mély-ég objektumokhoz (Stellarium) |
Erre a nagyszerű objektumra egyébként Fidrich Róbert hívta fel a figyelmemet, s bár a mail-fiókomban én is láttam a nemzetközi hírlevelet elfelejtkeztem róla. Aztán Robi levelére én is észbe kaptam: "Hohó!!! Hát de én június elején a Hortobágyról végigfotóztam az egész Tejutat!" Tehát nagy eséllyel a csillag rajta lehet az egyik fotón! Még aznap délután elkezdtem átnézni a képeket, és meg is találtam a megfelelő területet. Sajnos a bambaságom miatt csak JPEG-ben készítettem képeket, de legnagyobb örömömre ezeken is megtalálható volt a fényesedő csillag. Tehát gyakorlatilag a felfedezés előtt két hónappal én már rögzítettem a csillag felfényesedését! Hihetetlen!
A fotó 2022. június 1-én éjjel készült egy egészen jó éjszakán, s kb. 15,5-16,0 magnitúdóig látszanak rajta a csillagok. A GDS J1830235-135539 nemcsak hogy látszik, hanem szó szerint ragyog a fotón. Az alább be szeretném mutatni a képet:
 |
| A GDS J1830235-135539 helye az égen. A nagy képmezőn kis nyíllal jelöltem a csillagot. Balra fent egy kinagyított inzerten látható a szimbiotikus nóva, balra lent pedig az AAVSO VSP térképén a helyzete. |
Nagyszerű volt utólag újból felfedezni valamit a képeimen. A napokban megpróbálom újból fotózni a csillagot, ha az időjárás megengedi. Mivel a fenti kép több mint négy hónapja készült, az akkor 13,8 magnitúdós csillag biztosan még látványosabban ragyog.
Nagyon érdekes mert eddig csak gyorsan robbanó tranziensekkel volt dolgom, ám itt egy lassan fényesedő, a sűrű Tejútban megbúvó robbanást láthatunk. Talán ezeknek a lassú folyamatoknak a kiszűrése még nehézkesebb...
AAVSO térkép:
2022.09.29. 05:46 - A tegnapi nap folyamán sikerült végre lefotóznom a szimbiotikus nóvát. Este az ég fátyolfelhős olt, de azért nekikezdtem a műveletnek, mert a napokban meg már a Hold fog egyre jobban zavarni. A GDS J1830235-135539 már a nyers képeken is látható volt, az összegzett felvételen pedig egyértelmű, kb annyi a határmagnitúdó mint a múltkori, hortobágyi képeken. Talán csak kicsit marad el tőle. A fényessége kb 12,8 magnitúdó a fotómon.
2022.10.01. 06:08 - A tegnapi este folyamán sikerült kijutnom a város szélére és egy fokkal jobb körülmények között fotóztam le a csillagot. Ugyan úgy kb. 12,8 magnitúdósnak becsültem, mint korábban. Elképzelhető, hogy elérte a csúcsfényességét a nóva. Kíváncsi vagyok mit művel majd ezek után. A fotót alább mutatom:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése