Kedves csillagaim: Téli egzotikumok

2017. október 28., szombat

Téli egzotikumok

Ki ne szeretne a téli hideg időben repülőre pattanni, és elugrani valamelyik déli meleg tengerpartra? S vajon melyik magyarországi amtőrcsillagász ne szeretné a Tejút burjánzó déli "habjait" megszemlélni, ha lehet távcsővel? A téli égbolt számtalan csodát rejteget a szemlélődő ember számára. Nem vagyunk azonban ilyenkor sem arra kényszerítve, hogy a "szokásos" égitesteket észleljük.

Télen nem túl gyakori a derült égbolt, ám ha mégis akkor általában igen jó átlátszóság fogadja az észlelőt! Engem 2009/2010 fordulóján, néhány ilyen kitűnő átlátszóságú éjszaka ébresztett rá arra,

hogy bizony nem csak magasan, a zenit tájékán érdemes megfigyeléseket végezni. Történt, hogy kitelepültem (életemben először) egy közeli kis gyümölcsösbe, ahonnan zavartalan a kilátás mindenfelé. Az égbolt alatt állva azonban "új" csillagokat fedeztem fel; az Orion és a Nagy Kutya alatt mindenféle fényes csillagok sziporkáztak amiket addig még nem láttam soha. Általában a Nyúl csillagképtől délebbre nem merészkedtem. A térképet böngészve egy ismeretlen kis világ bontakozott ki előttem; a téli Tejút déli része! Ez a Caelum, Columba, Puppis, Pyxis és a Vela csillagképeket foglalja magában. Ezekről a területekről, s fontosabb látnivalóikról lesz szó ebben a cikkben. Mivel a célterület nagyon alacsonyan helyezkedik el, ezért a legoptimálisabb dél-magyarországi (45°45' S) észlelőhelyre számítottam a delelési magasságokat. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy bizony a legnagyobb delelési magasság, és a lehető legtisztább légkör a legfontosabb összetevői a sikeres észlelésnek! És persze azért nem árt egy távcső sem...

Streichert 19 (Cae)

A terület nyugati szélét a Caelum (Véső) csillagkép jelöli, amelynek északi határvonala az ország területéről 18° magasságba emelkedik. Ez a nyolcadik legkisebb területű konstelláció a maga 125 négyzetfokos kiterjedésével. Legfényesebb csillagai közül a γ,β,α Caeli könnyedén látható binokulárral is Magyarországról. Mély-ég objektumai közül az NGC 1679 galaxist, valamint a Streicher 19 és 17 katalógusszámú aszterizmusokat sikerült megfigyelnem. Az NGC 1679 egy 12 magnitúdós SB/Ir osztályú galaxis, mely piciny fényfoltként mutatkozott a 13 cm-es távcsövem látómezejében. A Streicher 19 igen látványos alakzat, melyet legszebben a binokuárok mutatnak meg. A kis csillagalakzat hasonlít a Holló csillagképre, s DNy-i irányba egy hosszú csillaglánc indul ki a csoportból. Ezeken az objektumokon kívül megfigyelhetőek még az NGC 1701 és ESO 422-16 jelű galaxisok is nagyobb átmérőjű távcsövekkel.

NGC 2298 (Pup)

A Föld forgását követve el kell búcsúznunk a Caelum csillagaitól, s távcsövünk látómezejébe a Columba (Galamb) fényes csillagokban gazdag vidéke "kúszik" be. A terület egy hatalmas közeli nyílthalmaz benyomását kelt, s nem is tévedünk sokat; a Galamb fényes csillagainak nagy része az ún. Columba asszociáció része. Fő csillagai közül szinte mindet lehet távcsővel, vagy akár szabad szemmel is látni; legfényesebb a 2,65 magnitúdós α Columbae (Phact). A Galamb legszebb mély-ég objektuma az NGC 1851 gömbhalmaz, melyet jó körülmények között a déli határ mellől 4-4,5° magasan elcsíphet bárki. Kifejezetten erőteljes megjelenésű objektum, nagyon fényes maggal. Közvetlenül a Galamb keleti határvidékén két szép galaxist cserkészhetnek be leginkább a nagy távcsővel rendelkező észlelők. Ez a két galaxis a 10,2 magnitúdós NGC 1792 és a 10 magnitúdós NGC 1808. Nagy látómezejű okulárokban akár egyszerre látható a két égitest, melyek távolsága nagyjából 40 ívperc. Érdekessége a két objektumnak, hogy mind a kettő spirálgalaxis, nagyjából ugyan olyan dőlésszöggel, méghozzá ugyan abban az irányba. Az α Columbae közelében találjuk az NGC 2090 galaxist mely nagyjából 11,2 magnitúdó fényességgel világít. Ezeken az objektumokon kívül még néhány aszterizmus található a területen, mint pl. az NGC 1963, Kernya 43 és az ESO 424-25. A leglátványosabb közülük az NGC 1963, mely egy öreg szétszóródóban lévő nyílthalmaz benyomását kelti. 20-25 csillaga 30 ívpernyi területen szóródva látható. 20-30 cm-es műszerekkel rendelkezők, már bátran megpróbálkozhatnak a Galamb többi halvány galaxisának megfigyelésével is; Ic 2122, Ic 2153, NGC 1800, NGC 1812, NGC 2188. Ezek a távoli csillagvárosok már túl halványak a kisebb távcsöveknek.

NGC 2489 (Pup)

Folytatva utunkat egyre inkább közeledünk a Tejút folyamához, és egyre sűrűbb csillagerdőben találjuk magunkat. Átlépjük a Puppis (Hajófara) csillagkép határát, amely egy külön kis univerzum, s a téli estéken hosszú időre biztosítja hogy ne unatkozzunk. Jómagam már lassan három éve tanulmányozom a területet, de még most sem értem a végére. Ebben a cikkben szigorúan a -30°-os deklinációtól délre található objektumokat vesszük sorra, mert sohasem érnénk a végére. Ha jó az átlátszóság, és nincs füst vagy por a légkörben, mindenféle nehézség nélkül megpillanthatjuk szabad szemmel a 2,8 magnitúdós π Puppis-t, és a 3,6 magnitúdós c Puppis-t is. A Hajófara csillagkép első objektuma egy fényes gömbhalmaz, az NGC 2298. Összfényessége 8,9 magnitúdós és akár 10° magasra is felemelkedik így megfigyelése nem okoz nehézséget, csupán a megfelelő légköri kondíciók szükségesek ehhez. 10 cm-es távcsővel már biztosan megfigyelhető. Keleti irányba haladva megérkezünk a már előbb említett π Puppis jelű csillaghoz, mely a Collinder 135 nyílthalmazhoz tartozik. A kis halmazt valamikor 2010 év elején láttam legelőször. Nagyon könnyű látvány, s itt már érezni hogy egyre több a csillag; a Tejút területén járunk! Feljebb egészen -30°-os deklináción egy szép fényes halmaz, a Haffner 13 kényezteti az észlelőt. Három-négy fényesebb csillag hátterében látszik a kis halmaz, csillagokban szegény. Tőle másfél fokkal délebbre egy igazi ékkövet találunk, az NGC 2439-et. A 12° magasságban delelő halmaz hihetetlenül szép már kisebb távcsövekben is. Sűrű, viszonylag nagy méretű és fényes is. Többen megfigyeltük már, és egybehangzó vélemény, hogy megéri felkeresni bármilyen távcsővel, mert hazánkból is látványos! Egy nagy ugrással déli irányba egy újabb attraktív nyílthalmazba botlunk. A narancsos c Puppis jelű csillag körül a fényes NGC 2451 látható, mely valójában két csillaghalmaz együttese. Ezért A-B részre bontják őket.

NGC 2451 (Pup)

Mindenféle távcsővel érdemes felkeresni mert majd 50 ívperc méretű és fényessége 2,8 magnitúdó körül van. Én 2016.03.13.-án tudtam először teljes pompájában megfigyelni, egy hihetetlenül jó átlátszóságú éjszakán. Ennél a halmaznál már valóban az lesz az érzésünk, hogy egy teljesen új világba csöppentünk. Én így emlékszem vissza az ezzel az égitesttel való találkozásra! Ha tényleg nagyon jó egünk van, akkor nagyon merész dolgot javaslok; mozdítsuk távcsövünket délkeleti irányba még másfél fokkal, és próbálkozzunk meg az NGC 2477 észlelésével. Ez a Tejútrendszer egyik legsűrűbb nyílthalmaza, mely már-már egy gömhalmaz benyomását kelti. Fényessége 5,8 magnitúdó körül van és 13 cm-es távcső segítségével nekem is sikerült már megfigyelnem észak Magyarországról! Kerek ködgomolyagként mutatkozott meg. Nem látványos innen nézve, de mégis csak egy trófea -38°-ról! Visszaugorva a már-már kényelmes -30° deklinációra egy újabb szép nyílthalmazzal találkozunk, az NGC 2489-el. Szintén sűrű, csillagokban gazdag nagyon szép nyílthalmaz. Kis távcsövekkel is megfigyelhető de a bontás jelei csak 10 cm-től feljebb mutatkoznak. A közeli χ Puppis kicsit zavarja az észlelést. Tovább kalandozva a Hajófara csillagképben érdemes megemlítenünk a legfényesebb csillagot, a ζ Puppis-t, azaz a "Naos"-t. A csillag nevének jelentése "hajó", deklinációja pedig -40 fok. Azonban ne gondoljuk hogy nehéz elcsípni! Én észak Magyarországról alig 2° magasságban, 13 cm-es távcsővel 2016.03.13.-án megtaláltam, és nem is látszott nehezen, köszönhetően 2,2 magnitúdós fényességének! E csillagtól ÉK-i irányba továbbhaladva egy igen érdekes területbe botlunk. Egy fényes Tejút-felhő található itt, amely gyakorlatilag az M24 téli párja. Csupán az a probléma hogy tőlünk nézve nagyon alacsonyan, kb. 6° magasságban delel. A terület kiterjedése 3×4°, és számos objektumot rejteget ez a kis

NGC 2421 (Pup)

kincsesbánya. Az NGC 2546 például egy nagyon szép laza halmaz, csillagai 40 ívperces területen szóródtak szét. Továbbá itt látható a vdB-Ha 23, NGC 2579, Ivanov 8 és Collinder 185 nyílthalmazok együttese valamint egy piciny diffúz köd, az NGC 2568. Északra ugorva -30 fokon újabb szép nyílthalmazzal, az NGC 2533-al találkozunk, majd keletre az NGC 2571 kellemes látványában gyönyörködhetünk. Innen kicsit délebbre az NGC 2567 személyében ismét egy gazdagabb nyílthalmazt láthatunk. E kis terület érdekessége, hogy két-három fokos látómezőben akár hat db nyílthalmazt is egyszerre szemlélhetünk! Ezzel el is érkeztünk a Hajófara csillagkép legfényesebb, általam már látott objektumainak végére. Ezen kívül további csodás látnivalók vannak, nem is beszélve a számtalan további NGC, Ruprecht és Haffner halmazról.

Ahogy telik az idő, egy kicsit érdemes pihenni. A Hajófara csillagrengetegéből kilépve egy következő szép konstelláció területére érkezünk. Ez a Pyxis, azaz a Tájoló, mely szintén "tejutas" terület. Teljes terjedelmében látható Magyarországról, és három legfényesebb csillaga nagyon

NGC 2613 (Pyx)

könnyen felismerhető egyenest rajzol az égboltra. Legfényesebb csillaga az α Pyxidis 3,7 magnitúdós fényességével. Közvetlenül -30°-on egy nagyon szép nyílthalmazt az NGC 2627-et figyelhetjük meg már-már kényelmes 14° magasságban. Gazdag halmaz bár csillagai kicsit szétszórtak. Nekem 13cm-es műszerrel sikerült részben felbontanom. Az előbb említett α Pyxidis-től északra látható az NGC 2658, mely szintén egy gazdag csillaghalmaz, ám ezt kevésbé lehet felbontani mint az előző égitestet. A délebbre lévő NGC 2635 pedig már nagyon kemény dió! Még nem sikerült megpillantanom ezért azt már csak inkább nagytávcsöves észlelőknek ajánlanám. Bár azt írtam hogy csak a -30°-os deklinációtól délre lévő objektumok kerülnek terítékre, mégis kivételt kell tennem. A Tájolóban található egy nagyon szép galaxis, az NGC 2613, mely már-már elképesztő magasságokba emelkedik, hiszen 22° magasan delel. A galaxis úgy néz ki a 13 cm-es távcsőben, mint az Androméda-köd egy kis binokulárban. Ezt az égitestet mindenképpen érdemes megfigyelni a téli-tavaszi esték valamelyikén!
Az Ic 2469 katalógusszámú éléről látszó galaxis már a Tájoló keleti határvidékén található. 12 magnitúdós fényességével és 11°-os delelési magasságával nem éppen könnyű célpont, de nagyobb távcsövekkel érdemes a nyomába eredni. Még délebbre található egy nagyon fényes, majd 8 magnitúdós planetáris köd és egy nyílthalmaz párosa. Az NGC 2818 planetáris köd és az NGC 2818A nyílthalmaz már csupán 7°-os magasságokban látható legfeljebb ám mivel eléggé fényes és csillagszerű objektum, érdemes kisebb távcsövekkel is megpróbálkozni az észleléssel. Magyarországról többen is megfigyelték már.

A Tájoló csillagkép keleti határához érve nem kell még elbúcsúznunk a Tejúttól, ugyanis van még egy konstelláció amely ugyan már nagyon délen van, mégis észleltek már amatőrtársaink ezen a területen. Ez a Vela "Vitorla" csillagkép, amelyben észlelni gyakorlatilag tényleg csak a legdélebbi határvidéken lehet. A konstelláció északi része nagyjából 7°-os magasságba emelkedik Baranya megye legdélebbi pontjáról nézve. Néhány elszánt megfigyelő már észlelt itt! Persze leginkább a fényesebb csillagok megfigyelése jöhet szóba, de Kernya János Gábor sikeresen megfigyelte az NGC 3132 jelű planetáris ködöt, Szabó Gábor pedig a Ruprecht 64 jelű nyílthalmazt. Megfigyelhető objektumok közül még az Alessi-Teutsch 7 és az ESO 314-14 nyílthalmaz jöhet szóba. A csillagkép egyik fényes csillaga a λ Velorum az "Al Suhail" szintén megfigyelhető, 2,2 magnitúdós fényessége ezt lehetővé teszi, a ψ Velorum szintén könnyű célpont.

Elérkeztünk égi túránk végére, amikor a távcső tubusa nem meredeken az égre néz, hanem szinte vízszintesen a horizontra irányul. Remélem sikerült élvezetes perceket szereznem az olvasónak, talán néhányan a térképeket is lapozgatták a megfelelő helyeken. A legjobban pedig annak örülök, ha van aki már a következő éjjelekre szemezget célpontokat a téli égbolt déli szegletéből! Sikeres megfigyelést, és örömteli észlelést kívánok minden amatőrtársamnak!

Képmelléklet: