A 2015 TB145 földsúrló kisbolygó észlelése

2015 TB₁₄₅ észlelése

Pár szóban az égitestről

2015. október 10.-én fedezte fel a Pan-STARRS program 1.8 méteres RC távcsöve a 20 magnitúdós kis égitestet.  Hamar kiderült hogy a 2015 TB₁₄₅ egy úgynevezett NEO (near-earth-object=földközeli objektum) amely  nagyjából 600 méter átmérőjű, és 1.27 lunáris távolságra fog elhaladni a Föld mellett. A mérésekből kiderült hogy forgási periódusa nagyjából 5 óra, keringési ideje 3.07 év.

Legutóbb ekkora méretű égitest ilyen közel csak 2006. július 3.-án haladt el a Föld mellett, ez a kisbolygó a 2004 XP₁₄ volt. A következő hasonló közelítésre pedig 2027 augusztus 7.-ig várni kell amikor az 1999 AN₁₀ fogja megközelíteni a bolygónkat. Érthető tehát hogy nagy izgalommal készült a profi és amatőr csillagász társadalom is 2015 október 31-re. A radarmérések alapján október 30.-án már megalkották az égitest képét

Az égitest pályája:

Az észlelés előkészületei, menete:

Jó előre fel kellett készülni a kisbolygó megfigyelésére. A gyors sajátmozgás, nagy parallaxis, és a viszonylag késői felfedezés miatt nagy volt a bizonytalanság a látszó haladási útvonal pontos holléte felől. Nehezítette az észlelést, hogy az égitest pontosan az északi horizont felett lebegett hosszú ideig, méghozzá nagyon alacsonyan. Nagyvarsányból nézve legnagyobb magassága csupán 14 fok volt. Szögsebessége a legnagyobb közelítés idején meghaladta a percenként 15 ívpercet, ráadásul a fényessége is nagyon kicsi 11 magnitúdó körüli. 2013-ban a 2012 DA₁₄ észlelése azért volt sokkal egyszerűbb mert nagy fényességet ért el. Jelen esetben koordináták nélkül az ember nem tudott labdába rúgni.

Legelőször Október 30.-án este szerettem volna becserkészni a "sziklát". A közelben lévő igen fényes Hold azonban ezt lehetetlenné tette. Nagyon párás volt az égbolt és a fényessége is 12.5 magnitúdó körül lehetett, így teljesen reménytelennek ítélve a helyzetet belekezdtem a Hold északi pólusvidékének észlelésébe.

Másnap reggel Október 31.-én hajnali 4 órakor is megpróbálkoztam a megfigyeléssel. Ekkor a kisbolygó a π¹ Orionis közelében tartózkodott. Ám hiába kémleltem egy órán át a területet, egyszerűen nem láttam.

Október 31.-én délután a legfrissebb előrejelzések alapján felrajzoltam 4 db részletes térképlapra az útvonalat. Tíz perces osztásokban jelöltem be azt hogy hol kell lennie a kisbolygónak, majd ezeket összekötöttem egy halvány egyenessel hogy bárhol tudjam keresni nagyjából percre pontosan. Az útvonal rajzolása közben megnéztem hol fog elhaladni mondjuk fényesebb mély-ég objektumok mellett. Szerettem volna két szép rajzot, egyet az M97, a másikat az M109 megközelítéséről. Sajnos egyik sem jött össze.

Nagyon alaposan felkészültem tehát; térképeket nyomtattam, pozíciókat jelöltem és elkezdhettem 16:00 körül a kiköltözést az észlelőhelyre

 

Miután felállítottam a távcsövet és minden kelléket lehordtam a kertbe, elkezdtem a távcső, finomhangolását. Pólusra álltam és a rektaszcenció számlapját az Arcturuson és a Vegán beállítottam. Így bárhová könnyen oda tudtam "ugrani" az észlelés ideje alatt.

Az érdemi észlelés 17:20 KözEI-kor kezdődött el amikor is a távcsövet az Ursa Maior-ban lévő 15 UMa jelzésű csillagtól északra, nagyjából a 9h20m +52°00' -es koordinátákhoz állítottam. Itt vártam a 13 centis távcsővel a kisbolygó megjelenését. A lehető legnagyobb 2.14 fokos látómezőt választottam. Itt kellett volna lennie a kisbolygónak nagyjából 17:30 KözEI körül. Hiába néztem az órát és hiába vártam a kisbolygót, csak nem jött. Közben az órára pillantva beláttam hogy haladnom kell tovább az égen az égitest után. Itt még csak arra gondoltam hogy a kissé világos ég miatt nem látom a szökevényt. Ám ahogy ugráltam, csillagról csillagra, tudtam hogy valami gáz van; vagy az előre jelzett útvonal térképét szúrtam el, vagy a kisbolygó sokkal halványabb mint jósolták. De mit ronthattam el? Az adatok letöltésénél, figyelembe vettem az észlelőhelyet, a fényességet, sebességet stb...

Belekezdtem tehát nagyobb nagyítással a kutatásba; 26X-os nagyításról 65X-osra, majd tíz perccel később 103X-osra váltottam. Ekkor a látómező csupán 30 ívperc méretű volt így tudtam hogy néha oldalra is ki kell mozdítanom a távcsövet, nehogy elvétsem a cél. Így van! A célpont most egy 200×600 méteres szikladarab, ami 35 km/s-os sebességgel száguld el mellettünk, hála Istennek tisztes távolságban.

Tovább kutakodva 17:50 körül, ráálltam a következő előre jelzett helyre egy 6.0 magnitúdós csillag közelében. DNy-ra az NGC 3079 jelű galaxistól. És itt egyszer csak megtörtént az áttörés!

17:52 és 17:54 KözEI között láttam a mozgó, nagyon halvány fénypontot. Be is rajzoltam a térképre, ám tudtam hogy ezt így nem fogom tudni követni. Csakis elfordított látással láttam, és akkor is a látáshatáron. "Biztos hogy 12 magnitúdó alatt van a fényessége! Ez tuti! Rendesen megviccelt bennünket!" - mondtam. Nagyjából 3-4 pozíciót tudtam berajzolni de csak közelítő pontossággal. A térképeim jók voltak aminek örültem, de nem sokon múlt hogy lemaradjak!

Sajnos az észlelés eddig tartott mert, ekkor egy füstcsík telepedett az égbolt ezen tájára ami 5 percig masszívan tartotta magát! Ezután már bárhogyan próbálkoztam, nem találtam meg többé. Megpróbáltam elcsípni az M97 és az M109 közelében de sikertelenül.

Úgymond kissé csalódott is voltam az észlelés befejeztével, de azért mégsem. Azért csak sikerült megtalálnom, még ha csak 2 perc erejéig is.

A felszerelés és a térképek csurom vizesek lettek a rengeteg párától. Nagyon fáztam is már, és teljesen elgémberedtem a sok ülésben. Szépen bepakoltam tehát; pezsgő helyett forró zuhannyal ünnepeltem!

Fontos tanulság volt a számomra, hogy az ilyen földsúrló kisbolygók észlelésénél, az előre jelzett fényesség csak tájékoztató jellegű. Valamint hogy érdemes úgy távcsövet választani hogy annak határmagnitúdója jóval az jósolt fényesség alatt legyen; nem árt ha 2-3 magnitúdóval is. Így egyszerűen képtelenség volt követni az eseményeket. A párás ég még tovább nehezítette a helyzetet, ám ez ellen nem sokat lehet tenni.

Nagyon izgalmas megfigyelési terület ezeknek a gyorsan mozgó égitesteknek az észlelése. Igazi kihívás, egy amatőrcsillagász számára!

 

A térképlapra rajzolt pozíciók. Sajnos csak ebben a két percben láttam a kisbolygót, így amilyen gyorsan csak tudtam berajzoltam. Fényessége 12.0 magnitúdó körül/alatt járt!

Cseh Viktor, Nagyvarsány, 2015-11-01