HOLD-JUPITER EGYÜTTÁLLÁS 2019.10.31-ÉN

Hold, Jupiter és a repülő!

A 2019-es év különösen gazdag az okkultációs csillagászati eseményekben: Merkúr átvonulás, részleges holdfogyatkozás, Jupiter-fedés, Szaturnusz-fedés és néhány nagyon szoros együttállás. November utolsó napján a Jupiter és a Hold nagyon szoros közelségét csodálhattuk meg, amely mintegy előfutára a november 28-i fedésnek.  Nekem is sikerült megfigyelni a szép jelenséget!

Már év elején tudomásom volt erről a szoros közelítésről. Viszont ahogy eltelt a nyár és véget ért az október, valahogy a figyelmem elterelődött és nem jutott eszembe ez a szép jelenség. Aztán eljött a 31-e, egy csütörtöki nap mely után hazaérve elhatároztam, hogy lefotózom a Holdat. Kissé felhős volt az ég és nem láttam a Holdat, így a számítógépen megnéztem, hogy merre kell lennie. És a planetáriumprogramban nézelődve leesett: „Bizony ma van egy szép együttállás!”

Gyorsan összeraktam a távcsövet, a fényképezőgépet és elkezdtem keresni a Holdat. Sajnos hosszú percekig (talán volt negyed óra is) nem láttam semmit. Aztán egy felhőlyukon keresztül végre sikerült betájolnom a Hold helyét. Sajnos még ezután is hosszú perceken keresztül küzdöttem a felhőkkel, és alig láttam a Jupitert; próbáltam fotózni is, de nem lettek túl jók a felvételek. A felhők folyamatosan jöttek-mentek!
Egyik alkalommal egy repülő majdnem áthúzott a Jupiter és a Hold párosa előtt…

A látvány a 13 centis távcsőben

A nehézségek ellenére a látvány a 10×42-es binokulárban, és a 13 centis Newton távcsőben is nagyon

szép volt: bár már a legszorosabb közelséget túlhaladta a két égitest, mégis bőven belefértek akár egy nagy távcső látómezejébe is.

A Hold sarlójának megvilágítottsága 15,3%, és rengeteg nevezetes felszíni részlet emeli a látványt, melyek közül sokat éppen érint a terminátor: a Langrenus – Vendelinus – Petavius – Furnerius kráternégyes, Snellius – Stevenius, a Mare Crisium óriási területe északon a Cleomedes kráterrel, a keleti peremen a Mare Marginis és a Mare Smythii… és még számtalan, megannyi finom kis részlet.

A nagy méretű holdkorong mellett pedig ott virított a Jupiter szintén hatalmas 33 ívmásodperces korongja. 38×-os nagyítással jól látható a két legmarkánsabb felhősáv, és az észlelés vége felé a holdak is feltűntek. Egyéb részletet nem figyeltem meg, mert nem változtattam a nagyítást; ezúttal az együttállás volt a lényeg nem pedig a részletek.

Az együttállás fontosabb adatai:

DÁTUM:                                            2019.10.31.

ÉGITESTEK:                                       Hold, Jupiter

LEGNAGYOBB KÖZELSÉG:            kb. 8 ívperc 14:45 UT-kor

HOLDFÁZIS:                                      15,3%

LÉGKÖR:                                            S – 4   T – 5 (folyamatosan vonuló felhőzet)

A "felhős" Hold...

Sajnos csupát egy óra hosszat tudtam gyönyörködni a látványban, mert a felhőzet összezárt és nem láttam többé az együttállást. 

Nagyobb felbontású fotók: 

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48991979356/in/dateposted-public/

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48991433908/in/dateposted-public/

Cseh Viktor

2019.10.31., Debrecen

2019.10.27. - 22 óra 26 perces holdsarló észlelése

Holdkelte a házak felett; szabad szemmel sokkal nehezebben látszott a sarló.

A 2019-es évben utoljára október 27-én adódott alkalom arra, hogy vékony holdsarlót láthassunk. Az elkövetkezendő alkalmak már nem lesznek ennyire előnyösek, és 24 óra alatti sarlót látni sem fogunk már ebben az évben...

Ezen a hajnalon épp akkor keltem fel, amikor a Hold a háztetők fölé emelkedett; a takaró alól előbukkanva rögtön megláttam valami egyenes vonalat ott ahol a Holdnak lennie kellett. Miután arcot mostam letisztult a kép: "Az bizony a Hold!" Az első szabad szemes megpillantás időpontja tehát 04:05 UT.

Amíg az égbolt viszonylag sötét volt a fotókat készítettem el. Először csak teleobjektívvel, majd a 13 centis Newton távcsővel. A Newton távcsövet egy 17 mm-es Plössl okulárral használtam, mellyel 38×-os nagyítást értem el. Ezzel próbáltam lefotózni a sarlót több kevesebb sikerrel, s az volt a tervem, hogy ezzel követem a Holdat ameddig csak lehet.

Sajnos a nagy távcsővel okulárprojekcíós módszerrel nagyon nehéz volt élességet állítani; az idő rövidsége pedig nem tette lehetővé hogy sokáig kísérletezgessek.

A legjobban sikerült fotó a nagy távcsővel:
az élesítéssel meggyűlt a bajom,
valamint a viszonylag hosszú záridő
miatt is csökkent az élesség.
Canon EOS 1100D, ISO 800, 1/10sec

A szabad szemes láthatóság végét 04:46 UT jelentette, ekkor a Hold kora 22 óra 52 perc volt...tehát szabad szemmel ez volt a legfiatalabb kora ennek a sarlónak. Azonban a távcsöves megfigyelés tovább folytatódott. 10×42-es binokulárommal még jó darabig látszott a sarló, bár percről percre egyre nehezebben. 

A binokulárral való láthatóság végét 04:59 UT jelentette; ekkor már nagyon nehezen látszott a sarló és többször is szem elől tévesztettem, kora 22 óra 39 perc volt. Íve csak 100 fokos volt amikor utoljára láttam. Ám még így sem volt vége az észlelésnek, ugyanis a 130/650-es Newton a célpontra tartott!

A nagy távcső látómezejében még stabil volt a látvány és a felszín is részleteket mutatott. Aztán a sarló itt is egyre inkább eltűnt a szem elől. szinte percről percre rövidebb és sápadtabb lett. Az utolsó percben már csak úgy láttam ha mozgattam a távcsövet a finommozgató csavarokkal. 05:12 UT-kor pedig végleg eltűnt. Kora ebben a percben 22 óra 26 perc volt!

A Holdon volt néhány alakzat amit nagyon könnyen azonosítottam: Glushko-Olbers, Hedin, Riccioli, Baade, Krasnov valamint három fényesebb felszínű terület a sarló ívén. A részletek megpillantásában segített a viszonylag nyugodt levegő, és hogy a Hold földközelben volt.

Kicsit rossz hatással volt azonban a megfigyelésre, a légkör nem túl jó átlátszósága. Csak közepesnek tudnám leírni; sok volt a por, pára a levegőben a város fölött.

A Hold modellezett felszíne az észlelés idején

Nagyobb felbontású fotók:
https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48966171016/in/dateposted-public/

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48966171786/in/dateposted-public/

Nagyon élveztem az észlelést, és főleg, hogy fotózni tudtam a Holdat; van még mit finomítani a technikámon, de ezentúl igyekszem annyi holdsarlót lencsevégre kapni amennyit csak tudok!

Cseh Viktor

2019.10.27. ,Debrecen

2019.09.29. - 22 óra 04 perces holdsarló és a darvak

Szombat hajnalban sikertelenül próbáltam megfigyelni az alig 14 órás holdsarlót: a felhők kíméletlenül közbeszóltak. Még aznap elutaztunk Tiszafüredre és úgy terveztük, hogy hazaúton (Debrecen felé a 33-as főúton) megállunk és Hortobágynál megpróbáljuk megfigyelni az esti holdsarlót, és a darvak vonulását is megnézzük.

Ősszel általában már nem jó az esti holdsarlók megfigyelhetősége a horizont, és az ekliptika közti kis hajlásszög miatt. 29-én vasárnap este azonban a Hold relatíve jó helyzetben volt, mert a Naptól északra haladt el újhold idején. Méghozzá sokkal északabbra.

DÁTUM: 2019.09.29.

HELYSZÍN: Hortobágy (a Kilenclyukú-híd)

A SARLÓ KORA: 22 óra 04 perc

ÉSZLELŐK: Cseh-Nagy Katalin, Cseh Viktor

ESZKÖZÖK: 10×42 binokulár, Canon EOS 1100D+ EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM objektív

Tiszafüredről 18:00 NYISZ-kor indultunk el, s az út folyamán megnyugodva láttuk, hogy a viszonylag jó átlátszóságú égbolt nagy része derült. Ez jó jel volt!
Hortobágy települést 18:23 NYISZ körül értük el (kicsit gyorsabban mentem a megengedettnél), a helyi napnyugta időpontjában. Gyönyörű volt a naplemente; kevés felhő a nyugati horizonton, vonuló darvak, mögöttünk a nevezetes csárda és a Kilenclyukú-híd, a horizonton pedig egy-egy fa, gémeskút...
Miután magunkba szívtuk a táj békéjét rögtön nekiláttunk a sarló keresésének. 10 perc sem kellett a megtaláláshoz, ám ez a tíz perc eléggé kaotikus volt; keresni szerettem volna a Holdat, de akartam nézni a vonuló darvakat. Hol ide, hol oda kapkodtuk az egy darab távcsövet, miközben tudtam, hogy nincs túl sok idő. Ráadásul az ég alsó tíz fokos része eléggé fátyolos, piszkos volt. A Vénusz megtalálása után már könnyű volt belőni a Hold helyét, de semmi sem látszott a felhőfoszlányokon és a darvak kisebb-nagyobb csapatain kívül. Az első megpillantás 18:30 NYISZ-kor jött el! Ekkor a sarlóból éppen csak egy 80-90 foknyi darabka látszott, és eszméletlenül halvány volt. Nagyon könnyen eltűnt a szem elől, és nem volt könnyű megtalálni még akkor sem ha tudtuk merre van. Többnyire a felhőkhöz tájoltuk magunkat. A teleobjektív is megszenvedett az alacsony kontraszttal, és nehezen találta a fókuszt. Az első percekben hiába fotóztam, nem is látszott a Hold a képeken; nem emelkedett ki az égi háttérből. Persze végül sikerült lefotózni.

Nagyjából 25 percig figyeltük a sarlót, s néha megpróbáltuk szabad szemmel is megpillantani, ám erre nem volt esély. A légkör állapota nem volt kedvező a mai napon erre.

A sarlót 19:00 NYISZ-ig tudtuk követni, amikor beleveszett a poros, fátyolos alsóbb légrétegek sűrűjébe.

Első megpillantáskor a Hold kora 22 óra 04 perc volt, így ez nekem életem második legfiatalabb holdsarlója. A 2013 januárjában szabad szemmel észlelt 19 óra 34 perces holdsarlót idáig nem sikerült túlszárnyalni!

Miután összepakoltunk, folytattuk utunkat haza. Íme néhány kép a halovány újszülött Holdról:

Darvak és a holdsarló

A Hold és egy repülő

A Hold felszíne az észlelés idején Stellariummal szimulálva

Az utolsó kép amin sikerült rögzíteni a Holdat

Észlelőhelyünk

A holdsarló a NASA SVS szimulátorával

Cseh Viktor,
2019.09.30. Debrecen

2019.09.27. - 38 óra 42 perces holdsarló

Szeptember 27-nek reggelén már javában készültem a 28-i hajnali holdsarló észlelésére. Tudtam, hogy ezt az öregebb sarlót nem lesz nehéz megfigyelni, és a renkívül jó átlátszóságú ég még többet segített. Íve egészen 160-165 fokos, majdnem teljes félkör volt, és a hamuszürke fény is nagyon erősen látszott. Szabad szemmel is szépen látszottak a tengere.
Egészen 06:30 KÖZEI-ig tudtam követni szabad szemmel a sarlót. Ekkor az újholdig még 38 óra 42 perc volt hátra. Két képet készítettem a holdsarlóról:

Jelentés a téli ég egy szeletéről

Az amatőrcsillagász kötődik magához az égbolthoz, de biztos vagyok abban, hogy mindenkinek vannak kedvenc területei; ilyen vagy olyan szempontok alapján.

Mint már régebben említettem számomra az egyik legkedvesebb vadászterület a Canis Maior - Puppis - Pyxis csillagképek vidéke. Egyrészt szeretem, hogy sok található itt a kedvenc objektumtípusaimból a nyílthalmazokból, másrészt viszont valamilyen megmagyarázhatatlan módon is kötődöm ezekhez a csillagképekhez. Erről nem igen tudok nyilatkozni; nem ismerem az okát. Egyszerűen csak nagyon szeretek itt időzni a távcsövemmel. :)

Mivel sokat időztem, és időzök itt a téli-tavaszi derült éjjeleken, sokat is rajzolok. Időnként az Égabroszt lapozgatva feltűnik, hogy milyen sok kis piros aláhúzás (piros aláhúzással jelölöm az általam megfigyelt és lerajzolt égitesteket) van már ezeken a térképlapokon. Az itt található fényes égitestek majdnem mindegyikét rajzoltam már, de a tüzetesebben átvizsgálva a vidéket azt látom, hogy bőven van még tennivaló a terület vizuális megörökítése terén. Igazából rá kell jönnöm, hogy a fényes objektumok majd' fele bizony még nem került bele az észlelőfüzetembe...nem is beszélve a halványabb, ám mégis látványos gyöngyszemekről. Ez itt valóban a nyílthalmazok birodalma: csupán négy gömbhalmaz található itt (ha az Eridanus gömbhalmazát is ide csapjuk), galaxisokból 10 magnitúdós fényesség körül szintén csak alig öt-hat darabot tudunk összeszámolni, továbbá planetáris ködökből 12 magnitúdóig nyolc-kilenc darabot láthatunk. Viszont nem ez a helyzet a nyílthalmazokkal: 10 magnitúdóig legalább hatvan darabot figyelhetünk meg! A Tejút síkjában, előfordul, hogy egy kis távcsővel nincs is idő mindet végignézni egy éjszaka. Lerajzolni őket pedig igazi maratoni munka! Hosszú évekre, évtizedekre tartó kellemes elfoglaltság...

Ebben a kis blogbejegyzésben szeretnék egy kis számvetést tartani arról, hogy hol tartok én ebben a munkában (nem is munka mert nagyon élvezem). Hét éve kezdtem el a terület felderítését. Alapelv, hogy a jó légköri átlátszóság mellett rajzolok csak. Persze bárhol is legyen egy objektum az égen, minél tisztább a levegő, annál jobban látható, ám itt a horizont közelében ez fokozottan igaz. Így ez a projekt nem halad gyorsan: leginkább a nagyon tiszta téli, vagy tavaszi hidegfrontokat követő estéken művelhető. Talán ez adja a varázsát számomra: a rövid észlelési ablak, amelyen át azonban csodás dolgokat láthatunk!

Készítettem kettő kis térképet a területről (két részre bontva azt) , amelyen piros csillaggal jelöltem az eddig lerajzolt égitesteket. Fontos megjegyeznem, hogy csak a befejezett észlelések találhatóak itt; vannak félkész rajzaim, és vannak olyan objektumok amelyeket csak megcsodáltam, ám ezek nem kerültek fel a térképre. Íme tehát az általam lerajzolt égitestek 2019.09.11-ig:

Az észleléseket folytatom tovább; egy-két hónap és a téli Tejút déli vége ismét elérhető.

Cseh Viktor

2019.09.11. Debrecen

2019.08.31. 30 óra 59 perces holdsarló észlelése

Ezúttal augusztus utolsó napján lehetett megfigyelni az újhold utáni keskeny sarlót. 17:36 UT-kor vettem észre először az erősen narancsos Holdat. A binokulárban 150 fokos ívnek látszott, ami szabad szemmel 120-130 fokra csökkent. Nem volt könnyű látvány a párás, rossz átlátszóságú égbolton.

Kora az első megpillantáskor 30 óra 59 perc volt.

2019.08.29. 31 óra 37 perces holdsarló észlelése

Ezen a hajnalon a fátyolfelhős égen kellett megkeresnem a holdsarlót. Először 02:50 UT-kor láttam meg a 10×42-es binokulár látómezejében. Szabad szemmel 03:00 UT-ig tudtam követni, mivel ekkor bebújt egy fátyolfelhő mögé; innentől már távcsővel sem látszott többé.

Kora az utolsó megpillantás idején 31 óra 37 perc volt

Készült két fotó is, ami az alábbi linken látható:

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48642396701/in/dateposted-public/

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/48642046448/in/dateposted-public/