A Szaturnusz fedése 2024.08.21-én hajnalban

A nyár végéhez közeledve egy szép bolygófedést figyelhettünk meg Magyarországról a hajnali szürkületben. A közel telihold a Szaturnusz bolygót fedte el mikor a Nap felbukkant a keleti látóhatáron. Legutóbb a Szaturnusz fedését 2007 májusában láttam még kezdő amatőrcsillagász koromban.

 

A Szaturnusz idei fedése teljes hosszában megfigyelhető volt Magyarország területéről. A belépés még sötétben, a kilépés pedig Debrecenből nézve éppen a napkelte idején történt. A kilépés megfigyelése emiatt kissé nehézkesebb volt, mivel a Szaturnusz felületi fényessége nem túl nagy, és az ég is világos volt. Debrecenből nézve a belépés 03:38 UT-kor, a kilépés egy órával később 04:36 UT-kor következett be. A Szaturnusz szögátmérője 44,46” volt gyűrűkkel együtt, és a holdak közül az észlelés elején a 8,3 magnitúdós Titán látszott nagyon jól.

 

A bolygó belépése igen sokáig, legalább fél percig eltartott. Sajnos nem mértem meg mert ki kellett települnöm és emiatt csak kevés eszközt vittem magammal.

Az időjárás jó volt: derült éggel viszont rossz nyugodtsággal. Összességében elégedett vagyok, szép jelenség volt mely az idei augusztust megfűszerezte!

Fényes nóva a Kis Rókában: V0615 Vul (PNV J19430751+2100204)

Nagyjából egy héttel azután, hogy a Sagittariusban nóvát fedeztek fel, egy újabb nóva híre érkezett meg – szerencsére eléggé hamar – hozzánk.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J19430751+2100204.html?fbclid=IwY2xjawEX5DBleHRuA2FlbQIxMAABHZLvtSRqaPBe46UWptTHUQDLnm-iMIefbM8it8pSJg_5cVDgvDLaHNIe0A_aem__woWs5trkByTZGMUyEAfuw

CBET: http://www.cbat.eps.harvard.edu/iau/cbet/005400/CBET005423.txt

A csillagot Kirill Sokolovsky, Stanislav Korotkiy, Nikolay Potapov, Sergei Ostapenko által alkotott csapat detektálta először 2024 07 29.8317 UT-kor. A 2024-07-28.8399 UT-kor készült fotómég nem látszott semmi sem 16,5 g magnitúdóig. Tehát egy nap alatt a csillag bő 5 magnitúdót fényesedett. 

Az egyik első fotografikus megerősítő felvételt 2024 07 30.513 UT-kor Rob Kaufman ausztráliából (Bright, Vic, Australia 36.7 S, 147.0 E) készítette. Az ő képein a csillag 9,9 TG magnitúdósnak látszott. Színe vöröses, így valószínűleg egy nóvát kaptak lencsevégre az orosz csillagászok. K. Yoshimoto nem sokkal később 2024 07 30.5208 UT-kor már 9,79 V fényességet mért. Tehát a nóva eléggé gyorsan fényesedik! A csillag pozíciójának 0.2"-es közelében a Gaia 1825912166611947136 jelű 19,8 G magnitúdós csillag található. Lehetséges, hogy ez volt a progenitor.

 

A V0615 Vul adatai: 

https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=2389912&image=poss2ukstu_red

Jómagam 30-án délután láttam meg a hírt a Facebookon, a PACA_transients nevű csoportban, mely kifejezetten tranziens változócsillagokkal foglalkozik. Felkészültem az estére és teleobjektívvel szerettem volna lefotózni a csillagot. Gondolkodtam egy újabb hortobágyi kitelepülésen ám a fáradtság miatt ezt elvetettem. Maradt az erkély. Mivel az ég jó átlátszóságú volt, így sikerült ISO 800-on is használható képeket készíteni. Már az első nyers képen is feltűnő volt a vendégcsillag. Készítettem tehát 10 db képet majd ezeket összeadtam, feldolgoztam és kimértem. 

 

Jól látszik a nóva kissé vöröses színe a fotón és a csillagkörnyezete is. A HMG kb 15 körül van ami innen a belvárosból nagyon jó. A kimérést követően 9.84 TG magnitúdó jött ki fényességre. Az AAVSO fénygörbe alapján ekkor volt éppen a csúcson a csillag, azóta lassan halványodik.

2024.07.31. 20:00 UT

A nagy távcsővel is lefotóztam a csillagot és szűk környezetét. Ezen a képen nem mértem fényességet mert nem volt megfelelő összehasonlító. Viszont érdekes látni a szűkebb csillagmezőt le egészen 17 magnitúdóig.