Holdsarló előrejelzés 2020-ra

HÓ	NAP	Sarló kora (órában)	Láthatóság	Megjegyzés
JAN	23	40	hajnali	A Hold a Jupiter közelében
JAN	26	41	esti
FEBR	24	25	esti
MÁRC	25	32	esti
ÁPR	24	39	esti
MÁJ	21	38	hajnali
MÁJ	23	25	esti
JÚN	20	27	hajnali	Részleges napfogyatkozás 2020. jún. 21-én
JÚN	22	36	esti
JÚL	19	38	hajnali	Merkúr a Hold közelében
JÚL	20	14	hajnali
JÚL	21	26	esti
AUG	18	24	hajnali
AUG	19	15	esti
AUG	20	39	esti
SZEPT	16	31	hajnali
SZEPT	18	30	esti	A Hold Földközelben
OKT	15	39	hajnali
OKT	16	15	hajnali	A Hold Földközelben
OKT	17	21	esti
NOV	14	24	hajnali	A Hold Földközelben
NOV	16	34	esti
DEC	13	34	hajnali
DEC	15	23	esti
Esti:	13	db
Hajnali:	11	db
Össz:	24	db		Cseh Viktor, 2019.10.31.

ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD

ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD

(részlet az "Exploring the Moon through binoculars and small telescopes" (1984) című könyvből, 80-81. oldal)
Cseh Viktor szabad fordítása

"Az egy napos Hold - már ha egyáltalán látható - egy valóban nagyon vékony sarló. Ráadásul magassága a horizont felett alacsony, fénye gyenge, az égi háttér pedig fényes. Mindezeknek a tényezőknek az összessége keresztbe tehet az észlelésnek. A megfigyelésre legalkalmasabb időszak az Egyesült Államok földrajzi szélességéről (és Európa szélességéről is) március vagy április, amikor a Nap a tavaszpont közelében tartózkodik, s így a fiatal holdsarló naplemente után magasabban tartózkodik, mint bármikor máskor az év során látható. Hacsak nem egy teljes napfogyatkozás nyitja meg számunkra a jelenlegi lunációt, a Hold északra vagy délre halad el a naptól az újhold idején. Ha a holdhónap előző nap délben vette kezdetét, a Hold szögtávolsága nem haladja meg jelenleg a 15 fokot, ám ha 30 óránál több idő telt el, akkor talán igen. Mivel ez a szög megegyezik a sarló középpontjának elmozdulásával, amitől a sarló keletre látható, van némi bizonytalanság a megvilágított felszíni részleteket illetően.
A tanácsom az, hogy várj holnapig, mielőtt megpróbálnál felszíni részleteket megfigyelni a Holdon, mert még ha sikerül is azonosítani valamit, a legnagyobb siker ma este a Hold első megpillantása! Miután végigészleltél egy teljes holdhónapot, és megismerted a felszínt, főbb felszíni alakzatokat, a tapasztalataid az egynapos holdsarlón sokat segítenek majd.

Készülj fel a megfigyelésre még napnyugta előtt, légy kint a megfigyelőhelyen még azelőtt, hogy a Nap a horizont alá bukna. Ne nézz a Napra binokulárral, mielőtt a légköri abszorpció a horizont közelében megszűri a fényét, és vöröses korongot nem látsz. A binokulárok látómezeje általában hét vagy nyolc fok átmérőjű. Előzőleg valamelyik éjjel a Nagy Göncöl csillagain meghatározhatod, hogy a binokulárod látómezeje mekkora átmérőjű. Ha a látómeződ 7 fokos, akkor az egy napos Holdat nagyjából két látómezőnyi távolságra találod a Naptól keleti irányban. A horizont azon pontján, ahol a Nap lenyugodott, haladj felfelé és balra két látómezőnyit. Mikor elérkeztél ehhez a ponthoz, innen visszafelé a napnyugta helye felé kezdj el keresgélni, "sepregetni" a binokulároddal. Valahol a két pont között lesz a holdsarló! Néhány percen belül talán elcsíped a halvány, vékony ezüstös sarlót. Az első benyomásod talán az lehet, hogy a sarló teljesen üres, részletek nélkül. Az égbolt még mindig fényes, a Hold viszont nem. A relatív fényesség a következő percekben gyorsan változik, és észre fogod venni a felszín részleteit. 

A nagyjából egy napos holdsarló szimulált felszíne.

A legnagyobb, és leghatározottabban látható kráter ezen az estén a HUMBOLDT, átmérője 150 mérföld, mélysége 15400 láb. Sötét, belső keleti fala egy csíknak mutatkozik, mely párhuzamos a terminátorral, s nagyon közel van hozzá. Látható helyzete függ a sarló csúcsának dőlésétől, de általában a sarló középvonala és a déli pólus között látható a középvonaltól 2/3-nyi távolságra. A terminátor mellett felfedezhetünk egy vastagabb csíkot is, melynek mérete 2/3-a a HUMBOLDT hosszának. Ez a PHILLIPS, 80 mérföldes átmérővel és 10500 láb mélységgel. A HUMBOLDT-tól közvetlenül északra feltűnik egy erőteljes sötét csík, mely a 87 mérföldes átmérőjű és 15700 láb mély HECATAEUS keleti fala, melyhez egy másik alakzat csatlakozik északról. Együttes átmérőjük így eléri a 115 mérföldet. Ettől északra újabb feltűnő sötét kráter jelenik meg, mely a 33 mérföldes és 11000 láb mély BEHAIM kráter árnyéka. Kissé északabbra egy szép kráterpáros tűnik fel. A távolabbi, déli tag az 58 mérföld méretű, 11000 láb mély ANSGARIUS, a közelebbi, kevésbé látszó a LAPEYROUSE 46 mérföldes méretével és 10000 lábas mélységével.
A távcsőben a holdbéli krátereket most nagyon vékony, szivarszerű ellipsziseknek láthatjuk, kisebb egyenetlenségekkel. Az oka annak, hogy csupán fekete csíkokként tűnnek fel az, hogy a belső, sötét, keleti falakat tudjuk az ellenfényben megfigyelni. A fényben lévő nyugati falrészek pedig elfordulnak tőlünk, ezért alig látunk belőlük valamicskét.
Ha most a LAPEYROUSE krátertől északra ugrunk át, akkor a LAPEYROUSE-HUMBOLDT távolságot kétszeresen felmérve megérkezünk egy újabb sötét krátercsíkhoz, mely a 41 mérföld méretű PLUTARCH. Ennek a kráternek 9200 láb a mélysége. A PLUTARCH-tól északra, olyan távolságra, mely egyenlő a HUMBOLDT-BEHAIM kráterek távolságával, találunk még egy újabb gyűrűs hegységet. Ez a kráter a 112 mérföld méretű 13000 láb mélységű GAUSS. Ez a felszíni alakzat nem olyan erőteljes mint az előzők, és bizonyosan küzdeni fogsz, hogy meg tudd figyelni.
Épp mielőtt a Hold eltűnne a fák mögött, vagy lesüllyedne a ködbe, az az érzésünk támad, hogy a keskeny, tűnékeny sarló tele van kráterekkel, s egyáltalán nem üres."

 Észleljük a holdsarlókat, és küldjük be az észleléseket!

Cseh Viktor

2020.01.19.

Hét évvel ezelőtt...

Napra pontosan hét éve nem láttam oly vékonyka holdsarlót, mint 2013. január 12-én este. Még jól emlékszem mindenre arról az észlelésről: a távcsőre, a hideg, kissé szeles időjárásra, a fagyos, havas kertre és a cérnavékony sarlóra...
Hét év alatt még mindig nem sikerült túlszárnyalnom ezt a megfigyelést. Ebből is látszik, hogy nem egyszerű feladat a valóban vékony holdsarlók megfigyelése.

Keszthelyi Sándor nagyszerű összefoglalójával nosztalgiázom:
http://epa.oszk.hu/03000/03054/00388/pdf/EPA03054_meteor_2013_03_038-041.pdf

És itt van a 2013-as blogbejegyzésem az észlelésről:
https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2013/01/20130112-19h39m-es-holdsarlo-eszlelese.html

Félárnyékos holdfogyatkozás 2020.01.10-én

Az idei év első fogyatkozása egy félárnyékos holdfogyatkozás volt. Ez a holdfogyatkozás a 144-es fogyatkozási család 71 tagjából a 16. Ez az alacsony szám jelzi, hogy a Szárosz-család még nem vált nagykorúvá. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,8955 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,4496°, míg a penumbráé 2,5338°. A félárnyék gyűrűje 32,54\' vastag, így a holdkorong elférne benne - ha még közelebb járna a Föld árnyékához. Mint fentebb írtam, a korong egy kilencede kilóg a félárnyékból. A félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 4 perc 34 másodperc hosszú.

Kontaktusadatok:
Penumbrális fogyatkozás kezdete: 17:07:45 UT
A fogyatkozás maximuma: 19:09:59 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 21:12:19 UT

Jómagam a maximum idején pillantottam először a Holdra; ekkor a déli része erősen elsötétedett, szabad szemmel is nagyon egyértelmű volt, hogy valami nem a szokásos. Ekkor készítettem egy fotót a távcső primér fókuszában, a Canon EOS 1100D fényképezőgépemmel. A fotón még egyértelműbb a látvány, s ekkor eszembe vettem, hogy a fogyatkozás végeztével készítek egy referenciaképet is. Csak hogy látni lehessen a különbséget. Sajnos a fogyatkozás vége előtt hatalmas köd alakult ki és alig látszott maga a Hold is; így kissé hamarabb készítettem a referenciafotót. Jobb lett volna a fogyatkozás előtt fotózni, mivel akkor még teljesen derült volt az ég. Alább látható az említett montázs:

Két fotó a fogyatkozásról
Távcső: 127/1500-as Makszutov-Cassegrain
Kamera: Canon EOS 1100D primér fókuszban, 1/500 sec, ISO 800

Nagyobb felbontásban, jobb minőségben itt is látható a montázs: 

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/49363686716/in/dateposted-public/

Cseh Viktor

2020.01.11., Debrecen

Óévi észlelések

Most ebben a pillanatban (e sorok írásakor) 2020. január 1-e, 7 óra 3 perc van. Ezúton is Boldog Új Évet szeretnék kívánni mindenkinek, aki olvassa a blogomat! 2019 év vége felé az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, így "csak" a Hold észlelésével tudtam foglalkozni. Ezeket szeretném tehát bemutatni ebben az óévet búcsúztató, és az új évet megnyitó bejegyzésben. Minden fotó ugyan azzal a felszereléssel készült:

Távcső: 127/1500 Makszutov-Cassegrain
Kamera: Canon EOS 1100D (primér fókuszban)
Képadatok: 1280×720-as felbontású videóból, 200 kép átlaga (mindegyik felvétel)

A 11,8%-os fázisú Hold 2019.12.29-én este

A 18,7%-os fázisú Hold 2019.12.30-án este

Az utolsó észlelésem: a 26,9%-os fázisú Hold 2019.12.31-én este

A 2020-as év első holdfotója: 35,5%-os fázisú Hold január 1-én este