2024. október 6., vasárnap

Múlt és jelen a lehetőségek tükrében

Az elmúlt 22 évben nagyon sok dolog változott a 2001-es állapotokhoz képest. Ez az élet minden területén meglátszik, a körülöttünk lévő világ elképesztő mértékben változik. Majd hogy nem felfoghatatlan mennyiségű lehetőség áll a rendelkezésünkre. E cikk azért jött létre, mert az amatőrcsillagászat sem maradt ki a fejlődés sodrásából. Az, hogy ennek nagyon sok pozitív hatása van azt nem vitathatjuk. Ezeket szeretném kiemelni itt. A negatív hatások szintén körülöttünk vannak, de talán kivédhetőek.

A legrégebbi észlelési terület melybe belekóstoltam, az a Hold megfigyelése volt. Józan dolog tehát az, ha ezen keresztül mutatom meg, milyen lehetőségeim voltak a kétezres évek elején és milyenek manapság. Információszerzés, műszerezettség, hírek, térképek… mindenféle szemszögből érdemes megnézi az elmúlt 22 év változásait. A visszaemlékezés nagyon hasznos volt számomra, nagyon szép emlékek jöttek elő, talán az utókor számára is élvezetes lesz ezeket olvasni. Jó olvasást mindenkinek! Repüljünk is vissza 2001-be, sőt még régebbre. Egészen addig amikor először figyeltem érdeklődve a Holdat.

1. ábra - Első holdtérképem


 

A pont amikortól amatőrcsillagásznak tekintem, tekinthetem magamat az, amikor elkezdtem rendszeresen észlelni. Ez nagyjából 2001 tavaszán, nyár elején volt. Akkor voltam hatodik osztályos a nagyvarsányi általános iskolában. Valamikor a tavaszi szünet előtt találtam meg a könyvtárban a „Csillagok” című természetkalauz könyvet és vittem haza elolvasni. Gyakorlatilag ez volt az első csillagászati irodalom a kezemben. Otthon csak szabad szemmel nézelődtem éjszaka, nem volt távcsövem, valamint egy kis füzetbe rajzokat készítettem. Abszolút a kezdetek kezdetén jártam. 2002 karácsonyán kaptam meg első távcsövemet, és emlékezetes napokat éltem, amikre azóta is jó visszaemlékezni. A Hold krátereinek első látványa, a Vénusz sarlója, a fényesebb nyílthalmazok örökre beleégtek az elmémbe. Ekkor már készítettem kezdetleges rajzokat, de csak kedvtelésből, mindenféle amatőrcsillagászati ismeret nélkül. Középiskolás koromban 2005 őszén hallottam a Magyar Csillagászati Egyesületről és olvastam először az Amatőrcsillagászok kézikönyvét. Innentől már tudtam, hogy van értelme a megfigyeléseknek és hogy egy közösség jó kereteket ad, hogy az észlelések hasznosuljanak is. Ám érdemes hangsúlyozni, hogy volt egy kis egytagú lencsés távcsövem, egy kézzel másolt holdtérképem, és két könyv amit olvasatam ezidáig. Semmiféle egyéb ismeretanyag nem került a kezembe. Az év közben lezajló érdekesebb csillagászati eseményeket a vásárosnaményi könyvtár internetes lehetőségeit használva gyűjtöttem össze minden év elején. Ezeket egy naptárrá alakítva kinyomtattam, és egész évben erről a kis papírlapról éltem. Hirtelen feltűnő üstökösök, nóvák, rendkívüli események!? Ugyan már! Ezekről csak akkor kaptam hírt, ha valamilyen sajtótermékben megjelent a hírverés. A Holdat nagyon szerettem: észleltem a Hold tájait, a holdsarlókat, és még az is előfordult, hogy az udvaron öcsémmel szándékosan a holdfényben játszottunk este. 

A Hold észlelésében nagyon szerettem azonosítani a felszíni alakzatokat, megfigyelni a holdtájak változását a megvilágítás függvényében. Minden észlelésnek volt egyedi hangulata. Kora tavasszal nagyon friss, üde a levegő, nyáron a fülledt esték érdekesek, télen a hosszú sötét éjszakák rejtenek jó lehetőségeket. A Holdnak is ezer arcát, táját ismertem meg. Szinte minden derült éjszakán kint voltam, mert annyira érdekelt ez az égitest, és nem voltak róla fotóim, térképeim amiket bent a szobában nézegethettem volna. Így maradt „szomjoltónak” a valódi Hold nézése, megfigyelése. Sajnos csak a főbb kráterek neveit tudtam, a tengerekét, néhány hegységét és pár nagy rianásét. Ezeket észleltem, rajzoltam a manapság nevetségesnek tűnő 50/500-as egytagú lencsés távcsővel. Ha a nagyításnak „jól ödapörköltem”, akkor 50×-es méretű holdkorongot láttam. Igaz ekkor az egytagú lencse már eléggé színezett. Nagy kedvencem természetesen a keskeny, 3-4 napos holdsarlók voltak, és az azon látható részletek, főleg a tavaszi estéken.

Idővel aztán valahogy kellett találnom valami újabb információkat, mert nem tudtam elhinni, hogy csak abból kell élnem, amim van. Meg kell jegyeznem, hogy ezekkel az egyszerű eszközökkel én hosszú éveket eltöltöttem. Legalább 5 évig csak egy db távcsövem, egy db kézzel rajzolt térképem, és egy könyvtárból kölcsönzött könyvem volt. Aztán az interneten böngészve egyszer csak találtam egy érdekes programot, a „Virtual Moon Atlas”-t. Az alap verzió csak 4,5 MB méretű volt. Közepes felbontásban ábrázolta a Hold innenső oldalát és az aktuális holdfázist, efemerisz adatokat. Innentől már minden esetben megtudtam nézni a Hol adatait, és előre tudtam tervezni az észleléseket a holdfázis függvényében. Ez újabb minőségi előrelépés volt. És ami még fontosabb: végre volt egy jó holdtérképem!

 

2. ábra - A Virtual Moon Atlas (VMA) kezelőfelülete

Földvári István egy nagyon régi holdészlelő, komoly tapasztalattal. Ezekben az években sok szimultán észlelést végeztünk, az internetes összeköttetés lehetőséget adott a folyamatos tapasztalatcserére, beszélgetésre. Sok észlelőprogramot kitaláltunk, rajzoltunk, beterveztük akár sok hónapra is az észlelendő objektumokat. Ebben a VMA nagy segítséget jelentett. Tudtunk, mikor mely felszíni területek lesznek láthatóak.

István jóvoltából újabb térképekhez jutottam. Először lett meg scannelve a híres „Mondatlas”, melyet nagyon sokat nézegettem. Sajnos eladó példányt találni szinte lehetetlen volt még nemzetközi viszonyok között is. Így ezek a digitalizált anyagok kincset értek. Olyan részletességű térképen tekinthettem végre meg égitestünk felszínét, mellyel még nem volt dolgok. Erre szükség is volt, hiszen 2011 után már egy 80/900-as kitűnő lencsés távcsövet használtam. Ezzel már egészen pici részleteket is megfigyeltünk a Holdon. Extrém objektumokkal is próbálkoztunk, mint pl.: a Krishna-hasadék, Ina-kaldera, nagyon vékony rianások, stb. Elkezdtünk egyre több térképre bukkanni az online fórumokon: LAC térképek, az Apollo-programok idején készített atlaszok, felmérések anyagai. Nem beszélve az olyan relikviák online elérhetőségéről mint pl. Consolidated Lunar Atlas, Rectifield Lunar Atlas. Ezeket minden letöltöttük, megosztottuk egymással és másokkal. Gyűjtögettem még űrszondás képeket, az Apollo felvételeket. 2013-14 után szinte elkezdett ömleni rám az információ, a lehetőségek, atlaszok. Szinte nem is győztem rendszerezni az anyagaimat.

3. ábra - Részlet a NASA által készített LAC térképek sorozatából

 

4. ábra - Az LAC sorozat elképesztő részletességű térképei. Igazi mestermunka minden egyes mező!

Rátaláltam a Ranger és Surveyor űrszondák fotóira, bár leginkább a térképeket és a jó minőségű képeket gyűjtöttem leginkább. 2013-ban aztán az elsők között vásároltam a legújabb kiadású Rükl-féle Holdatlaszból, mely a könyvtáram egyik legbecsesebb tagja azóta is. Elképesztő, briliáns, korszakokon át iránymutató munka. Tényleg az egyik legjobban használható holdatlasz. 

A holdsarlók észlelése már ekkor is az egyik fő foglalatosságom volt. Igazán szerettem nézni őket, és a peremterületek megfigyelése nagyon felcsigázott. Bár az Amatőrcsillagászok kézikönyvében már olvastam a peremterületek megfigyeléséről, de a holdsarlókon volt ennek igazán jelentősége. Az itteni objektumok láthatósága ugyanis nagy hatással van a korai holdsarló megjelenésére. Egy-egy kráter árnyéka akár teljesen meg is szakíthatja a vékony holdsarló ívét. A peremterületek megfigyeléséhez leginkább a Rükl-féle librációs térképeket használtam, valamint a VMA újabb verzióiban a holdgömb elforgatása is lehetségessé vált. Így a peremet felülről nézve tanulmányoztuk ezt a térséget.

A Lunar Reconnaisance Orbiter fotói sokszor láttam már az interneten azonban a Hold teljes, globális feltérképezése és a térképek előállítása még váratott magára. 2018-2019-ben találtam rá először azokra a honlapokra, ahol a teljes holdfelület feltérképezett és összeállított térképei megtalálhatóak voltak. Az elkészült térképek online és offline változatban is léteznek. Offline kétféle térképverziót töltöttem le: az egyik típus színezett-árnyékolt térképek, melyeken a magasságviszonyokat lehet tanulmányozni, a másik látható fényben készült fotók mozaikja. Különböző felbontású verziók állnak rendelkezésre. A színes topográfiai térképekből a 64 pixel/fok felontásút töltöttem le, mely 153 MB méretű. Nagyjából 1 km-es alakzatok még jól láthatók rajta. A látható fényben készült térképből a 128 pixel/fok felbontásút mentettem le. Ezen fél km-es a felbontás, a fájlméret 205 MB. Mindkét verzióból 3 db glóbusz van melyek a 0 – 120 – 240 -es szelenografikus koordináták felől mutatják a Holdat. A pólusokról szintén 64 pixel/fok felbontású verziók kerültek letöltésre. Gyakorlatilag 10 térkép, 1,38 GB adat került mentésre, viszont így a teljes felszínt bármilyen körülményektől függetlenül tanulmányozhatom 0,5 km-es felbontásban. Szinte hihetetlen, hogy milyen lehetőség ez amely a kezünkben van korunkban. 

 

5. ábra - A színezett magassági térkép, és a látható fényben készült térkép szemléltetése

A Lunar Reconnaisance Orbiter honlapján azonban vannak még ennél is nagyobb felbontású térkép. Több ezer szinte centiméteres felbontású fotó között böngészhetünk, és a Quickmap felületen a teljes holdgömböt 1 méter/pixel felbontásban nézegethetjük. Igen, jól értettük: 1 méteres felbontásban! Gördülő sziklák, lávabarlangok, űreszközök nyomait vizsgálhatjuk és kis szerencsével akár új dolgokat is felfedezhetünk.  Bár a teljes holdgömbön nincs meg mindenhol ez az elképesztő részletesség, de a mozaikok legrosszabbja is 50m/pixel értékkel bír. Lehetőség van a holdgömb forgatására is, így egy területet különböző nézőpontból is megfigyelhetünk. S ennek köszönhetően meg tudjuk nézni a túlsó félgömböt is. Készítettem egy szemléltető képsorozatot arról, hogy milyen fantasztikus dolgokat láthatunk így a Holdon. A Lalande-kráter a látható holdkorong középpontja körül helyezkedik el, így a Földről nézve mintegy felülről láthatjuk. Egyre erősebb nagyításban nézhetjük a kráter központi hegységét a következő ábrán.

6. ábra - A Lalalnde-kráter központi hegysége egyre erősebb nagyításokkal nézve az LRO Quickmap funkciójában


Elképesztő belegondolni milyen új programokat jelenthet ez egy amatőrcsillagásznak is. Gyakorlailag évekre elegendő kutatnivalót ad a felszínen a lehető legkülönbözőbb témákban. Szó szerint kirándulhatunk a Holdon. Nem gondoltam, hogy valaha ilyen adatbázis elérhető lesz, létezni fog. A kétezres évek elején ez még teljesen hiányzott, szinte valószerűtlennek tűnt volna, ha fölveti valaki.

Lassan a cikk végére érek és számomra is újból meglepő, hogy mennyivel másabb lehetőségeim vannak most, mint negyedszázaddal korábban. Jelenleg majdnem negyvenféle holdtérkép áll rendelkezésre, ha valaminek utána akarok járni. Nem beszélve az antik térképekről, speciális témák térképeiről, amelyeket az interneten keringenek. Mindezek ellenére furcsa módon az a kis kézzel rajzolt térkép még mindig megvan, amit a Hold felfedezésekor használtam. Eltettem magamnak emlékként, időnként előveszem amikor nosztalgiázok, emlékezek.

Bár ez a cikk a holdi észlelésekről, térképekről szólt, igaz ez minden más észlelési témára melyet szeretek: mély-égre, holdsarlókra, változócsillagokra. Lehetőségek tekintetében robbanásszerű változásoknak voltam tanúja. Igyekszem a lehetőségekkel bölcsen élni, de nem megfeledkezni az amatőrcsillagászat értékeiről a régi észlelők precizitásáról, gondosságáról.

Cseh Viktor

2024.10.06., Debrecen

2024. október 1., kedd

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös megérkezése

Nagy élmény volt megtalálni az üstököst. Nem készültem túlzottan, de azért szerettem volna látni. Az égolt fenomenális átlátszósága sokat segített!



A 20'-es csóva egyértelmű, a sűrűsödése közepes, pozíciószöket nehéz becsülni, mert nem látni határozottan a csóva középvonalát. Kb Ny-i irányban áll, így 270 fok lehet a PA.

2024.10.12.

Ezen az estén az üstökös már jó eséllyel kereshető amint kibukkan a Nap sugaraiból az esti égen. A SOHO napkutató szonda koronagráfjának képein már napok óta figyelem a kométát. Az estét Fazekas Zsolttal töltöttem és együtt kerestük a szép üstököst. 16:30 UT körül találtuk meg, mint kis bolyhos csillagot. Az átlátszóság nagyon jó volt, de sajnos az alsó 4 fokos sávot vékony fátyolfelhők, az alsó 2 fokot pedig vastag felhők borították. A sárgás színű magból hosszú, három fokos csóva indult ki PA 70 fokban. Ez a fotón is látszik. A napokban egyre szebb lesz a látvány!



2024.10.15.

Elképesztő élmény volt látni az üstököst! A Hortobágy és Debrecen közötti Szálka-halomnál gyülekezett egy kisebb amatőrcsillagász társaság. Én az érkezés után 5 perccel találtam meg az üstököst a még világos égen. A holdfény ellenére a legjobb látvány 17:30-40 UT között volt. Ekkor elképesztő 20 fokos csóva minimum látszott. De meg merném kockáztatni, hogy ha a Hold nem világít akkor akár 25-30 fokos csóvát is láthatnánk. A csóva majdnem K-i irányba néz, egy picit hajlik csak a vége É-nak. Az ellensóva nagyon vékony a fotókon vehető csak ki. Pontosan ellentétes irányban látszik a fő kiáramlási vonallal.



2024.10.17.

Ezen az estén a sok nézelődő miatt újból a Hortoágyra mentem ki. Az üstökös halványodik, de így is erőteljes jelenség! Szabad szemmel jól látszik, bár a szürkületi égen kell keresnünk. A porcsóva mérete bő 11 fok, az ellencsóva kb. kettő fok méretű. Az ellencsóva most nincs pontosan szembe a fő csóvával, kis tompaszögben látszanak.

2024.10.18.

Ezen az estén édesanyáméktól, Nagyvarsányból figyeltem, figyeltük az üstököst. A 8×42-es binokulár 7 fokos látómezejét teljesen kitölti Alapobjektívvel a kertünkből és az udvarról készítettem két képet. Az udvaron a szomszéd ház teteje felett látszik a kométa, a kertből pedig a Nagyvarsányi Baptista imaház tornyának közelében.


2024.10.19.

Ezen az estén újra Nagyvarsányból, újra családilag figyeltük az üstököst. Megjelenése nagyon hasonló í tegnapihoz. Az észlelés elején volt némi fátyolfelhő, vagy füst, de ez elvonult. nagyon szép az égitest! Most készítettem teleobjektíves fotókat is.




2,3%-os 38h 29m-es holdsarló

A mai reggelen egy korai holdsarló és egy üstökös megfigyelése volt terítéken. A holdsarló 03:16 UT körül csúszott fel a háztetők fölé. Ekkor néhány fotót a 180/2.8 Zeiss Sonnar objektívvel készítettem. Utána a nagy távcsőben fotóztam. A légköri átlátszóság fenomenális volt. Időközben az üstökst is megtaláltam: kb 20'-es csóvája volt!


A holdsarlón szép részletek látszottak: Repsold, Krafft, Cardanus, Olbers, Riccioli, Piazzi, Pingré. Sajnos a libráció most pont rossz: elforgatja a Ny-i peremet a földtől, így nem látszottak ismeretlen alakzatok. Utoljára 04:20 UT-kor láttam a sarlót. Kora ekkor 38 óra 29 perc volt.



2024. szeptember 20., péntek

Zsebtávcső: Dörr PRO-LUX 10×25

 Egy amatőrcsillagász sokféle távcsőbe néz bele élete során. Ezen eszközök némelyike sokáig nála marad, másokat csak kipróbál. Az biztos, hogy az optikai eszközökre minden amatőr érdeklődve tekint. Általában magunknak jó minőségű, megfelelő teljesítményű távcsöveket választunk. Azonban előfordul, hogy olyasmivel is dolgunk akad, amelyre nincs nekünk szükségünk, de azért kipróbáljuk.  Nemrég vásároltam kisfiamnak ismerkedésre, játékra egy kis távcsövet. Mindenképpen olcsóbb darabot szerettem volna venni, a kockázatos feltételek miatt. Így esett a választásom az olcsó – ez relatív – Dörr termékre. A 8000 Ft-os kis távcsőtől nem vártam sokat, ám egy gyerek számára nagyon is jó eszköz. Ennek a kis távcsőnek az ismertetőjéről lesz szó ebben a cikkben.

A kis távcsövet a Media Mark webáruházában rendeltem meg, hosszas keresés után. Mind említettem; szerettem volna olyan eszközt ami használható, de nem nagy probléma ha károsodik egy kisgyerek kezében. Olvasgatva a sok termék között, ez tűnt egy jó alternatívának. Ez egy kicsi, tetőélprizmás binokulár.

A távcső és kis tokja

Kézhez véve a csomagot, ki is próbáltam. A dobozban a távcső volt egy kis táskában, valamint egy kis portörlő kendő is. Első fogásra masszívnak tűnik, gumis borítással, mely talán segít elnyelni a sok ütődést is. A távcsőnek van egy vékony cipőfűzőszerű nyakpántja is, mely a célnak megfelel. A távcső kis súlya miatt nem vágja az ember nyakát. A fókuszáló könnyen csúszik, de nem lötyög. A szemkagylók picik, de nem nehézkes a betekintés. A frontlencsén egy kékes bevonat van, ami jó jel. Tehát legalább az alap reflexiócsökkentő bevonat megvan. Az első benyomást a külső áttekintés, kipróbálás után egy erős közepesre vagy jóra mondanám.

 




Azonban a legfontosabb azonban természetesen az, hogy mennyire használható arra a feladatra amire kitalálták, építették. Szóval bele is kukkantottam és kipróbáltam milyen optikai minőség jellemzi. A 10×-es nagyítás ilyen kis optikával kissé sötét képet alkot. Jobb lenne ha csak 7-8×-os nagyítású lenne a kis binokulár. Leginkább emiatt nappali magfigyelésre ajánlott a kis műszer. A szürkületi értéke nem a legjobb.

Az egyszerű felépítésnek és az olcsó anyagoknak köszönhetően a képminőség csak közepes. Azt vettem észre, hogy sosem lehet pontosan fókuszra állni! Valószínűleg vagy az optikai elemek nem eléggé pontosak, vagy azok illesztése hibás. Így sajnos a képminőség nem a legjobb. A széltorzítás nagyon erős, leginkább csak a látómező középső 1/3-a a használható. Ezért írtam azt, hogy a képminőség legfeljebb csak közepes: kissé fényszegény a kép és nem pontos a fókusz. Pozitívum, hogy a fókuszálógyűrű szépen mozog, és könnyen állítható.

Egy távoli tereptárgy a telefonnal fotózva: szimplán és a kis távcsövön keresztül


A kép persze mindenképpen részletesebb, mint amit szabad szemmel látunk. Kézben tartva a távcsövet előjön az amit már írtam: kisebb nagyítás jobb lenne. Azért is mert így kevésbé remegne a kép az ember keze miatt. A Holdon sok krátert látni lehet. A fényes csillagok körül látszik a kromatikus aberráció hatása. Sötét égen még nem tudtam kipróbálni, így a mély-ég objektumok terén nem ismerem a határait a kis távcsőnek.

Értékelés:

Ár: 5/5

Mechanikai minőség: 3/5

Optikai minőség: 3/5

Összességében a Dörr PRO-LUX 10×25 egy olcsó kis távcső korlátozott képességekkel. Kisgyermekeknek ismerkedésre ajánlott. Valamint ha mindenképpen szeretnénk magunknak egy „nem sajnálandó” távcsövet a kesztyűtartóba, akkor jó választás lehet. De ne várjunk sokat tőle!


Cseh Viktor, 2024.09.20.

Debrecen



2024. szeptember 18., szerda

Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

 Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

2024 szeptember közepén egy szerény részleges holdfogyatkozás örvendeztette meg a koránkelőket. Fátyolfelhős égen nekem is sikerült megfigyelnem a jelenséget, a maximum idején távcsővel és fotografikusan is láttam fogyatkozást.

 


Néhány adat Szamosvári Zsolt honlapjáról:

Ez a fogyatkozás a 118-as Szárosz-család 52-ik tagja. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,03922 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,5468°, míg a penumbráé 2,608°. A félárnyék gyűrűje 31,84' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa. Égi kísérőnk szűk fél nap múlva kerül földközelbe, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 33,43'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 0,0869. A földi árnyékkúp tengelye messze, 43,34'-re, van a holdkorong északnyugati peremétől, amely csak 3,06' mélyen merül az árnyékba – ez a holdkorong átmérőjének kevesebb mint tizede. A részleges holdfogyatkozás a súroló jellegénél fogva elég hosszan, 1 óra 3 perc 40 másodpercig tartott, a félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 6 perc 56 másodperc hosszú.

Penumbrális fogyatkozás kezdete: 0:40:58 UT

Részleges fogyatkozás kezdete 2:12:42 UT

A fogyatkozás közepe: 2:44:14 UT

Részleges fogyatkozás vége 3:16:22 UT

Penumbrális fogyatkozás vége: 4:47:54 UT

A fogyatkozás reggelén kitekintve az ablakon fátyolfelhőket láttam. Úgy terveztem emiatt, hogy csak a fogyatkozás maximumában fogok egyet fotózni. Ez így is lett. 02:44UT-kor fotóztam le a Holdat a kis 500mm fókuszú f/8-as Samyang tükörobjektívemmel. 

A részleges holdfogyatkozás vastag fátyolfelhőkön keresztül (Canon EOS 1100D + Samyang 500mm f/8 tükörobjektív)

Sajnos a fogyatkozás előtt és után is felhős volt az égbolt, így sokkal jobb eredményre nem számíthattam.

Cseh Viktor, 2024.09.18.

Debrecen


2024. szeptember 17., kedd

Nóva a Skorpióban: V1725 Sco

A nyári Tejút láthatóságának végéhez közeledve hír érkezett egy új nóva felfedezéséről. A vendégcsillagot Koichi Itagaki találta meg azokon a fotókon melyeket 2024 szeptember 9.436 UT-kor készített. Ekkor 10,7 magnitúdós volt a kérdéses objektum.

Mazin Younis fotója a vendégcsillagról

A csillagot a Skorpióban találta a japán amatőrcsillagász így sajnos hazánkból az észlelés már gyakorlatilag lehetetlen volt - az év ebben a szakában már a Skorpió nem látható tőlünk. A nóva a Tejút egy sűrű tartományának irányában látszik, koordinátái: 17h06m46s.45 -35d28'07".9 - ez a terület gyakorlatilag még a szürkület ideje alatt lenyugszik DNy-on. Hazai észlelés így nem is született erről az objektumról. Csúcsfényességét 10,6 magnitúdónál érte el. A nóva a V1725 Sco végleges elnevezést kapta meg, s így került be a VSX-be. 

CBET: http://www.cbat.eps.harvard.edu/iau/cbet/005400/CBET005444.txt

ATel: https://www.astronomerstelegram.org/?read=16808

V1725 Sco a VSX-ben: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=2390119