Amatőrcsillagászként az ember folyton folyvást valamiféle új projektet talál ki, újfajta észlelési területeket hódít meg. Az elmúlt két évben az egyik fő észlelési területemmé vált a mély-ég objektumok megfigyelése mellett, a változócsillagok világa és ezen beül is a tranziens objektumok megfigyelése. Régóta terveztem már, a Tejút rendszeres fotózását, ám ezt csak nemrég kezdtem el.
Ehhez kapcsolódóan találtam ki azt is, hogy jó égről végigfotózom a teljes Tejutat a galaktikus egyenlítő mentén. Egyrészt lenne egy hatalmas észlelési anyagom az itt található mély-ég objektumokról, másrészt egy-egy feltűnő tranziens ellenőrzéséhez lenne megfelelő referenciakép (már ha a lefotózott területeken tűnik fel). A teljes, Magyarországról látható Tejúton végig szeretnék menni, és egységesen megörökíteni az eget 14,5-15,5 magnitúdós határfényességig (a horizont feletti magasság függvényében). Két bevált helyszínem van: 1. Debrecentől Ny-ra az M35-ös autópálya mellett, 2. A Hortobágyi Nemzeti Park területén egy kis kilátó a 33-as főút mellett. Természetesen Az összes fotót a Hortobágyi nemzeti parkból lenne a legjobb elkészíteni, de sajnos nincs mindig lehetőségem kijutni oda. A felvételeket egységese a következő felszereléssel és beállításokkal készítem el:
Kamera: Canon EOS 1100D
Objektív: Zeiss Jena Sonnar 180mm f/2.8
Mechanika: EQ3+óragép
Integrációs idő: 30 sec
Érzékenység: ISO 1600/3200 (helyszíntől függően)
Rekeszérték: f/3.5
Színhőmérséklet: 4000K
Fájlformátum: JPEG (legjobb minőség)
A megfelelő átfedésekkel nagyjából 550-600 db felvételre biztosan szükség lesz, hogy körbeérjek a teljes Tejúton: a galaktikus egyenlítő mentén minimum 20-20 fokos sávot (azaz 40 fok) fotózok, de a központi régió környékén 40-50 fokra is el kell távolodnom galaxis magjától. A látómezőm 6,5°×4,5°, így 24 négyzetfokkal számolva azt jelenti, hogy nagyjából 14000-15000 négyzetfokos égterületről lesz fotóm. Huh! Nem kis munka! Egyszerre maximum 40-50 fokos galaktikus szélességet tudok jó esetben végigfotózni kb. 3-3,5 óra alatt. Az is benne van a pakliban, hogy ha egy területet mondjuk csak Debrecen mellől tudtam lefotózni, viszont kijutok a Hortobágyra, akkor újrafotózom. A legjobb lenne, ha a teljes körhöz a legsötétebb égen készített fotók állnának rendelkezésre. Így a projekt megvalósulásának hossza eléggé bizonytalan. Minden esetre szeretném ha ebben az évben meg tudnám csinálni. Itt alább szeretnék bemutatni két képet, mely a Hortobágyról készült, a téli égbolton:
 |
| Az hortobágyi égbolt elképesztő minőségét jól szemlélteti az M35 környékéről készült fotó. 1db kép, ISO 3200 a fentebb említett beállításokkal. A határfényesség 15,5 magnitúdó. |
 |
| A Hortobágyon a déli horizonton is nagyszerű fotózni (a kép középpontja -34°-os deklináción): fent a pici halmaz az NGC 2439, jobb felső sarokban a Cr 140. 1db kép, ISO 3200 a fentebb említett beállításokkal. A határfényesség 14,5 körül alakul. |
Itt a blogon folyamatosan frissítem majd ezt az oldalt, és bemutatom mely azok a galaktikus egyenlítő mentén lévő területek, melyekről már készült megfigyelés. A következő, folyamatosan bővülő kis térképrészletek azt mutatják mikor melyik területet tudtam már fotózni:
 |
| Az eddig jó minőségben, kiváló égbolt alól lefotózott területek. Az azonos színek, azonos napon készült képeket jelentenek. Tehát eddig 5 éjszakámba került (5-6 óra észlelés alkalmanként) lefotózni az adott területeket. Ez nagyjából 28 óra észlelési időt jelent. Jelenleg 561 db felvétel gyűlt össze a fenti területekről. Gyakorlatilag már a Cassiopeia vidékén van egy keskeny lefedetlen sáv, valamint néhol még szélesíteni kell az észlelési területet (pl. Aur-Gem északi része, Denebtől ÉNy-ra, stb). |
Bízom benne, hogy lesz bőven alkalmam a 33-as főút mellől fotózni az eget a Hortobágyi Nemzeti Park területéről. Debrecen belvárosából csak nagyon korlátozott lehetőségeim vannak az erős fényszennyezés miatt. Ha kiugrok a város szélére már meghökkentő az, hogy mennyit javul a határfényesség. Azonban a Hortobágyról a látvány már-már félelmetes, szinte letaglózza az embert. A téli tejút olyan fényes volt, mintha a város széléről láttam volna a nyári szakaszt. A városlakókat a fényözön igazán különleges élménytől fosztja meg.
Hogy miért készülnek a képek, miért vágtam bele? Több dolog sarkallt rá:
1. Megfelelő mennyiségű, határfényességű referenciakép esetleges tranziens jelenségek megerősítéséhez.
2. Bőséges észlelési anyag változócsillagokról, mély-ég objektumokról melyek a galaxisunkban találhatóak.
3. Tranzienskeresés az adott felvételeken, vagy felfedezett jelenségek utólagos, felfedezés előtti viselkedésének vizsgálata.
A program meg is hozta az eredményeket: több ezernyi, tízezernyi változócsillag, egy szeptemberben felfedezett szimbiotikus nóva (GDS_J1830235-135539) megörökítése három hónappal a megtalálás előtt (cikk: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2022/09/gds-j1830235-135539-egy-uj-szimbiotikus.html) , sok száz nyílthalmaz, planetáris köd, sötét köd a galaktikus régiókban.
Hamarosan végére érek a maratoni észlelési projektnek, nagy öröm a tárolt felvételeket vizsgálni.
2022.10.13., Cseh Viktor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése