1,7%-os 31h 42m-es holdsarló észlelése

 Ennek a holdsarlóak az észlelésére ismételten nagyon készültem. Hívtam Forgács Attila barátomat is, hogy menjünk együtt holdsarlóvadászatra. Ő csatlakozott. 18:00 UT-ra én már a tetthelyen voltam, s nemsokára jött ő is. Napnyugta előtt nem sokkal egy sötét felhősáv takarta el a napot, így picit hamarabb kezdtük meg a kutatást. A Vénusz nagyon jó támpont volt: hozzá képest remekül be lehetett lőni a vaskos, 31 órás sarló helyét. Legalábbis elsőre úgy tűnt, hogy minden egyszerű lesz, aztán csak 20 percig keresnünk kellett a sarlót.

A felhők és a holdsarló

Végül aztán 18:35 UT-kor hirtelen megpillantottam a sarlót a 10×42-es binokuláromban. Elmagyaráztam Attilának is, hogy merre van: „Pontosan a villanyoszlop felett, a fényes felhősáv fölött 5 fokkal”. Egy percen belül ő is meglelte. A holdsarló kora ekkor 31h 42m volt és nagyon halványan bukkant csak ki a háttérből. Csodálkoztunk is rajta, hogy a távcsőbe meredve hol előtűnt, hol eltűnt a szemeink elől. Nagyon érdekes élmény volt. Aztán megegyeztünk abban, hogy valamiféle por csak lehet a levegőben. A sarló íve ekkor 100 fokosnak látszott a távcsövekben.

A szabadszemes megpillantás időpontja 20:47 volt. A felhőkhöz képes betájolva magunkat ekkor már ki tudtunk szúrni egy nagyon rövidke, egyenes vonalat a Holdból. Megegyeztünk abban, hogy ha előtte távcsővel nem látjuk meg, és nem tudnánk hová kell nézni, tuti nem találnánk meg.

A Hold méltóságteljes araszolását figyelve a sarló egyre kontrasztosabb lett, bár a horizontot kb. 3 fok magasságig a távol viharfelhőzet borította. Így tudtuk, hogy a holdnyugtát nem látjuk, viszont addig is szemlélődtünk. A viharfelhőkben való eltűnés előtt én „megsoroztam” a Holdat: 20 db fotóból stackeltem végül össze azt a képet, amin nagyon jól látszanak a kráterek a sarlón. A következő felszíni alakzatokat lehet kivenni É-ról D-re haladva: Hahn, Plutarch, Gilbert, La Pérouse, Phillips, Humboldt.

Az összegzett kép a legjobban sikerült sorozatból. Kitűnően látszanak a Hold felszíni alakzatai, nagyobb kráterei, és a fényesebb peremközeli síkságok.

Egy nyers fotó és egy "keményebben", kontrasztosabban feldolgozott verzió. Érdekes látni, hogy míg a nyers kép kontraszttalan és alig láthatóak rajta részletek, addig a feldolgozott képen számtalan alakzat feltűnik.

Szerencsére Attila 102/500-as lencsés távcsöve kéznél volt, így jól meg tudtuk nézni magunknak a sarlót. Nagyon szépen látszott az a néhány kráter, amit a fotón is látunk.

Az utolsó látványok egyike: a Hold és a Vénusz

A sarló láthatóságának végét 19:30 UT jelentette. Ekkor  sarló lesüllyedt az alsó felhősávba és nem láttuk többé. Ez olyan hirtelen és váratlanul történt, mint ahogyan megjelent. Nagyon élvezetes és emlékezetes észlelés marad ez a júniusi este!