2013.02.15 - 2012 DA14 sikeres észlelése

Az év nagy csillagászati eseménye volt ez, melyre sok helyen felhívták a figyelmet, s melynek izgalmasságát még tovább növelte a tegnapi napon Cseljabinszk mellett becsapódó meteorit. Azt hiszem sokáig meg fogják emlegetni a mai napot, bár nem biztos hogy sokan azért mert látták a 40-50 méteres kisbolygót...

Pár szóban az égitestről: A 2012 DA14 egy Föld-közeli aszteroida, melynek átmérője kb. 50 méter. Nevezetességét az adja, hogy közelebb volt a Földhöz, mint a Föld körül keringő, geostacionárius pályán lévő műholdak, amik a felszín felett 35 800 km távolságban vannak. Az űrbéli szikladarab legkisebb becsült távolsága 27 700 km a felszín felett (34 100 km a Föld középpontjától), 2013. február 15-én 19:25 UTC-kor, becsült tömege 130 000 tonna.
Az aszteroidát 2012. február 23-án fedezte fel az OAM Obszervatórium (La Sagra, Spanyolország).
Ekkora méretű égitestből becslések szerint mintegy 500 000 található a Naprendszerben, aminek nagyjából 1%-áról van tudomásunk.

 A 2013-as áthaladás során a Föld közelsége miatt az aszteroida pályája módosult, keringési ideje 368 napról lecsökkent 317 napra, csillagászati besorolása is módosult, az eddigi Apollo osztály helyett Aten osztályba került.

AZ ÉSZLELÉS

Észlelő: Cseh Viktor, Cseh Tamás

Műszerek: 10X50 binokulár, 140/880 Newton+25mm Barium okulár (35X)

Észlelőhely: Nagyvarsány, Szabolcs-Szatmár-Bereg

Már a munkahelyemen felvázoltam kollégáimnak az érdekes eseményt és ennek váradalmában bicikliztem hazafelé; kb. 17:10-re értem haza. Ekkor a Ny-i horizont teljesen tiszta volt de felettünk igen vastag felhőréteg helyezkedett el. Nagy esélyt láttam hogy annyi - az időjárás szeszélye miatt - elmulasztott égi esemény után (Vénusz átv., a legutóbbi két részleges napfogyatkozás, stb.) ma végre egy igazán jelentős dolgot figyelhetek meg. Ám a lelkesedésem hamar alábbhagyott amint figyeltem az előrejelzéseket, műholdképeket és az ég állapotát.

20 órára alig lehetett látni a Holdat és néha a Jupiter kandikált ki a felhők közül...Ugyan ezt láttam 21-ig és akkor mindent feladva bementem TV-t nézni; "Vége! Ennyi volt! Kampec!"

A lelkiismeretem azonban nem hagyott nyugodni: tanulva a legutóbbi sikeres holdsarló vadászatom példájából mégis kipakoltam mindent: binkulár állvánnyal, térképek, lámpa, asztal, szék a 140/880-as dobson a legnagyobb LM-et adó okulárral...

20:20UT-ra (mostantól UT-ban az időadatok) egészen elképesztő módon a felhők eloszlottak bár az átlátszóság borzalmas, csupán 2-es ha volt. Éppen hogy látni lehetett a Holdon kívül a Jupitert, Szíriuszt, Procyont, Capellát meg még egy-két fénypontot. A koordináták alapján belekezdtem a keresésbe!!!

Nagyon féltem mert ekkor az előrejelzett fényesség valahol 7,7-8,0 magnitúdó között kóválygott ami miatt nem voltam abban biztos, hogy ilyen égen megtalálom. Ostoba módon először az UMa hátsó lábánál kerestem a kisbolygót, aztán rájöttem hogy az izgalom elvette az eszem, mert az időadatok UT-ban (világidő) vannak, így átsiklottam a Leo-ba (Oroszlán csillagkép).

Hosszú percekig nézelődtem de semmi. Ekkor bementem és a Sárneczky Krisztián által (ez úton is köszönöm a koordinátákat) Csillagvároson leközölt koordinátákat kinyomtattam és húztam vissza ki. Ekkor jöttem rá igazán, hogy milyen elképesztő sebességgel mozog: alig győztem az Égabroszban megkeresni a helyeket ahol keresgélnem kell.

20:35UT-ra az átlátszóság már 3-ra javult és biztos voltam benne hogy megpillanthatom az égitestet, és nem én leszek megint az, aki nem látott semmit!

A "Heuréka" pillanata 20:39UT-kor jött el amikor is Canes Venaticiben (Vadászebek csillagkép) egészen pontosan az STF 1632 jelű kettőscsillagtól K-re valami megmoccant. Az első pillanatokban értelmezhetetlen volt számomra, hogy valamelyik csillag elmozdult az LM-ben, de nem tudtam melyik. 2 perc múlva végre megörülhettem mert minden kétséget kizáróan azonosítottam a kisbolygót; "Megvan a 2012 DA14!!!" Ekkor elfordított látással biztosan láttam a kisbolygót és már 5 mp alatt megfigyelhető volt az elmozdulás a 10X50-es binokulár látómezejében. Ekkor kezdtem el követni bár tudtam: előbb utóbb a 14T-vel is el kell csípnem mert annyira elhalványul hogy a binokulárral nem fogom már látni

20:47UT  - A kisbolygó éppen a 4 CVn-től Ny-ra halad el, keresztül egy kisebb csillagcsoporton; bár itt nem feltűnő az olvasók számára, de ha hiszik ha nem folyamatosan küzdeni kellett azzal hogy azonosítsam a csillagkörnyezetet a gyors mozgás miatt. Pár perc múltán már az Ursa Maior (Nagy medve avagy Göncölszekér) csillagképben száguldott a kis űrbéli szikladarab.

21:59UT - A látványos földsúrló éppen az M106-tól egy fokra K-re húz el! Remélem fotózott is valaki mert ez rettentő szép együttállás volt! És ekkor egy óvatlan pillanatban elvesztettem a 2012 DA14-t! Már nagyon halvány volt ezt megelőzően is, jóval a 8 magnitúdó alatt... No de sebaj; vannak koordináták és kint van a 140-es Newtonom!

A koordináták alapján tudtam hogy 21:10UT-kor fog elhaladni egy kisebb csillagcsoport mellett az CVn-ben; 5-7 CVn csillagok mellett/között, majd meglátjuk. Ide ráállítottam 35X-es nagyítással a távcsövet és ahogy az írva vagyon 21:10UT-kor az 1,5°-os LM-ben meg is találtam a szökevényt: Most még jobban látszott a mozgása!

21:21UT-re az ég rettentően tiszta lett, az átlátszóságot 4-re tippeltem!

21:24UT-kor az egyik legszebb pillanat következett a követés folyamán, mikor a 73 UMa-t szinte súrolva, érintette a 2012 DA14 jelű kisbolygó. Már jól láthatóan lassult és halványodott a kezdetektől fogva de a nagy távcsővel a mozgása sokkal jobban kivehető volt.

21:34UT - 74 és a 75 UMa-tólNy-ra húzott el a kisbolygó, és a közelben ott volt az M40 jelű kettőscsillag is! Nagyszerű látvány!

21:39UT - Már sokat halványodott és lelassult; már távolodik...

21:49UT - egy egészen kietlen területre ért ahol alig látni csillagot; a térkép alapján ez már a Draco határvidékének közeledtét jelzi.

22:00UT - Most már a Draco-ban jár az égi vándor melytől itt vettem búcsút elgondolkodva azon hogy vajon látom/látjuk-e legközelebb. És ha igen akkor vajon milyen lesz a Föld nevű bolygó amikor visszatér.

"Viszlát 2012 DA14! Örültem hogy találkoztunk!"

Amikor bementem a számítógép elé, csak remélni tudtam hogy még sokan szerencsével jártak, ám lehengoló volt a "közhangulat" amit nem is csodálok: Az ország egész területe felhős volt csupán itt keletkezett egy lyuk az égen amin nem győzök csodálkozni.

Úgy látszik imáim meghallgattattak és a Jó Isten megengedte hogy meglássam eme ritka eseményt, amiért nagyon hálás vagyok Neki!

M47 open cluster 2011-04-01

LM rajz átmérő: 1,5°
Objektum: M47 nyílthalmaz
Koordináták: 07h36m -14°30'
Dátum: 2011-04-01
Időpont: 17:42UT
Műszer: 80/900 refraktor
Nagyítás: 35X
Légkör: T-4   S-2
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Gyönyörű látvány már az én kis refraktoromban is! Fényesebb csillagainak elhelyezkedése engem minduntalan a Nyilas csillagképre emlékeztet! Kb. 40 ívpercre északkeletre az M47-től található az NGC2423 mely szintén egy nyílthalmaz.
35X, M47: Csillagai egy jól körbehatárolt 20-25'-es területen szabálytalanul oszlanak el. 7 csillag uralja a halmazt. Szép a középpontjában lévő fényes kettős csillag!
35X, NGC2423: Kis ködös foltocska, melyben pár csillag dereng. 90X-es nagyítással kb. 7-10 csillagot láttam benne.

20130112 - 19h47m-es holdsarló észlelése

Azt mondják \"Minden jó ha a vége jó\"...

...nos erre a januári szombatra ez a mondás tökéletesen igaz! Amilyen szerencsétlenül indult a nap, olyannyira örömteli véget ért. Az időjárás egész nap rossz volt (felhős, alig látszott a Nap), s már-már feladtam a 20 óra körüli sarló megfigyelésének reményét, mikor mégis makacsul kipakoltam mindent; lesz ami lesz, én akkor is beletávcsövezek a horizontba, és bizony ma este megdöntöm a saját holdsarló-rekordomat.

Felhőhelyzet az észlelés megkezdésekor. Jól látható a felhősáv, mely egyre lejjebb húzódott, elvonult a horizontról.

Egy figyelmeztető levél 2013 aznapról a Leonidák levelezőlistán...

 

Délután 15:50 KözEI-kor lepakoltam a kertbe, eltakarítottam a havat egy kis helyen, és elkezdtem figyelni az eget. A nap még ugyan fent volt de a Ny-i látóhatáron lévő felhők eltakarták. Kicsit később azt vettem észre, hogy csodák csodájára a felhők elvonulnak, s 16 órára már csak pár cirrusz úszkált az égen. A DK-i égbolt alsó 4-5 fokos területén ekkor még ott voltak azok a felhők, melyek addig az egész eget befedték. A havas táj nagyon szép volt, s ahogy egyre lejjebb ment a Nap, egyre hűvösebb lett. A hőmérő az észlelés végére -8°C-ot mutatott, bár ennek ellenére nem fáztam az izgalmas észlelés közben. Binokulárommal nézelődve az égen eszembe jutott a mobiltelefonomon lévő egyszerű kis alkalmazás a \"Mobile Sky Chart\", amely most nagyon jó szolgálatot tett; a Hold azimutális kordinátáit megadta percről percre. Így folyamatosan tudtam, hogy hol kell keresnem a Holdat. 

A holdsarló helyzete az első megpillantáskor - Stellarium

Bõ 30 perc keresgélés után egyszer csak - teljesen hirtelen s váratlanul - a látómezőben megpillantottam a hajszálvékony tünékeny sarlót; ott lebegett cirruszokkal körülölelve, s el sem hittem hogy végre megvan. Gyorsan az órámra néztem: \"Aszongya 16:18\" - \"Juhúúúúúúúúúúú!\" - Hangzott az örömujjongás...  Nagyon-nagyon jó érzés volt meglelni ezt a vékony kis holdsarlót. A látvány pedig egyszerűen gyönyörű volt! Ilyen hajszálvékony holdat még sosem láttam. Fel is merült bennem, hogy ha ez ilyen elképesztően vékony, akkor vajon milyen látvány lehet egy 15 órás holdsarló?! Vagy a hazai távcsöves rekord, a Gyenizse Péterék által megfigyelt 13 óra 20 perces?! Ezért szeretem a holdsarlóvadászatot! A megpillantásakor a sarlóból kb. egy 100° -os ívdarab látszott, mely szakadozott volt, s egy ház kéményéből feláramló hőbuborék, játszadozott a sarló ívével. Ennek ellenére a kristálytiszta átlátszóságú januári égen a vékony holdsarló pengeélesen rajzolódott ki.

Kicsivel később 16:25-kor a sarló már 130°-os nagyságúra nyúlott és kezdtek feltűnni bizonyos felületi alakzatok, melyekről később még szó lesz. 2 fényesebb és 3 sötétebb alakzat mutatkozott amint azt a digitális rajz is mutatja. - Az ég ekkor nagyon szép tiszta volt, s már szabad szemmel is látható volt a Hold! A kertünkből DNy felé tekintve látszottak a szomszéd telkek fái, a templomtornyok és ezek felett lebegett a Hold a narancsos-zöldes égaljon, mely fentebb már mélykék volt. 

A holdsarló távcsöves látványa - GIMP

Öt perccel később 16:35-kor a Holdon még további részletek tűntek elő, pedig csak egy 10X50-es binoklival támadom; mintha kráterfalak árnyékának szövedéke hálózná be a fényes D-i részt! Ekkor a sarló felezőmerőlegese kb. 75-80°-os szöget zárt be a horizonttal. Tehát a holdsarló már nagyon-nagyon közel volt a vízszintes helyzethez. Ez olyankor fordul elő, mikor a Hold a naptól sokkal északabbra van az égi koordináta rendszerben. Tehát gyakorlatilag innen nézve a Hold mintegy a Nap \"fölött\" tartózkodott. 

Ahogy telt az idő, elérkezett a 16:35 KözEI - Ekkor egy kicsi felhőpamacs veszélyezteti a sarlót, ám az túléli a harcot, s tovább araszol a délnyugati horizonton, egyre lejjebb az egyre sötétebb égbolton. Ekkor már nagyon szép narancsvörös színűvé vált, s már kezd elmerülni a sűrű, nehéz, hideg, horizontközeli levegőben. Nagyon szép részletek láthatóak rajta. Ez volt az az időpont, mikro megfogtam a távcsövet és a felszerelést és felrohantam a hosszú kertből. Pár perc szaladás után lepakoltam a házunk előtt a járdán, és ott cserkésztem be a Holdat. 16:40-kor megmutattam édesanyámnak és öcsémnek a sarlót az utcai lámpák alól. Ám ekkor egy banális dolog miatt abba is kellett hagyni az észlelést. A fókuszálás lehetetlenné vált ugyanis befagyott a távcsövem! Szó szerint! Nem tudom hogy ez hogyan történhetett (lehet valamilyen kenőanyag volt az oka) de be kellett vinni kiolvasztani...

Persze a Hold ekkor már nagyon-nagyon alacsonyan volt; színe egészen vöröses lett, s alakja érezhetően elkezdett lapulni.

Az egyetlen fennmaradt fotó a holdsarlóról - A binokuláron keresztül telefonnal fotózva

A Holdsarló adatai:

Elsõ megpillantás (KözEI):   Távcsõvel: 16:18 / Szabad szemmel: 16:31

Kora: 19h34m / 19h47m

Magassága a megpillantás idején:  kb. 7° (ívének hossza ekkor 100°)

Amint már említettem, láttam a sarlón olyan alakzatokat amelyeket minden kétséget kizáróan sikerült azonosítanom. A fenti rajzzal és az alábbi térképpel összehasonlítva látható hogy három \"peremtenger\" is jól látható szakadást okozott a sarló ívében. Mégpedig É-ról D-felé haladva: Mare Marginis, Mare Shmydtii és délebbre kissé elterülve a Mare Australe. A Sarló legfényesebb darabkája a Mare Marginis-tõl É-ra lévõ felföldeknek köszönhetõ.

Találtam két mobiltelefonos fotót: az egyik az égbolt állapotát mutatja, a másik magát a holdsarlót.

Így ért hát véget az észlelés: sikerült a vadászat és nagyon örülök neki! Életem legszebb kis részletei közé tartozik ez az óra a 2013. január 12-nek alkonyán. :-)

2006.03.30 - 33h 36m-es holdsarló észlelése

A régi emlékek közt bogarászva előkerült egy holdsarló észlelésem mely majdnem a feledés homályába merült. A holdsarló kora egészen pontosan 33h 36m volt, és az akkor készült rövidke leírást közzéteszem itt is:
"Binokulárral találtam meg a sarlót 18:51-kor, körülbelül 15° magasan az esti égen. A felezőmerőlegese 70-75°-os szöget zárt be a horizonttal. A legerősebben a sarló középső része fénylett.
19:02-kor már szabad szemmel is jól kivehető volt, magassága kb 11°. Hamuszürke fény nem látható"

Cseh Viktor

Posidonius kráter

Dátum/Idő: 2013-01-02 04:00UT
Holdfázis: 79,9% csökkenő
Colongitudo: 149,9°
Műszerezettség: 140/880T+4mm orthó (220X)

A Posidoniust napnyugta vagy napkelte idején igen érdekes dolog megfigyelni. Én a holdbéli napnyugtakor rajzoltam le és nem volt könnyű dolgom. A 14cm-es Newtonom nagyon részletgazdag képet mutatott és percekre az okulárhoz tapadva figyeltem a krátert. A levegő nagyon nyugodt volt s a kráter töredezett feneke rajzolhatatlannak tűnt elsőre. A rianásrendszer kibogozása volt a legnehezebb feladat, de megannyi kis hegycsúcs és inhomogenitás is tarkítja a felszínt. Ezek miatt döntöttem úgy hogy csak magát a krátert rajzolom, a környezetét pedig nem.
Hogy azért mégse örüljek annyira az idő 15-20 percen belül ismét kedvezőtlenre fordult; fátyolfelhők jöttek az égre és a kontraszt drasztikusan leromlott. Sajnos éppen akkor mikor már a legapróbb részleteket szerettem volna megörökíteni. Az észleléssel ennek ellenére elégedett vagyok.

Endymion kráter

Szimultán holdészlelés...

Dátum/Idő: 2012-12-29 21:00UT
Holdfázis: 98% csökkenő
Colongitudo: 110,1°
Távcső/okulár: 140/880 Newton + 4mm orthó (220X)

Földvári István Zoltánnal már jó előre készültünk erre a szimultán észlelésre. Mindketten az Endymion-krátert és környezetét figyeltük meg.
A rajzon nem látszik túl sok részlet pedig a légkör állapota nagyon jó volt. Sajnos csak 20 percet tudtam rajzolni, mert később befelhősödött. Így csak nagy vonalakban örökítettem meg a krátert; az apróbb részletekre nem volt időm.
Maga az Endymion egy 129 kilométeres óriás a Hold É-K-i negyedében, annak is a peremhez már eléggé közel eső területén. Szinte minden alkalommal éles szögben látunk rá. Belsejében csak kevés részlet látszik; talán súrló fényeknél mutatna a kráterfenék némi inhomogenitást. É-ra  tőle található a 15km-es Endymion G és K-re pedig a 30km-es Endymion A jelű kráterek. A megfigyelés idején mindkét másodlagos kráter belseje árnyékba borult. Az idő közbeszólt ezért több részlet már nem került megörökítésre...

Földvári István Zoltán párhuzamosan végzett megfigyelése: http://holdfenyarnyek.wordpress.com/2012/12/31/ev-vegi-szimultan-holdeszleles/

Herschel 1 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: Herschel 1 nyílthalmaz
Koordináták: 07h47m -00°50'
Dátum: 2012-11-18
Időpont: 02:50UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-5 T-3
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Erre a nyílthalmazra (mely a Canis Minor-ban található) egy cikkben figyeltem fel; "Alig ismert nyílthalmazok között III." - szokásomhoz híven rögtön a pozíciók alapján berajzoltam az Égabroszba.
November 18-án hajnalban  a Procyon-tól elindulva 1 perc alatt megtaláltam ezt a csillagrajt, mely már első pillantásra megtetszett. Egy nagyon pici 4-5 ívperces területen 6 csillag van összezsúfolódva; a Herschel 1 középpontjában egy fényes kettőscsillag helyezkedik el. Ezt a pici fényes részt körülveszi egy fél csillaggyűrű melyet 5 csillag alkot; elméletileg még ezek is a halmazhoz tartoznak bár ez még vitatott dolog.
Amatőr szempontból a már emlőtett zsúfolt középpont a legmegkapóbb látványosság - legalább is ez az én véleményem.