20130112 - 19h47m-es holdsarló észlelése

Azt mondják \"Minden jó ha a vége jó\"...

...nos erre a januári szombatra ez a mondás tökéletesen igaz! Amilyen szerencsétlenül indult a nap, olyannyira örömteli véget ért. Az időjárás egész nap rossz volt (felhős, alig látszott a Nap), s már-már feladtam a 20 óra körüli sarló megfigyelésének reményét, mikor mégis makacsul kipakoltam mindent; lesz ami lesz, én akkor is beletávcsövezek a horizontba, és bizony ma este megdöntöm a saját holdsarló-rekordomat.

Felhőhelyzet az észlelés megkezdésekor. Jól látható a felhősáv, mely egyre lejjebb húzódott, elvonult a horizontról.

Egy figyelmeztető levél 2013 aznapról a Leonidák levelezőlistán...

 

Délután 15:50 KözEI-kor lepakoltam a kertbe, eltakarítottam a havat egy kis helyen, és elkezdtem figyelni az eget. A nap még ugyan fent volt de a Ny-i látóhatáron lévő felhők eltakarták. Kicsit később azt vettem észre, hogy csodák csodájára a felhők elvonulnak, s 16 órára már csak pár cirrusz úszkált az égen. A DK-i égbolt alsó 4-5 fokos területén ekkor még ott voltak azok a felhők, melyek addig az egész eget befedték. A havas táj nagyon szép volt, s ahogy egyre lejjebb ment a Nap, egyre hűvösebb lett. A hőmérő az észlelés végére -8°C-ot mutatott, bár ennek ellenére nem fáztam az izgalmas észlelés közben. Binokulárommal nézelődve az égen eszembe jutott a mobiltelefonomon lévő egyszerű kis alkalmazás a \"Mobile Sky Chart\", amely most nagyon jó szolgálatot tett; a Hold azimutális kordinátáit megadta percről percre. Így folyamatosan tudtam, hogy hol kell keresnem a Holdat. 

A holdsarló helyzete az első megpillantáskor - Stellarium

Bõ 30 perc keresgélés után egyszer csak - teljesen hirtelen s váratlanul - a látómezőben megpillantottam a hajszálvékony tünékeny sarlót; ott lebegett cirruszokkal körülölelve, s el sem hittem hogy végre megvan. Gyorsan az órámra néztem: \"Aszongya 16:18\" - \"Juhúúúúúúúúúúú!\" - Hangzott az örömujjongás...  Nagyon-nagyon jó érzés volt meglelni ezt a vékony kis holdsarlót. A látvány pedig egyszerűen gyönyörű volt! Ilyen hajszálvékony holdat még sosem láttam. Fel is merült bennem, hogy ha ez ilyen elképesztően vékony, akkor vajon milyen látvány lehet egy 15 órás holdsarló?! Vagy a hazai távcsöves rekord, a Gyenizse Péterék által megfigyelt 13 óra 20 perces?! Ezért szeretem a holdsarlóvadászatot! A megpillantásakor a sarlóból kb. egy 100° -os ívdarab látszott, mely szakadozott volt, s egy ház kéményéből feláramló hőbuborék, játszadozott a sarló ívével. Ennek ellenére a kristálytiszta átlátszóságú januári égen a vékony holdsarló pengeélesen rajzolódott ki.

Kicsivel később 16:25-kor a sarló már 130°-os nagyságúra nyúlott és kezdtek feltűnni bizonyos felületi alakzatok, melyekről később még szó lesz. 2 fényesebb és 3 sötétebb alakzat mutatkozott amint azt a digitális rajz is mutatja. - Az ég ekkor nagyon szép tiszta volt, s már szabad szemmel is látható volt a Hold! A kertünkből DNy felé tekintve látszottak a szomszéd telkek fái, a templomtornyok és ezek felett lebegett a Hold a narancsos-zöldes égaljon, mely fentebb már mélykék volt. 

A holdsarló távcsöves látványa - GIMP

Öt perccel később 16:35-kor a Holdon még további részletek tűntek elő, pedig csak egy 10X50-es binoklival támadom; mintha kráterfalak árnyékának szövedéke hálózná be a fényes D-i részt! Ekkor a sarló felezőmerőlegese kb. 75-80°-os szöget zárt be a horizonttal. Tehát a holdsarló már nagyon-nagyon közel volt a vízszintes helyzethez. Ez olyankor fordul elő, mikor a Hold a naptól sokkal északabbra van az égi koordináta rendszerben. Tehát gyakorlatilag innen nézve a Hold mintegy a Nap \"fölött\" tartózkodott. 

Ahogy telt az idő, elérkezett a 16:35 KözEI - Ekkor egy kicsi felhőpamacs veszélyezteti a sarlót, ám az túléli a harcot, s tovább araszol a délnyugati horizonton, egyre lejjebb az egyre sötétebb égbolton. Ekkor már nagyon szép narancsvörös színűvé vált, s már kezd elmerülni a sűrű, nehéz, hideg, horizontközeli levegőben. Nagyon szép részletek láthatóak rajta. Ez volt az az időpont, mikro megfogtam a távcsövet és a felszerelést és felrohantam a hosszú kertből. Pár perc szaladás után lepakoltam a házunk előtt a járdán, és ott cserkésztem be a Holdat. 16:40-kor megmutattam édesanyámnak és öcsémnek a sarlót az utcai lámpák alól. Ám ekkor egy banális dolog miatt abba is kellett hagyni az észlelést. A fókuszálás lehetetlenné vált ugyanis befagyott a távcsövem! Szó szerint! Nem tudom hogy ez hogyan történhetett (lehet valamilyen kenőanyag volt az oka) de be kellett vinni kiolvasztani...

Persze a Hold ekkor már nagyon-nagyon alacsonyan volt; színe egészen vöröses lett, s alakja érezhetően elkezdett lapulni.

Az egyetlen fennmaradt fotó a holdsarlóról - A binokuláron keresztül telefonnal fotózva

A Holdsarló adatai:

Elsõ megpillantás (KözEI):   Távcsõvel: 16:18 / Szabad szemmel: 16:31

Kora: 19h34m / 19h47m

Magassága a megpillantás idején:  kb. 7° (ívének hossza ekkor 100°)

Amint már említettem, láttam a sarlón olyan alakzatokat amelyeket minden kétséget kizáróan sikerült azonosítanom. A fenti rajzzal és az alábbi térképpel összehasonlítva látható hogy három \"peremtenger\" is jól látható szakadást okozott a sarló ívében. Mégpedig É-ról D-felé haladva: Mare Marginis, Mare Shmydtii és délebbre kissé elterülve a Mare Australe. A Sarló legfényesebb darabkája a Mare Marginis-tõl É-ra lévõ felföldeknek köszönhetõ.

Találtam két mobiltelefonos fotót: az egyik az égbolt állapotát mutatja, a másik magát a holdsarlót.

Így ért hát véget az észlelés: sikerült a vadászat és nagyon örülök neki! Életem legszebb kis részletei közé tartozik ez az óra a 2013. január 12-nek alkonyán. :-)