| HÓ | NAP | Sarló kora (órában) | Láthatóság | Megjegyzés | |
| JAN | 23 | 40 | hajnali | A Hold a Jupiter közelében | |
| JAN | 26 | 41 | esti | ||
| FEBR | 24 | 25 | esti | ||
| MÁRC | 25 | 32 | esti | ||
| ÁPR | 24 | 39 | esti | ||
| MÁJ | 21 | 38 | hajnali | ||
| MÁJ | 23 | 25 | esti | ||
| JÚN | 20 | 27 | hajnali | Részleges napfogyatkozás 2020. jún. 21-én | |
| JÚN | 22 | 36 | esti | ||
| JÚL | 19 | 38 | hajnali | Merkúr a Hold közelében | |
| JÚL | 20 | 14 | hajnali | ||
| JÚL | 21 | 26 | esti | ||
| AUG | 18 | 24 | hajnali | ||
| AUG | 19 | 15 | esti | ||
| AUG | 20 | 39 | esti | ||
| SZEPT | 16 | 31 | hajnali | ||
| SZEPT | 18 | 30 | esti | A Hold Földközelben | |
| OKT | 15 | 39 | hajnali | ||
| OKT | 16 | 15 | hajnali | A Hold Földközelben | |
| OKT | 17 | 21 | esti | ||
| NOV | 14 | 24 | hajnali | A Hold Földközelben | |
| NOV | 16 | 34 | esti | ||
| DEC | 13 | 34 | hajnali | ||
| DEC | 15 | 23 | esti | ||
| Esti: | 13 | db | |||
| Hajnali: | 11 | db | |||
| Össz: | 24 | db | Cseh Viktor, 2019.10.31. | ||
Itt találhatóak a csillagászati rajzaim, megfigyeléseim. A címkékkel könnyen kereshetsz a bejegyzések között. Jó nézelődést kívánok! This is my blog, you can find here my astronomical observations.
- BLOGBEJEGYZÉSEK
- Cseh Viktor
- Emlékek
- Kedvenc idézeteim
- Linkgyűjtemény
- Cseh-halmazok
- 140/880 Newton
- Rajzaim az ASOD-on
- A korai holdsarló megfigyelése
- Cérnavékony holdfotók
- Holdsarlómánia
- A holdperem alakzatai
- Cherrington holdsarlói
- Letölthető holdtérkép
- Letölthető holdsarló térkép
- NÓVÁK
- TÖRPENÓVÁK
- Észlelt tranziensek
- Contrailspotting
2020. január 24., péntek
Holdsarló előrejelzés 2020-ra
2020. január 19., vasárnap
ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD
ERNEST H. CHERRINGTON: AZ EGY NAPOS HOLD
(részlet az "Exploring the Moon through binoculars and small telescopes" (1984) című könyvből, 80-81. oldal)
Cseh Viktor szabad fordítása
"Az egy napos Hold - már ha egyáltalán látható - egy valóban nagyon vékony sarló. Ráadásul magassága a horizont felett alacsony, fénye gyenge, az égi háttér pedig fényes. Mindezeknek a tényezőknek az összessége keresztbe tehet az észlelésnek. A megfigyelésre legalkalmasabb időszak az Egyesült Államok földrajzi szélességéről (és Európa szélességéről is) március vagy április, amikor a Nap a tavaszpont közelében tartózkodik, s így a fiatal holdsarló naplemente után magasabban tartózkodik, mint bármikor máskor az év során látható. Hacsak nem egy teljes napfogyatkozás nyitja meg számunkra a jelenlegi lunációt, a Hold északra vagy délre halad el a naptól az újhold idején. Ha a holdhónap előző nap délben vette kezdetét, a Hold szögtávolsága nem haladja meg jelenleg a 15 fokot, ám ha 30 óránál több idő telt el, akkor talán igen. Mivel ez a szög megegyezik a sarló középpontjának elmozdulásával, amitől a sarló keletre látható, van némi bizonytalanság a megvilágított felszíni részleteket illetően.
A tanácsom az, hogy várj holnapig, mielőtt megpróbálnál felszíni részleteket megfigyelni a Holdon, mert még ha sikerül is azonosítani valamit, a legnagyobb siker ma este a Hold első megpillantása! Miután végigészleltél egy teljes holdhónapot, és megismerted a felszínt, főbb felszíni alakzatokat, a tapasztalataid az egynapos holdsarlón sokat segítenek majd.
Készülj fel a megfigyelésre még napnyugta előtt, légy kint a megfigyelőhelyen még azelőtt, hogy a Nap a horizont alá bukna. Ne nézz a Napra binokulárral, mielőtt a légköri abszorpció a horizont közelében megszűri a fényét, és vöröses korongot nem látsz. A binokulárok látómezeje általában hét vagy nyolc fok átmérőjű. Előzőleg valamelyik éjjel a Nagy Göncöl csillagain meghatározhatod, hogy a binokulárod látómezeje mekkora átmérőjű. Ha a látómeződ 7 fokos, akkor az egy napos Holdat nagyjából két látómezőnyi távolságra találod a Naptól keleti irányban. A horizont azon pontján, ahol a Nap lenyugodott, haladj felfelé és balra két látómezőnyit. Mikor elérkeztél ehhez a ponthoz, innen visszafelé a napnyugta helye felé kezdj el keresgélni, "sepregetni" a binokulároddal. Valahol a két pont között lesz a holdsarló! Néhány percen belül talán elcsíped a halvány, vékony ezüstös sarlót. Az első benyomásod talán az lehet, hogy a sarló teljesen üres, részletek nélkül. Az égbolt még mindig fényes, a Hold viszont nem. A relatív fényesség a következő percekben gyorsan változik, és észre fogod venni a felszín részleteit.
![]() |
| A nagyjából egy napos holdsarló szimulált felszíne. |
A legnagyobb, és leghatározottabban látható kráter ezen az estén a HUMBOLDT, átmérője 150 mérföld, mélysége 15400 láb. Sötét, belső keleti fala egy csíknak mutatkozik, mely párhuzamos a terminátorral, s nagyon közel van hozzá. Látható helyzete függ a sarló csúcsának dőlésétől, de általában a sarló középvonala és a déli pólus között látható a középvonaltól 2/3-nyi távolságra. A terminátor mellett felfedezhetünk egy vastagabb csíkot is, melynek mérete 2/3-a a HUMBOLDT hosszának. Ez a PHILLIPS, 80 mérföldes átmérővel és 10500 láb mélységgel. A HUMBOLDT-tól közvetlenül északra feltűnik egy erőteljes sötét csík, mely a 87 mérföldes átmérőjű és 15700 láb mély HECATAEUS keleti fala, melyhez egy másik alakzat csatlakozik északról. Együttes átmérőjük így eléri a 115 mérföldet. Ettől északra újabb feltűnő sötét kráter jelenik meg, mely a 33 mérföldes és 11000 láb mély BEHAIM kráter árnyéka. Kissé északabbra egy szép kráterpáros tűnik fel. A távolabbi, déli tag az 58 mérföld méretű, 11000 láb mély ANSGARIUS, a közelebbi, kevésbé látszó a LAPEYROUSE 46 mérföldes méretével és 10000 lábas mélységével.
A távcsőben a holdbéli krátereket most nagyon vékony, szivarszerű ellipsziseknek láthatjuk, kisebb egyenetlenségekkel. Az oka annak, hogy csupán fekete csíkokként tűnnek fel az, hogy a belső, sötét, keleti falakat tudjuk az ellenfényben megfigyelni. A fényben lévő nyugati falrészek pedig elfordulnak tőlünk, ezért alig látunk belőlük valamicskét.
Ha most a LAPEYROUSE krátertől északra ugrunk át, akkor a LAPEYROUSE-HUMBOLDT távolságot kétszeresen felmérve megérkezünk egy újabb sötét krátercsíkhoz, mely a 41 mérföld méretű PLUTARCH. Ennek a kráternek 9200 láb a mélysége. A PLUTARCH-tól északra, olyan távolságra, mely egyenlő a HUMBOLDT-BEHAIM kráterek távolságával, találunk még egy újabb gyűrűs hegységet. Ez a kráter a 112 mérföld méretű 13000 láb mélységű GAUSS. Ez a felszíni alakzat nem olyan erőteljes mint az előzők, és bizonyosan küzdeni fogsz, hogy meg tudd figyelni.
Épp mielőtt a Hold eltűnne a fák mögött, vagy lesüllyedne a ködbe, az az érzésünk támad, hogy a keskeny, tűnékeny sarló tele van kráterekkel, s egyáltalán nem üres."
Cseh Viktor
2020.01.19.
2020. január 12., vasárnap
Hét évvel ezelőtt...
Napra pontosan hét éve nem láttam oly vékonyka holdsarlót, mint 2013. január 12-én este. Még jól emlékszem mindenre arról az észlelésről: a távcsőre, a hideg, kissé szeles időjárásra, a fagyos, havas kertre és a cérnavékony sarlóra...
Hét év alatt még mindig nem sikerült túlszárnyalnom ezt a megfigyelést. Ebből is látszik, hogy nem egyszerű feladat a valóban vékony holdsarlók megfigyelése.
Keszthelyi Sándor nagyszerű összefoglalójával nosztalgiázom:
http://epa.oszk.hu/03000/03054/00388/pdf/EPA03054_meteor_2013_03_038-041.pdf
És itt van a 2013-as blogbejegyzésem az észlelésről:
https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2013/01/20130112-19h39m-es-holdsarlo-eszlelese.html
Hét év alatt még mindig nem sikerült túlszárnyalnom ezt a megfigyelést. Ebből is látszik, hogy nem egyszerű feladat a valóban vékony holdsarlók megfigyelése.
Keszthelyi Sándor nagyszerű összefoglalójával nosztalgiázom:
http://epa.oszk.hu/03000/03054/00388/pdf/EPA03054_meteor_2013_03_038-041.pdf
És itt van a 2013-as blogbejegyzésem az észlelésről:
https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2013/01/20130112-19h39m-es-holdsarlo-eszlelese.html
2020. január 11., szombat
Félárnyékos holdfogyatkozás 2020.01.10-én
Az idei év első fogyatkozása egy félárnyékos holdfogyatkozás volt. Ez a
holdfogyatkozás a 144-es fogyatkozási család 71 tagjából a 16. Ez az
alacsony szám jelzi, hogy a Szárosz-család még nem vált nagykorúvá. A
félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,8955 magnitúdó. Az umbra átmérője
1,4496°, míg a penumbráé 2,5338°. A félárnyék gyűrűje 32,54\' vastag,
így a holdkorong elférne benne - ha még közelebb járna a Föld
árnyékához. Mint fentebb írtam, a korong egy kilencede kilóg a
félárnyékból. A félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 4 perc 34 másodperc
hosszú.
Kontaktusadatok:
Penumbrális fogyatkozás kezdete: 17:07:45 UT
A fogyatkozás maximuma: 19:09:59 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 21:12:19 UT
Jómagam a maximum idején pillantottam először a Holdra; ekkor a déli része erősen elsötétedett, szabad szemmel is nagyon egyértelmű volt, hogy valami nem a szokásos. Ekkor készítettem egy fotót a távcső primér fókuszában, a Canon EOS 1100D fényképezőgépemmel. A fotón még egyértelműbb a látvány, s ekkor eszembe vettem, hogy a fogyatkozás végeztével készítek egy referenciaképet is. Csak hogy látni lehessen a különbséget. Sajnos a fogyatkozás vége előtt hatalmas köd alakult ki és alig látszott maga a Hold is; így kissé hamarabb készítettem a referenciafotót. Jobb lett volna a fogyatkozás előtt fotózni, mivel akkor még teljesen derült volt az ég. Alább látható az említett montázs:
Kontaktusadatok:
Penumbrális fogyatkozás kezdete: 17:07:45 UT
A fogyatkozás maximuma: 19:09:59 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 21:12:19 UT
Jómagam a maximum idején pillantottam először a Holdra; ekkor a déli része erősen elsötétedett, szabad szemmel is nagyon egyértelmű volt, hogy valami nem a szokásos. Ekkor készítettem egy fotót a távcső primér fókuszában, a Canon EOS 1100D fényképezőgépemmel. A fotón még egyértelműbb a látvány, s ekkor eszembe vettem, hogy a fogyatkozás végeztével készítek egy referenciaképet is. Csak hogy látni lehessen a különbséget. Sajnos a fogyatkozás vége előtt hatalmas köd alakult ki és alig látszott maga a Hold is; így kissé hamarabb készítettem a referenciafotót. Jobb lett volna a fogyatkozás előtt fotózni, mivel akkor még teljesen derült volt az ég. Alább látható az említett montázs:
![]() | |
| Két fotó a fogyatkozásról Távcső: 127/1500-as Makszutov-Cassegrain Kamera: Canon EOS 1100D primér fókuszban, 1/500 sec, ISO 800 |
Nagyobb felbontásban, jobb minőségben itt is látható a montázs:
https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/49363686716/in/dateposted-public/
Cseh Viktor
2020.01.11., Debrecen
2020. január 1., szerda
Óévi észlelések
Most ebben a pillanatban (e sorok írásakor) 2020. január 1-e, 7 óra 3 perc van. Ezúton is Boldog Új Évet szeretnék kívánni mindenkinek, aki olvassa a blogomat! 2019 év vége felé az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, így "csak" a Hold észlelésével tudtam foglalkozni. Ezeket szeretném tehát bemutatni ebben az óévet búcsúztató, és az új évet megnyitó bejegyzésben. Minden fotó ugyan azzal a felszereléssel készült:
Távcső: 127/1500 Makszutov-Cassegrain
Kamera: Canon EOS 1100D (primér fókuszban)
Képadatok: 1280×720-as felbontású videóból, 200 kép átlaga (mindegyik felvétel)
Távcső: 127/1500 Makszutov-Cassegrain
Kamera: Canon EOS 1100D (primér fókuszban)
Képadatok: 1280×720-as felbontású videóból, 200 kép átlaga (mindegyik felvétel)
![]() |
| A 11,8%-os fázisú Hold 2019.12.29-én este |
![]() |
| A 18,7%-os fázisú Hold 2019.12.30-án este |
![]() |
| Az utolsó észlelésem: a 26,9%-os fázisú Hold 2019.12.31-én este |
![]() |
| A 2020-as év első holdfotója: 35,5%-os fázisú Hold január 1-én este |
2019. december 20., péntek
Jelenségnaptár 2020
2020 fontosabb csillagászati eseményeinek (szubjektív válogatás) listája:
eá.: együttállás
JANUÁR
5. Föld napközelben
9. mű Geminorium fedés (16:55UT)
11. Hold 1°-ra az M44-től
10. Félárnyékos holdfogyatkozás
21. ZC2451 fedése (06:57 UT)
23. Jupiter 1°-ra a Holdtól
27. Vénusz és Neptunusz 4’-re egymástól!
28. Hold, Vénusz, Neptunusz
együttállás
FEBRUÁR
6. éta Geminorium fedés (01:22UT)
10. Merkúr kedvező esti láthatósága
19. Hold, Mars, Jupiter és Szaturnusz
eá.
29. Mars és M22 eá.
MÁRCIUS
8. Vénusz Uránusz eá.
18. Hold, Mars, Szaturnusz és Jupiter
eá.
20. Mars Jupiter szoros együttállás
24. Vénusz legnagyobb K-i kitérésben
29. epszilon Tauri fedés (19:41UT)
30. 114 Tauri fedés
ÁPRILIS
1. Mars Szaturnusz szoros együttállás
3. A Vénusz a Fiastyúkban!
15. Hold, Jupiter, Szaturnusz és Mars
eá.
26. Vesta kisbolygó fedése
29. 7 Cancri fedése
MÁJUS
1. Merkúr és Uránusz 17’-re egymástól
12. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
15. Hold Mars együttállás
22. Merkúr 1°-ra a Vénusztól
24. Hold, Merkúr és Vénusz eá.
26. Merkúr kedvező esti láthatósága
27. Hold és M44
JÚNIUS
3. Vénusz alsó együttállásban
5. Félárnyékos holdfogyatkozás
9. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
13. Hold, Mars és Neptunusz eá.
15. NLC szezon kezdete
17. ZC368 fedés (02:14UT)
19. Vénusz fedés (tőlünk csak szoros
eá.)!
21. Részleges 5%-os napfogyatkozás!
22. Nyári napforduló
23. Hold és M44 együttállás
JÚLIUS
4. Föld naptávolban
8. Vénusz legnagyobb fényessége
11. Vénusz Aldebaran együttállás
12. Hold Mars együttállás
14. Jupiter oppozícióban
15. Pallas oppozícióban
17. Hold, Vénusz és Aldebaran eá.
20. Szaturnusz oppozícióban
27. Merkúr kedvező hajnali
láthatósága
AUGUSZTUS
12. Perseidák meteorraj
13. Vénusz legnagyobb Ny-i kitérésben
15. 1 Geminorium fedés
17. ZC1221 (03:12UT)
25. béta Scorpii fedés (18:45 UT)
28. Ceres oppozícióban
SZEPTEMBER
6. Mars a Holdtól 5’-re!
11. Neptunusz oppozícióban
14. Hold, Vénusz és M44 eá.
14. ZC1308 fedése (03:42UT)
20. mű Librae fedés
22. Őszi napéjegyenlőség
25. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
OKTÓBER
1. Szaturnusz gyűrűjének legjobb
látványa
3. Hold-Mars együttállás
3. Vénusz Regulus együttállás
9. 48 Geminorium fedés
10. 9 Cancri fedés
14. Mars oppozícióban (22”)
21. lambda Sagittarii fedés (18:44UT)
22. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
31. Uránusz oppozícióban
NOVEMBER
10. Merkúr kedvező hajnali
láthatósága
11. ZC1702 fedése (05:48UT)
13. Hold, Vénusz és Merkúr eá.
14. Merkúr fedés a nappali égen!
19. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
30. Leonidák meteorraj
DECEMBER
7. Vesta kisbolygó fedése
14. Merkúr fedés
17. Hold, Jupiter és Szaturnusz eá.
17. Geminidák meteorraj
21. A Jupiter és a Szaturnusz 6’-re
egymástól!
21. 30 Piscium fedés
21. Téli napforduló
eá.: együttállás
2019. december 13., péntek
Két évtizeddel később
A minap a "Hallo Northern Sky" nevű planetáriumprogramban nézelődtem, és visszamentem az időben arra a napra, mikor először láttam meg távcsőben a Holdat. Ez a nevezetes nap 2002. december 26-a volt, és reggel 8-9 óra között történt a (számomra történelmi) megfigyelés. Ehhez az első távcsövem volt a segítségemre: egy 50/500-as kis akromatikus refraktor.
Felidézve a régi emlékeket, arra gondoltam, hogy vajon mikor ismétlődik meg ez az égi helyzet december 26-án legközelebb? Vajon találok olyan napot a következő években, mikor ezen a reggelen nagyjából hasonló fázisban mutatkozik majd legközelebbi szomszédunk? És bizony találtam! :-) Sőt nem is kicsit hasonló a kép!
Ahogy lapoztam az időben, elérkeztem a következő dátumhoz: 2021. december 26. 08:00 - nos megnéztem alaposan a Hold helyét. Leesett az állam! A Hold nemcsak hogy hasonló fázisban fog mutatkozni azon a reggelen, hanem szinte fokra ugyan ott tartózkodik majd az égi koordináta hálózaton belül! A csillagok közötti helyzete szinte abszolút megegyezik a 19 évvel azelőtti állapothoz képest...
Ha Isten is segít, és élünk még azon a napon, akkor mindenképpen ott fogok állni Nagyvarsányi otthonunk udvarán, és egy 50mm-es távcsővel megkukkolom a Holdat. Jó lesz így nosztalgiázni!
Készítettem két képernyőfotót, a két nap égi felállásáról: természetesen a bolygók nincsenek ugyan ott, de a Hold szinte pontosan:
Ha Isten is segít, és élünk még azon a napon, akkor mindenképpen ott fogok állni Nagyvarsányi otthonunk udvarán, és egy 50mm-es távcsővel megkukkolom a Holdat. Jó lesz így nosztalgiázni!
Készítettem két képernyőfotót, a két nap égi felállásáról: természetesen a bolygók nincsenek ugyan ott, de a Hold szinte pontosan:
![]() |
| 2002. december 26. 08:00 |
![]() |
| 2021. december 26. 08:00 |
Érdekes dolog a csillagok világa! :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










