Mivel nagyon szeretem észlelni a Hold peremén lévő alakzatokat, sokszor figyelem a libráció értékeit; amikor extrém lábráció van és a terminátor sincs messze a holdperemtől, akkor nagyon jól megfigyelhetőek az itt található alakzatok. Sajnos ezek az alkalmak nagyon ritkák: évente egy-két alkalommal jön össze, hogy a holdfázis, és libráció is pont jól "áll". Viszont az időjárás még közbeszólhat, és elintézheti, hogy újból egy évet kell majd várni a megfelelő alkalomra. A holdkorong láthatóságát, az egyes alakzatok megfigyelhetőségét háromféle látszólagos változás befolyásolja. A fotók alatti linkeken az MCSE észlelésfeltöltőjén látható képek érhetők el.
I. A hosszúsági libráció
A holdfotóim nem tartoznak a csúcskategóriához, de azért néha sikerül elkapnom érdekes dolgokat. A minap éppen a fotóimat nézegettem és találtam két olyan képet, melyeken a Hold szinte hajszál pontosan azonos fázisban van. Ám a hosszúsági libráció a két képen pont ellentétes, ráadásul a szélsőértékek közelében. Rögtön össze is buheráltam a két képet amit alább meg is osztanék.
Nagyszerűen látszik, hogy pl. a Nectaris-medence az első képen teljesen látható, a másodikon egyáltalán nem. Viszont a második képen a peremalakzatok rendkívül szépen befordultak keletről. Főleg a keleti tengerek látványosak: Mare Marginis, Mare Smythii és délebbre a Mare Australe is kivehető. Szöget ütött a fejembe ez! Megpróbálok hasonlót csinálni a szélességi librációra vonatkozólag is!
II. A szélességi libráció
A holdkorong második látszólagos mozgása a szélességi libráció, amely abban mutatkozik meg, hogy az É-i és D-i pólusai közül valamelyik a Föld irányába bólint. Ennek mértéke folyamatosan változik, de a lényege, hogy ha a Hold magasan jár az ekliptikán akkor a Hold "alá látunk", ha alacsonyan akkor az északi pólusra "látunk rá" jobban. Ez azért van így, mert a Hold forgástengelye majdnem merőleges az ekliptikára. Készült két holdfotóm, melyen ezt is be szeretném mutatni:
Észlelés: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=88771
A két képpáron a szélességi libráció pont ellentétes, és majdnem a szélsőértékeket veszik fel. Ráadásul a holdfázis is hasonló. Közel azonos alakzatokat érint a terminátor.
III. A Hold látszó méretének változása
A harmadik fajta változása a holdkorongnak a folyamatos méretváltozás. No nem a holdgömb mérete változik, csak azért látszik kisebbnek vagy nagyobbnak, mert hol közelebb, hol távolabb van a Földtől. Kb. 50 ezer km különbség van a holdtávolságban a két szélsőérték között. Emiatt a Hold mérete 4'-et változik, ami jelentős, de szabad szemmel ezt nem lehet észrevenni. Készítettem két fotóból egy montázst ami bemutatja ezt a változást. Szándékosan két teliholdas képet választottam, melyek jól kiegészítik egymást.
IV. A Hold fényváltozása
Bár eredetileg nem kellett volna folytatnom e blogbejegyzést, de azért egy fotósorozatot mégiscsak beszúrok még. Igaz, hogy nem tartozik a librációs mozgásokhoz, de a hold fényváltozása is állandóan változó arculatot kölcsönöz égi szomszédunknak. Alább egy 5 napos fotómontázst láthattok, 5 nap fényváltozásáról.
Remélem mindenkinek jó támpontot és magyarázatot ad ez a kis tanulmány a holdkorong változásairól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése