A kvazárok megfigyelése

 

Ebben a bejegyzésben egy érdekes, ám amatőrcsillagász körökben ritkán megfigyelt objektumtípusról lesz szó. Jobban mondva nem célom jelen esetben a kvazárok mibenlétének, működésének és jellemzőinek teljes körű leírása. Inkább a megfigyelhetőségükről és megfigyelésükről lesz szó.

3C 273 - ESO DSS felvétel

A 3C 273 ahogyan a Hubble űrtávcső látta

A kvazárok megfigyelése nem túl könnyű feladat. Bár csillagszerű objektumokról van szó, megkeresésükhöz legalább 10 cm-es távcső és kitűnő körülmények szükségesek. Legfényesebb képviselőjük a 3C 273 a Virgóban, amely fényessége átlagosan 12,8 magnitúdó (azért átlagosan, mert kismértékben majdnem mindegyik ilyen objektum változtatja a fényességét). Ha a 3C 273 jelű égitestet megpillantjuk, tudatosítsuk magunkban, hogy a fénysugár, amely a szemünket éri több mint 2,5 milliárd fényév távolságból érkezett meg. Valószínű, hogy a legtöbb amatőrcsillagásznak ez a legtávolabbi égitest, amelyet saját szemével láthat.

Alább mellékelek egy 27-es listát: a 27 legfényesebb kvazár, és adataik. Nagyjából ezek azok az objektumok, amelyek amatőrtávcsövekkel megpillanthatók. A lista utolsó tagja már majdnem 15 magnitúdós, a soron következő égitest pedig 16,5 lenne. Így ezen égitesteket cserkészhetjük be kis műszereinkkel:

	NÉV	RA	Dec	Cs.k.	mag	Z	Típ
1959+650	1ES	19 59 59.9	+65 08 55	Dra	12.80	0.047	BL
1226+023	3C 273	12:29:06.8	+02:03:07	Vir	12.86v	0.158	QSO
01072-0348	IRAS	01:09:45.1	-03:32:33	Cet	13.00	0.054	QSO
2155-304	PKS	21:58:51.9	-30:13:30	PsA	13.09v	0.17	BL
2041-109	Mrk 509	20 44 09.7	-10 43 24	Aqr	13.12	0.035	QSO
1101+384	Mrk 421	11:04:27.3	+38:12:32	UMa	13.5v	0.031	BL
2302-089	Mrk 926	23 04 43.5	-08 41 08	Aqr	13.76	0.047	QSO
1652+398	Mrk 501	16:53:52.2	+39:45:37	Her	13.88v	0.034	BL
0851+202	OJ 287	08:54:48.9	+20:06:32	Cnc	14.0v	0.306?	BL
1807+698	3C 371	18 06 50.7	+69 49 28	Dra	14.22	0.051	BL
18217+6419	KUV	18 21 57.3	+64 20 36	Dra	14.24	0.297	QSO
0754+394	1E	07:57:59.9	+39:20:27	Lyn	14.36	0.096	QSO
1133+704	Mrk 180	11:36:26.8	+70:09:24	Dra	14.49v	0.046	BL
0754+100	OI 090.4	07:57:06.7	+09:56:34	Cnc	14.5		BL
1219+755	Mrk 205	1219+755	+75:18:37	Dra	14.5	0.070	QSO
0521-365	PKS	05:22:57.9	-36:27:31	Col	14.62v	0.061	BL
0229+200	1ES	02 32 48.6	+20 17 17	Ari	14.70	0.139	BL
2200+420	BL Lac	22:02:43.3	+42:16:40	Lac	14.72v	0.07	BL
0026+129	PG	00:29:13.7	+13:16:04	Psc	14.78	0.142	QSO
0405-123	PKS	04:07:48.4	-12:11:37	Eri	14.82v	0.574	QSO
1351+640	PG	13:53:15.8	+63:45:45	Dra	14.84	0.088	QSO
0735+178	OI 158	07:38:07.4	+17:42:21	Gem	14.85v	0.424	BL
03180-1937	MS	03 20 21.2	-19 26 31	Eri	14.86	0.104	QSO
1514-241	AP Lib	15:17:41.8	-24:22:19	Lib	14.8v	0.049	BL
1634+706	PG	16:34:29.0	+70:31:32	Dra	14.90p	1.334	QSO

A listát áttanulmányozva azt látjuk, hogy a kvazárok többségét a Tejút sávjától távolabb találjuk meg; ez annak a nyílvánvaló oka, hogy itt nem takarja el fényüket az intersztelláris anyag. 

Természetesen akik nem vizuálisan észlelnek, hanem fotóznak azok akár egészen 18-20 magnitúdóig is képesek rögzíteni ilyen égitesteket.

TÉRKÉPEK

A kvazárok megfigyelése (tehát a megpillantásuk) nem túlzottan nehéz. Csillagszerű objektumok, így ha megpillantjuk őket, már sikerrel jártunk. A megkeresésük viszont már annál inkább problematikus! Nincs olyan részletes nyomtatott atlasz, amely megfelelő lenne a feladathoz. Talán csak a "Great Atlas of the Sky" című gigantikus atlasz. Három megoldás van, amely az amatőrcsillagászt segítheti:

1. Az AAVSO internetes „Variable Star Plotter” funkciójának segítségével nyomtatunk részletes keresőtérképet.
2. Számítógépes programmal szintén elkészítjük a megfelelő részletességű keresőtérképet
3. Az ESO Digitalized Sky Survey nevű honlapján, valós felvételeken jelöljük be a kvazárokat, majd invertálva kinyomtatjuk őket.

Én a fenti ötletek közül, kettő ötvözetét használom: 1°×1°-os égterületről AAVSO térképet nyomtatok (ez segít a fényesség becslésében is), valamint DSS felvételeket készítek a kvazárok szűkebb környezetéről a minden kétséget kizáró azonosításhoz.

A megfigyelés alkalmával először is lerajzoljuk a csillagmezőt, és magát a kvazárt is. A megfigyelés alkalmával becsüljük meg a kvazár fényességét, és jellemzőit. Nagy távcsövekkel dolgozva, némelyik közelebbi objektumnak talán látszódhat a szülőgalaxisa is (mint halvány ködösség a csillag körül. 

A rajzon érdemes megjelölni a kvazárt, a későbbi azonosítás végett. S itt jegyzem meg, hogy ajánlott fotókkal összehasonlítani a rajzunkat, hogy biztosak legyünk abban hogy a célobjektumot észleltük.

Nekem három ilyen objektumot sikerült eddig megfigyelnem a 13 centis távcső segítségével:

Markarian 501 - Cseh Viktor

PKS 2155-304 - Cseh Viktor

3C 273 - Cseh Viktor

Néhány szép hazai észlelés:

Kernya János Gábor: HE 1029-1401 - http://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=64004
Tóth Zoltán:  PG 1718+481 - http://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=57820
Kiss Péter: PG 1115+080 - http://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=56176
Tóth Zoltán: S5 0014+81 - http://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=61729

Aktív galaxisok a Hubble észleléssorozatán

A fenti 17-es listán kívül itt található egy sokkal tartalmasabb lista is a nagytávcsöves észlelőknek. Sok-sok halvány kvazár, igazi erőpróba a vizuális észlelőknek:

http://www.klima-luft.de/steinicke/KHQ/anhang.txt

Jó észlelést mindenkinek!

A valaha megfigyelt legtávolabbi kvazár, az ULAS J1120+0641: a kép közepén lévő vörös kis pötty
Távolsága 12,9 milliárd fényév!
Fotó: ESO’s Very Large Telescope

Cseh Viktor, 2019.08.11.