2019. július 17., szerda

RÉSZLEGES HOLDFOGYATKOZÁS 2019.07.16-án



2019-ben két holdfogyatkozás is látható volt Magyarország területéről. Januárban egy teljes fogyatkozást láthattunk részben, míg júliusban egy részleges holdfogyatkozást teljes egészében. Sajnos én januárban semmit sem láttam, így nagy reményekkel vártam július 16-át. Ez a 139-es Szárosz sorozat 22. fogyatkozása volt a 81-ből. Lássuk hogyan láttam én Debrecenből az eseményt, egy kellemes nyári estén 2019 júliusában!

-
Minden időadat UT-ban (Universal Time), amihez 2 órát hozzáadva megkapjuk a Magyarországi időpontokat!

ELŐKÉSZÜLETEK
Az eseményre már hetekkel korábban elkezdtem készülni. A lakóhelyünk harmadik emeleti erkélye tökéletes volt a megfigyeléshez, így nem kellett a kitelepülésen gondolkodnom. Mivel a fogyatkozás is részleges volt, az sem jelentett gondot, hogy a fényszennyezett debreceni égbolton észlelek. Úgy terveztem, hogy vizuálisan is észlelek a 13 centis Newton távcsővel, valamint teleobjektívvel is fotózok, és egy szép fotósorozatot készítek.
16-án estére Kovács Gergő barátommal beterveztünk egy jó beszélgetést: szó esett csillagászatról, rajzos észlelésekről, az aktuális részleges holdfogyatkozásról és egyéb földi dolgokról is. Gergő úgy tervezte, hogy a fogyatkozás elejét tőlünk nézi meg, de végül hamarabb útnak indult. Én az előre kinyomtatott anyagot kézbe véve összeszereltem a fényképezőgépet, állványt és elővettem minden olyan felszerelést amire szükségem volt. Egészen este 20:02 UT-ig várni kellett a kezdésre, így addig sok egyéb dologgal foglalatoskodtam. Közben felkelt a Hold, s néha odapillantottam. Ha jól emlékszem a holdkorong ÉK-i szélén először 19:30 UT körül vettem észre azt, hogy „egy leheletnyivel” haloványabb mint a többi része. Közeledett a teljes árnyék!
Úgy terveztem, hogy 20 percenként fotózok és majd egy kis montázst állítok össze. Tehát belőttem a fogyatkozás maximális időpontját a „középső” fotó idejének. Innen mértem előre és hátra is 20-20 perceket, s összesen 12 fotó született a fogyatkozás fázisairól. Szerettem volna egy hosszabb expozíciójú felvételt a maximális fázisról, és egy nagy látómezejű képet ugyanekkor az égboltról.

AZ ÉSZLELÉS
Az első jelek tehát 19:30 UT körül utaltak arra, hogy érdemes elkezdeni az észlelést. Addig a holdkorong csak a szokásos nagy, sárgás gömbnek látszott alig 10 fokkal a délnyugati horizont felett. Amint észrevettem a holdperem sötétedését, magamhoz vettem a 10×42-es binokuláromat és azzal is megvizsgáltam a holdfelszínt. Bizony elkezdett sötétedni a Hold arca, és 19:52-kor elkészült az első fotó, amin kivehető a nagyon enyhe sötétedés. A fotózás előtt sokat bíbelődtem a beállításokkal. A 250 mm-es teleobjektívvel végül a következő beállításoknál maradtam: expozíciós idő: 1/40 másodperc, érzékenység: ISO 100, rekeszérték: f/5.6, és persze a maximális felbontás. Így fotóztam végig az egész jelenséget.
A mellékelt fotómontázson, jól látható az árnyék vonulása, és az időpontok a fotózás menetéről. A vizuális látvány távcsőben és szabad szemmel is nagyon szép volt. Szabad szemmel a fogyatkozás maximális fázisában, nagyon jól látszott a csillagos égbolt, bár a Tejutat nem sikerült meglátni. A légkör - bár felhőtlen volt - sajnos nem volt eléggé tiszta. Napközben is látszott, hogy maximum 3-as átlátszósággal számolhatunk. Persze ez Debrecenből nézve volt így! Szabad szemmel az árnyékban lévő területek halványan derengtek csak; egyáltalán nem láttam vöröses árnyalatokat az északi pólus vidékén. Na de nem így a távcsővel! A kis binokulárommal, már határozott színeket láttam a sötét részeken. A piszkosvörös árnyalatok domináltak, bár a fényes déli területek miatt azért zavartak. Ezt úgy ellensúlyoztam, hogy látómezőn kívül tartottam ezeket.


A 2019.07.16-i részleges holdfogyatkozás fázisai.
A fotók 20 percenként készültek, mindig ugyanazokkal a beállításokkal:
Canon EOS 1100D + EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM teleobjektív 250 mm-en
1/40 sec., ISO 100, f/5.6


Kráterkontaktusokat végül nem mértem, bár úgy terveztem, hogy kimérem őket…sajnos sűrű lett volna az este és nem tudtam volna élvezni a jelenséget. Beterveztem, hogy megfigyelem a TYC 6890-779 jelű, 8.2 magnitúdós csillag fedését a sötét holdkorong által, ám erről meg elfeledkeztem. A belépés 21:50 UT körül, a kilépés 22:37 UT körül történhetett meg.
A maximális takartságnál érdekes volt a Hold és az égbolt látványa: déli irányba ritkán lát az ember holdsarlót! A közelben a Szaturnusz is látható volt, távolabb pedig a Jupiter „akciózott”! Kinéztem még az M 75 gömbhalmazt, ami a Holdtól nagyjából 2-3 fokra nyugatra látszott volna. De nem láttam a kis binokulárral.
A Föld árnyéka éjfél előtt elkezdett engedi a „szorításból”, és a Holdnak egyre nagyobb része bukkant elő. Szépen születtek sorban a fotók, miközben elkezdtem egyre többször meglátogatni az ágyat. Nem aludtam, de ledőltem olvasgatni. A fogyatkozás vége felé piciny felhők környékezték meg a Holdat. Talán egy kondenzcsík maradványai voltak.
Az árnyék legutolsó jeleit 23:30 UT körül láttam. Itt zártam le a megfigyelést és fél órán belül nyugovóra tértem. Szép este volt!

A FOGYATKOZÁS ADATAI:
Dátum:                               2019.07.16. kedd/szerda
Láthatóság:                        Európa, Afrika, Közel-Kelet, Közép és Kelet-Ázsia, Ausztrália
Sorozat:                             139-es Szárosz ciklus 22. fogyatkozása a 81-ből
Típusa:                               Részleges holdfogyatkozás
Bel. a félárnyékba:            18:43:53 UT
Bel. a teljes árnyékba:       20:01:43 UT
Maximum:                         21:30:45 UT
Kil. a teljes árnyékból:      22:59:39 UT
Kil. a félárnyékból:           00:17:36 UT
Teljes hossz:                     5 óra 33 perc 43 másodperc
Magnitúdó:                       0,6531

Az elkészült fotókon azt az érdekességet vettem észre, hogy a fogyatkozás elején sárgásabb volt a Hold, mint a végén. Nyilván ez azért következett be, mert az elején közelebb látszott a látóhatárhoz kb. 12 fok magasan, míg a végén már 20 fokon delelt. Először azt gondoltam, hogy utólag egyszínűvé változtatom a képeket, ám arra jutottam, hogy így hagyom. Végül is ez is hozzátartozott a jelenséghez; ez így természetes!

Legközelebb 2022. május 16-án láthatunk érdemleges holdfogyatkozást, ám ekkor is csak a csonka holdnyugta lesz észlelhető: a fogyatkozás nagy része csak azután zajlik majd, hogy a Hold a látóhatár alá bukott. 2023. október 23-án pedig egy alig 12%-os részleges fogyatkozás lesz. Tehát a következő években nem látható a most megfigyelthez hasonló mértékű, és könnyen látható holdfogyatkozás hazánkból.

Nagyon örülök, hogy végig felhőmentes volt az égbolt és láthattam, dokumentálhattam ezt a nagyszerű eseményt!

Cseh Viktor
2019. július 18. Debrecen

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése