2012. augusztus 11., szombat

Star-cloud in Sagittarius - M24 and environment

Egy hónapnyi észlelés...

LM rajz átmérő: 6 fok
Objektum: M24 és tág környezete
Koordináták: 18h17m -17°25'
Dátum: 2012 július-augusztus hónap
Műszer: 10X50 Vanguard binokulár
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:

Nehéz összefoglalni egy ilyen átfogó észlelés, tapasztalatait. 2012 júliusában szántam rá magamat arra hogy 10X50-es binokulárommal lerajzolom az égbolt egy igen "forgalmas" helyét. Az M24 jelű csillagfelhő volt a fő célpont amit mindenképpen szerettem volna a látómezőben tudni. De annyira szép ez a környék hogy egy órába telt a megfelelő pozíciót belőni. A 6 fokos látómezőm középpontja végül egy 6 magnitúdós csillagra esett, mely az M24-től 1 fokra É-i irányban található. Így még két Messier objektum (M17, M18), és számos egyéb csillaghalmaz, köd, sötét köd is helyet kapott.
Minden egyes éjszakát kihasználtam, még azokat is amikor a Hold fent volt; a fényesebb csillagok ugyanis ilyenkor is rajzolhatóak. A legtisztább éjjeleket a mély-ég objektumoknak szenteltem - gondosan megfigyeltem és berajzoltam őket a kész/félkész csillagmezőbe. Az észlelést éppen ezért objektumonként bontva szeretném bemutatni!

M24: Igen fényes, feltűnő kis ablak ez a Tejút sűrűbb tartományai felé; méretét 2,5°X1,5°-ra becsülöm de számtalan nyúlvány indul ki belőle különböző irányokban (az egyik legfeltűnőbb KÉK-i irányba). A csillagfelhő ÉNy-i részén feltűnő sötét ködök (Barnard 93, 92 és számos további foszlány) vetülnek a fényes háttérre. Az M24 két legfényesebb része közül az egyik éppen az NGC6603-nak megfelelő helyen látszik, de nem merném azt mondani hogy ez maga a nyílthalmaz.
M18: Nagyon pici kompakt halmaznak látszik melynek felületén egy fényes és 4-6 halványabb csillag látszik, kis ködösségbe burkolva. Egy kis csillaglánc végén ül a halmaz, mely nagyon könnyű célpont.
M17: A híres Omega-ködöt igen könnyű megtalálni. Nagy méretű kb. 20' es halvány folt, melynek D-i végében egy vaskos "L" alakú fényesebb rész látható - mely maga az "omega". A közelében van egy 5 magnitúdós csillag, de ennek ellenére jól látható. É-i vége a semmibe halványodik el...
Ic 1283-4: Az M24-től D re látszik - mintha az előbbinek egy kis leszakadt darabkája lenne. 2:1 arányban elnyúlt kis foltocskaként látszik ez a köd az LM-ben. Könnyen látható, fényes.
NGC6595: Ez a kis nyílthalmaz a látómező D-i szélén látható; nagyon kicsi és pár halvány csillagot látni benne, bár nem különösebben feltűnő.
Sh2-35: Igen halvány, diffúz ködösség. Hosszabb szemszoktatást követően biztosan látható, ám meg kell küzdeni érte ilyen kis műszerrel.
NGC6561: Ez a diffúz köd az LM ÉNy-i negyedében látható, két csillagocska szomszédságában. Jól látható de nem túl feltűnő, egyenletes fényességű.
NGC6603: A helyén csak fényesebbnek látszik a csillagfelhő, de nem tudom egyértelműen azonosítani.
Barnard93-92: Ezek a sötét ködök az M24 felületén látszanak szétterülni. A legkontrasztosabban az K-re lévő Barnard 93 látszik. A 92-es sorszámú sötét köd kicsit kontraszttalanabb és DNy felé egy kis nyúlvány indul ki belőle.

Az objektumok neveit nem írtam a rajzra mert az csak elcsúnyítaná az egészet, de térképekről minden szépen beazonosítható. Kemény észlelés volt de összességében megérte, és már meg is van a következő célpont; A Scutum-csillagfelhő - már ha Isten is úgy akarja. Sok sikert kívánok mindenkinek a hasonló projektekhez!

3 megjegyzés:

  1. Szuper, nagyon jól dokumentált észlelés, gratulálok! Nagyon jó, hogy készülnek binokuláros észlelésekről is rajzok, mert segíti a kezdő laikusokat, hogy mire számíthat egy adott műszer esetén. Köszi, és sok derűs éjjszakát! :D

    VálaszTörlés
  2. Graulálok Viktor, ez nagyon szép lett!

    VálaszTörlés
  3. Ez döbbenetes... húúú, mintha fotó lenne...

    VálaszTörlés