Karácsony a csillagok között

Egy 19 évvel ezelőtti karácsonyom történetét szeretném megosztani, napról-napra, emlékről emlékre...

2021.12.24. 19:45 – Ha emlékeim egészen pontosak, akkor 19 évvel ezelőtt pontosan ezekben a percekben szegeztem életem első távcsövét az Orion csillagkép Rigel nevű, legfényesebb csillagára. A forró, kék színű óriáscsillag felszínét ugyan nem láttam, de elindultam egy olyan úton, amelyen még most is megyek. Nagyon sok tapasztalatot, és sok örömet szereztem az amatőrcsillagászati megfigyelések során.

Az égbolt láthatósága akkor amikor először pillantottam távcsőbe, a saját távcsövembe. A Rigelt vettem célba a konyhaablakból.

Kinézve az ablakon, sajnos ma este 2021-ben csak az esőt és a felhőket látom, de tudom, hogy a csillagok – így a Rigel is – ott ragyognak a felhők felett. A csillagok ugyan olyanok, mint húsz éve, sőt több ezer éve. A változások olyan picinyek, hogy azt ember nem láthatja! A csillagok megbízhatóak, irányt mutatnak a sötétben. Tóth Árpád „Kaszáscsillag” című versének sorai jutnak eszembe:

„Égett nagy fényjelekkel,

Csupa-rejtelemmel,

Ő, az örök Orion,

A Vén Égi Ember.” 

2021.12.25. 13:02 - Karácsony első napján ma esik az eső, borult az ég. Mostanában ilyenek a karácsonyok Magyarországon. 2002.12.25-én is hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy akkor eső helyett hó szállingózott. Az ég akkor is borult volt. Napközben a kis távcsövemmel a távoli tereptárgyakat vizsgáltam: templomtornyot, madarakat a fákon, háztetőket, kéményeket, stb. Ez egy szerdai nap volt akkor, és a téli szünet is nagyon hosszúra nyúlt, majdnem másfél hétre. Hetedikes voltam a Nagyvarsányi Általános Iskolában. Kicsi iskola volt, de nagyon jó közösséggel, és a "falusi" jellegéhez képest meglehetősen sok tehetséges tanuló került ki innen. Arról nem volt tudomásom, hogy másokat is érdekelne a csillagászat, így leginkább magányosan csillagászkodtam.

Szóval ezen a napon sokat vártam a derült időre, de egész nap borult volt. Este korán besötétedett, majd a karácsonyi istentiszteletről hazatérve eléggé korán nyugovóra tértem. Nem tudtam még akkor, hogy milyen nagy élményben lesz részem másnap reggel...

2021.12.26. 07:01 - Karácsony másnapja van és folytatódik az esős, felhős idő. Nos nem így telt a reggel 19 évvel ezelőtt... Felébredve megreggeliztem, kinéztem az ablakon, s láttam a havas tájat a felkelő nap sugaraiban. Reggeli után a szobámban a távcsövemet vizsgáltam, és tanulmányoztam. Ekkor jöttem rá hogy az okulárja változtatható nagyítású: 35×-50× között.

A szobámban a földön ülve egyszer csak megláttam az utolsó negyedben járó Holdat.  Azonnal odafordítottam a távcsövet, mert tudtam, hogy végre elérhető közelségbe kerültem ehhez az égitesthez. Az okulárban élesre állítottam a képet és megdöbbentem a látottakon: mindenhol kráterek, hegyek, völgyes tájak. Percekig bámultam a holdfelszínt. Teljesen le voltam nyűgözve attól, hogy mennyi sok új dolgot láthatok még ezzel a kis eszközzel ezután. Viszont zavart, hogy nem tudom teljesen lesre állítani a képet. Azt gondoltam baja van a távcsőnek, ám észrevettem, hogy ablakon keresztül szabad szemmel is kicsit torzulnak a dolgok. Tehát feltápászkodtam és a távcsövet kivittem az udvarra. A járdáról mér elsepertem a havat, így oda lepakoltam és megkerestem a Holdat. Mondanom sem kell, hogy a kép teljesen éles volt kintről. Ismét percekig bámultam a Holdat és aznap nagy terveket szőttem, hogy mit és mikor fogok megfigyelni.

Mivel ma 2021.12.26-án a Hold szinte pontosan ugyan olyan fázisban van mint akkor, le szerettem volna fotózni. Igazából ez adta ennek a bejegyzésnek az apropóját is. Itt bővebben olvashatsz róla:  https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2019/12/ket-evtizeddel-kesobb.html De sajnos a felhők miatt ez nem lehetséges. Így Stellariumban a holdról készítettem képernyőképet, mely 2002.12.26-án reggel mutatja. Pont úgy ahogyan én láttam aznap reggel. Utólag észrevettem, hogy egy fényes csillag is ott volt a Holdtól É-ra, de azt akkor én nem láttam.

A Hold, amint 2002.12.26-án reggel megláttam távcsővel!

Jó volt a napokban így visszaemlékezni erre az időszakra. Még jobb lett volna, ha derült az ég, s ugyan azt láthatom mint akkor reggel.

Fotografikus binokulározás

A bejegyzést elolvasva, értelmezhetővé válik a "borgőzös" cím... :-)

2021. decemberének egyik hétvégéjén Nagyvarsányban voltunk, ám sajnos pont a teliholdas égen tudtam csak észlelni. Eszembe jutott, hogy bizony mégis csak élni kellene a lehetőséggel és fotózni, távcsövezni kellene. Van egy régi tervem: minél több területet végigfotózni 12-13 magnitúdóig, hátha találok valamiféle tranziens-jelenséget. Ezen kívül ennek lehetne egyfajta „mellékterméke” egy másik projekt is. A felvételekből össze lehetne állítani utólag olyan fotókat, melyekkel a binokulárokban mutatkozó ó látványt lehetne utánozni. Sötét vidéki égről 9,0-9,5 magnitúdós csillagokat még éppen el lehet érni egy 7×50-es binokuárral, egy 10×50-es pedig talán még 10,0 magnitúdós csillagokat is láthatóvá tesz. A látómezeje egy-egy ilyen távcsőnek 7° és 6° körül van, a 15×70-es távcsöveké pedig 4-4,5°körül. Így olyan képeket készítettem amelyek ezekhez a méretekhez illeszkednek.

A koncepció egyszerű: 20-30 másodperces egyedi expókat készítek, majd azokat utólag megszerkesztem és fekete, kerek látómezővel létrehozom a binokuláros „látványt”. Tehát szépen fotózgattam a holdas égen, és nem kellett azt éreznem, hogy értelmetlenül jöttünk a vidéki ég „alá”. Különösen jó volt az is, hogy egy „lazább” programot követve nem kellett feszítetten észlelnem. Fotózás közben stílusosan, a 10×42-es binokulárommal nézelődtem. A kiválasztott területek, objektumok a következők lettek:

M 31, Melotte 20, M 35, Collinder 69, Collinder 70 (az Orion öve), M 42-43, M 44, Szíriusz és az M41 valamint az M46 és M47.

Az időjárás és az égbolt egyszerűen fenomenális volt. A hőmérő hajnalban ugyan -4 fokot mutatott, de az enyhe szél miatt alig nőttek jégkristályok és párásodás sem lépett fel. A telihold ellenére az égbolt bársonyosan sötét volt. Azt hiszem ez volt az utóbbi hónapok egyik legtisztább légkörű éjszakája.

Megpróbáltam a tipikusan binokulárokkal is látható objektumokat és területeket választani. Sőt! Kifejezetten binokulároknak való égboltrészeket kerestem, melyeket én is szívesen megnézek ezekkel a kis távcsövekkel. Az elkészült fotókon semmiféle módosítást nem alkalmaztam, csak a látómezőt szimuláló sötét keretet adtam hozzá. Az alábbi kis galéria ezeket a fotókat mutatja majd be. Még egyszer szeretném leszögezni: A fotók készítésének célja az, hogy a vizuális látványhoz hasonló hatást érjek el. Jó nézelődést itt, és az ég alatt egy binokulárral egyaránt!

Az M31 és kísérőinek látványa binokulárral hasonló

Ebbe a képbe a Nagyvarsányi Általános Iskola előtti egyik fenyőfa ágai lógnak be. 

A théta Orionistól ÉK-re az NGC 2024 is felsejlik, akárcsak egy nagyobb binokulárral.

Az Orion "bölcsője" binokulárokkal is fenséges! Még a holdfény ellenére is...

Egyik kedvenc területem: a Puppis csillagporos nyílthalmazai

Sajnos csak a fotózás legvégén jutott eszembe, hogy két felvételből összeillesztve el tudom érni a 7×50-es binokulárok által mutatott 6,5-7°-os látómezőt. A Szíriusz és az M 41 területén ezt alkalmaztam is. Nagyon jól mutat a két objektum ebben a hatalmas látómezőben, tényleg ilyen binokulárral is a látvány.

Egy 7×50-es binokulárt imitáló fotó 6,5°-os látómezővel

2021. december 20-án este Debrecenből folytattam a cikkhez szükséges halmazok fotózását. Három objektumot észleltem le, a kitűnő átlátszóságú, ám holdfényes, fényszennyezett égen. A Hyadok halmazát, a Cr 65-öt és a 24 Arietis csillag kis csoportját. Mindhárom nagyon szép, binokulárokkal látható objektum, bár a lazább halmazok közé tartoznak. 

Fényes nóvajelölt a Kosban: AT 2021afpi

Fényes vendégcsillag a Kos csillagképben:  MASTER OT J030227.28+191754.5 . A tranziens hosszú, eseménytelen időszak után tűnt fel egünkön.

A MASTER égboltfelmérő csapat fedezte fel péntek este (nov. 26.82UT-kor) 15,1 magnitúdónál. Öt órával később már jelentősen fényesebb, 13,4 magnitúdó volt, szombat estére elérve a 11,7 magnitúdó fényességet. A nóvát Nakamura Judzsi japán amatőr is "felfedezte" függetlenül egy vasárnap délelőtti fotón (úgy tűnik, néhány nóvavadász még mindig csak a CBAT TOCP honlapot figyeli, az ATEL-t ill. a TNS szervert nem), szintén 11,7 magnitúdó fényességnél.

A nóvát én is lefotóztam Debrecen belvárosából nagyjából 13 magnitúdós fényességnél. A kép alább látható:

Év végi tünemény: C/2021 A1 (Leonard)

2021 január 3-án G. J. Leonard csillagász egy érdekes égitestet fedezett fel, melyről akkor még nem gondolhatták, hogy milyen szép üstökössé válik. A napokban végre én is távcső és lencsevégre kaptam ezt az északi égen nagyszerűen látszó vándort.

A C/2021 A1 (Leonard) egy hosszú periódusú üstökös, perihéliumban 0,615 CsE, afélumban kb. 3700 CsE-re van a naptól. Ilyen pályán nagyjából 80 ezer évente kerüli meg egyszer a központi csillagunkat. A Földről nézve az üstökös jelenleg az Ökörhajcsárban jár, onnan a Kígyón, Kígyótartón keresztül a Nyilas csillagképbe kerül, majd a Mikroszkópba. Napközelségét 2022 január 3-án éri el. Az alábbi két térkép mutatja égi útját:

Az üstökös útja a hajnali égen december 6-tól 12-ig.

Az üstökös útja az esti égen december 12-től 24-ig.

A C/2021 A1 üstökös útja az égen a teljes láthatóságon belül.

A főbb adatok, égi helyzet az alábbi linken folyamatosan nyomon követhetőek:

https://theskylive.com/cometleonard-info

Az üstökös a napokban lassan eléri a szabadszemes láthatóság határát (persze sötét égre értendő). Maximális fényességét nehéz megjósolni, de valahol 4-3 magnitúdó körül lesz. Optimista becslések 1-2 magnitúdós fényességet várnak, ám ez sokféle együttható függvénye (porkibocsátás, üstökösmag porózussága, szerkezete, stb). A vándort a legkisebb távcsövekkel is érdemes felkeresni már 6-a után is. A üstökös pályájának egy része az alábbi képen tekinthető meg:

Az első alkalom, mikor sikerült lefotóznom az égitestet, 2021.12.04-én hajnalban volt. A már világosodó égen kaptam el, sajnos csak a belvárosból volt lehetőségem fotózni. A nyers képeken megdöbbentett mennyire szép zöld színű az üstökös, és hogy a csóva mérete kb. 50 ívperc. Sajnos eddig nem fordítottam nagy figyelmet ennek a kométának, de mostantól igyekszem sorozatosan észlelni, megfigyelni. Íme az első fotó, remélem lesz több is:

2021.12.08. hajnala - Napok óta várom a derült hajnalt, és hogy egyszer legalább külterületről, sötét égről fotózhassak. Ma reggelre derültet ígértek de a Tisza vonalától K-re mindenhol felhők. Sajnos hiába keltem 4 órakor csak felhőket látok. Mindegy! Azért virrasztok tovább. 5 óra: semmi, csak felhők. Aztán negyed hatkor elkezd feloszlani a felhőzet. Gyorsan összeraktam a kis teleobjektíves felszerelésemet.

Az üstökös helyét hamar megtaláltam, és a felhőzeten keresztül készült képeken is látható a zöldes elnyúlt folt. 05:25-kor végre derült terület ér az üstökös helyére és tudok készíteni néhány fotót. A fényszennyezés erős, az ég nem túl jó átlátszóságú, de azért viszonylag jól sikerült a kép. Egyelőre ennek is örülök! A C/2021 A1 sokat nyúlt a napokban, a csóva hossza kb. 1,4 fokos. A kóma 15 ívperc méretű, és kissé tojásdad alakú, színe zöldes. Binokulárral éppen meg tudtam nézni és éppen az utolsó pillanatban kaptam el. Már világosodik. Hát remélem a közelgő mediterrán ciklon nem húzza sokáig!

2021.12.09. - Ezen a hajnalon ismét a jövevény nyomába eredtem. Végre egy hajnal amikor kitisztult az ég, viszont most meg elaludtam: hajnali 3-kor ugyan felébredtem, de felhős volt így nyugovóra tértem az esélytelenek nyugalmával.

Szóval, mikor felébredtem 5 körül, gyorsan összehajítottam a felszerelést az erkélyen és fotóztam. Az átlátszóság nem volt jó, és az üstökös egyre jobban belemerül a fényszennyezett rétegekbe. A fotón nem volt túl meggyőző látvány így az összegzett képeket a zöld csatornát leválasztva hoztam létre. Jó erős kontraszttal, szépen megmutatkozik a csóva, mely 1,2 fok hosszan biztosan követhető.

2021.12.22. - Hosszú, majd két hetes kínlódás és eredménytelen várakozás után 22-én este végre újból lencsevégre kaptam az üstököst. Az alkonyati égen nagyon nehéz volt kihámozni az égi háttérből. A távolodó kométa egyértelműen zöldes a képeken, és a fényes magot a kóma eltolódva veszi körül. Így látható a napszél nyomásának iránya is. Szóval végül is sikeres az észlelés, bár hogy is mondjam: nem egy "NEOWISE" élmény...