2015. március 23., hétfő

AHOGY ÉN LÁTTAM A NAPFOGYATKOZÁST

A fentebb leírt mondatot Gálvölgyi János egyik "Időjárás" paródiájából vettem kölcsön. Ott az 1999-es teljes napfogyatkozásra utal vicces módon a komikus. Ebben a kis összefoglalóban azonban a 2015-ös teljes napfogyatkozásról lesz szó, méghozzá úgy ahogyan azt egy Cseh Viktor nevű amatőrcsillagász megélte. Így van! Mert ezt a különleges jelenséget az ember nem csak látja, hanem a bőrén is érzi; megváltoztatja körülötte környezetet; fényviszonyok, hőmérséklet. Annak ellenére hogy a nap területének csak egy részét takarta el a Hold, igen különös volt átélni. E rövid bevezető után lássunk neki és vegyük sorra röviden, mi is történt 2015 március 20.-a délelőttjén, és az azt megelőző időszakban, amelyre a szerző is - a felvett megfigyelési anyag ellenére - már csupán emlékekként gondolhat vissza.

Előzmények, felkészülés, ismerősök informálása

Mivel a napfogyatkozásokat a természet leglátványosabb jelenségei között tartjuk számon, ezért az ember figyelmét mindig felkelti egy-egy ilyen okkultáció időpontjának közeledése. Jómagam már évekkel ezelőtt Fred Espenak internetes oldaláról összegyűjtöttem az összes megfigyelhető ilyen jelenséget; időpontokkal, térképekkel együtt, nagyjából 2100-ig. Feltételezhetően e távoli időpont után már nem sok gondom lesz az égi tünemények megfigyelésével, így 2100-nál megálltam.

A 2015.03.20-i napfogyatkozás fontosabb adatai:
Típusa: Teljes napfogyatkozás
Totalitás sávja: Grönland keleti partjai mentén, Izland, Feröer szigetek, Spitzbergák
A legnagyobb fogyatkozás koordinátái: 64°25.9 N / 006°38.8 W (ezen a helyen a teljes fogyatkozás hossza: 02m46s)
Nagyvarsányból a részleges fogyatkozás kb. 58%-os volt
Ez a fogyatkozás a 120-as Szárosz sorozat 61. napfogyatkozása a 71-ből.

Minden rendben!
Ennek a fogyatkozásnak a megfigyelésére már hónapokkal ezelőtt készültem a magam módján. Olvasgattam a szakirodalmat (olyan dolgokat amiket még nem tudtam), és más amatőrcsillagászok beszámolóit böngésztem. Aztán amikor már február vége közeledett, elkezdtem az előkészületeket a műszerösszeállítás területén is. Élményeket akartam szerezni, s emellett pontos méréseket végezni amennyire tőlem telik. Szép lassan teltek-múltak a napok és közeledett a várva várt dátum, melyre már jó előre kivettem két nap szabadságot. Azért volt szükség két napra, hogy az esetleges ködös idő esetén fel tudjak menekülni, valamelyik magas hegycsúcsra. Így a csütörtök és péntek izgalmasan telt. Természetesen reménykedtem abban hogy otthonról tudom megfigyelni az eseményt, mivel a fő távcsövemet nem tudom szállítani; nincs autóm, poggyászként pedig egy ilyen műszert nem szeretnék buszon vagy vonaton vonszolni. Végül is nagyszerűen alakult minden; az idő csodásan tiszta volt; bár csütörtök este nagyon felhős volt az égbolt és megijedtem hogy végleg elromlik a légkör állapota. A riadalom azonban alaptalannak bizonyult.
Természetesen munkatársaimat, barátaimat is tájékoztattam a közelgő eseményről, volt akiket érdekelt, volt akit nem annyira. Az érdeklődők között a maradék Baader napszűrő fóliám ép részeiből készült napszűrő szemüvegeket osztottam szét. Szerettem volna még rendelni is de a fogyatkozás előtt gyakorlatilag hiánycikk lett. Tervem az volt hogy az iskolának készítek szemüvegeket, ami csak részben jött össze. Távcsöves bemutatáson gondolkodtam még, de ezt végül elvetettem egyelőre; ezt én csak üveg alapú szűrővel vállalnám be, ami nem tud elszakadni, leesni, megkopni. A mostani szűrőm már egy elég öreg darab volt.
Egy másik ok amiért fokozott izgalommal készültünk erre a napra az az volt, hogy Magyarország területéről a legközelebb látható napfogyatkozás 2020 június 21.-én következik be. Ez a fogyatkozás azonban csak a délkeleti országrészből látható majd éppen csak 2-3%-os kis beharapásként. A legközelebbi hasonló - mint a 2015 március 20.-i -mértékű fogyatkozásra pedig 2027 augusztus 2.-ig várhatunk, amikor nagyjából 56%-os jelenséget figyelhetünk meg. Persze közben a világ más tájai jó pár teljes fogyatkozás végbemegy majd, ám csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy mondjuk Dél-Amerikáig repüljenek egy ilyen alkalomért. Így legtöbbünknek azzal kell megelégednie, amit itthonról láthat.
Csütörtök este gyakorlatilag már csak a sat24.com műholdképeit bújtam, hogy vajon milyen idő lesz, valamint leellenőriztem hogy tényleg minden megvan-e, helyén van-e stb. Innentől már gyakorlatilag alig érintkeztem a külvilággal, igyekeztem a feladatra koncentrálni mint valami remete. Lássuk most, mivel és hogyan végeztem a megfigyelést. Itt jegyezném meg hogy a fényképeken található időpont nem pontos, mivel a kamera óráját nem állítottam be. Valamint a megfigyelést zenittükörrel végeztem ezért a kelet-nyugat iránya fel van cserélődve az én távcsövemben.

Műszerek, eszközök, észlelési kellékek

Mindenképpen távcsővel szerettem volna látni a jelenséget, ám hogy milyen távcsővel azon még sokáig gondolkodtam. Két nagyobb tubusom van, valamint egy binokulárom.
Végül a két tubus közül a 100/1000-es refraktort választottam több okból is. Egyrészt mert nem maradt elegendő napszűrő fóliám - ez bizony sarkalatos érv volt. Mivel számomra nem a fotózás volt a fő koncepció, nem kellett a lehető legnagyobb átmérő elérésére törekednem. A képalkotás minősége viszont fontos volt, így végül a 10 centis lencsét, leblendéztem egy f/20-as 50/1000-es refraktorrá. S ez valóban jó ötletnek bizonyult mert az árnyékban észlelve a szemem nem fáradt ki a két óra hossza alatt. A lencse ilyen nyílásviszonynál szinte tökéletes képet mutatott! Szépen lehetett látni a foltok szerkezetét, sőt a granuláció is meglepően könnyen látszott, mikor a levegő nyugodt volt. A napszűrő fólia mögött rögtön az 50mm-es blende kapott helyet, mellyel egy kisebb malőr is megesett  pont 20.-án 8 óra tájékán. Erről majd kicsit később. Március első hetében ki is próbáltam a távcsövet ami jól működött! Jöhet a többi.Készítettem az okulárkihuzathoz közel egy árnyékoló paravánt is kartonból, ami szintén nagyon jó szolgálatot tett. Nem kellett hunyorogni, nem volt melegem sem. Megtisztítottam az okulárokat, kerítettem két széket, egy asztalt hogy ezek a nagy nap reggelén mind készen legyenek. Bármilyen furcsa ezek is fontos kiegészítők, mert bosszantó ha az ember az észlelés közben jön rá hogy elfelejtett valamit. És bizony a fogyatkozás nem vár senkire; nincs "pause" gomb amit ilyenkor megnyomunk. Ez a való világ!
Tengelykereszt
Szükségem volt még rajzeszközökre (méghozzá sokfélére), így az összeset kivittem az asztalra, valamint az észlelőlap sorozatra. Sok fejtörés után a szabványos napészlelő formanyomtatványoknál maradtam: ezekből nyolcat előre megírtam, csak az időpontok különböztek rajtuk: 20 percentként a fogyatkozás elejétől a végéig, bár az utolsó kettő között csak 10 perc van. A két kontaktus idején nem rajzoltam, mivel ezeket mérni akartam. A méréshez egy összetett kvarc mutatós órát használtam, amin található egy hőmérő és egy páratartalom mérő is. A hőmérő a fogyatkozás során nagyon jó szolgálatot tett, mert a maximumkor igazolta azt amit az ember érzett a bőrén. Az órát reggel 30 perccel a kezdés előtt még szinkronizáltam egy internetes portál pontos időjelzésével, aztán kezdődhetett a móka.
Készítettem még egy kis innivalót s ezután kiültem a felszerelés mellé. Az időjárás egyszerűen csodás volt; gyakorlatilag minden előzetes képzeletemet felülmúlta. Szikrázó kék ég, egy pici szellő, mely frissítette a levegőt. Madarak csicseregtek, ennél idillibb környezetet el sem tud képzelni senki emberfia.


Az észlelés napja, a jelenség lefolyása

Felhőhelyzet 20.-án reggel
2015 március 20.-án reggel igen korán ébredtem. Minden bizonnyal egy átlagos délelőtt tovább alszom, ám ma nem ment, így hát megreggeliztem és nekiláttam az észleléshez való felkészülésnek; ez egy kiadós biciklizéssel kezdődött, majd 7 óra után a távcső felkészítésével folytatódott. A tubusra felragasztottam az árnyékoló paravánt amelyre egy kis feliratot biggyesztettem, majd a napszűrő fóliát is biztonságosan rögzítettem. Itt következett a kisebb malőr, mert amikor levettem a harmatsapkát, hogy ellenőrizzem a blende és a napszűrő fólia közötti üreg árnyékosságát, láttam hogy a nyíláson rajta maradt a kupak. Nem volt már kedvem szétszedni a jól sikerült szűrőt, így a kupakot benyomtam ami leesett a blende és a napszűrő közti üregbe. Mivel a fényútból nem takart semmit úgy döntöttem ott hagyom. Végül is nem volt probléma vele!
Ezután következett a távcső összeszerelésének szokásos menete; állvány szintezése, nagyjából a pólus belövése, a rendszer kiegyensúlyozása, stb. Miután ezzel megvoltam kipakoltam a székeket, asztalt (sajnos a billegő asztalt is ki kellett egyensúlyozni) és elkezdtem a megfigyelés kellékeit is kivinni. Ekkor az órámra nézve azt láttam hogy már 08:30-at mutat, s mire végeztem mindennel, már 9 óra volt. Azért volt ilyen hosszú az előkészület mert nem akartam a fogyatkozás közben rohangálni, ezért mindenre igyekeztem figyelni. 9 után még ettem egy kicsit, s mint már említettem még egyszer szinkronizáltam a mutatós időmérő órámat a pontos világidőhöz. 09:35 körül már helyet foglaltam, élesítettem a képet, és nagy izgalommal felkészültem az első kontaktus megfigyelésére.
Miközben figyeltem a Nap kicsit hullámzó képét írtam Földvári István barátomnak, aki szintén távcsővel figyelte az eseményt. Nemsokára kaptam tőle egy SMS-t: "1st contact 08:39:49 UT! Budapest" - no ebből aztán tudtam hogy a távolság függvényében itt is nemsokára kezdődik a buli! Néztem néztem, meredtem az okulárba majd egyszer csak behajlott egy ponton a napkorong. Ez olyan meglepő volt hogy hirtelen meg is feledkeztem az órára nézni. Pár másodperc múlva aztán már biztos voltam abban hogy az első érintkezést látom a Hold-Nap között. Nagyvarsányban az első kontaktus pár másodperces hibahatárral: 08:43:10 UT. Ez helyi időben a 09:43-as kezdést jelentette. Érdekes volt mert a planetáriumprogramok későbbre számoltak. 08:50UT-kor következett az első rajz elkészítése, ami még egyszerű, is volt ám az idő előrehaladtával, egyre nehezebb volt pontosan berajzolni a sötét holdkorongot. Jómagam ez égi egyenlítőhöz próbáltam pozicionálni, és ezért a távcsövet nem is forgattam. Egy szálkeresztes okulár azonban nagy segítség lett volna.
Innentől kezdve az események meglepően nagy sebességgel zajlottak. A Hold jól láthatóan araszolt a Nap előtt, s a belépés a Hold felszínének egy nevezetes pontja közelében történt meg; a Mare Orientale medencét övező két hegység, a Montes Cordillera és a Montes Rook hegyvonulatai már 40X-es nagyítással is gyönyörűen látszottak. Az embernek az volt az érzése mintha valami scifi-t nézne. A látvány ahogy a két egymástól teljesen eltérő felszínű, és felépítésű égitest "mutatványozik" a látómezőben egészen gyönyörű. Itt még meleg volt, s a hőmérő is 22°C-ot mutatott, s egyszer még a pulóveremet is le kellett vetnem.
A Nap felszínén egyedül csak a 12303-as napfolt volt látványos, valamint néhány fáklyamezőt is sikerült azonosítanom. A folt eltűnésére nagyon kíváncsi voltam ám mégis elszalasztottam. 09:40 körül kicsit felálltam kinyújtózni és sétálni, de mire visszaültem már el volt takarva a folt. Mivel ezt elbénáztam így a  folt kilépését kellett lemérnem, ám ez sokkal nehezebb. 09:50-kor készült az egyik legnagyobb fázist mutató rajz. Igazából a fogyatkozás közepén lévő időszakban bármelyik pillanatban azt tudtam volna mondani hogy "Most a legnagyobb", mivel ekkor a Hold csupán Ny-ról K-re látszott csúszni a Nap korongján. Itt lassúnak tűnt az esemény lefolyása. Ám volt valami amitől mégis kirázta az embert a hideg!
Annak ellenére hogy csupán részleges volt a takarás, vissza kellett vennem a pulóvert, sőt 11 óra körül egy mellényt is felvettem. Az órán lévő hőmérő pedig 15-16°C-ot mutatott. Szó szerint hűvös volt, és ha az ember körülnézett furcsa félhomály vette körül. Én aki az elejétől követtem az eseményt abszolút jól láthatónak véltem ezt. Persze ha az ember csak kikukucskál a fogyatkozás közepén mondjuk a házból, akkor nem vesz észre semmit. Az égbolt mélykék lett, a távolban a nyugati, majd később a keleti ég volt sötétebb. A következő érdekes meglepetés az árnyékok furcsasága volt. Itt most nem a camera obscura
A Hold árnyéka a világűrből nézve.
jelenségre gondolok, hanem arra hogy az ember a saját árnyékát kettősnek láthatta. Persze ha figyelt. Ez abból adódik, hogy a maximum idején a Nap mint fényforrás mérete nem egyenlő a két tengelye mentén. Így a tárgyak árnyéka is így képeződik le. A sat24.com oldalon található két műholdképet mellékelem, melyeken jól látható, mennyire árnyékos volt a Föld felszíne ekkor. Morzsi kutyánk valamint az egyik macskánk végig ott sündörgött körülöttem, és a maximum idején ők is kihúzódtak a melegebb helyekre, pedig addig az árnyékban matattak, játszottak. A besugárzás csökkenésével ők is fázhattak.
Ebben a kicsit "nyugisabb" időszakban a hold hegyeit figyeltem, s igyekeztem azonosítani azokat, ami csak két-három esetben sikerült: Montes Cordillera, Montes Rook valamint a keleti peremen a Lyapunov, Rayleigh kráterek csúcsai. A többi kitüremkedést csak fotókról lehetne pontosan kimérni.
10:30UT-kor készült a 6. rajz és ezután az események ismét gyorsulni látszottak. Készülni kezdtem a napfolt kilépésének megfigyelésére mely 10:49 UT-kor kezdődött és nagyjából 30 másodpercig tartott. Először csak a sötét mag volt látható, mely mintha a Holdból szakadt volna ki, aztán elvált annak peremétől. A levegő erősen hullámzott s 10:50UT-kor, a 7. rajz készítése idején: közeleg a "vég".
Eredetileg a 7. lett volna az utolsó rajz, de úgy döntöttem még egyet rajzolok a kilépés előtt, de csupán 10 percet várok vele, ezért hát 11:00UT-kor megörökítettem a Hold utolsó kis szeletét a Nap előtt. Pontosan delet harangoztak, így itt a kilépés már "délután" következett be.
Az utolsó kontaktus megfigyelése hasonlóan izgalmas volt mint az első. A Hold egyre inkább eltűnt, s végül már csak egy kis horpadásnak tűnt a Nap korongjának szélén. Pár másodperc múlva pedig már csak egy kis hullámnak majd 11:03:25 UT-kor végleg eltűnt. Ekkor megkönnyebbülve hátradőltem és élveztem a ragyogó napsütést.

Kis pihenő után elkezdtem bepakolni a felszerelést és, azon gondolkodtam vajon mennyi időbe fog telni rendezni ezt a sok rajzot, följegyzést. Az első gondolatom az volt hogy, milyen jó ha az ember megfigyelési tervet készít. Gyakorlatilag minden olyan jelenséget, látványosságot láttam amit előre beterveztem; kontaktusok mérése, a Hold felszíni alakzatai, különböző árnyékvetési jelenségek, hőmérséklet csökkenés stb. Ezek a megfigyelés közben nem valószínű hogy eszembe jutnak.  Mikor szétszereltem a távcsövet a "bűnös" blendekupak ott volt a helyén, s így nem okozott gondot; kivettem a fólia alól és visszatettem a helyére. A hosszú fókuszú kis 50mm-es távcső szuper választás volt. Nagyon örülök hogy nem a 130-as Newtonnal néztem az eseményt. Azzal nem lett volna ennyire kényelmes, a megfigyelés mert a tubust forgatnom kellett volna.
Tésztaszűrő
Egy másik dolog aminek örültem hogy a rajzolás időpontjait jól választottam meg. Egyrészt a teljes folyamat megfelelő lefedettségű volt, másrészt a 20 perces időközök is épp kellő mértékűek. Ha ennél sűrűbben rajzolok, az egész csak kapkodás lett volna, pedig még így is volt egy napfolt fedés amiről lemaradtam. Készültek fényképek is, ám ezek inkább az észlelés menetét dokumentálják, a Napról csak pár fotót készítettem. Gyakorlatilag szinte mindenki más csak fotózott, így nem akartam én is csak erre apellálni. Az én fő profilom, a dokumentálás, mérés, az élmény megörökítése volt; csupán ehhez az összefoglalóhoz készítettem pár képet. Elsősorban vizuálisan akartam befogadni a látványt!
Megfigyelés közben - főként a nyugalmasabb középső szakaszában - szórakoztam különböző árnyékvető eszközökkel is; kis camera obscura, tésztaszűrő, stb. Ezek is érdekesek voltak, s ekkor készítettem egy fotót amely a legnagyobb fedettséget ábrázolja. Valamint az egyik fotón fentebb az látható amikor a kis napfoltot már nem takarja el a holdkorong; ez már a fogyatkozás utolsó szakasza volt. Valamint még egy amin a holdbéli alakzatok sziluettje látható.

Összegzés

A megfigyeléssel abszolút elégedett vagyok, sőt az élmény maga túlszárnyalta a várakozásaimat. Bár már láttam napfogyatkozást, teljesen más amikor az ember előre készül a megfigyelésre, és tudományos "szemüvegen" keresztül vizsgálja azt. A légköri körülmények a lehető legjobbak voltak, semmilyen akadályozó tényezővel nem kerültem/kerültünk Magyarország területén szembe. Így a végső adatösszesítést közölném most az alábbiakban, a saját méréseim alapján:

Dátum: 2015. március 20.
Megfigyelő: Cseh Viktor
Megfigyelőhely: Nagyvarsány (Magyarország), Koordináták: 48°09'37.13" N  22°16'46.73" E
Távcső: 100/1000-es blencsés távcső blendézve f/20-ra (50/1000) (zenittükörrel)
Nagyítás: 40X, 100X
Légköri kondíciók: kitűnő átlátszóság, közepes nyugodtság, felhőtlen égbolt

A fogyatkozás típusa: Teljes napfogyatkozás, Nagyvarsányból nézve részleges.
Takartság: a napkorong területének kb. 58%-a
Első kontaktus: 08:43:10 UT
Utolsó kontaktus: 11:03:25 UT
A fogyatkozás teljes hossza (Nagyvarsányból): 2 óra 20 perc 15 másodperc

Befejezés

Miután végeztem a pakolással és minden újra visszatért a "hétköznapi" kerékvágásba, úgy gondoltam pihentetem magamban az élményeket. Nem szabad összecsapott élménybeszámolót, dokumentációt készíteni. Nyilván sokan látták az eseményt, sokan megörökítették, profi csillagászok mérték, ám mégis: a saját észlelésünket ezek ellenére mégis a lehető legmagasabb színvonalon kell kezelni. Akármennyire amatőr, háztáji a technikánk, mégis megfigyelést végeztünk ami értékes.
A döntésem után ettem, ittam és örültem hogy én is részese lehettem ennek a nagy összeurópai, közösségi élménynek! Persze nem úgy mint a bibliai példázatban a bolond gazdag - "együnk-igyunk, nincs már mit elérnünk, megvalósítanunk". Az önelégültséget igyekeztem távol tartani magamtól és visszatértem a mindennapok dolgaihoz, közben azon gondolkodtam hogyan foglaljam össze ezeket.
Most pedig e sorok írásakor a következő hasonló esemény megfigyelésén töröm a fejemet amely, a 2016-os Merkúr átvonulás lesz. Bár látványában nem éri utol a napfogyatkozásokat, mégis érdekes és szép jelenség. Így ha Isten akarja és élünk egy év múlva ismét egy égitest átvonulását észlelhetjük a nap előtt.

Este központi csillagunkkal együtt én is nyugovóra tértem a sikeres és tartalmas nap után. Ennek fotójával búcsúzom az olvasótól is!

Cseh Viktor, 2015 március 23. Nagyvarsány

3 megjegyzés: