A Vénusz alsó együttállása

Mindig is szerettem a Vénusz fázisváltozását követni. A kedvenc időszakom az amikor már csak nagyon keskeny kis sarlónak látszik a bolygó, szinte körbeér a gyűrű a korongon. Az a nagyszerű, hogy a Vénusz igen erős, koncentrált fénye nagyon jól láthatóvá teszi: olykor a nappali égen is simán látható szabad szemmel.

2022. január 10-én hajnalban a fagyos -8°C-os levegőben, a havas táj fölött rendkívül kitisztult a levegő. Megreggeliztem, összekészültem a munkába, ám mielőtt elindultam volna még lefotóztam a Vénuszt. A bolygó alig 24 órával volt az alsó együttállása után, viszont sokkal északabbra volt mint a Nap így kb. 5 fokra volt tőle. 

A Vénusz adatai:
Elongáció: 5,5°
Átmérő: 62,7"
Számított fényesség: -4,1 magnitúdó

Tehát lefotóztam a bolygót most csak úgy: nagy távcső, nagy nagyítás és mindenféle extra dolog nélkül TELEOBJEKTÍVVEL! A Zeiss Sonnar 180mm-est használtam f/5.6-ra rekeszelve. A légkör erősen hullámzott és az erős atmoszferikus diszperzió is "meggyepálta" a Vénuszt de egy nyugodt pillanatban azért szépen látszott. Le is kaptam. Íme a mini-holdsarló, azaz Vénuszsarló:

Canon EOS 1100D + Carl Zeiss Sonnar 180mm f/2.8 (ISO 400, 1/200 sec, f/5.6)

Két nappal később 2022.01.12-én is lefotóztam a sarlót: az ég állapota kissé rosszabb volt a múltkorinál, de a sarló már távolodott a Naptól. Egyértelműen vízszintesen áll az ív. Szabad szemmel fényes csillagként látható. Nagyon szép a látvány!

Canon EOS 1100D + Carl Zeiss Sonnar 180mm f/2.8 (ISO 400, 1/200 sec, f/5.6)

Az a helyzet, hogy bár a Vénusz megtalálása nem nehéz az alsó együttállás idején, eddig nem próbálkoztam vele. Régebben, alsó együttállás előtt pár nappal úgy gondoltam már nem észlelhető a Vénusz, majd a hajnali égen is vártam pár napot. Felső együttállásoknál is hasonlóan gondolkodtam. Mindig vártam pár hetet míg a Vénusz újból "előbukkant" a Nap sugaraiból. Persze komoly észleléseket ilyen közel a Naphoz nem nagyon lehet végezni, de a Vénusz fényessége lehetővé teszi hogy a központi csillagunk környezete se legyen "holt térrész".

Ha a Vénusz É-ra halad el a Naptól, akkor akár hajnalban, akár este próbálkozunk láthatjuk a bolygót. Érdekes, hogy a 10-én hajnalban készült fotón a sarló dőléséből azt hihetnénk, hogy este készült képet látunk. Pedig nem! Mivel 5,5°-kal É-ra volt a naptól azért ilyen érdekes a korong dőlése.

Ragyogó Merkúr

A Merkúrt nem könnyű észlelni, sőt észrevenni sem; közel kering a Naphoz, fénye nem túl erős, és a szürkületi égen látható. Ez az általánosság, emiatt a Merkúr kicsit fekete bárány a bolygóészlelők körében.

Előfordul, hogy legbelső bolygószomszédunk kedvező kitéréseinek alkalmával nagyon könnyen láthatóvá válik. Évente általában 2-3 ilyen időszak van, s ezek is eshetnek olyankorra, amikor a felhők miatt nem látszik a Merkúr. Éppen ezért nagyon meg kell becsülnünk azokat az alkalmakat, mikor szabad szemmel is látható a bolygó.

2021 októberének második felében egy kivételesen jó alkalom adódott a Merkúr megfigyelésére. A bolygó jócskán eltávolodott a Naptól, az ekliptika meredeken állt hajnalban s ráadásul a légkör is nagyon tiszta volt ezekben a napokban. Szinte minden hajnalban gyönyörködtem a Merkúr látványában, mely még nem ért véget. Az egyik hajnalban talán megpróbálok távcsöves fotókat is készíteni napkelte körül. Egyelőre csak egy-két kedvcsináló képet közölnék, mely mutatja mennyire fényes a Merkúr.

2021.10.27-én hajnalban a 127/1500-as távcső primér fókuszában próbáltam meg fotózni a bolygót, de sajnos nagyon hullámzott a légkör. Társasházban lakunk a harmadik emeleten, alattunk mindenhol pöfékelnek a konvektorok. Teljes mértékben esélytelen bármit is kihozni ebből. Az okulárban azért a bolygó fázisa legalább kivehető: nagyjából 70%-os, és mintha narancs szűrővel bevillanna néhány sötétebb felszíni részlet.

A Merkúr jellegtelen képe a 27-én reggel készült fotón. Valószínű jobb eredmény értem volna el, ha a bolygót még hagyom magasabbra emelkedni, de sajnos munkába kellett mennem. 127/1500 Makszutov-Cassegrain + Canon EOS 1100D primér fókuszban + W21 narancs szűrő

Jól emlékszem 2014. áprilisában a 10 centis távcsövemmel milyen fantasztikus részleteket láttam. Ahhoz képest ez a korong most nagy csalódás. De hát ez van: az észlelőhely adottságai pótolhatatlanok, kiválthatatlanok.

Fogyó Vénusz

Év elején, a januári hideg estéken a Vénusz még éppen hogy csak látszott a nyugati ég alján a Jupiter társaságában. Azóta átmérője megnőtt, s egyre vékonyabb lett az elmúlt fél év során. Május 14-én este a távcsövemmel és a fényképezőgépemmel készítettem egy fotót a keskeny, alig 11,9%-os megvilágítottságú sarlóról. A hónap végére eltűnik a napnyugtában, így véget ér a láthatóság esti időszaka.

Íme a felvétel a 14-i estéről:

127/1500 -as Makszutov-Cassegrain távcső, Canon EOS 1100D primér fókuszban

2020.05.20-án a Vénusz tovább fogyott, és egyre gyorsabban közeledik a horizonthoz. Mostmár napról-napra figyelni kell mert hamar eltűnik a szemünk elől. Egy fotó az estéről:

127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcső+2,25× Barlow, Canon EOS 1100D primér fókuszban

Szaturnusz 2013-05-20

Az idei oppozíció alkalmával most először vizsgálom ezt az óriásbolygót. Sajnos a koránkelések miatt nem tudtam sokáig fent maradni sohasem...

Észlelés helye: Nagyvarsány

Észlelő: Cseh Viktor

A 140-es távcsővel vizsgálva a Szaturnusz nem csak egy bolygó - inkább úgy fogalmaznék hogy ez a gázóriás a holdjaival inkább egy külön kis naprendszerecskét alkot. De ne szaladjunk ennyire előre!

140X-es nagyítással a bolygókorong három jól elkülönülő részre oszlik; az Északi 1/3-a sötétebb valamivel mint az égitest másik 2/3-a és ezt a két "féltekét" egy markáns sáv választja el egymástól. Ez a vaskos felhősáv már az észlelés legelején feltűnő volt. A felhőzeten egyéb látnivalót én nem vettem észre - mondjuk a Szaturnuszon nincs is olyan sok vihargóc mint pl. a Jupiteren.

A gyűrűk viszont annál érdekesebb látványt nyújtanak; életemben először láttam ennyire stabilan a Cassini-rést, bár a seeing nem volt a legjobbnak mondható. a gyűrű belső részei kissé halványabbak voltak.

Végül de nem utolsó sorban jöjjön a holdrendszer! Égészen elképesztő módon 5 db holdat sikerült kihámoznom a bolygó fényözönéből! A Titan már 35X-es nagyítással, sőt 10X50-es binokulárral is jól megfigyelhető. A másik négyet viszont most láttam életemben először pedig mindegyik maximális fényereje 12 magnitúdó felett van (így elméletileg nagy nagyítással elérhetőek lettek volna eddig is) A Dione, Tethys és a Rhea a bolygó közelében voltak és csak akkor látszottak mikor a Szaturnusz kiment az LM-ből. A legtávolabbi és leghalványabb a Iapetus volt.

Egyelőre bolygóészlelés szempontjából még kezdő vagyok; a felszíni részletekhez még nem szokott hozzá a szemem; ugyanis nagyon kis kontrasztkülönbségeket kell észrevenni!

Vénusz 2013-05-20 (narancs szűrővel)

Újból nappali Vénusz észlelésre adtam a fejem és rövid keresgélés után rá is akadtam a bolygóra. Nem titkolom a Merkúrt is meg akartam keresni de ez nappal nem ment ma! Először rajzoltam bolygót szűrővel, méghozzá egy GSO narancsszínű szűrőt használtam. A bolygót magát is ezzel kerestem meg mert látni akartam hogy mennyit segít nappal. Nem csalódtam; sokkal kontrasztosabb volt a bolygó a nappali égen, ráadásul a vörös fény nem is irritálta annyira a szememet mint a ragyogó kékség!

A bolygón 140X-es nagyítással rövid szemlélődés után nagyon sok részletet láttam; megdöbbentem a szűrővel mennyire könnyebben kirajzolódnak a felhőalakzatok a Vénusz légkörében! A bolygón két nagyobb sötét alakzatot láttam, valamint a felhőzet sávozottsága is érzékelhetővé vált, ezen kívül az északi félteke sötét foltja és az árnyékhatár találkozásánál egy terminátor anomáliát is észrevettem. Egy nagyon kis csorbulás volt ott!

Készítettem a látottakról egy digitális rajzot; a valóságban a kontrasztok azért nem voltak ennyire erősek!

Vénusz 2013-05-18 (telivénusz észlelés)

Észlelő: Cseh Viktor
Észlelés helye: Nagyvarsány

A Vénusz 2013-as láthatóságának elején járunk és sikerült végre nekem is távcsővégre kapni belső bolygószomszédunkat. Kb. 10-11 fokra távolodott már el a Naptól, és gyakorlatilag "telivénuszt" észlelhetünk a következő hetekben. A korong mérete nagyon pici, úgy 10 ívmásodperc körüli.
Az észlelés elején felhők nehezítették a megfigyelést bár biztos voltam benne hogy megtalálom a bolygót; egyrészt mert nagyon szépen kitisztult a levegő, másrészt pedig már binoklival esténként többször láttam a horizonton.
Meg is találtam és 140X-es nagyításra kapcsoltam. Meglepetésemre a majdnem kör alakú korongon két kis folt is mutatkozott. A markánsabb és kisebb folt fent az északi féltekén, a másik halványabb hasadás pedig a bolygó déli féltekéjén húzódott szépen és eléggé hosszan. Ez a sáv nagyjából átérte körülbelül a korong felét! Egyéb részletet nem láttam, a bolygó fázisát olyan  92-95°közé teszem.

Venus 2012-04-22

Íme az első Vénusz fotóm!

A történet ott kezdődik hogy már számtalanszor megkerestem a nappali égen eme bolygót; sőt4 Azt tudom csak mondani hogy kizárólag a nappali égen észlelem a Vénuszt. Számomra sokkal kényelmesebb és látok is rajta dolgokat. A sötéthez szokott szememet csak elvakította a fényes korong ha este vagy hajnalban figyeltem meg, így azonban gyönyörű szép, és magasabban is látható.

Ezen az áprilisi napon 70° magasan delelt így remek lehetőség nyílt a megfigyelésre. Ki is vittem a nagy távcsövet, és a binokulárral neki is láttam a keresésnek. 10perc sem telt bele és megtaláltam, de még annyi sem kellett volna hacsak a felhők nem zavarnak. Érdekes volt tapasztalni hogy már 10X-es nagyítással is elnyúlt foltként volt érzékelhető a Vénusz.
Aztán ráálltam a nagy távcsővel és 35X-es nagyítással is gyönyörű volt; egy kis "Hold" a látómezőben. Aztán beraktam a 10mm-es okulárt és végül a 6,3mm-est is. 140X-essel is metszetéles képet kaptam. A fázisa kb. 40%-os lehetett. Aztán eszembe jutott hogy a digitális fényképezőgépemmel le is fotózhatnám és úgy is tettem. Fentebb láthatjátok az eredményt :-)

Venus planet 20120312

A dichotómia közeledtével egyre sűrűsítem az észleléseket hogy le ne késsem az eseményről. Igazából első pillantásra azt hittem hogy már most nagyon közel járunk hozzá, aztán ahogy egyre tovább figyeltem a Vénuszt, szépen kirajzolódott a fázis valódi alakja. Az egyenlítő környékén láttam egy erőteljes és sötét anomáliát valamint, a déli mérsékelt övben még egy kisebb alakzatot. 4 nap alatt érdekes változások láthatóak.

Vénusz

Ma sikerült kipróbálnom az új távcsövet bolygómegfigyeléskor is - bár még egy legalább 4mm-es okulárt kell vennem a maximális teljesítmény eléréséhez. A nappali égen kerestem fel a Vénuszt; először binokulárral, majd a 140-es Newtonnal. Már első ránézésre egy jókora sötét folt látszott a terminátor mentén déli pólus és a bolygó egyenlítője között. Ez az alakzat volt a legmarkánsabb. Ezen kívül még négy sötétebb területet sikerült észrevennem; a második legszembetűnőbb anomália a bolygó északi pólusánál feltűnő apró benyúlás volt, melyről mintegy "leszakadva" egy halványabb apró foltocska tűnt fel. A negyedik jól látható felhőalakzat az egyenlítő mentén látszott; egy hosszú DNy-ÉK-i irányú benyúlás. A legfényesebben a bolygó Nap felé néző 1/3-a világított.

Venus in the daytime sky - 2012-01-06

A Vénuszt újból sikerült megfigyelnem a nappali égen :-)
Döbbenetes volt tapasztalni hogy a közepes átlátszóságú égen is mennyire fényes volt a bolygó, és hogy még felhőkön keresztül is látszott. Fázisát én 80%-nak saccoltam.