Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

 Részleges holdfogyatkozás 2024.09.18-án hajnalban

2024 szeptember közepén egy szerény részleges holdfogyatkozás örvendeztette meg a koránkelőket. Fátyolfelhős égen nekem is sikerült megfigyelnem a jelenséget, a maximum idején távcsővel és fotografikusan is láttam fogyatkozást.

 

Néhány adat Szamosvári Zsolt honlapjáról:

Ez a fogyatkozás a 118-as Szárosz-család 52-ik tagja. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,03922 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,5468°, míg a penumbráé 2,608°. A félárnyék gyűrűje 31,84' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa. Égi kísérőnk szűk fél nap múlva kerül földközelbe, látszó mérete nagyobb az átlagosnál, 33,43'. A holdfogyatkozás maximuma pillanatában az umbrális magnitúdó 0,0869. A földi árnyékkúp tengelye messze, 43,34'-re, van a holdkorong északnyugati peremétől, amely csak 3,06' mélyen merül az árnyékba – ez a holdkorong átmérőjének kevesebb mint tizede. A részleges holdfogyatkozás a súroló jellegénél fogva elég hosszan, 1 óra 3 perc 40 másodpercig tartott, a félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 6 perc 56 másodperc hosszú.

Penumbrális fogyatkozás kezdete: 0:40:58 UT

Részleges fogyatkozás kezdete 2:12:42 UT

A fogyatkozás közepe: 2:44:14 UT

Részleges fogyatkozás vége 3:16:22 UT

Penumbrális fogyatkozás vége: 4:47:54 UT

A fogyatkozás reggelén kitekintve az ablakon fátyolfelhőket láttam. Úgy terveztem emiatt, hogy csak a fogyatkozás maximumában fogok egyet fotózni. Ez így is lett. 02:44UT-kor fotóztam le a Holdat a kis 500mm fókuszú f/8-as Samyang tükörobjektívemmel. 

A részleges holdfogyatkozás vastag fátyolfelhőkön keresztül (Canon EOS 1100D + Samyang 500mm f/8 tükörobjektív)

Sajnos a fogyatkozás előtt és után is felhős volt az égbolt, így sokkal jobb eredményre nem számíthattam.

Cseh Viktor, 2024.09.18.

Debrecen

Részleges holdfogyatkozás 2023.10.28-án

2023-ban két holdfogyatkozást is megfigyelhettünk Magyarország területéről. Május 5-én egy félárnyékos fogyatkozás volt látható az esti holdkelte idején, mely éppen csak észrevehető volt. Ősszel azonban már egy sokkal szebb jelenség csalogatott az ég alá.

A 2023.10.28-i fogyatkozás adatai:

Penumbrális fogyatkozás kezdete: 18:01:17 UT
Részleges fogyatkozás kezdet: 19:34:41 UT
A fogyatkozás közepe: 20:14:06 UT
Részleges fogyatkozás vége: 20:52:50 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 22:26:33 UT 

A félárnyékos fogyatkozás nagysága 1,12 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,4652°, míg a penumbráé 2,5384°. A félárnyék gyűrűje 32,2' vastag, így a holdkorong nem fér el benne, azaz ennek a holdfogyatkozásnak nincs tisztán félárnyékos fázisa.

Egész nap abban reménykedtem, hogy este derült lesz. Nap közben igen változékony volt az időjárás, az átlátszóság kitűnőnek tűnt. Estére azonban eső jött és bizony a borultság is 40-70% között mozgott, folyamatosan és gyorsan sodródó felhőkkel. Volt néhány előre kiválasztott időpontom, melyben fotózni akartam, hogy a jelenség teljes egészében lefedett legyen.

Szabad szemmel is feltűnő volt, ahogyan a félárnyékkal együtt a teljes árnyék is közelített. A holdkorong furcsa "féloldalassággal" világított. A maximum idején binokulárban és szabad szemmel is csodáltam a jelenséget. A legnagyobb takartság 20:14UT-kor következett be, ekkor készítettem el a leglátványosabb képet.

Hála Istennek, minden kiválasztott időpontban sikerült képet készítenem így össze tudtam rakni egy montázst mely a fogyatkozás fázisait mutatja. Binokulárban látszott a sötétben lévő holdperem is egy kicsit, fotón ezt nem tudtam megörökíteni. Íme a sorozat képei összeillesztve:

Volt még egy érdekessége az estének. Tőlem függetlenül Józsán egy amatőrcsillagász ismerős szintén a fogyatkozást fotózta és véletlenül lefotózott egy madarat is nagyon nagy magasságban a holdkorong előtt. Ekkor jutott eszembe, hogy az én képeimen is feltűntek oda nem illő sötét foltok. Az alábbi képkivágat az egyik fotóról készült, amelyen szintén valamiféle madár látható:

Mivel az éjszaka vonuló madarakat szokták ilyen módon megfigyelni, így érdemesnek tartom bemutatásra ezt a momentumot is az estéről.

Nagyszerű volt ezt az okkultációs jelenséget megfigyelni. Ugyan az időjárás kissé zavart, de végig követhető volt a fogyatkozás.

Félárnyékos holdfogyatkozás 2023.05.05-én

 2023.05.05-én egy csekély mértékű félárnyékos holdfogyatkozást figyelhettünk meg Magyarországról. A fogyatkozás holdkeltekor már zajlott, s maximumát is égi szomszédunk előbukkanása előtt töltötte be. Így nekünk magyarországi észlelőknek arra volt esélyünk, hogy egy kissé sötétebb É-i pólusvidéket pillantsunk meg a Holdon.

A fogyatkozás adatait az alábbi kis táblázat tartalmazza:

Jómagam is készültem a jelenség megfigyelésére. Az égbolt átlátszósága nagyon jó volt, ám a DK-i látóhatáron voltak fátyolfelhők. Emiatt voltak kétségeim a jelenség megfigyelésének sikerében. Nem kellett viszont csalódnom: a Hold nagyon szép, éles kontraszttal emelkedett fel a horizonton. A háztetők miatt én csak 1,5 fok magasan láthattam meg először.

Szabad szemmel is határozottan látható volt az árnyék hatása. Az É-i pólusvidék sokkal sötétebb volt, készítettem fotót is a jelenségről.

Kb. 10 percig figyeltem a Holdat, miközben az árnyékhatás egyre gyengült. Nem volt túl látványos jelenség, ám érdekessége ennek van egy csillagászatot szerető ember számára!

Cseh Viktor, 2023.05.14, Debrecen

Holdfogyatkozás 2022.05.16-án

 Ezen a hajnalon korán keltem ismét, hogy láthassam a holdfogyatkozást. Sajnos tőlünk nézve a fogyatkozásnak csak egy része volt megfigyelhető, de azért mégsem hagyhattam ki. Magyarországról csak az első két kontaktust lehetett megfigyelni, aztán a Hold már az ország legnyugatibb pontján is lenyugodott.

A fogyatkozás láthatósága, adatai

Szerettem volna kitelepülni, látványos fotókat készíteni mondjuk a Hortobágyról. Ezt végül nem tettem meg, mivel az égbolt nagyon erősen fátyolos volt. Olyannyira, hogy az sem volt biztos, hogy látom a holdnyugtát. Így maradt az erkélyről való megfigyelés.

Egészen 02:30-ig tudtam követni az árnyék növekedését, és teleobjektívvel készítettem néhány fotót is. A holdnyugtát már nem láttam mert arra már nem volt rálátásom az épület miatt. Pedig a légkör szépen kitisztult. No sebaj! Így is nagy élmény volt!

A fogyatkozásról készült fotóm. Itt még nem érte el a teljes árnyék a holdkorongot.

A közzétett felvétel 02:23UT-kor készült, itt még éppen nem érte el a teljes árnyék a holdkorongot.

Félárnyékos holdfogyatkozás 2020.01.10-én

Az idei év első fogyatkozása egy félárnyékos holdfogyatkozás volt. Ez a holdfogyatkozás a 144-es fogyatkozási család 71 tagjából a 16. Ez az alacsony szám jelzi, hogy a Szárosz-család még nem vált nagykorúvá. A félárnyékos fogyatkozás nagysága 0,8955 magnitúdó. Az umbra átmérője 1,4496°, míg a penumbráé 2,5338°. A félárnyék gyűrűje 32,54\' vastag, így a holdkorong elférne benne - ha még közelebb járna a Föld árnyékához. Mint fentebb írtam, a korong egy kilencede kilóg a félárnyékból. A félárnyékos holdfogyatkozás 4 óra 4 perc 34 másodperc hosszú.

Kontaktusadatok:
Penumbrális fogyatkozás kezdete: 17:07:45 UT
A fogyatkozás maximuma: 19:09:59 UT
Penumbrális fogyatkozás vége: 21:12:19 UT

Jómagam a maximum idején pillantottam először a Holdra; ekkor a déli része erősen elsötétedett, szabad szemmel is nagyon egyértelmű volt, hogy valami nem a szokásos. Ekkor készítettem egy fotót a távcső primér fókuszában, a Canon EOS 1100D fényképezőgépemmel. A fotón még egyértelműbb a látvány, s ekkor eszembe vettem, hogy a fogyatkozás végeztével készítek egy referenciaképet is. Csak hogy látni lehessen a különbséget. Sajnos a fogyatkozás vége előtt hatalmas köd alakult ki és alig látszott maga a Hold is; így kissé hamarabb készítettem a referenciafotót. Jobb lett volna a fogyatkozás előtt fotózni, mivel akkor még teljesen derült volt az ég. Alább látható az említett montázs:

Két fotó a fogyatkozásról
Távcső: 127/1500-as Makszutov-Cassegrain
Kamera: Canon EOS 1100D primér fókuszban, 1/500 sec, ISO 800

Nagyobb felbontásban, jobb minőségben itt is látható a montázs: 

https://www.flickr.com/photos/51054595@N02/49363686716/in/dateposted-public/

Cseh Viktor

2020.01.11., Debrecen

RÉSZLEGES HOLDFOGYATKOZÁS 2019.07.16-án

2019-ben két holdfogyatkozás is látható volt Magyarország területéről. Januárban egy teljes fogyatkozást láthattunk részben, míg júliusban egy részleges holdfogyatkozást teljes egészében. Sajnos én januárban semmit sem láttam, így nagy reményekkel vártam július 16-át. Ez a 139-es Szárosz sorozat 22. fogyatkozása volt a 81-ből. Lássuk hogyan láttam én Debrecenből az eseményt, egy kellemes nyári estén 2019 júliusában!

-

Minden időadat UT-ban (Universal Time), amihez 2 órát hozzáadva megkapjuk a Magyarországi időpontokat!

ELŐKÉSZÜLETEK

Az eseményre már hetekkel korábban elkezdtem készülni. A lakóhelyünk harmadik emeleti erkélye tökéletes volt a megfigyeléshez, így nem kellett a kitelepülésen gondolkodnom. Mivel a fogyatkozás is részleges volt, az sem jelentett gondot, hogy a fényszennyezett debreceni égbolton észlelek. Úgy terveztem, hogy vizuálisan is észlelek a 13 centis Newton távcsővel, valamint teleobjektívvel is fotózok, és egy szép fotósorozatot készítek.

16-án estére Kovács Gergő barátommal beterveztünk egy jó beszélgetést: szó esett csillagászatról, rajzos észlelésekről, az aktuális részleges holdfogyatkozásról és egyéb földi dolgokról is. Gergő úgy tervezte, hogy a fogyatkozás elejét tőlünk nézi meg, de végül hamarabb útnak indult. Én az előre kinyomtatott anyagot kézbe véve összeszereltem a fényképezőgépet, állványt és elővettem minden olyan felszerelést amire szükségem volt. Egészen este 20:02 UT-ig várni kellett a kezdésre, így addig sok egyéb dologgal foglalatoskodtam. Közben felkelt a Hold, s néha odapillantottam. Ha jól emlékszem a holdkorong ÉK-i szélén először 19:30 UT körül vettem észre azt, hogy „egy leheletnyivel” haloványabb mint a többi része. Közeledett a teljes árnyék!

Úgy terveztem, hogy 20 percenként fotózok és majd egy kis montázst állítok össze. Tehát belőttem a fogyatkozás maximális időpontját a „középső” fotó idejének. Innen mértem előre és hátra is 20-20 perceket, s összesen 12 fotó született a fogyatkozás fázisairól. Szerettem volna egy hosszabb expozíciójú felvételt a maximális fázisról, és egy nagy látómezejű képet ugyanekkor az égboltról.

AZ ÉSZLELÉS

Az első jelek tehát 19:30 UT körül utaltak arra, hogy érdemes elkezdeni az észlelést. Addig a holdkorong csak a szokásos nagy, sárgás gömbnek látszott alig 10 fokkal a délnyugati horizont felett. Amint észrevettem a holdperem sötétedését, magamhoz vettem a 10×42-es binokuláromat és azzal is megvizsgáltam a holdfelszínt. Bizony elkezdett sötétedni a Hold arca, és 19:52-kor elkészült az első fotó, amin kivehető a nagyon enyhe sötétedés. A fotózás előtt sokat bíbelődtem a beállításokkal. A 250 mm-es teleobjektívvel végül a következő beállításoknál maradtam: expozíciós idő: 1/40 másodperc, érzékenység: ISO 100, rekeszérték: f/5.6, és persze a maximális felbontás. Így fotóztam végig az egész jelenséget.

A mellékelt fotómontázson, jól látható az árnyék vonulása, és az időpontok a fotózás menetéről. A vizuális látvány távcsőben és szabad szemmel is nagyon szép volt. Szabad szemmel a fogyatkozás maximális fázisában, nagyon jól látszott a csillagos égbolt, bár a Tejutat nem sikerült meglátni. A légkör - bár felhőtlen volt - sajnos nem volt eléggé tiszta. Napközben is látszott, hogy maximum 3-as átlátszósággal számolhatunk. Persze ez Debrecenből nézve volt így! Szabad szemmel az árnyékban lévő területek halványan derengtek csak; egyáltalán nem láttam vöröses árnyalatokat az északi pólus vidékén. Na de nem így a távcsővel! A kis binokulárommal, már határozott színeket láttam a sötét részeken. A piszkosvörös árnyalatok domináltak, bár a fényes déli területek miatt azért zavartak. Ezt úgy ellensúlyoztam, hogy látómezőn kívül tartottam ezeket.

A 2019.07.16-i részleges holdfogyatkozás fázisai.
A fotók 20 percenként készültek, mindig ugyanazokkal a beállításokkal:
Canon EOS 1100D + EF-S 55-250mm f/4-5.6 IS STM teleobjektív 250 mm-en
1/40 sec., ISO 100, f/5.6

Kráterkontaktusokat végül nem mértem, bár úgy terveztem, hogy kimérem őket…sajnos sűrű lett volna az este és nem tudtam volna élvezni a jelenséget. Beterveztem, hogy megfigyelem a TYC 6890-779 jelű, 8.2 magnitúdós csillag fedését a sötét holdkorong által, ám erről meg elfeledkeztem. A belépés 21:50 UT körül, a kilépés 22:37 UT körül történhetett meg.

A maximális takartságnál érdekes volt a Hold és az égbolt látványa: déli irányba ritkán lát az ember holdsarlót! A közelben a Szaturnusz is látható volt, távolabb pedig a Jupiter „akciózott”! Kinéztem még az M 75 gömbhalmazt, ami a Holdtól nagyjából 2-3 fokra nyugatra látszott volna. De nem láttam a kis binokulárral.

A Föld árnyéka éjfél előtt elkezdett engedi a „szorításból”, és a Holdnak egyre nagyobb része bukkant elő. Szépen születtek sorban a fotók, miközben elkezdtem egyre többször meglátogatni az ágyat. Nem aludtam, de ledőltem olvasgatni. A fogyatkozás vége felé piciny felhők környékezték meg a Holdat. Talán egy kondenzcsík maradványai voltak.

Az árnyék legutolsó jeleit 23:30 UT körül láttam. Itt zártam le a megfigyelést és fél órán belül nyugovóra tértem. Szép este volt!

A FOGYATKOZÁS ADATAI:

Dátum:                               2019.07.16. kedd/szerda

Láthatóság:                        Európa, Afrika, Közel-Kelet, Közép és Kelet-Ázsia, Ausztrália

Sorozat:                             139-es Szárosz ciklus 22. fogyatkozása a 81-ből

Típusa:                               Részleges holdfogyatkozás

Bel. a félárnyékba:            18:43:53 UT

Bel. a teljes árnyékba:       20:01:43 UT

Maximum:                         21:30:45 UT

Kil. a teljes árnyékból:      22:59:39 UT

Kil. a félárnyékból:           00:17:36 UT

Teljes hossz:                     5 óra 33 perc 43 másodperc

Magnitúdó:                       0,6531

Az elkészült fotókon azt az érdekességet vettem észre, hogy a fogyatkozás elején sárgásabb volt a Hold, mint a végén. Nyilván ez azért következett be, mert az elején közelebb látszott a látóhatárhoz kb. 12 fok magasan, míg a végén már 20 fokon delelt. Először azt gondoltam, hogy utólag egyszínűvé változtatom a képeket, ám arra jutottam, hogy így hagyom. Végül is ez is hozzátartozott a jelenséghez; ez így természetes!

Legközelebb 2022. május 16-án láthatunk érdemleges holdfogyatkozást, ám ekkor is csak a csonka holdnyugta lesz észlelhető: a fogyatkozás nagy része csak azután zajlik majd, hogy a Hold a látóhatár alá bukott. 2023. október 23-án pedig egy alig 12%-os részleges fogyatkozás lesz. Tehát a következő években nem látható a most megfigyelthez hasonló mértékű, és könnyen látható holdfogyatkozás hazánkból.

Nagyon örülök, hogy végig felhőmentes volt az égbolt és láthattam, dokumentálhattam ezt a nagyszerű eseményt!

Cseh Viktor

2019. július 18. Debrecen

TELJES HOLDFOGYATKOZÁS 2018.07.27.-ÉN

2018 júliusában sor kerül az évszázad egyik leglátványosabb holdfogyatkozására – harangozta be a média. Ez az  állítás csak részben igaz! Úgy gondolom, minden holdfogyatkozás szép, és látványos jelenség, csupán néhány dologban térnek el egymástól. A július 27.-én lezajlott esemény csupán a hosszában volt úgymond rendkívüli, és abban hogy az éppen oppozícióban lévő Mars közel látszott a Holdhoz. Lássuk, hogy mi hogyan éltük át a feleségemmel Katával ezt a szép estét!

A holdfogyatkozás adatai, láthatósága a Földön, és a Hold útja a földárnyékban

Hetekkel előre elkezdtem nézelődni, hogy vajon honnan lenne érdemes megfigyelni a holdfogyatkozást. Az első, és legegyszerűbb megoldás, a társasház erkélye lett volna ahol lakunk; 3. emeleti lakás, délkeleti kilátással, majdnem tökéletes horizonttal. Viszont a fényszennyezés nagyon-nagyon erős. Ez pont akkor jelentene gondot, amikor a Hold éppen a leglátványosabb, ám leghalványabb. Igy tovább keresgéltem, s hosszas gondolkodás után abban állapodtunk meg a fogyatkozás délutánján, hogy leugrunk a Hortobágyra. Mindentől, és mindenkitől távol, a 33-as főút mellett, a Nemzeti Park területén. Ez volt tehát az ideális helyszín a megfigyeléshez. Már csupán a jó időben kellett bízni. Ezekben a hetekben nagyon meleg volt, s bár volt csapadék, leginkább csak helyi zivatarok áztatták a pusztát. Jó reménységgel indulhattunk hát neki ennek a forró napnak is…

27.-én szintén nagyon meleg volt. Jómagam is dolgoztam és napközben a jelenség megfigyelésére készültem; nézegettem a térképeket, időjárás jelentéseket, az égbolton majd látható dolgokat, meteorrajok, műholdak átvonulásai stb. közeledve a munkanap végéhez egyre izgatottabb voltam, és igyekeztem mihamarabb hazaérni. Délután 16 órakor szikrázó napsütés, dögmeleg…18 óra után már közelgett a munkaidő vége; még mindig jó az idő. Hazaérkezve lezuhanyoztam, ettünk, bepakoltunk, és behuppantunk az autóba hogy elinduljunk a megfigyelési helyre. Ekkor láttuk meg, hogy teljesen beborult az égbolt és mindenfelé viharfelhők gyülekeztek. Miután elindultunk és rátértünk a 33-as főútra, akkor láttuk meg mennyire reménytelen a helyzet. Eléggé mérges lettem, ám Kata bíztatott és azt mondta, hogy imádkozott az estéért. Ezzel a tudattal mentünk tovább és végül megérkeztünk a 33-as főútvonal egyik kis pihenőjébe, ’’kiállójába’’ Nagyhegyes közelében. Éppen csepergett az eső mikor megálltunk, ezért bent maradtunk a kocsiban. Mivel innen nem volt jó a kilátás, átálltunk a szemközti oldalra ahol beljebb tudtunk menni. Mint később kiderült ez abból a szempontból is jó döntés volt, hogy a másik oldalon kisebb tömegnyomor alakult ki az egymás után érkező laikus érdeklődők miatt. Sajnos nem csak magával a 20-30 emberrel volt a baj, hanem azzal, hogy nem tudták hogyan kell a sötétben ’’viselkedni’’, eljárni. Lézerekkel játszó gyerekek, az autó reflektorát percekig felkapcsolva hagyó felnőttek borzolták az idegeinket. No de sebaj, végül is jól alakultak a dolgok…

Ahogyan várakoztunk és beszélgettünk, egyre sötétebb lett, ám a felhőzet is egyre inkább összezárt felettünk. Kerestük a Holdat a puszta felet ám hiába; sűrű felhőzet volt a délkeleti horizonton,  emiatt egyre inkább alábbhagyott a lelkesedésünk. Mellettünk egy fickó a hiper-modern fotófelszerelését próbálgatta. Aztán egyszer csak láttam valami halvány derengést az egyik felhő mögött…

A fotó a teljes fogyatkozás idején készült. Balra fent egy Perseida meteor látható, jobbra egy repülő húz csíkot.

pár perc múlva megláttuk a Holdat. A Föld árnyéka ekkorra már kb. a holdkorong szélességének jó 40%-áig behatold a holdkorongba. Nagyon örültünk, hogy legalább ennyit láthatunk a szép fogyatkozásból. Távcsövek tekintetében kettő darab binokulárral fegyverkeztünk fel; Az egyik az én 10x40-es tetőélprizmás ED távcsövem volt, amit Kata használt, a másik pedig egy 8x40-es gyönyörű eredeti Tento binokulár. A távcsövekben, nagyon szép volt a látvány! Ahogy telt az idő, egyre sötétebb lett és a felhők között bujkáló Holdat figyeltük, közben beszélgettünk, élveztük az estét. Azt is észrevettük hogy felragyogtak az első csillagok is; Leghamarabb a Vega és a Deneb tűnt fel magasan a fejünk felett, aztán a Jupiter, Szaturnusz, Arcturus, Anteres… És ahogy egyre-másra feltűntek ezek az égitestek, azt is észrevettük, hogy az égboltnak egyre nagyobb területe is szabaddá válik. Sőt! Ezek a területek teljesen tiszták, még fátyolfelhőzet sincs. Ennek nagyon megörültünk, mivel a Holdnak már nagyon kicsi része látszott csak. A Mare Crisium piciny tengere még éppen nem volt árnyékban.

Ahogy nőtt a sötétség, úgy tisztult az égbolt, és ezekkel párhuzamosan egyre inkább fogyott a Hold, aztán egyszer csak 21:30 környékén az utolsó fényes kis darabkája is eltűnt a Holdnak. Ekkorra azonban már szinte teljesen kitisztult az égbolt, csupán délnyugaton láttunk villámlást a Skorpió csillagai alatt, amely azonban még inkább hangulatossá tette az estét. Megálltunk és belebámultunk a hatalmas csillagóceánba, mely ott terült el a fejünk felett: tökéletes panoráma a Hortobágyon, kellemes nyáresti levegő, tücsökciripelés, a Tejút ott burjánzott a fejünk felett, mindenfelé sok-sok száz és ezer csillag, a délkeleti horizonton pedig ott izzik halványan a Hold, alatta a tündöklően fényes Mars társaságában. A látványt nehéz fényképeken, vagy írásban visszaadni, olyannyira szürreális és szép… Ezért megérte kijönni ide. Próbáltam fotózgatni is, de mi úgy voltunk vele, hogy szeretnénk átélni ezt az egész jelenséget. Ha az ember csak fotóz és egész idő alatt azzal van elfoglalva, hogy jól sikerült képeket gyártson, akkor gyakorlatilag NINCS IS OTT! Mi ott akartunk lenni.

A fogyatkozásnak ebben a periódusában eléggé lelassult az idő múlása; bő másfél óráig alig mozdult valami. Tehát ezt a kis idő kihasználtuk arra, hogy a régi jól ismert csillagösvényeken barangoljunk. Mióta Debrecenben vagyok, csak az erősen fényszennyezett égen nézelődök, s nincs alkalmam a Tejútban barangolni és halvány objektumokra vadászni. Katával először a csillagképeket azonosítottuk: Lant, Hattyú, Nagy Göncöl, Sasa, Delfin Nyilas, Skorpió, Bak, Ökörhajcsár… nagyjából ebben a sorrendben, ugyanis az égbolt szakaszosan tisztult a megfigyelés alatt. Szabad szemmel sok mély-ég objektumot azonosítottunk: M31, Ikerhalmaz, Melotte 20, Ic 4665, M24, M8, M20-21, NGC 7000, Vállfa-halmaz, Mizar-Alcor kettőscsillag… Aztán a távcsöveket szegeztük az égboltnak. A kis eszközökkel már sokkal halványabb, kisebb méretű célpontokat azonosítottunk, vagy éppen nagyobb méretű, halvány ködöket. Közben a déli horizonton is távolabb kúsztak a viharfelhők.

Én ismét a horizont irányába fordítottam a távcsövet és régi mániám újra előjött; megnéztem mi látszik a Hortobágyról, a déli horizonton csak pár fok magasan delelő csillagképekből… de nem jártam nagy sikerrel. Mint már írtam fentebb, a Skorpiótól délnyugatra vihar tombolt. A Corona Australis-ból csak pár csillag látszott, és a felhők 5-6 fok magasságig mindent kitakartak. Úgyhogy nem tudtam túl sokat megfigyelni a déli égboltból.

23 óráig nézelődtünk az égbolton, aztán újra a Holdat figyeltük mivel elkezdődött a kilépés a földárnyékból. Szabad szemmel is látható volt, ahogyan a Hold bal széle egyre világosabb, narancsos színűvé válik. Majd egyszer csak megjelent egy icipici, fényesen világító terület a Holdperemen, közel az Grimaldi kráterhez. Ez kb 23:15 körül következett be. Azután ez a terület egyre nagyobbra hízott, és tíz perc, negyed óra múlva már a Hold könnyen árnyékot vetett a talajon. Egyre világosabb lett, a Tejút egyre inkább eltűnt az égboltról. Mikor autóba ültünk és hazaindultunk, még a holdkorong egyharmada takarásban volt, és mikor Debrecenbe értünk egy pici részen még láttuk az árnyékot. Mire felértünk, a társasház harmadik emeletére a Hold már „csupasz” volt… a félárnyékot nem érzékeltem. Még néhány dolgot megcsináltunk, és mielőtt ágyba kerültünk, én az erkélyről még kicsit nézelődtem a csillagos égbolton a 8x40-es Tento binokulárral. Nagyon jó volt az észlelés, az éjszaka csendje kint pusztán, és a jelenség is egészen rendkívüli hatású. Sajnáltam, hogy már vége, de készülődök a következő hasonló jelenségre.

A földárnyék elkezd levonulni a Hold felszínéről, és újra kifényesedik az égitest

Néhány szóban azért térjünk ki a jelenség, és a megfigyelőhely paramétereire is. Ezek itt felsorolásszerűen lesznek feltüntetve. Az időadatokat UT (Universal Time-ban) adtam meg. Ehhez kettő órát kell hozzáadni, hogy megkapjuk a magyarországi helyi időt. Tehát:

JELENSÉG: Teljes Holdfogyatkozás (a 129-es Szárosz ciklus, 38. fogyatkozása a 71-ből)

LÁTHATÓSÁG: Dél-Amerika, Európa, Ázsia nagy része, Ausztrália

BELÉPÉS A FÉLÁRNYÉKBA: 17:14 UT

BELÉPÉS A TELJES ÁRNYÉKBA: 18:24 UT

TELJES FOGYATKOZÁS KEZDETE: 19:30 UT

LEGNAGYOBB FOGYATKOZÁS: 20:21 UT

TELJES FOGYATKOZÁS VÉGE: 21:13 UT

KILÉPÉS A TELJES ÁRNYÉKBÓL: 22:19 UT

KILÉPÉS A FÉLÁRNYÉKBÓL: 23:28 UT

TOTALITÁS IDŐTARTAMA: 1 óra 42 perc

RÉSZLEGES FOGYATKOZÁS IDŐTERTAMA: 3 óra 54 perc

A FÉLÁRNYÉKOS FOGYATKOZÁS IDŐTERTAMA: 6 óra 13 perc

A HOLD ADATAI:

HOLDKELTE A MEGFIGYELŐHELYEN: 18:08 UT

CSILLAGKÉP: A Bak csillagkép területén

LÁTSZÓ ÁTMÉRŐ: 29.6 ívperc

TÁVOLSÁG A FÖLDTŐL: kb. 403800 km (A fogyatkozás a holdpálya felszálló csomópontjának közelében következett be.)

MEGFIGYELŐK: Cseh Viktor, Cseh-Nagy Katalin

ÉSZLELŐHELY: Hortobágyi Nemzeti Park - GPS: 47.571 N, 21.258 E

ESZKÖZÖK: 8X40 Tento binokulár, 10x42 Lacerta Binokulár, Canon EOS 1100D

Megfigyelők :)

Sajnos nagyon sok helyen borult volt az égbolt Magyarország felett, így az emberek nagy része nem látta a jelenséget. Azonban nem kell sokat várni a következő holdfogyatkozásra, ugyanis 2019 január 21.-én reggel láthatjuk a következőt. Kár hogy ez az esemény holdnyugtakor még tartani fog (a legnagyobb fogyatkozás 6 óra 12 perckor, már jócskán szürkület idején következik majd be), és valószínűleg az időjárással is több gond lesz. Januárban még ritkább a derült ég. De attól még bizakodjunk!

2019 július 16-án pedig egy részleges holdfogyatkozást láthatunk, amikor a Föld árnyéka a holdkorong 65%-át takarja majd el éjfélkor. Tehát jövő évben nem leszünk híján a holdfogyatkozásoknak.

Derült, fényszennyezéstől mentes éjszakákat kívánok mindenkinek!

Cseh Viktor

2018 augusztus 1., Debrecen