2025. május 1., csütörtök

Tranziens a Lantban: TCP J19065629+4019093

 Ezt a 13,1 magnitúdós vendégcsillagot Yuji Nakamura fedezte fel 2025.04.29-én egy 100mm-es f/3.0-as refraktorra szerelt hűtött CCD kamerával. A csillag a Vegától 3 fokkal keletre jelent meg és utólag megtalálták a NMW csapat fotóin is.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J19065629+4019093.html


Jómagam 2025.05.01-én hajnalban fotóztam le a csillagot. Ez világidőben 2024.04.30-án 23:00 UT-kor volt a két óra eltolódás miatt. Az összegzett 10×30 sec fotón szépen látható a 13,74 TG magnitúdós égitest. Sajnos mivel egészen közel kellett fotóznom az erkély korlátjához, egy kicsit bemozdult a kép. Az erkély korlátjához értek a kábelek, és kicsit kitartották a tengelykeresztet. Ennek ellenére sikerült elcsípni a csillagot.



Tranziens a Skorpióban: TCP J16304038-3132197

Tadashi Kojima ezt a 12,5 magnitúdós tranziens objektumot 2025.04.21-én fedezte fel a Skorpióban, Egy 300 mm-es f/2,8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. Úgy tűnik, hogy a vendégcsillag egy Mira változó lehet melyet 2MASS J16304044-3132204 néven ismertünk eddig.

 CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J16304038-3132197.html



Az égitest megfigyelése a városból nem volt egyszerű, mivel csak 11 fok magasan delelt, ráadásul pont az erős fényszennyezés irányában. A csillagot a bejelentést követő napon, április 30-án hajnalban sikerült megfigyelnem. Ekkor fényessége még 12,5 TG magnitúdó körül volt, bár nehéz volt kimérni az értéket. A fotózáshoz a 400 mm-es teleobjektívemet hívtam segítségül, így sikerült megfigyelnem a csillagot. 



2025. április 29., kedd

1,3%-os 22h 18m-es holdsarló

Április 28-án este egy igen szép holdsarló megpillantására volt esélyünk. A lehetőség igen szép látvánnyal kecsegtetett, így nagyon készültem a korai holdsarló észlelésére.

Kerékpárral érkeztem a tett helyszínére és a napnyugtát az autópálya lehajtója mellől néztük végig az időközben kiérkező Forgács Attilával és családjával. A napnyugta 17:40 UT körül történt, így onnantól kerestük a Holdat a szép, tiszta, jó átlátszóságú égen. A binokulárokkal 17:50 UT-kor vettük észre a sarlót, mindössze tíz perccel a napnyugta után. A sarló halvány volt, de a körülmények ellenére nagyon kontrasztos.



Szabad szemmel 18:00 UT körül kezdett látszani a sarló, s ezután egyre csak erősödött a látvány. Az ív nem volt összefüggő: a sarló felezőmerőlegesétől É-ra egy fényes, szinte felcsillanó rész volt látható. Ez a ragyogó rész szabad szemmel is határozottan látszott.  A sarló felezőmerőlegese kb. 80 fokos szöget zárt be a horizonttal, mivel szinte a nap „fölött” helyezkedett el. Ekkor csatlakoztak még hozzánk hárman, és így figyeltük tovább a Holdat.

Ahogy telt az idő egyre határozottabb lett a sarló, és 18:35 UT körül elkezdett derengeni a hamuszürke fény is. Ekkor a 600 mm-es Sigma tükörobjektívvel fotóztam a sarlót. Szépen látszottak a feltűnő kráterek: Humboldt, Hecataeus, Ansgarius. A sarló ívének belső széle erősen recézettnek látszott a 10×42-es binokulárban is. A hamuszürke fény ekkor már egyre erősödött, határozott volt. A távolban úszkáló repülőket is figyeltük, némelyik elrepült a holdkorong előtt. Varázslatos látvány volt, különösen úgy, hogy ezek a gépek az ADSB Exchange oldal adatai szerint Pozsony környékén repültek. Társaim mindenféle távcsövekkel figyelték és fotózták a nagyszerű holdsarlót.



Az utolsó fél órában a fényerősebb 180 mm-es Zeiss Sonnar objektívre váltottam. Ezzel a távoli tereptárgyakat is megörökítettem a nyugváshoz készülődő holdsarlóval együtt. Ahogy süllyedt a Hold, úgy lett egyre lapultabb. A horizont felett fél fok magasan már szinte 3:4 arányban volt torzulva a sarló. Fénye nagyon halovány, szinte narancsos volt.

Az utolsó 2-3 percben 19:00 UT körül már szinte vöröses volt a sarló, és alig látszott belőle valami. A legutolsó percekig követtük, még akkor is mikor csak a hamuszürke fény látszott a fák felett.


Hazafelé biciklizve azt latolgattam, mikor láthatunk legközelebb ilyet?! Elképesztő szép volt a sarló, különösen a holdnyugta idején!

2025. április 27., vasárnap

Tranziens a Vadászebekben: TCP J13560585+3727068

Koichi Itagaki 2025.04.24-én egy tranziens objektumot talált a Nagy Kutya csillagképben. A csillag olyan helyen volt amit már lehetetlen észlelni a mi földrajzi szélességünkről. Két nappal később azonban a CBAT honlapján egy sokkal jobb helyen is találtak egy vendégcsillagot.


A TCP J13560585+3727068 a Vadászebek csillagképben fénylett fel egy 14,3 magnitúdós csillagként galaxisokban gazdag területen. Először arra gondoltam, hogy egy szupernóva lesz, ám kiderült hogy az adott pozícióban van egy halvány csillag is. Rögtön arra gondoltam, hogy törpenóva lesz. Egyébként este, kb. 20:30 körül vehettem észre a felfedezést, és volt fél órám arra hogy az erkélyről fotózni tudjam. Ugyanis magasabbra nem tudok nézni a háztető miatt.

Gyorsan kipakoltam, és a 400 mm-es Sigma teleobjektívvel készítettem pár próbaképet. Megtaláltam a csillag helyét, a célpontom halványan már az első próbaképeken is látszott. 10 db 30 másodperces képet csináltam, melyek határmagnitúdója 16 körül alakult. A csillagot sikerült kimérni, fényessége az észlelés idején 13,79 TG magnitúdó volt.


A csillag színe kékes, és a fényesedés mértéke is inkább törpenóva kitörésre utal. Amint lesz spektroszkópiai mérés kiderül az égitest mibenléte.


2025. április 21., hétfő

Tranziens a Kígyótartóban: TCP J18225593+1020013

2025 április 21-én hajnalban korán felébredtem. Az óra 03:20-at mutatott. Megfogadtam, hogy ha véletlen felkelek ilyen korán akkor mindenképpen ránézek a CBAT listára, hátha van valami új vendégcsillag. Most is így tettem mivel tegnap este is fotóztam, és a felszerelésem is kint volt a terszon szépen beállítva a 400mm-es Sigma teleobjektívvel. Mostanában ha városon belülről kell észlelnem, akkor ezt használom inkább: bő 1-1,5 magnitúdóval halványabb csillagokat is megmutat mint a nagy kedvencem, a 180mm-es f/2.8 Zeiss Sonnar teleobjektívem.


A listán azt láttam, hogy egy 15,03 C magnitúdós objektumot fedezett fel a kínai XOSS csapat 2025.04.20,8470 UT-kor, tehát csak pár órával ezelőtt. Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, és öt perccel később már kint is voltam az erkélyen. A megfelelő térképeket előállítottam a koordináták alapján és elkészítettem az első képeket. Már az első tesztfotón is megtaláltam a csillag helyét és láttam is egy halvány pöttyöt a megfelelő pozícióban. Ezután a 400mm-es Sigma teleobjektívvel, ISO 1600-as érzékenységgel 10 db 30 másodperces fotót készítettem. 

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18225593+1020013.html

Miután elkészültek a képek, bent összegeztem a fotót. A végső képen nagyon könnyen látszott a 15 TG magnitúdós égitest. Sajnos a mérést nehezítette, hogy nagyon közel voltak a háttércsillagok a TCP J18225593+1020013-hoz. Így 15 TG magnitúdó alatt és felett is jöttek ki értékek. Átlagosan 15 körül volt a zöld csatornán a magnitúdó. 


Az égitest mibenlétére még nem derült fény, egyelőre a VSX-ben sincs benne a csillag. A felfedezése óta jelentősen halványodott, de remélhetőleg kiderül milyen objektum!?

2025. április 13., vasárnap

Íme a negyedik: fényes nóvajelölt a Nyilasban (TCP J18033733-2935266)

 A 2025-ös évben a Nyilas csillagkép hihetetlen sorozata úgy tűnik folytatódik. A negyedik nóvajelölt jelent meg a csillagkép Skorpióval közös határa közelében.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18033733-2935266.html

A csillagot a Stanislav Korotkiy, Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov által alkotott NMW Survey csapat fedezte föl elsőként 2025 04 11.006 UT-kor, majd tőlük függetlenül Tadashi Kojima is megtalálta azokon a képeken melyeket 2025 04 11.778 UT-kor készített egy 300mm-es f/2.8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. A képeken a csillag 12.0 U magnitúdós volt. A Tejút sűrű mezőjében az NGC 6528 és NGC 6522 gömbhalmazoktó északra látható az objektum.



Jómagam 2025.04.13-án hajnalban tudtam fotózni a csillagot a Hortobágyi Nemzeti Parkból. Éppen egy hajnali kitelepülős észlelést terveztünk, és nap közben értesültem a csillag megjelenéséről. Időközben sikerült vásárolnom egy 300 mm-es f/4.0-es Zeiss Sonnar teleobjektívet. A hosszabb fókusz miatt jobb felbontást és jobb határmagnitúdót vártam az eszköztől. Ez az észlelés egyébként a „first light” volt a teleobjektív számára. A fókuszálást még szokni kell, de az eredmény jó lett.

Sajnos a telihold nem messze DNy-on nagyon erősen világított, így a határmagnitúdó csak közepes volt annak ellenére is hogy az átlátszóság eléggé jól alakult. Az első képeken csak nagyon halványan látszott a csillag, de még vártam egy kicsit. A fotósorozat 02:05-02:10 között készült. Ekkor a TCP J18033733-2935266 csak tíz fok magasan tartózkodott. Megfelelő összehasonlítók híján kb. 13,5-14 magnitúdósnak becsültem. Sajnos a Nyilas csillagkép irányában ilyen alacsony deklinációknál még mindig nem egyszerű az észlelés. A fotózás befejezésekor már erősen kezdett szürkülni az ég keleten. Talán május végére érkezünk el oda, hogy a Tejút magja a teljes sötétség végén már delel.


Kíváncsi vagyok, hogyan alakul tovább a sorsa. Ez a negyedik nóva amit idén fotóztam, és még csak április közepe van!

FRISSÍTÉS!

Időközben kiderült, hogy a csillag nem nóva volt, hanem egy mikrolencse, egy lencsézési jelenség. Ez akkor jön létre mikor a fény erús gravitációs mezőn halad keresztül. A nagy tömegű égitest fókuszálja a háttércsillag fényét, és a helyzetünktől függően látjuk a fényesség megugrását, majd visszaesését. Jellemzője, hogy a fényesség nagyon szabályosan növekszik, majd csökken. A fénygörbén ez látszik. Tehát ez a halvány vendégcsillag is ebbe a csoportba tartozik.


2025. április 8., kedd

Mesterhármas a Nyilasban: a V7993 Sgr feltűnése

2025 márciusának végén felfedezték az év harmadik nóváját is. Ezzel pedig ez lett az év harmadik nóvája a Nyilasban, ráadásul mind a három nóva egyszerre megfigyelhető! Minden szempontból mesterhármast hozott össze a Nyilas!

 CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18022164-3310319.html

VSX: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=10848473

A három egyszerre megfigyelhető galaktikus nóva helyzete



A nóvajelölt tranziens objektumra a Stanislav Korotkiy, Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov vezette orosz csapat talált rá 2025 március 27-én készült felvételeken. A TCP J18022164-3310319 ideiglenes jelölést megkapó égitest 12,2 magnitúdós csillagként tűnt fel a fotókon, színindexe alapján pedig már az elején esélyes volt a galaktikus nóva típusra. Később spektroszkópiai úton is megerősítést nyert az, hogy egy galaktikus nóvával van dolgunk. 

Sajnos az észlelés nem volt egyszerű, mivel a csillag nem ért magasra a szürkület kezdete előtt. Az esős idő sem kedvezett, így csak április második hetében sikerült lencsevégre kapni az égitestet. Ekkor már egy szemernyit halványodott. Maximumát 10,3 magnitúdós fényességnél érte el, az észlelés hajnalán 11,40 TG magnitúdó környékén járt. Ennek ellenére szépen látszott a horizont felett pár fokkal.



2025. március 26., szerda

Tranziens a Nyíl csillagképben: TCP J20005674+1747256

A kínai XOSS csapat 2025 03 20.9223 UT-kor talált egy 15,79C magnitúdós tranziens objektumot a Nyíl csillagképben. Bár a csillag halványnak tűnt, úgy gondoltam mégis megpróbálom lefotózni.

 


A csillagot a kínai csillagászok által üzemeltetett XOSS fedőnevű tranzienskereső csapat találta meg. Ez a program jellemzően sok halvány objektumot talál: nóvajelölteket, törpenóvákat, gravitációs lencsejelenségeket, flercsillagokat és egyebeket. 

A tranzienst március 22-én hajnalban tudtam megfigyelni. A 400 mm-es Sigma objektívet vetettem be 10×30 sec expozíciós idővel. A felvételen nagyon halványan de látszik az objektum. A határmagnitúdó a fotómon kb. 16 magnitúdó. Sajnso nem voltak összehasonlító csillagok, így nem tudtam mérést végezni, és mások megfigyelését sem láttam. Elképzelhető, hogy sosem derül ki az objektum valós mibenléte!?


A fotónak minden esetre nagyon örülök. Lehet a világon egyedül én végeztem megfigyelést a csillagról a kínai felfedezőkön kívül. 
 

2025. március 24., hétfő

Rejtélyes tranziens a Perzeuszban: TCP J03453451+4157182 (AT 2025euu)

 Március 20-án délután a CBAT honlapon olvastam, hogy a kínai XOSS csapat egy 13,84 magnitúdós tranzienst talált a Perzeuszban. A látszólag könnyednek tűnő észlelés nem volt annyira egyszerű.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J03453451+4157182.html?fbclid=IwY2xjawJJt3NleHRuA2FlbQIxMQABHYYWN9efAxIm0JlV_4b9fpjbM_nLG-SgLByfuvb5PyvCP8_NAI8AfXUOCA_aem_-QF-oF1kIQCSvNt6Ey6Nhw


A délutáni CBAT listán azt láttam, hogy a sok halvány égitest mellett felfedeztek egy fényes 13.84C magnitúdós csillagot a Perzeusz csillagképben. Az XOSS csapat felfedezése a napnyugta után kényelmes magasságban van, jó lesz észlelni – Gondoltam magamban. Gyorsan megnéztem hogy hol található pontosan a csillag és ekkor kicsit „megijedtem”. A tranziens közvetlenül, nagyon szorosan egy 14,7 magnitúdós csillagtól K-re van. Így már előre gondoltam, hogy teleobjektívvel nehézkes lesz az észlelés.

Este azért a Hortobágyról megpróbáltam fotózni a csillagot. Mivel a 400mm-es teleobjektív sem választotta szét a csillagokat így a 180 mm-es Sonnar-ra váltottam, mivel ebben szebbek a színek.

Hazaérve a feldolgozott fotókon azt láttam, hogy a célobjektum színe meglehetősen zöldes. Magnitúdót nem tudtam mérni, mert a tranziens fénye összeolvad a mellette lévő csillagéval. Azt tudtam megállapítani, hogy erősen zöldes-kékes a színe, valamint hogy a 2022-es fotóimhoz képest a csillag tényleg fényesebb. Tehát tényleg történt ott valami!

Az elkészült fotómat alább mutatom:

 


A rejtélyre remélhetőleg hamar fény derül, s profi obszervatóriumok segítenek tisztázni az égitest mibenlétét.


2025. március 12., szerda

Egy izgága nóva a Nyilasban: V7992 Sgr

 Az év eleje nagyon jól indult a tranziens objektumok kedvelői számára, ugyanis január végén egymással szinte egy időben két nóvát fényes nóvát is felfedeztek a Nyilas csillagkép területén, közel galaxisunk magjához. Ebben a bejegyzésben egy olyan nóváról lesz szó melyet nem tudtam megfigyelni, ám érdekes fénymenete miatt mégis érdemes lesz emlékeznünk majd rá.

A felvétel amelyen felfedezték a vendégcsillagot

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17590439-3601111.html

VSX adatlap: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=8278029

A csillag sajnos hazánkból alig látható helyen látszott, így a megfigyelés nagyon nehéz volt. Az alábbi térképek a nóva pozícióját mutatják:

 


A nóvajelöltet Koichi Itagaki találta meg a 2025.01.29,8817 UT-kor készült felvételein a Messier 7 jelű nyilthalmaztól egy fokkal DDK-i irányban már a Nyilas csillagkép területén. A nóva néhány fényesebb csillag kis csoportja között látszik. A csillag fényessége a felfedezéskor 10,5 magnitúdó volt, ezt nem volt könnyű elcsípni a hajnali égen. Ekkor még Japánból nézve is alacsonyan volt a terület. Nagy szerencsére a nóvajelöltet még fényesedő ágon kapták el. Az az érdekes, hogy területet legutoljára Adrew Pearce ausztrál amatőrcsillagász fotózta le még 2024.10.31-én. Ekkor a csillag fényessége még 12,5 magnitúdó alatt volt. Elképzelhető tehát, hogy a kitörésnek nem a legelején lett felfedezve a csillag, hanem ez akár a sokadik visszafényesedése is lehet. A nap közelsége miatt a területet senki sem fotózta közvetlenül a felfedezés előtt, így nem tudjuk mikor kezdődött a kitörés. Ez egy kis pikantériát ad a történethez!

Rob Kaufman fotója Ausztráliából

Jómagam Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász fotóin láttam először a nóvát, és csillagkörnyezetét. Valóban egy szoros 8-9 magnitúdós csillagok alkotta aszterizmusban fénylett fel. Nézegettem sokszor a Stellariumot, hogy vajon mikor lehet majd észlelni a csillagot tőlünk, de sajnos március közepén érkezik el az az időszak, amikor a szürkület előtt a Messier 7 környéke egyáltalán delel. Így nem láttam esélyét annak hogy észleljem a V7992 Sgr-t.

Azonban ahogy telt az idő az AAVSO LCG fénygörbéjén nézegetve érdekesen alakult a nóva „sorsa”. Ikeretestvéréhez, a V7991 Sgr-hez hasonlóan ez sem csak felfénylett és elhalványodott, hanem szédületes „liftezésbe” kezdett. Kezdetben a fényessége felment egészen 10,1 TG magnitúdóig és elkezdett csökkenni. Ekkor még mindenki egy általános fénymenetet gondolt a következő napokban. Egy bő hét alatt a csillag ehalványodott 11,7 TG magnitúdóig majd szépen megindult lassacskán felfelé. Február 23-ig egészen 11,1 V magnitúdóig fényesedett, ott megállt egy kicsit majd ismét halványodott egészen február 26-ig. Február 26-án 11,4 V magnitúdóról kilőtt és egyre csak nőtt a fényessége. Március 4-én már 10,3 V magnitúdóig repesztett, megközelítve a felfedezése óta látott maximumát. Ekkor már teljesen le voltam nyűgözve, minden nap vártam az újabb pontocskákat, észleléseket a fénygörbén. Ekkor láttam esélyét annak, hogy ha kitart a lendület, akár én is megfigyelhetem. 

Másnap reggel viszont a fénygörbén az észlelések meredek zuhanást mutattak: 5-én reggel már újra csak 10,26 V magnitúdó volt a fényesség, és ez a napi 0,2 magnitúdós halványodási ütem nem volt túl bíztató. A lendület valóban alábbhagyott és a következő öt napban a V7992 fényessége csökkent nagyjából 0,8 magnitúdót. A legrosszabb továbbra is az volt, hogy a megfigyelésnek nem volt esélye a szürkület folyamatos korábbra tolódása miatt.

Meglátjuk hogyan folytatódik a nóva fényességének alakulása. Ha május elejéig kitartana, akkor talán el tudnám csípni egy jó észlelőhelyről.

FRISSÍTÉS:
2025 április 7-én hajnalban végre én is tudtam észlelni a V7992 Sgr-t a hajnali égen. Jó volt az átlátszóság és a város széléről a sötét égen már eléggé magasra emelkedett. A 10×30 sec összegképen éppen hogy látszik a 400 mm-es Sigma teleobjektívvel készített képeken. 



2025. március 4., kedd

Tranziens a Zsiráfban: TCP J14034008+7947313

 A CBAT TOCP honlapján láttam meg azt, hogy egy viszonylag fényes tranzienst talált a kínai XOSS csapat a Zsiráf és Kis Medve csillagképek határán. Messze északon ritkán látunk ilyen jellegű objektumot.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J14034008+7947313.html

 


A csillagot a kínai XOSS csapat 13,94C magnitúdós fényességnél találta 2025.02.27,6363 UT-kor készült fotókon. A bejelentést követően én is terveztem a fotózást, ám sajnos a rossz időjárás miatt erre napokig nem volt lehetőség. Már kezdtem azt hinni, hogy a törpenóva azóta elhalványodott, ám 03.03-án a Hortobágyról mégis megpróbáltam lefotózni. A csillag a 400mm-es Sigma objektívvel készített 30 másodperces fotókon nem is látszott nehezen. Fényessége ekkor a felvételek kiértékelése alapján 14,99 TG magnitúdó volt. Amatőrtársakkal való konzultációk alapján a csillag egyenletesen halványodik, talán még pár napig megfigyelhető. Az elkészült képhez jelen esetben a 400 mm-es f/5.6-os Sigma teleobjektívemet használtam a Canon EOS 1100D-vel.

 


TCP J14034008+7947313   2025 02 27.6363*  14 03 40.08 +79 47 31.3  13.94C             Cam       R 3

VSX adatlap: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=10006155


2025. február 23., vasárnap

Fényes nóva a Nyilasban: V7991 Sgr (TCP J18265456-2719122)


2025 januárjának végén egymás után kettő tranzienst is felfedeztek egymáshoz közeli időpontban a Nyilas csillagkép területén. Az egyik csillagot Yuiko Sakurai fedezte fel a másikat Koichi Itagaki. A Yuiko Sakurai által felfedezett csillag észlelésére volt csak esély Magyarország területéről, bár ez sem volt egyszerű. A V7991 Sgr észlelése kalandosra sikerült.


A TCP J18265456-2719122 jelű tranziens objektumot Sakurai 2025 01 26.8614 UT-kor találta meg egy 180mm-es teleobjektívre szerelt Nikon D7500-as fényképezőgéppel készült fotón. Ezen a napon még Japánban is nagyon nehezen látszott a Nyilas, a felvételen 9,2 magnitúdósnak látszik a csillag. Nem sokkal később Ausztráliából Andrew Pearce is észlelte a csillagot. Ő 9.30 (V), 10.68 (TB) és 9.15 (TR) magnitúdókat állapított meg.
Jómagam is szerettem volna észlelni az égitestet ám ez szinte lehetetlen volt, ugyanis éppen a csillagászati szürkület végén kelt a Nyilas Debrecenből nézve. A felfedezés utáni napokban rossz volt az időjárás, és a nóvajelölt is halványodott. Később spektroszkópiailag is megerősítették, hogy a csillag nóva így megkapta a végleges V7991 Sgr elnevezést. Közben a másik nóva is megkapta a V7992 Sgr végleges nevet. Kezdtem elengedni az észlelés lehetőségét ám két hét múlva azt láttam, hogy a V7991 fényessége újra nő, majd visszaesik, majd megint nő! 11-10.5 magnitúdó között hullámzott a csillag fényessége az AAVSO észlelések alapján. Többször is nekifutottam a megfigyelésnek február első heteiben, de nem sikerült sosem. Nem tudtam előbányászni a szürkületből a csillagot.
Aztán 2025. február 21-én hajnalban újból fényességnövekedést tapasztaltam a görbe alapján és eldöntöttem, hogy csak azért is újra próbálkozok. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy egy 10,5 magnitúdós csillag még most se látsszon a fotón. Úgy számoltam, hogy a V7991 Sgr 6 fok magasra emelkedik a teljes sötétség végének időpontjában. Egy 400mm-es teleobjektívnek ezt már meg kell mutatnia! Így hajnali 04:00 UT-kor elkezdtem fotózni a lakásunk erkélyéről. Ekkor még nem látszott a csillag de tíz perccel később már halványan igen. Sajnos a fényszennyezésen kívül két gyárkémény is erős vörös fénnyel világított, de siker koronázta ezt a próbálkozást. A 10×30 másodperces összegzett fotón stabil a nóva látványa, bár jócskán kellett sötétíteni az eget. El is határoztam, hogy másnap kiugrok egy fényszennyezéstől mentes helyre.

A nóva éppen látszik a fotómon a spártai körülmények ellenére

 

A csillag fényességét kimértem és 10,57 TG magnitúdó jött ki eredményül, ami illeszkedik a többi észlelés által alkotott görbéhez. Úgy tűnik, hogy most újra halványodik ez a nóva, meglátjuk mit produkál ezután.

2025.02.22. Másnap kora hajnalban újra próbálkoztam az észleléssel az erkélyről, ám a fotókon nem látszott az égitest. A pára, a fényszennyezés meghiúsította a megfigyelést. Terveztem a kitelepülést, de az erős fagy és a munkahelyi kötelességek miatt végül nem mentem ki. Talán majd pár nap múlva, amikor a Hold is elvonul a területről.

2025.03.03. FRISSÍTÉS

Bő egy hét után tudtam csak visszetérni a nóvához. Ezen a reggelen is nehezen látszott a fotókon a csillag, de sikerült kimérni. Fényessége 10,9 TG magnitúdó volt, ami az AAVSO fénygörbéje alapján újból emelkedő (stagnáló) tendenciára utal. Eddig a csillag nagyon szép hullámzásokat produkált amint az az alábbi fénygörbén is látható.


2025.03.05. FRISSÍTÉS

A mai reggelen sikerült viszonylag jó égen a Hortobágyi Nemzeti Parkból lefotózni a V7991 Sgr jelű nóvát. A fényessége az utóbbi két napban újból lassanként nőtt, az észlelés reggelén 10,76 TG magnitúdónál járt. A fénykép az általam készített eddigi legjobb felvétel lett a csillagról. Nem tudom meddig látható még, és hogy lesz-e ennél fényesebb.




2025. február 5., szerda

Tranziens az Egyszarvú csillagképben: TCP J06483349+0656228 = PNV J06483343+0656236

 

2025 február 4-én éppen azon bosszankodtam, hogy a Nyilasban látható két fényes nóvajelöltet esélyünk sincs észlelni. Sajnos annyira alacsonyan látszanak a szürkületben, hogy nem láthatóak Magyarországról. Aztán 4-én délelőtt láttam, hogy az Egyszarvúban is találtak valamit. Sőt ez a valami már korábban is aktív volt. Az objektum kifényesedését először K.Itagaki japán amatőrcsillagász erősítette meg.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J06483349+0656228.html?fbclid=IwY2xjawIPVkFleHRuA2FlbQIxMQABHY4IQVeeAj_tmoJQwZ0wgsHRlgYV-z-jWOzo8nlesO1dwl5dDVzwaAUI6Q_aem_cPCU-MdCsiYxyTJc2cyYxw


Amint már említettem, két fényes nóvajelölt is egyszerre volt aktív a Nyilasban, s erre jött még ráadásként egy vendégcsillag a téli tejútban. A tranziens kényelmes, +6 fokos deklinációnál jelent meg, így esélyesnek láttam, hogy észlelni tudjam. Fényessége 11,5 magnitúdó volt a felfedezéskor. Néhány perccel az első jelentés után azt láttam, hogy a frissített hírfolyamban az objektumra azt írták, hogy ez a csillag azonos a PNV J06483343+0656236-vel melyet S. Kaneko fedezett fel 2014 11 22.569UT-kor. Ráadásul már tavaly év vége felé is aktívnak mutatkozott. Színe alapján törpenóvának tűnik, de ez a többszörös aktivitás igen érdekessé teszi a csillagot.

Jómagam 2025.02.04-én este 19:15 UT-kor észleltem a kitörését ennek az objektumnak, és a színe alapján én is törpenóva kitörésére gyanakszom. A fényessége az észleléskor 12,05 TG magnitúdó volt, bár a sűrű téli tejút mezőcsillagai között nehéz volt a méricskélés. A légköri körülmények viszonylag jók voltak, csak az első negyed környékén járó Hold zavart egy kissé. A megfigyeléshez a szokásos szerelésemet használtam: Canon EOS 1100D fényképezőgép és a jó öreg 180mm-es f2.8-as Zeiss Sonnar teleobjektív. Összesen 10 db fotót készítettem, majd összegeztem őket. A fényesség kimérését természetesen IRIS-ben végeztem a szokásos módon, zöld csatornán.



TCP J06483349+0656228 = PNV J06483343+0656236: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=399830&image=poss2ukstu_red


2025. február 4., kedd

1,6%-os, 27h 30m-es holdsarló

A mai estére nagyon készültem. Részben azért mert már tavaly október óta nem láttam holdsarlót, részben pedig mert éppen most akarom tesztelni az új szerzeményemet. Vásároltam egy Sigma 600mm-es f8-as tükörobjektívet, mely még az eredeti japán gyártmány. Nagyon jó lesz holdsarlózáshoz!



A holdat szabad szemmel 16:06 UT-kor vettem észre, kora ekkor 27 óra 30 perc volt újhold után. Rögtön ráálltam a fényképezőgéppel is. Fantasztikus felszíni részletek mutatkoztak a Canon EOS 1100D élőképén. Sajnos a hold sarlóját csak kétszer tíz perc erejéig láttam, a felhőzet miatt. A DNy-i horizontot 10 fok magasságig bevonták a sötét altostratusok, melyek miatt a holdsarlózást hamar be kellett fejeznem. Az úk objektív jól vizsgázott, én pedig gazdagabb lettem egy újabb trófeával.