Új ablak a Világegyetemre - Carl Zeiss Jena "Olympia" Sonnar 180mm f/2.8

Alap szinten szeretek asztrofotózni, és már régi tervem volt egy olyan objektív beszerzése mely kifejezetten alkalmas erre a feladatra, és a lehető legegyszerűbb felépítésű. Sokat kérdezősködtem, és asztrofotózással foglalkozó ismerősök egyértelmű ajánlásokat adtak számomra. Végül hosszú gondolkodás után letettem a voksomat az egyik sokak által kedvelt objektív mellett. Két fő szempontom volt: legyen minden manuális rajta, és a fókusza fix legyen. A fix fókuszra azért van szükség, mert alkalomadtán tranziens keresésre is használnám és így a képek összehasonlíthatóak. Másrészt azért legyen teljesen manuális mert nem szeretnék feleslegesen fizetni olyan ketyerékért, melyeket nem használok.

Az én Sonnarom :-)

Volt azonban egy probléma! Ez az objektív régi és nagyon is keresett. Nem volt könnyű olyan példányt találni, mely fél évszázad múltán is kitűnő állapotban van. Végül aztán csak sikerült vásárolnom egyet a kiszemelt eszközből. Hogy melyik ez a "legendás" objektív? Ez a Carl Zeiss Jena "Olympia" Sonnar 180mm f/2.8 jelölésű objektívje. Ez a Zeiss egyik nagyon jól sikerült sorozata, a "Sonnar" jelölés pedig egy bizonyos optikai elrendezésre utal.

A sok dicséret ellenére nem tudtam elképzelni, hogy egy 1939-től gyártott objektív hogyan vehetné fel a versenyt a mai modern eszközökkel. Kezdetben volt egy kisebb "adaptációs" problémám, ám ezt egy fémesztergáláshoz értő mesterember megoldotta. Rózsa Ferenc pedig sikeresen megfejtette milyen csavar illik a fotóállvány adapter furatába. 

A nappali fotózgatás során feltűnt, hogy az objektív még az f/2.8-as rekeszállásnál is igen markáns rajzolatot biztosít. Egyedüli hátránya a hatalmas 1350 g-os súlya, ami miatt 5 perc kézből fotózás már nagyon elfárasztja az embert. Ezeket azonban nem tekinteném hibának: mi vagyunk túl kényelmesek.
Tehát nappal nagyon jól teljesített az optika, az igazi meglepetés azonban éjjel ért. Először csak 2021.01.13-án tudtam kipróbálni a városi, fényszennyezett égen. Megdöbbentő volt, hogy a Canon EF-S 55-250 mm-es teleobjektívhez képest nagyságrendekkel több fényt lapátol össze. Szó szerint olyan mint egy "fényporszívó". Amihez a Canon teleobjektívemnek 20 másodperc expozíció kell, a Zeiss kihozza 6 másodpercből. 13 másodpercnél többet nem tudok exponálni még kitűnő átlátszóság mellett sem az erkélyünkről, mert az égbolt túl fényessé válik. Döbbenetes előrelépés számomra! Ez köszönhető a hatalmas 70 mm-es frontlencsének és a jó üveganyagoknak. Alig várom, hogy sötét vidéki égen is fotózhassak, s lássam mire képes az eszköz.

A frontlencse szemből nézve

Néhány fontosabb (asztrofotósokat érintő) adat amely ezt az objektívet jellemzi:

Gyártó: Carl Zeiss Jena Germany
Fókusz: 180 mm
Frontlencse átmérő: 70 mm
Rekeszértékek: f/2.8-22
Tömeg: 1350 g
Adapter: M42-es fotómenet
Látómező (Canon EOS 1100D-vel): 5°×3,3°

Egyéb műszaki jellemzőknek olvasson utána akit érdekel, én nem írok le többet. 

A csillagok képe különböző rekeszállásoknál. 8-as rekeszérték alatt már nem volt látható számottevő változás. Maximális f2.8-as rekeszértéknél a 70 mm-es objektívből 64 mm területet hasznosít a rendszer. A rekeszeléssel fellépő fényveszteséget egyszerű területszámolással levezethetjük. A felvételekhez a Szíriuszt választottam tesztalanyként.

Hogy mire szeretném használni? Nincs túl bonyolult fotós felszerelésem, és igazából nem is szeretnék nagyon professzionális módon az asztrofotózással foglalkozni. A tervem az, hogy a Tejútrendszer fősíkját fotózzam, főleg olyan területeket, melyek nem túl közkedvelt célpontok. Kedvenc célpontjaim a nyílthalmazok, sötét ködök.

Alább szeretnék mellékelni egy-két tesztfotót, egyelőre csak városból. Ezeket a képeket Debrecen belvárosából készítettem: 10×20 sec, ISO 800, f/2.8, Canon EOS 1100D

A Messier 41 jelű nyílthalmaz a Nagy Kutya csillagképben

A Messier 46-47 párosa és környéke. Számos nyílthalmaz látható eme gazdag Tejút-mezőben!

Az NGC 869 és 884 párosa a Perzeusz csillagképben. Ez az objektum magasan, a fejünk fölött delelt, így hosszabban tudtam rá exponálni.

A Messier 35 és vidéke; a nyílthalmazok különböző távolságban vannak, ezért más és más a méretük, fényességük. 

A téli tavaszi égbolt határának egyik kellemes nyílthalmaza a Messier 48

Jelentés a téli ég egy szeletéről

Az amatőrcsillagász kötődik magához az égbolthoz, de biztos vagyok abban, hogy mindenkinek vannak kedvenc területei; ilyen vagy olyan szempontok alapján.

Mint már régebben említettem számomra az egyik legkedvesebb vadászterület a Canis Maior - Puppis - Pyxis csillagképek vidéke. Egyrészt szeretem, hogy sok található itt a kedvenc objektumtípusaimból a nyílthalmazokból, másrészt viszont valamilyen megmagyarázhatatlan módon is kötődöm ezekhez a csillagképekhez. Erről nem igen tudok nyilatkozni; nem ismerem az okát. Egyszerűen csak nagyon szeretek itt időzni a távcsövemmel. :)

Mivel sokat időztem, és időzök itt a téli-tavaszi derült éjjeleken, sokat is rajzolok. Időnként az Égabroszt lapozgatva feltűnik, hogy milyen sok kis piros aláhúzás (piros aláhúzással jelölöm az általam megfigyelt és lerajzolt égitesteket) van már ezeken a térképlapokon. Az itt található fényes égitestek majdnem mindegyikét rajzoltam már, de a tüzetesebben átvizsgálva a vidéket azt látom, hogy bőven van még tennivaló a terület vizuális megörökítése terén. Igazából rá kell jönnöm, hogy a fényes objektumok majd' fele bizony még nem került bele az észlelőfüzetembe...nem is beszélve a halványabb, ám mégis látványos gyöngyszemekről. Ez itt valóban a nyílthalmazok birodalma: csupán négy gömbhalmaz található itt (ha az Eridanus gömbhalmazát is ide csapjuk), galaxisokból 10 magnitúdós fényesség körül szintén csak alig öt-hat darabot tudunk összeszámolni, továbbá planetáris ködökből 12 magnitúdóig nyolc-kilenc darabot láthatunk. Viszont nem ez a helyzet a nyílthalmazokkal: 10 magnitúdóig legalább hatvan darabot figyelhetünk meg! A Tejút síkjában, előfordul, hogy egy kis távcsővel nincs is idő mindet végignézni egy éjszaka. Lerajzolni őket pedig igazi maratoni munka! Hosszú évekre, évtizedekre tartó kellemes elfoglaltság...

Ebben a kis blogbejegyzésben szeretnék egy kis számvetést tartani arról, hogy hol tartok én ebben a munkában (nem is munka mert nagyon élvezem). Hét éve kezdtem el a terület felderítését. Alapelv, hogy a jó légköri átlátszóság mellett rajzolok csak. Persze bárhol is legyen egy objektum az égen, minél tisztább a levegő, annál jobban látható, ám itt a horizont közelében ez fokozottan igaz. Így ez a projekt nem halad gyorsan: leginkább a nagyon tiszta téli, vagy tavaszi hidegfrontokat követő estéken művelhető. Talán ez adja a varázsát számomra: a rövid észlelési ablak, amelyen át azonban csodás dolgokat láthatunk!

Készítettem kettő kis térképet a területről (két részre bontva azt) , amelyen piros csillaggal jelöltem az eddig lerajzolt égitesteket. Fontos megjegyeznem, hogy csak a befejezett észlelések találhatóak itt; vannak félkész rajzaim, és vannak olyan objektumok amelyeket csak megcsodáltam, ám ezek nem kerültek fel a térképre. Íme tehát az általam lerajzolt égitestek 2019.09.11-ig:

Az észleléseket folytatom tovább; egy-két hónap és a téli Tejút déli vége ismét elérhető.

Cseh Viktor

2019.09.11. Debrecen

2013.04.17. - Melotte 31

LM rajz átmérő: 4,5°
Objektum: Melotte 31
Koordináták: 05h19m  +33°25'
Dátum: 2014-04-17
Időpont: 18:20UT
Műszer: 15X70 Scopium binokulár
Nagyítás: 15X
Légkör: S-3 T-4 (holdfény)
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:
A folyamatosan növekvő holdfázis kissé hátráltatta a megfigyelést ám mégis belevágtam; már gyakorlatilag 2 hónapja nem mély-egeztem és ráadásul rettentő szép időszak ez. Csodás átlátszóság, kellemes hőmérséklet...
A Szekeresben lévő szép binokuláros nyílthalmazt a Melotte 31-et néztem ki; mérete olyan 2,5-3 fok körüli és szép fényes csillagokat tartalmaz, alakja eléggé szabálytalan, elnyúlt. A középpontjától K-re egy sokkal távolabbi és halványabb nyílthalmaz az NGC 1893 csillagai pislákolnak; kis grízes ködösségként érzékelhető a csillagmezőben. A Holdfény ellenére rengetek a csillag az LM-ben és a halványabbakat igazából be sem rajzoltam mert több száz pöttyöt kellene akkor papírra vetnem.

M47 open cluster 2011-04-01

LM rajz átmérő: 1,5°
Objektum: M47 nyílthalmaz
Koordináták: 07h36m -14°30'
Dátum: 2011-04-01
Időpont: 17:42UT
Műszer: 80/900 refraktor
Nagyítás: 35X
Légkör: T-4   S-2
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Gyönyörű látvány már az én kis refraktoromban is! Fényesebb csillagainak elhelyezkedése engem minduntalan a Nyilas csillagképre emlékeztet! Kb. 40 ívpercre északkeletre az M47-től található az NGC2423 mely szintén egy nyílthalmaz.
35X, M47: Csillagai egy jól körbehatárolt 20-25'-es területen szabálytalanul oszlanak el. 7 csillag uralja a halmazt. Szép a középpontjában lévő fényes kettős csillag!
35X, NGC2423: Kis ködös foltocska, melyben pár csillag dereng. 90X-es nagyítással kb. 7-10 csillagot láttam benne.

Do-Dz 1 open cluster

LM rajz átmérő: 1,5 fok
Objektum: Do-Dz 1 nyílthalmaz
Koordináták: 02h48m +12°12'
Dátum: 2012-11-16
Időpont: 18:30UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 35X
Légkör: S-3 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Ha a Kos csillagképre gondolunk nem igazán a nyílthalmazok jutnak eszünkbe róla; inkább pár szép kettős, esetleg galaxisok. A Do-Dz 1 nyílthalmaz a csillagkép közepe táján bújik meg, a 42 Ari-tól (más néven Struve 311) 40'-el NyDNy-ra.
Kisebb távcsövekkel is bizonyosan látható (pl. 10X50 B) de én úgy vélem hogy igazi teljességében 5-6cm-es átmérő, és 20X-os nagyítás fölött mutatja meg magát. Ekkor egy kicsi 6'-es térrészben összesen 7-8 csillagot számolhatunk össze. A halmaz három legfényesebb csillagai egy háromszöget alkotnak.
Az észlelés közben láttam egy-két Leonida meteort is...

Cr 21 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: Collinder 21 nyílthalmaz
Koordináták: 01h50m +27°01'
Dátum: 2012-11-14
Időpont: 19:00UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-2 T-5
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Ezt a kis halmazt a Triangulum csillagkép DNy-i kiszögellésében találhatjuk meg. Ha a térképekben böngészünk, első ránézésre nem gondolnánk hogy egy érdekes halmazzal van dolgunk. A távcső mellett viszont igen kellemes látvány tárul elénk; kis, kompakt csoport, melynek fényesebb tagjai egy kis félkört rajzolnak az égre. A halmaz mérete kb 7 ívperc lehet, összesen 13 tagot számoltam össze.

NGC2367 open cluster 2012-10-21

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC2367 NY
Koordináták: 20h00m -21°50'
Dátum: 2012-10-21
Időpont: 04:20UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: BBX
Légkör: S-2 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Erre a reggelre nem volt konkrét észlelési tervem, ezért hosszas távcsöves nézelődés után esett a választásom erre a nyílthalmazra a Nagy Kutya csillagképben. Első látásra csak 3 csillagot lehet észrevenni benne. Aztán hosszas nézelődés után jönnek elő a többiek; kb. 11-12 tag, bár a halmazt egy 9 magnitúdós csillagocska fénye uralja. A legsűrűbb tartományokat háromszög alakú ezüstös derengés övezi. Kellemes látvány!

NGC457 20121018 - ET/Owl cluster

LM rajz átmérő:1,5 fok
Objektum: NGC457
Koordináták: 01h20m +58°10'
Dátum: 2012-10-18
Időpont: 18:20UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 35X
Légkör: S-3 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Egyik este amikor nézelődtem a Tejútban útba ejtettem ezt a nyílthalmazt is. Ahogy megláttam a másfél fokos LM-ben, rögtön eszembe jutott a közismert mondat; "ET hazatelefonál!"
E halmaz közismert megnevezése "ET" vagy "Bagoly" halmaz - és valóban: 2 fényes csillag a halmaz K-i szélén alkotja a szempárt, és a halmaz csillagainak zöme pedig a testet, majd abból nyúlik ki ÉK felé a keze amellyel az égre mutat. Nagyon találó!
Az objektum szárazabb leírása; csillagokban gazdag, sűrű, fényes nyílthalmaz a Cassiopeiában. Mérete kb. 30' , igen feltűnő, csillagai szép füzéreket alkotnak.
Az LM ÉNy-i szélén látható az NGC436 is; ez is szép bár halványabb csillaggyülekezet. Kompakt (kb. 8' méretű) és részlegesen bontott, halvány ködösségbe burkolózik.

NGC6709 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6709
Koordináták: 18h51m +10°20'
Dátum: 2012-10-17
Időpont: 18:20UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-4 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:
A Sas csillagkép főleg a rengeteg planetáris ködéről híres, de akadnak itt szép nyílthalmazok is. Ilyen pl az NGC 6709 melyről ez a megfigyelés készült. Fényereje 6,7 magnitúdó. Méretét én 15-nek becsülöm az alapján az ezüstös derengés alapján amibe a halmaz burkolózott. A halmaztagok nem kimondottan fényesek, és nem alkotnak nagyon szoros csoportot, bár nem is mondható lazának a csillagkupac. Kellemes látvány!

NGC6633 open cluster

LM rajz átmérő: 1,5 fok
Objektum: NGC6633
Koordináták: 18h27m +06°35'
Dátum: 2012-10-15
Időpont: 18:15 UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 35X
Légkör: S-3 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: A nyári Tejút D-i régiói októberben már eltűnőfélben vannak, azonban még lehet ilyenkor is szemezgetni a sok szép nyílthalmaz és köd közül. Én a Kígyótartó és a Kígyó farkának határán lévő NGC6633-at néztem ki.
Első pillantásra is gyönyörű; laza,elnyúlt, ám fényes tagokból álló csillaggyülekezet. Három nagyobb "csomópontja van: Az egyik általam csak "Kis Plejádoknak" nevezett alakzat, mely az LM rajz közepén helyezkedik el, a másik kettő pedig ettől a helytől K-i irányban egy csillagfüzér, Ny-i irányban pedig egy sűrű csillagcsomó. A látómező sejtelmesen fénylik és nagyon sok halovány csillag látható. Talán ez a Tejút fénylése?! Mindenkinek ajánlom ezt a szép halmazt még ilyenkor ősszel is!

Coathanger cluster 2012-10-11 (Collinder 399)

LM rajz átmérő: 7 fok
Objektum: Collinder 399 (Vállfa halmaz)
Koordináták: 19h 26m +20°10'
Dátum: 2012-10-11
Műszer: 10X50 binokulár
Nagyítás: 10X
Légkör: S-4 T-3
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
A Col 399 remek kistávcsöves objektum; a közeli nyílthalmazok egyike, így igen látványos. Binokulárban teljesen bontott, tagjai fényesek bár a halmaz területén számos halványabb csillag is van. Ezek lehet csak háttércsillagok.
A Vállfa-halmaz hosszú - 6 csillagból álló - csillagfüzérének K-i végénél található az NGC6802 mely egy sokkal távolabbi nyílthalmaz. A fényességére 8,8 magnitúdó van megadva de szerintem fényesebb; kis ködös pamacsa látható volt.
Érdemes még megemlíteni hogy az LM rajzot kettészeli a Sagitta-Vulpecula határvonal, tehát a Col 399-től D-re lévő csillagok már a Sagitta-csillagképhez tartoznak.

Scutum star cloud

LM rajz átmérő: 10X10 fok
Objektum: Scutum csillagfelhő
Dátum: 2012 augusztus
Műszer: 10X50 binokulár
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás:

Mihelyst végeztem az M24-el kitűztem a következő célt; lerajzolni a másik csodás csillagfelhőt a Pajzs-csillagképben!
A feladat annyiban tért el az előzőtől, hogy itt egy 10X10 fokos égterületet jelöltem ki, és több látómezőrajzból raktam össze a végleges rajzot. Annyit "csaltam" ennél az észlelésnél hogy 5 magnitúdóig a csillagokat térképről rajzoltam be. Erre azért volt szükség hogy jobban tudjak tájékozódni a nagy területen.
Az M24-től eltérően ez a rajz meglepően hamar elkészült, mert a jó idő és a tiszta éjjelek kedveztek. Kb 9 napba telt míg eljutottam a végleges rajzig.
Érdekessége ennek a helynek hogy azért fényes itt a Tejút, mert az egyik bekanyarodó spirálkarra pont hosszában látunk rá. Ez a terület a sötét ködök valóságos Kánaánja; összesen 6-ot sikerült megpillantanom és papírra vetnem, bár ezeken kívül az egész csillagfelhőt átszövik a sötét ködök tekervényes szálai.
Most pedig jöjjenek az objektumok:

M11: A célterület középpontjától kb 1 fokkal É-ra látható. Igen intenzív, fényes, belseje csillagporos, grízes, félig-meddig bontott.. Alakja kerek.
M26: A delta Scuti-tól 40'-el DK-re látható és először csupán egy halvány gömbhalmaznak tűnik. Később fokozatosan feltárulnak a külső részek. A felületén egy pici csillag látszik, valószínű emiatt tűnik első pillantásra gömbhalmaznak.
Barnard 104: A béta Scuti-tól É-ra látható, bár nem túl feltűnő. Hosszas szemlélődés után a érzékelhető a fényes csillag mellett; elnyúlt SK.
Barnard 103: Az alfa és béta Scuti között félúton látható, elég nagy és feltűnő beöblösödés a Tejút-felhő Ny-i szélénél.
Barnard 108-112: Ez a két SK, - bár külön jelölésük van - az én műszeremben eléggé összefolyt. Egy tekergőző sötét kígyóhoz hasonló formációt öltött, mely a béta Scutitól indul és eltekergőzik az LM középpontjáig.
Barnard 86: Az M26-tól K-ÉK-re látható és igen feltűnő. Alakja olyan mint egy kis lepény vagy palacsinta, amit eldobtak.
Barnard 133: Ez az SK már az Aquila csillagképben van. Nagy méretű és jól látható objektum, olyan mint egy kis tojás a csillagkavalkádban.

NGC6520 + Barnard 86

Végre sikerült a kedvenc nyílthalmazomat is lerajzolni! Szerintem páratlan objektum...

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6520 és Barnard 86
Koordináták: 18h03m  -27°51'
Dátum: 2012-06-17
Időpont: 22:15UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-2  T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány
Észlelő: Cseh Viktor
Leírás: E halmaz rajzolását 16.-án éjjel kezdtem. Nagyon könnyű volt megtalálni annyira jellegzetes alakja van, valamint mellette egy Markáns sötét köd is található, a Barnard 86. Ez a páros annyira egzotikus hogy azon nyomban a kedvenc nyílthalmazom lett!
35X-el kis nyílhegy alakú csillagcsomó, és könnyen észrevehető a sötét köd is. Az LM-et mindenfelé ezüstös, grízes, csillagporos derengés tölti ki. Elképesztően sok a csillag ezért így ezt lerajzolni nem lehet. Tehát nagyítást váltok.
88X az a nagyítás amely a legszebb képet adta: Az LM 3-át töltötte ki a két fő objektum, így megkezdtem a rajzolást. Miután felvázoltam a csillagmező felét, abbahagytam mert fáradt voltam. Másnap folytattam és elkészült a teljes rajz. A halmaz olyan mint egy szurony feje, és rengeteg csillag sziporkázik benne. A B86-ot végig láttam határozottan majd ezen az estén delelés környékén megpillantható volt a belőle kinyúló sötét porfelhő amely az NGC6520 alatt kúszik. Nehéz leírni szavakban, szerintem a rajz beszédesebb!

NGC 6834 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6834 nyílthalmaz
Koordináták: 19h52m +29°24'
Dátum: 2012-06-15
Időpont: 21:00UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-5 T3
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Közepes átlátszóság mellett, eléggé páradús levegőnél vettem szemügyre ezt a halmazt a Hattyúban. Az első feltűnő dolog hogy az LM É-i felében sokkal kevesebb a csillag. Utólag térképeket megfigyeltem hogy itt egy jókora (több fok) kiterjedésű sötét felhő helyezkedik el. Ez okozhatja hogy sokkal kevesebb a csillag.
A halmaz hosszúkás, nyílhegyszerű, és legfényesebb öt csillaga egy sorba rendeződik. Itt is erős derengést okoz a halvány tagok összemosódó fénye. Az NGC 6834 mérete 8X5 ívperc lehet, bár a derengő fénylés csak 8X3 ívperces területre terjed ki. De nem kizárt hogy a közelben lévő halvány csillagok is a halmazhoz tartoznak.

Ic 4996 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: Ic 4996 nyílthalmaz
Koordináták: 20h16m  +37°38'
Dátum: 2012-06-14
Időpont: 21:20UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-4 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás: Különösen kedvelem a nyílthalmazokat s ezen belül is a pici kompakt példányokat. A Stellarium-ban bukkantam rá erre az alig 6 ívperc méretű halmazra.
35X-el úgy tűnik mintha egy nagyon fényes 3-as csillagrendszer lenne, ám árulkodó jel a nagyon erős ezüstös derengés. 88X-el már egészen szépen bomlik a halmaz; összesen 11-13 tag lehet a megadott területen, melyek egy kis csavarodott "X"-et rajzolnak ki. Ám a legfényesebb 5 csillaga egy kis görbült félkört alkot mely alapján rögtön elneveztem magamban "Mini-Coronae Borealis" halmaznak!
A csillagmező igen gazdag és a közelében még - 1 fokon belül! - Találhatóak még nyílthalmazok: Do 39, Do 40, Do 41, Ber 85, Do 42 és végül Do 3...  Szó szerint egymásba érnek az objektumok.

NGC6819 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6819 nyílthalmaz
Koordináták: 19h41m  +40°12'
Dátum: 2012-06-13
Időpont: 20:10UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-4 T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Ez a halmaz a Hattyú szárnyának előterében helyezkedik el, egy kettőscsillagokban bővelkedő területen, a Tejút fényes felhőjében.
35X-el jól látható a piciny csillaggyülekezet, melynek érdekes "V" alakja van. Rengeteg a csillag ezért nagyobb nagyításra váltok...
88X-el a halmaznak jól meghatározható alakja van; K-re kinyúlik a középpontból egy hosszú nyúlvány, és É felé egy kicsit rövidebb, vaskosabb. A halmazt az NGC6866-hoz hasonlóan ezüstös derengés övezi, és a felületén mindenhol piciny csillagok sziporkáznak. Mérete 8X5 ívperc. Nagyon kellemes látvány közepes nagyítással!

NGC6866 open cluster

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: NGC6866 NY
Koordináták: 20h03m  +44°11'
Dátum: 20120611
Időpont: 20:17UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-5  T-4
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Már jó előre kinéztem ezt a kis átmérőjű de fényes halmazt. A látvány 35X-es nagyítással is magával ragadó; ezernyi kis tűszúrásnyi csillag között ott a fényes, ezüstös derengésbe burkolózó NGC6866. körülötte mindenütt csillagláncok, kettősök.
88X-el végre rajzolható mennyiségűre csökken a csillagok száma (egyébként itt megjegyzem hogy az észlelést szürkületben kezdtem hogy végezni tudjak az este folyamán. A halmaz legfényesebb csillagai két szabályos 4X2-es sorba rendeződtek. Kb 16 csillaga látható de az egész halmazt egy igen erős 6 ívperc átmérőjű derengés övezi.  a Halmaz mérete kb 6 ívperc lehet.
Tőle NY-ra van egy szép csillaglánc mely a rajzon is látható.

Do-Dz 6 open cluster

Egy piciny halmaz a Herkulesben...

LM rajz átmérő: 30'
Objektum: Dolize-Dzimselejsvili 6 nyílthalmaz
Koordináták: 21h 47m   +38°19m
Dátum: 2012-06-08
Időpont: 20:15UT
Műszer: 140/880 Newton
Nagyítás: 88X
Légkör: S-5 T-3
Észlelés helye: Nagyvarsány

Leírás:
Eléggé rossz átlátszóság mellett észleltem ezt a pici halmazt a Herkulesben! Az ég nagyon világos volt ám már 35X-es nagyítással is jól látható volt mind a négy csillaga a halmaznak. Két 9,5, egy 10,5 és egy 11,1 magnitúdós csillag alkotja és kissé hasonlít az M73 aszterizmusára. Mérete a hosszabbik tengelyen 5 ívperc lehet. Bár nem túl látványos de érdekes kis objektum.

NGC 1502

Ezen az áprilisi estén az északi pólus közelében kalandoztam, és a Zsiráf csillagkép érdekességeit vettem szemügyre...

LM: 30'
Nagyítás: 88X
Távcső: 140/880 Newton
Időpont: 2012-04-11 19:11UT

Már régóta szerettem volna távcsővégre kapni a Kemble-kaszkád végénél található kis "ékszert", az NGC1502-t.
Első látásra beleszerettem és le is rajzoltam 88X-os nagyítással, mivel 35X-el riasztóan sok csillag volt a látómezőben. A halmaz közepén egy egyenlő fényességű kettős csillag ül, és a csillagrendszer alakja egy "X"-re emlékeztet. Az NGC1502-től DNy-i irányban az STF485 jelű szépséges kettős rendszer látható.
Érdekes hogy kevés a csillag a látómezőben annak ellenére hogy a galaktikus egyenlítő nincs messze a halmaztól - csupán 6-8 foknyira.

Ic 417

Márciusi estéken a Szekeres még magasan jár ám a melegebb idő miatt nagyon kényelmesen észlelhető az égbolt ezen területe. Az m37 és M38 jelű nyílthalmazoktól nem messze fekszik egy érdekes terület, ahol az Ic417 is fekszik. A Tejút ezen részében iszonyú mennyiségű csillag van és két éjjelen keresztül rajzoltam csak a csillagmezőt. Tegnap este a nagyon tiszta légkörnek köszönhetően az észlelés végén magát az Ic 417-et is sikerült jól tanulmányoznom: alakja É-D-i irányban megnyúlt, s csillagok sziporkáznak a felületén. Olyan látvány mintha egy ködbe ágyazott csillaghalmaz lenne.
Egyéb érdekességek is vannak ám itt; az LM közepén lévő 5 magnitúdós csillag mellett a Stock 8 csillagai tűnnek elő, valamint a főtémától ÉNy-ra az STF 698 jelzésű szép kettőscsillag is látható. Órákra a távcsőhöz láncolja az embert ez az égterület.