Kedves csillagaim: A korai holdsarló megfigyelése

A korai holdsarló megfigyelése

A korai holdsarló megfigyelése

írta: Cseh Viktor

Kint vagyok napnyugta után, és a kis binokuláromba bújva a horizontot kémlelem: „A Hold oly finomnak látszik, mint a porcelán, mely az első érintésre összetörik! Rendkívüli látvány!” A korai holdsarlók megfigyelői abban tüsténkednek, hogy minél vékonyabb állapotban pillanthassák meg a Holdat újhold előtt, vagy után. Már régóta foglakoztat a gondolat, hogy a korai holdsarlók megfigyeléséről egy olyan összefoglalót írjak, mely a lehető legrészletesebben írja le ezt az észlelési területet. Az „Amatőrcsillagászok kézikönyve” különböző kiadásai tárgyalják ugyan, de sok dolognak utána kell járni ezen felül, ráadásul egy könyv terjedelme nem engedi meg a sok-sok oldalas okfejtéseket, képek, illusztrációk használatát. Ebben az írásban egy bárki számára elérhető, részletes összefoglalót készítettem, rajzokkal, magyarázatokkal kiegészítve. Igyekeztem leírni mindent, ami a témával kapcsolatos, és eszembe jutott. Kellemes olvasást kívánok mindenkinek; tapasztalt holdsarlóvadászoknak, és lelkes kezdőknek egyaránt.

HAJDANÁN

A korai holdsarlók megfigyelésének története nagyon régi időkig nyúlik vissza. Már az ókori társadalmak is megpróbálkoztak azzal, hogy az idő mérésére minél pontosabb eszközöket, mértékegységeket alkalmazzanak, valamint, hogy az év hosszát meghatározzák, s megfelelő egységekre osszák. Abban az időben nagyon kevés olyan jelenség volt ismert és megfigyelhető, amely megfelel erre; azaz ismétlődő, egyenlő periódusokat „ír le” s ezek a periódusok emberi léptékkel mérve is megfigyelhetők ráadásul mindenki számára könnyem értelmezhetők. Gyakorlatilag egyetlen jelenség jöhetett szóba, amely kielégítően megfelelt ezeknek az „elvárásoknak”: a Hold fényváltozásai. Már nagyon hamar (Babilónia, Egyiptomi birodalom, Kína stb.) sikerült meghatározni a Hold szinodikus (újholdtól újholdig történő) keringési periódusának hosszát, amire kerekítve 29,5 napot határoztak meg. Ez volt az alapja a sokáig használat luniszoláris naptáraknak. Ezek a naptárak persze néhány évtized alatt jelentős „késéseket” halmoztak fel. Ezzel azonban itt nem foglalkozunk részletesen. Számunkra az érdekes ebben, hogy a holdhónap kezdetét mindig a vékony holdsarló esti égen való megjelenéséhez kötötték. Az újholdak időpontjai előre meghatározták, és az ezt követő egy-két estén az ókori társadalmak csillagászai a horizontot fürkészték napnyugta után; várták a holdsarló megjelenését. A legtöbb helyen meg is ünnepelték ezt az eseményt. Tehát ők voltak az első észlelők, akik szabad szemmel próbálták ezt tenni. A modern kori holdsarlóészlelések története Magyarországon az 1970-es évekig nyúlik vissza: először az USA-ban próbáltak arra választ kapni, hogy vajon milyen pontos lehetett az ókori népek naptárrendszere. Megfigyeléseket végeztek, s később amolyan sporttá, versennyé fejlődött az amatőrcsillagászok között ez a szép tevékenység. Nincs túl sok tudományos haszna ugyan, de pihentető, látványos és kihívást jelent s ebbe a versenybe bárki bekapcsolódhat, mert nincs szükség hozzá bonyolult, drága felszerelésre. A cél: a Hold keskeny sarlóját minél közelebb megpillantani az újhold időpontjához képest. Korai holdsarlónak a 48 óránál (azaz az újhold előtt vagy után 48 órával) fiatalabb holdsarlókat nevezzük, de az igazán szép észlelések 24 óra alatt vannak.

LÁTHATÓSÁG, RÉSZLETEK A HOLDON

A holdnyugta izgalmai; az egyre lejjebb süllyedő sarlóból
egyre kevesebb látszik. Egyre torzultabb, hullámzóbb!

Fentebb leírtam, hogy a luniszoláris naptárak hosszú távon nem tették lehetővé a pontos időszámítást. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a 12 hónapos luniszoláris év nem egyenlő hosszú a valódi évvel - azaz ami alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot, s ugyan arra a pontra érkezik, mint előzőleg volt. Mivel a két periódus (a luniszoláris holdhónap és a Föld keringési ideje) nem osztható egymással maradékok nélkül, ezért folyamatosan eltolódásokat szenved az erre alapuló naptár. Azonban vannak más problémák is! A holdhónap kezdetét mindig a holdsarló első megpillantásához kötötték, amely viszont szintén nem történhet meg egyenlő időközönként. Ennek legfőbb oka a Föld tengelyferdeségében, a Hold keringési pályájának inklinációjában, és az újhold bekövetkezésének időpillanatában rejlik. Most ezt tárgyaljuk meg részletesen, rajzokkal illusztrálva.

Előre szeretném leszögezni, hogy az itt látható rajzok, számítások és értékek mindegyike a 47°00’-es földrajzi szélességre készült az egyszerűség kedvéért. Mivel Magyarország észak-déli kiterjedése nem számottevő, ezért a számított értékek jó közelítő eredményt adnak az ország bármely pontjára vonatkoztatva. Most csupán egyetlen esetet, tehát ez esti láthatóságot tárgyaljuk az egyszerűség kedvéért. Természetesen a hajnali láthatóságról is szó esik majd, ám rajzok ahhoz nem készülnek.

Amint említettük a luniszoláris naptár nem pontos: a fő okot már láttuk, valamint kitértünk arra is, hogy a Hold megpillantására sincs lehetőség egyenlő időközönként. Ez pedig geometriai okokra vezethető vissza; elsődlegesen a Föld tengelyferdeségére, másodsorban pedig a holdpálya inklinációjára. Arányaiban a Föld tengelyferdesége a leginkább befolyásoló tényező, és ehhez jöhet hozzá a kisebb mértékű holdpálya inklináció. A kettő variációi hozzák létre a megfigyelést befolyásoló pozitív vagy negatív „szélső” helyzeteket, vagy éppen egymást kissé „csillapítva”, úgymond „kis mértékben eltérő” helyzeteket. Ezek a helyzetek az alábbi tényezők befolyásoló hatásának vannak kitéve:

A Föld tengelyferdesége: 23,43 fok (26000 év egy precessziós periódus)

A holdpálya inklinációja: 5,14 fok (18,6 évenként körbefordul az ekliptikán)
A holdpálya apszisvonalának forgása: 8,85 év alatt, a Hold keringési irányával ellentétesen

Ez a három érték lesz ami a láthatóságot befolyásolja. Alapvetően két fő láthatósági (dömping) időszakot különböztetünk meg; az esti égen felbukkanó holdsarlók láthatósága januártól május közepéig a legkedvezőbb, a hajnali égen pedig augusztus végétől november végéig. Ha megnézünk egy csillagtérképet azt látjuk, hogy ebben a két időszakban hajlik az ekliptika vonala legmeredekebb szögben az égi koordináta rendszer szélességi vonalaihoz képest. A tavaszpontban és az őszpontban a hajlás mértéke pontosan 23,43 fok, ami a Föld tengelyferdeségével egyenlő. Kulcsfontosságú dolog számunkra a megfigyelésnél (különösen a nagyon fiatal, 24 óra alatti sarlóknál), hogy a Hold az égi koordinátarendszerben északabbra legyen, mint a Nap! Ennek ugyanis az a következménye, hogy a Hold ugyanolyan szögtávolság mellett később nyugszik az esti égen, vagy hamarabb kel a hajnali égen, mint máskor. A következőkben néhány rajzzal, és számítással is szemléletesen bemutatjuk azokat a különböző szélső helyzeteket, amelyek befolyásolják észlelésünk sikerességét. Az északi féltekén 47 fokos földrajzi szélességen, esti láthatóságok esetében:

Az első kép a legkedvezőbb esetet mutatja be, amikor március 22.-én napnyugtakor az ekliptika a horizonthoz képest a legnagyobb meredekséggel hajlik (ekkor ez nagyjából 66,4 fok), valamint a holdsarló is 5,14 fokkal északabbra van az ekliptikától, tehát a pályája mentén elért a legészakabbi pontra. A második képen az időpont ugyanaz, mint az elsőnél, viszont itt a holdsarló éppen a pályája legdélebbi pontján tartózkodik. Ez kissé lerontja az észlelési feltételeket.

A harmadik és a negyedik kép ennek az ellentétes verzióját mutatja be szeptember 22.-én, amikor a leszálló csomópontban tartózkodik a Nap, s ennek következtében az ekliptika nagyon lapos szöget zár be a horizonttal (nagyjából csupán 19.6 fokot). A harmadik képen az látható, hogy a holdsarló éppen a pályájának a legészakabbi pontján tartózkodik, azaz 5,14 fokkal északabbra van a Napnál. Ez kissé javít a láthatóságán. A negyedik kép viszont a legkedvezőtlenebb felállást mutatja; ekkor a Hold éppen pályájának legdélebben elhelyezkedő pontján tartózkodik, tehát az ekliptika mentén 5,14 fokkal délebre van a Napnál.

Ez a négyféle „eset” a hajnali égen ugyan így megtörténhet azzal a különbséggel, hogy a legkedvezőbb láthatóság időszaka szeptember 22. környékére esik, míg a legkedvezőtlenebb viszonyok március 22. környékén fordulnak elő. Tehát a fent tárgyalt tényezők ellentétesen hatnak a reggeli és az esti holdsarlókra; ha az egyik láthatósága nagyon kedvező, valószínűleg a másiké kedvezőtlen.

Létezik még kétféle eset! Ez akkor fordulhat elő, ha a Nap az ekliptikán éppen a legmagasabban, vagy legalacsonyabban tartózkodik (nyári és téli napforduló). Ekkor ugyanis az ekliptika hajlása reggel vagy este a horizonthoz képest egyenlő az égi egyenlítő horizonttal bezárt szögével. Egyszerűbben fogalmazva, nincs előnyben egyik láthatóság sem a másikhoz képest. Tehát ha ebben a két esetben (nyári és téli napforduló) a holdpálya legészakabbra lévő pontja éppen a Naptól északra helyezkedik el, akkor az esti, és a hajnali égen is egyaránt jó a láthatóság. Ha viszont a két időpont (nyári és téli napforduló) idején a Naptól délre található a holdpálya, akkor pedig egyaránt előnytelen mind a hajnali, mind az esti láthatóság.

Ezen értékek között mindenféle variáció elképzelhető. Két szélsőséges helyzet között a holdpálya csomópontvándorlásának következtében nagyjából 18,6 év telik el. Természetesen ez a megállapítás a holdpályára igaz: a holdpálya 18,6 évenként kerül a térben ugyanabba a pozícióba, viszont a Hold nem jár 18,6 évenként ugyanott a pályája mentén. De gyakorlatilag 18,6 évenként van esélyünk a lehető legjobb feltételek között észlelni az esti és hajnali égen, ha az időjárás engedi. Levonhatjuk tehát a következtetést; a legfontosabb két paraméter a geometriai tényezőknél, hogy az ekliptika a megfigyelés idején a legnagyobb szöget zárja be a horizonttal, valamint hogy a Hold a pályájának lehető legészakabbi pontján tartózkodjon.

A Hold keringése azonban más módon is befolyásolja a megfigyelést! További előnyt jelent, ha a Hold földközelben tartózkodik. Ennek két pozitív hatása is van; egyrészt a Hold nagyobbnak látszik az égen mivel közelebb van, másrészt gyorsabban halad a pályája mentén. Ha nagyobbnak látszik, akkor könnyebben észrevehető, fényesebb, tovább szemmel tartható. Ha gyorsabban halad, akkor pedig ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagyis nagyobb szögtávolságra jut a naptól. A Hold napi mozgása a csillagokhoz képest átlagosan nagyjából 13,1 fok. Viszont ebből le kell vonnunk a Nap mozgását is, ami nagyjából 1 fok naponta keleti irányba. A jobb oldali táblázatban közelítőleg kiszámoltam mennyi különbség van elméletileg két 24 órás holdsarló között, amennyiben az egyik a lehető legnagyobb, a másik a lehető legkisebb sebességgel halad a pálya mentén. Azonban a perigeumpont sincs állandóan ugyanott a térben: a holdpálya apszisvonalának forgási periódusa 8,85 év. Több kritikus megjegyezte, hogy emiatt nem a Hold korát kellene megadni a megfigyelés összegzésénél, hanem a Naptól való szögtávolságát. Van igazságtartalma ennek a felvetésnek, ám nem gondolom, egy szabadidős tevékenységet (amelynek inkább a kikacsolódás a célja) ezzel kellene megbonyolítani. A Hold szögtávolságának pontos mérése, kiderítése nehezebb feladat, mint az időadatok használata. Ráadásul épp ez adja a verseny lényegét; nem csak tudás, hanem kitartás és némi szerencse is kell hozzá!

A 24 órás holdsarló mérete földtávolban és földközelben.

Általában a mi földrajzi szélességünkről az esti sarlók jobbra, a hajnali sarlók balra dőlnek a függőlegeshez képest. Persze minél fiatalabb sarlót észlelünk, és minél délebbi szélességen tartózkodunk, annál inkább „vízszinteshez” közelít a sarló pozíciója. Sőt! Akár az ellentétes oldalra is átbillenhet, de ez Magyarországról ritka látvány. Az egyenlítő térségéből nézve viszont nincs különbség: az esti és a hajnali sarló egyaránt dőlhet balra, és jobbra is, vagy lehet vízszintes.

A déli féltekén hasonló a helyzet, csak éppen az északi fordítottja. Azaz: a déli félteke "tavaszán" augusztus-november között az esti sarlók megfigyelésére van kedvező lehetőség, míg január-május között a hajnaliakéra. Gyakorlatilag ha északon jó a láthatóság, akkor délen nem, s fordítva. Minden ellentétes a fentebb tárgyaltakkal!

A légkör

Ha a megfelelő időszakban vagyunk és az égi „rendszerek” a megfelelő módon, a számunkra kedvező helyzetbe hozzák a Hold keskeny sarlóját, akkor a következő sarkalatos tényezőt kell megvizsgálnunk: ez a légköri minősége. Nagy általánosságban elmondható, hogy bizony a lehető legtisztább légkörre van szükség a nagyon fiatal holdsarlók megtalálásához! Hiába a jó seeing, ha poros, párás a horizont, akkor semmit sem fogunk észrevenni a vékony és nagyon halvány Holdból. A lehető legnagyobb kontraszt szükséges a Hold és az égi háttér között. Ha nem elég tiszta a levegő, orvosolhatjuk a dolgot azzal, hogy magas helyekre megyünk fel észlelni. Akár már 400-500 méteres szintkülönbség is rendkívüli javulást hoz: alapvetően vékonyabb légrétegen tekintünk keresztül, és a por, füst, pára is leginkább az alsóbb légrétegekben gyűlik össze. A poros, zavaros légrétegek fogságából érdemes felmenekülni valamilyen magas helyre.

Látnivalók a holdsarlókon

Részletek a holdsarlón

Érdemes külön figyelmet fordítani egy nagyon szép, a holdsarlókhoz kapcsolódó jelenségre. Ez Földfény (a Hold sötét oldalának fénylése, melyet a Földről visszavert napfény okoz), vagy más néven a hamuszürke fény. E fényjelenség intenzitása, erőssége különböző minden esetben. Sőt! Még ugyan annak a holdsarlónak az esetében is különböző erősségű hamuszürke fényt látnak a megfigyelők eltérő földrajzi helyekről. Általában elmondható, hogy a hamuszürke fény erősségét két tényező befolyásolja jelentősen; a légkör tisztasága, valamint a Föld felhő és jégborítottsága. Az első eset egyértelmű, ugyanis tisztább levegőben, sötétebb égen a halványabb fény is erősebbnek látszik. A másik tényező is Földi dolgokra vezethető vissza. Minél több jó fényvisszaverő felület van az adott időpillanatban a földfelszínen, annál erősebb a hamuszürke fény, ugyanis annál világosabb van a Hold felszínén. Általában a téli félévben erősebb a hamuszürke fény, ugyanis ilyenkor a sok lehullott hó az északi féltekén nagyon sok napfényt visszaver. Sok esetben egy kis binokulárral a sötét oldalon számtalan felszíni alakzat azonosítható.

A korai holdsarló egyik jellegzetessége, hogy a Hold íve nagyon vékony. Laikusok számára már egy 48 órás sarló látványa sem mindennapos dolog. Sokan már egy ilyen láttán is meglepődnek: "Milyen vékonyka a Hold ma reggel?!" - mondta egyszer egy osztálytársam. Azonban egy tapasztalt holdsarlóvadász tudja, hogy az igazán látványos sarlók még vékonyabbak. Ahogy közeledünk az újholdhoz, elérkezik egy határ, mikortól a sarló már nem alkot egységes ívet. Saját tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy 20 óra körül van ez a bizonyos pont; ekkortól már nagy a valószínűsége annak, hogy a Hold íve legalább egy helyen megszakad. Ennek oka, hogy a megvilágított rész már olyannyira keskeny, hogy a legkisebb felszíni alakzat is erős árnyékot vet a holdfelszínen, amely elér a terminátorig (árnyékhatár). Így a keskeny sarló folytonossága megszakad.

Előfordulnak fényes részek is az íven; ezeket a "mare" területek sima talaja, vagy a fényes albedófoltok valamelyike adja.

Van néhány olyan felszíni alakzat, amely nagyban befolyásolja a keskeny sarlók láthatóságát. Ezek elsősorban nagy „mare” területek a peremen, valamint nagyméretű meteorkráterek. A meteorkráterek általában sötét szakadásokat okoznak a sarló ívében az árnyékukkal: Humboldt, Cleomedes, Gauss, Neper, Hausen, Röntgen, Eddington, Ansgarius, Kastner. A „mare” területek is ugyanilyen hatást okoznak; Mare Humboldtianum, Mare Smythii, Mare Marginis, Mare Australe, Mare Orientale. Fényesebb részeket a sarlón a felföldek magas albedójú területei, kráterei hozzák létre.

A holdsarlók kora

A korai holdsarló észlelésénél egy nagyon kardinális kérdés, hogy vajon milyen "korú" az épp megfigyelt égi tünemény. A holdsarló kora nagyon egyszerűen kiszámolható. A holdsarló korának az újhold időpontjától eltelt, vagy az újhold időpontjáig hátralévő időtartamot nevezzük. Ezt az értéket órában és percben adjuk meg. Például: "26h 04m"-es esti holdsarló. Ebben az esetben az újhold időpontjától 26 óra és 4 perc telt már el. Egy másik példa: "17h 11m"-es hajnali holdsarló. Ebben a második példában 17 óra és 11 perc van hátra még az újhold időpontjáig.

Az újholdak időpontjait az alábbi weboldalról érdemes megnézni:

http://www.astropixels.com/ephemeris/phasescat/phases2001.html

Vigyázat!!! Az újholdak időpontjai a fenti linken pontosak, ám Világidőben (UT) vannak megadva. Ez azt jelenti, hogy téli időszámítás alkalmával 1 órát, nyári időszámításkor pedig 2 órát kell levonnunk a Közép-Európai Időből, hogy mi is Világidőben számoljunk. Pl. ha egy májusi estén 20:06-kor látjuk meg a holdasarlót, az Világidőben 18:06-ot jelent.

Mint már említettük, korai holdsarlónak a 48 órásnál fiatalabb sarlókat nevezzük. Törekednünk kell tehát ezen belül megfigyelni a Holdat.

A MEGFIGYELÉS

Most, hogy átrágtuk magunkat a szférikus csillagászattal kapcsolatos geometriai tényezőkön, valamint tisztában vagyunk a holdsarlók láthatóságát befolyásoló egyéb érdekességeken, rátérhetünk arra, hogy hogyan is zajlik maga az észlelés, milyen eszközök kellenek hozzá és mire érdemes figyelni.

Először kell találnunk egy jó megfigyelőhelyet! Legyen elérhető, mégis nyugodt, hogy az észlelésre tudjunk koncentrálni. Az elsődleges szempont, hogy arra az égboltrészre lássunk rá teljesen a horizontig, ahol a Nap lenyugszik, és ahol a Hold lenyugvása is várható. Nem ritka eset, hogy éppen a legalsó pár fokos sávban válik láthatóvá a vékonyka, törékeny ív. Személyes véleményem (erre később még visszatérek) az, hogy a legjobb észlelőhelyek a nagy síkságok, néhány távoli tereptárggyal, például fákkal, házakkal. A Hortobágy fantasztikus, bár sokak által nehezen megközelíthető. De bárhol megtelepedhetünk, ahol jól rálátunk a horizont megfelelő részére.

Egyszerű eszközök, nagy élmények!

A megfigyeléshez csak papírra, írószerre és egy jól járó órára van szükségünk, ezen kívül vihetünk magunkkal egy binokulárt, ami nagyban megkönnyíti a keresést. Nagyon nagy segítség lehet továbbá egy iránytű, tájoló is, mellyel könnyebb belőni a Hold helyét és arra az égterületre kell csak figyelnünk. Eredetileg csak a szabad szemmel látott holdsarló számít pozitív észlelésnek, ám a Magyar Csillagászati Egyesület és a világ többi egyesülete is gyűjti, a csak távcsővel látott holdsarlókról leadott jelentéseket is.

Egy fontos dolog! Az este látható holdsarlóknál a lehető legkorábban kell észrevenni a sarlót, a hajnaliaknál pedig törekednünk kell arra, hogy a legtovább szemmel tartsuk a Holdat. A lényeg, hogy minél közelebb kerüljünk az újhold időpontjához! Az időadatokat érdemes mindig UT-ban (Universal Time) megadni, mert így könnyebben tudjuk visszaszámolni a holdsarló korát is. Az észleléseket gyűjtetjük füzetbe, lapokra, lefűzve egy mappában. Ez csak ízlés kérdése.

A megfigyelést este a helyi napnyugta időpontjában érdemes kezdeni és egészen holdnyugtáig folytatni, hajnalban pedig a holdkelte időpontjától napkeltéig. Fentebb említettem, hogy érdemes olyan megfigyelőhelyet keresni, ahol azért akadnak távoli tereptárgyak. Ez azért fontos, mert amikor szabad szemmel (de leginkább távcsővel végzett keresés esetén) megtaláljuk a holdsarlót, jól jön, ha van mihez viszonyítani a helyét. Egy távoli fa, tévétorony, kémény kitűnő viszonyítási pont lehet, így ha elvesztjük a Holdat, könnyen visszatalálhatunk hozzá. Valamint az sem mellékes, hogy a távcsőben gyönyörű látvány a horizonthoz közeledő, leheletfinom holdsarló. A papírra jegyezzük fel a dátumot, észlelőhelyet, körülményeket és ami a legfontosabb; az időadatokat. Itt bizony percre pontosan kell visszaszámolni a sarló korát. Külön kuriózum manapság, ha valaki szabatos leírást készít a megfigyelésről, hangulatról, történésekről. Pedig ez az észlelés legfontosabb része! Nem csak az a célunk, hogy begyűjtsünk egy újabb trófeát, hanem hogy később eszünkbe jusson maga az észlelés: az illatok, a táj, a gondolataink, az élmény, amiért kimentünk az ég alá! Kedvcsináló gyanánt Keszthelyi Sándor beszámolója:

"2016. január 10-én este kedvező alkalom adódott észlelni a korai holdsarlót. Az újhold ennek a napnak a hajnalán 02:31-kor következett be, de a Hold estére már jól eltávolodott a Naptól. A Naptól való 7-8 foknyi távolsága annak is köszönhető, hogy a Hold deklinációja 5 fokkal nagyobb volt, azaz ennyivel északabbra, vagyis "feljebb" helyezkedett el. A napnyugta utáni 51 perccel későbbre számított holdnyugta is reményt jelentett.
Pécs belvárosában az ég nagyrészt felhő nélküli volt, éppen csak a kritikus délnyugati ég alján voltak vízszintes helyzetű felhősávok. KözEI 15:50-kor összecsomagoltunk minden szükséges holmit. 15:55-kor kocsiba ültünk és elindultunk felfelé a Mecsek déli oldalán. Az út jól járható volt, közben a kanyarokban még ki-kisütött a felhőcsíkok között bujkáló fénylő Nap. A lenti +3 fok levegőhőmérséklet felfelé egyre nőtt és a hegytetőn már +6 fok C lett. Az 535 méteres Misina-tetőn leparkoltunk. Az elméleti napnyugta percében, 16:21-kor belépőjegyet vettünk a tévétorony alján és a lift felvitt minket 75 méterrel feljebb, a 610 méter magasban lévő kilátóteraszig.

A körpanoráma pompás volt. Körben a Mecsek vonulata, hegyei, a közbenső völgyekben hófoltok és ködösségek. A Villányi hegység erősen látszott. A Dráva és Száva közötti Papuk 80 kilométerre lévő vonulata gyengébben húzódott. Ám délnyugatra a felhőzet ott volt 10-15 foknyi magasan, igaz világos és sárga résekkel. A Nap már lenyugodott, de még nagyon világos volt. A napnyugta pozíciója még felismerhető volt a nyugati Mecsek hegyeihez és dombjaihoz képest. Erős délnyugati szél fújt itt, de a felhőzet szinte semmit sem mozgott.

Rendkívül vékony 14 óra 41 perces holdsarló fotója.

16:27-kor ültünk be a tévétorony körpresszójába és a délnyugati ablak melletti asztalnál helyezkedtünk el. Kávékat és üdítőket rendeltünk. Kiraktuk a jegyzetfüzetet, írószert, időmérő eszközt. Egyikünk egy 7x35 mm-es nagylátómezejű binokulárral, másikunk egy 20x80 mm-es óriásbinokulárral vette célba a felhőréseket 16:30-tól. A 10-15 fokos felhőben két rés volt a horizonttal párhuzamosan. Az idő múltával 16:45-re már csak egy felhőrés maradt, ez szabálytalan szélekkel húzódott 0,5-1,0 fok szélesen. Csak abban bízhattunk, hogy a nem mozgó felhőzethez képest a lassan nyugvó Holdat a résben megláthatjuk.
Folyamatosan fürkésztük a látcsövekkel a résnek a valamikori napnyugta feletti szakaszait, bízva a Hold megpillantásában. 16:45. 16:50. 16:55. Semmi! Semmit sem vettünk észre. Egyre sötétebb lett, lenn kigyúltak Pécs fényfüzérei. A délnyugati felhőzet egyre feketébb lett. A felhőrés narancsos színben állt. 17:00 és semmi!
És akkor 17:02-kor a 7x35-ös binokulár mögötti Sragner Márta azt mondja: "Ott a Hold! A rés közepe táján!" Én éppen a városi panorámában gyönyörködtem, de gyorsan felvettem a 20x80-as B-t, ám azzal nem láttam a Holdat. Márta továbbra is látta, összesen talán 1,5-2,0 percen át. Eközben többször türelmesen elmagyarázta, hogy a hol látja: "A legalsó feketeségben van egy pirosló homály. Az felett a tiszta résben van egy fekete felhődarab, attól jobbra egy kis fekete csomó, attól jobbra egy közepes - a két utóbbi alatt ott van a Hold. Vízszintesen, fekvő helyzetben van." A pontos helyre nézve először nem láttam, másodszor nem láttam, harmadszorra megláttam én is! Ám csak 15-20 másodpercnyi időre láthattam a vízszintes helyzetű, egyenes vonalú, 10-15 ívperc hosszú holdsarló darabkát - mert a sárga holdtöredék lesüllyedt a felhőrés aljára és bemerült az alsó maszatos mezőbe.
Többé nem láttuk, és mivel 17:08-kor a maradék felhőrés is csaknem összecsukódott további nézelődésre nem volt esély. Az elméleti holdnyugta amúgy is 17:12-kor volt ezen a helyen és ilyen magasságban.
Így végül is az első észrevételkor - azaz 17:02-kor - a Hold kora 14 óra 31 perces volt az újhold bekövetkezéséhez képest. Ám a hazai holdsarló-rekord (az 1985. szeptember 14-én hajnalban a bólyi Kész László, Szabó Sándor 15 óra 21 percese és a nagyszalontai Kósa-Kiss Attila 15 óra 39 percese) nem dőlt meg. ugyanis a Hold szabadszemes meglátását nem is próbáltuk meg, mert erre semmi esélyünk sem volt.
A kezünkben lévő távcsövekkel is gyengén láttuk a holdsarló darabkát, de azért láttuk. Ez a 14 óra 31 perces Hold nekünk életünk eddigi legjobbja, távcsővel!" (Keszthelyi Sándor)

A korai holdsarló fotózása

Elmondható, hogy bármilyen fényképezőgépünk is van, mindenképpen érdemes megpróbálni fotón is megörökíteni a Hold keskeny sarlóját. Viszont ismernünk kell a "technikánk" korlátait. A következőkben szintén saját tapasztalataim alapján írok véleményt, mivel mindenféle módszerrel fotóztam már holdsarlókat.
Kompakt digitális fényképezőképet használva, a legnagyobb nagyítással a könnyen látható holdsarlók fényképezésére van lehetőség. Amit szabad szemmel is látunk, az fog látszani a fotón is. De a szabad szemes határ nagyjából a fényképezőgépünk teljesítőképességének határát jelenti. Jól látható általában a sarló íve, a szakadások, fényesebb részek.
Tükörreflexes fényképezőgépet használva egy teleobjekítvvel már kitágulnak a fotózás határai. 300 mm-es fókusszal akár 16-17 órás holdsarló fotózása sem jelenthet gondot. Fotóinkon a sarló ívén kívül általában már felszíni részletek is láthatók. Bőven fotózhatunk olyan holdsarlót is amit szabad szemmel már nem tudunk megpillantani. Szűrőket használva pedig tovább javíthatjuk a Hold láthatóságát a képen.

A holdsarlók fotózásának csúcsát egyértelműen a távcsöves fotózás jelenti. Távcsöveket használva nem csak a szabad szemmel láthatatlan, hanem a vizuálisan egyáltalán nem látható holdsarlók is látszanak. 1000 mm-es fókusz felett akár a 18 óra alatti holdsarló keskeny ívén is azonosíthatóak bizonyos peremközeli felszíni alakzatok. A specifikus szűrőknek köszönhetően pedig speciális észlelési lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ekvatoriális mechanikával követhetjük, videózhatjuk is a Holdat.

A fotózásnál törekedni kell a lehető legrövidebb expozíciós idő használatára; ez igaz, bármilyen technikát is használunk, de a főként akkor, ha távcsővel készítünk felvételeket. Távcsővel lehetőség van a videofelvételek készítésére, melyből jelösszegzéssel még több információ nyerhető ki.

A legfontosabb nehezítő tényező az idő szűkössége. Ez egyre inkább szorítja a megfigyelőt, minél fiatalabb holdsarlót akar megörökíteni. A 15-16 órás holdsarlók esetében gyakran előfordul, hogy az észlelés ideje alatt csupán 2-3 percünk van elvégezni mindent; fókuszálás, próbakép készítése, fotózás. Ezért bölcs dolog ha időt spórolunk azzal, hogy például már az észlelés előtt fókusz állítunk egy csillagon, vagy ha előző nap betájoljuk, hogy hol fog kelni, vagy nyugodni a Hold. Már az észlelés előtti napon kipróbálhatjuk, hogy milyen expozíciós időkre lehet szükségünk. Amennyiben valóban csak 2-3 percünk van, elképzelhető, hogy ilyen trükkökön fog múlni a fotózás sikere.

Hogy hogyan összegezném a fentebb leírtakat? A holdsarlók fotózása kellemes tevékenység, ám az újholdhoz nagyjából 18 óránál közelebb lévő holdsarlók fotózása már komoly feladat: olyan amely nagy koncentrációt, és átgondoltan előkészített, tervszerű megvalósítást igényel. Még egyszer hangsúlyozom: gyakori, hogy csak perceink vannak a rendkívül vékony Hold fotózására!
A fotózás egyéb teendőiről itt nem érdemes többet írnom; azok nem annyira speciálisan erre az észlelési területre vonatkoznak, mint a fentebb említett tippek.

Jómagam egy 127/1500-as Makszutov-Cassegrain távcsövet használok, melyre egy Canon EOS 1100D DSLR fényképezőgépet rakok fel T-adapter segítségével. Így primér fókuszban a holdsarló kitölti a 12 megapixeles szenzor bő kétharmadát. Ez a felbontás és nagyítás bőven elegendő.

A legfontosabb adatok a megfigyelésnél:

- Első / utolsó szabadszemes vagy távcsöves megpillantás időpontja (UT-ban érdemes megadni)
- A holdsarló látványa: fényesség, szakadások, fényesebb területek az ívén
- A holdsarló felezőmerőlegese és a horizont vonalának egymással bezárt szöge (a sarló "ferdesége")
- Ha van hamuszürke fény, annak fényessége 1-5 között (1-alig látható, 5-nagyon fényes)
- a holdsarló kora (utólag kiszámolva), segítség a számoláshoz:
https://www.calculatorsoup.com/calculators/time/time-date-difference-calculator.php
- a holdsarló megvilágítottsága
- a megfigyelés földrajzi helye, koordinátái
- a légkör állapota
- leírás az észlelésről
- fotók esetében az expozíciós adatok

Bár az ember leginkább magának észlel, azért jó érzés ha össze tudja hasonlítani az észleléseit másokéval, ha tud versenyezni. Lent láthatóak a címek, nevek ahová el lehet küldeni az észlelést. Ahol nem vész el a megfigyelés, hanem megőrzik, lajstromba veszik.

Jelenleg az alábbi rekordokat tartja számon az amatőrcsillagász társadalom világviszonylatban:

- szabad szemmel látott holdsarló: 14 óra 30 perc - L. King, N. Collinson (1916)

- távcsővel látott holdsarló: 11 óra 40 perc - Mohsen G. Mirsaeed (2002)

- digitális technikával észlelt holdsarló: 00 óra 00 perc - Thierry Legault (2013)

Magyarországi rekordok:

- szabad szemmel látott holdsarló: 15 óra 21 perc - Kész László, Szabó Sándor (1985)

- távcsővel látott holdsarló: 13 óra 20 perc - Gyenizse Péter, Vince Iván (2003)

- fotografikus rekord: 15 óra 39 perc - Kész László, Szabó Sándor (1985)

FORRÁSOK, AZ ÉSZLELÉSEK GYŰJTÉSE

Ajánlott irodalomként érdemes megemlíteni az „Amatőrcsillagászok kézikönyvét”, mely tárgyalja ezt az észlelési területet. Ezen kívül számos internetes oldal foglalkozik a témával. Ezek közül a legfontosabbak könyvek, honlapok:

MCSE - Amatőrcsillagászok kézikönyve (1999)

Hédervári Péter – A Hold és meghódítása (1970)

Ernest H. Cherrington – Exploring the Moon through binoculars and small telescopes (1984)
Antonin Rükl - Mondatlas

Csillagváros fórum: https://www.csillagvaros.hu/viewtopic.php?t=2366&start=60

Újholdak időpontjai (2001-2100): http://astropixels.com/ephemeris/moon/phases2001gmt.html

Record of young Moon sightings: http://adsabs.harvard.edu/full/1993QJRAS..34...53S

What is the youngest Moon you can see? https://earthsky.org/astronomy-essentials/young-moon-visibility

Legnagyobb magyar holdsarló lista: https://www.mcse.hu/helyi-csoportok/kiskun/erdekessegek/a-legnagyobb-magyar-korai-holdsarlo-lista/

Naptárrendszerek: http://mek.niif.hu/04700/04744/html/naptarirendszerek0002.html

A Hold: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hold

Moonwatch: http://astro.ukho.gov.uk/moonwatch/nextnewmoon.html
Islamic Crescents Astronomical Project: http://www.icoproject.org/?&l=en

Észlelések gyűjtése az alábbi élérhetőségeken történik:

MCSE Észlelésfeltöltő/Hold szakcsoport: http://eszlelesek.mcse.hu/

Cseh Viktor e-mail címére: csehviktor1989@gmail.com vagy viktorcsehtenor@citromail.hu

Holdsarló előrejelzés 2020-ra: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2020/01/holdsarlo-elorejelzes-2020-ra.html

Holdsarló előrejelzés 2021-re: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2020/11/korai-holdsarlok-elorejelzese-2021-es.html

Holdsarló előrejelzés 2022-re: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2021/09/holdsarlo-elorejelzes-2022-es-evre.html

Holdsarló előrejelzés 2023-ra: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2023/01/holdsarlo-elorejelzes-2023-ra.html

Holdsarló előrejelzés 2024-re:

Holdsarló előrejelzés 2025-re: https://viktorcsehdraws.blogspot.com/2024/09/holdsarlo-elorejelzes-2025-re.html

A magyar holdsarló lista

A magyarországi holdsarlóészlelések összesített excel táblázatát a Google Drive tárhelyén helyeztem el. Éves szinten frissítem, az alábbi linkre kattintva megtekinthető, letölthető a teljes lista.

Drive link: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1K9g-xfFYnN3mEmP32PHfh_L7zgiknAEJ/edit?usp=share_link&ouid=116479908251725402480&rtpof=true&sd=true

Fotografikus holdsarló rekordok

Az alábbi linken a 24 óránál fiatalabb, lefotózott holdsarlók galériája érhető el:

https://viktorcsehdraws.blogspot.com/p/cernavekony-holdfotok.html