Nóva a Kígyótartóban: V4371 Oph

2025.09.05-én éppen a névnapomon, Viktor nakon fedeztek fel egy közepes fényességű nóvat a Kígyótartó déli részén. Tadashi Kojima japán amatőr felfedezését csak két nappal később tudtam észlelni.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17301230-2753488.html

2025.09.05-én érkezett a TOCP listára a felfedezés híre. Napközben azonnal elkezdtem keresni a csillag pozícióját, hogy mihamarabb megfigyelhessem. A felfedező felvételeket Tadashi Kojima japán amatőr készítette 2025 09 05.4327 UT-kor. A képek Canon EOS 6D fényképezőgéppel és egy 300mm-es f/3.2-es teleobjektívvel készültek 3×4 sec expozíciós idővel. A határmagnitúdó a fotókon 13.0 magnitúdó. Így éppen már látszott a felszálló ágon lévő 12,5 magnitúdós objektum.

Jómagam először 09.07-én tudtam először lefotózni a csillagot nem túl jó körülmények között. Sok volt a pára és a fényszennyezés is erős volt a belvárosból. Viszont mivel pontosan teljes holdfogyatkozás volt így a holdfény legalább nem zavart. A csillag ekkor 11,31 TG magnitúdó volt. Két nappal később kissé jobb átlátszóságnál ismét lefényképeztem a nóvajelöltet, amikoris már 11,06 TG magnitúdónál járt. Időközben színképfelvételekkel megerősítették hogy egy valódi nóvát volt szerencsénk megfigyelni a nyári Tejútban szeptember elején.

0,6%-os 16h 50m-es holdsarló

A mai hajnalban egy nagyon vékony 16-17 órás sarló észlelésére volt lehetőségünk.

01:30 UT-kor keltem és azt terveztem, hogy az erkélyről figyelem a holdat. Viszont rá kellett jönnöm, hogy innen ez nem fog menni. Túl sokat takarnak ki az épületek. Így gyorsan összerántottam a cuccaimat és kiautóztam a város szélére. Pontosan holdkeltére, 02:00 UT-ra értem oda.

Miután összeraktam az állványt és a teleobjektívet már keresnem is kellett a holdat. A Pollux segített az orientációban. Nem is kellett sokat várni, a holdat 02:02 UT-kor már észre is vettem, nem is látszott nehezen. Aztán ahogy feljebb araszolt, egyre javult a látvány. Az ég alja szinte tökéletesen tiszta volt, nagyon jó volt az átlátszóság. 02:20 UT-kor annyira jól látszott a sarló, hogy szabad szemmel is próbálkoztam. Láttam valamit távcső nélkül is. Nem voltam biztos benne, ezért visszaemeltem a 10×42-es binokulárt. Aztán újra le. Aztán vissza. Mindannyiszor visszataláltam szabad szemmel a halvány ezüstös fényhez. Ez bizony látszik segédeszköz nélkül is! Hűűűű! Ilyen vékony holdat még sosem láttam ezelőtt puszta szemmel. Fel is jegyeztem, mert nemtartott sokáig a látvány. kb. 02:21 UT és 02:23 UT között 1-1,5 perces látvány volt csak. Aztán ahogy figyeltem tovább a sarlót rohamosan elkezdett halványodni. A legutolsó hold-látás 02:29 UT volt. Ekkor tűnt el. Az viszont biztos hogy jócskán javítottam a saját szabad szemes rekordomon is. A 02:21-es megpillantás 16 óra 50 perces sarlót jelent. Ez bizony országos szinten is komoly eredmény. Rekord ez abban a tekintetben is hogy a sarló csak 547 ívpercre volt a Naptól 0,6 %-os megvilágítás mellett. Így számomra ez az eddigi legvékonyabb megfigyelt holdsarló.

Nagyon tiszta volt a légkör, fenomenális volt a látvány. Hamuszürke fény nem volt, illetve a sarlón nem voltak felszíni alakzatok sem.

Nóva a Kígyó csillagképben

2025.07.18-án reggel érkezett a hír, hogy az orosz NMW csapat talált egy viszonylag fényes tranzienst a Kígyó csillagképben. A csillag a galaktikus egyenlítőtől pár fokkal északra látszik így esélyes hogy nóva legyen.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18385851-0351482.html

 

Az objektumot az orosz NMW csapat (Kirill Sokolovsky, Stanislav Korotkiy, Vladimir Belousov) találta meg a Ka-Dar csillagvizsgálóból 2025 07 17.9085 UT-kor készített képeken. A CCD kamerák egy 135 mm-es f/2-es teleobjektíven dolgoztak és a fotókon a csillag 12,0 U magnitúdósnak látszott.

Bár a terület közel van az Tejútrendszer síkjához, de viszonylag csillagokban szegény, ugyanis igen erős a fényelnyelés ebben a régióban a sok porköd miatt. Az ASASSN adatbázisából utólag nyomon követhető volt a csillag fényesedése: a 2025-07-12.1743 UT-kor készüllt fotókon a csillag még halványabb volt mint 15.94 g magnitúdó, ám 2025-07-17.2329 UT-kor  már látszik a 14.41 g magnitúdós csillag. A csillagok ugyanakkor a másik NMW kamera is elkapta 2025-07-18.0044 UT-kor 12,1 CV magnitúdónál.

Jómagam kora reggel láttam a hírt, ám mivel sajnos már világosodott így nem tudtam fotózni. Így aznap este éjfél körül készítettem el a fotóimat a nóvajelöltről. 2025.07.18-án 22:05 UT-kor fotóztam a 180 mm-es f/2.8-as Sonnar objektívemmel, az összegzett képen a tranziens szépen látszik, a színe pedig nagyon vörös. Igen valószínűnek tartom, hogy nóva, és vagy nagyon távol van, vagy pedig közeli, de a porködök miatt erős vörösödést szenved.

Azóta színképileg megerősítették, hogy egy klasszikus nóva fénylett fel a Kígyó csillagkép határához közel, így jó lesz nyomon követni a fényváltozásait az esti égen. Ez 2025-ben az első nóva a Kígyóban. 

ATel: https://www.astronomerstelegram.org/?read=17292

A következő napokban a 300 mm-es f/4-es Sonnarral is le szeretném fotózni, hátha még jobban látható a csillag. Nagyon örülök, hogy végre kényelmes magasságban is látható nóva, ugyanis az elmúlt hónapokban csak a déli féltekéről látszottak fényes vendégcsillagok.

2025.07.22. 20:30 UT

Sikerült a 300mm-es objektívvel is lefotózni a nóvát. A V691 Ser már 13.33 TG magnitúdós és folyamatosan halványodik. Igyekszem nyomon könyetni a fényváltozását.

Tranziens jelenségek 2025 májusában

 TCP J18150814+4121534 Lyr

2025.05.07,7653 UT-kor az XOSS csapat egy törpenóva gyanús csillagot fedezett fel a Lant csillagkép Északi részén. A 14.54 C magnitúdó fényességű csillag elérhető volt számomra is, így lefotóztam az erkélyünkről. Az észlelés pillanatában a vendégcsillag 14,9 TG magnitúdó fényességű volt. 2025.05.09 00:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

TCP J20131357+1154031 Aql

Ezt a vendégcsillagot 2025 05 19.6315 UT-kor fedezték fel a Sas csillagkép ÉK-i részén a Tejútban kb. 14,7 U magnitúdós fényességnél. Jó égi helyzetének köszönhetően én is megpróbáltam lefotózni. 2025.05.20. 00:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

TCP J18513997+3522412 Lyr

Ezt a tranzienst Yuji Nakamura fedezte fel a Lant csillagkép területén. Fényessége 13,7 magnitúdó volt, így mindenképpen szerettem volna lefotózni. Jómagam már halványodóban, 15 TG magnitúdó környékén kaptam el. 2025.05.25. 21:00 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

ASASSN-25cc Lyr

Újabb tranzienst kaptak el a Lant csillagképben 2025.05.27,45 UT-kor. Ezt a 15,81 magnitúdós csillagot az ASASSN csapata találta. Mivel jó helyen volt, megpróbáltam én is lefotózni. Jómagam 16,2 TG magnitúdónál kaptam el. 2025.05.30. 20:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

0,7%-os 16h 00m-es korail holdsarló

 2025 május 27-én este nagyon jó körülmények között volt lehetőség arra, hogy igen vékony holdsarlót lássunk. Meg is ragadtuk az alkalmat!

Az észleléshez a jól bevált helyünkre települtünk ki. Itt azt láttuk, hogy az égbolt nagy része nyugaton felhős volt. A megfelelő helyen viszont volt egy szép nagy lyuk. Abban bíztunk, hogy a lyuk ott marad és a felhőcsíkok közötti résekben feltűnik majd a Hold keskeny íve. Az átlátszóság egészen jónak tűnt.

Az keresést, nézelődés napnyugta után kezdtük, és sokáig csak beszélgettünk. Amikor a Hold magassága megfelelőnek tűnt elkezdtük a felhőcsíkok alját figyelni. Hosszú percekig kerestük a sarlót. Nagyon fáztunk a szél miatt, de nem adtuk fel. Mocsár Gábor, Forgács Attila és Cseh Viktor elhatározta, hogy itt bizony pozitív megfigyelés lesz. Egyszer csak Attila felkiáltott: Megvan! A fényképezőgép kijelzőjén látta meg a holdsarlót és rögtön fotózott is. Én az órámra néztem, ami 19:01 UT-kor volt. A holdsarló kora ebben a pillanatban 15 óra 59 perc volt. Ekkor már tudtam, hogy Attila ezzel a képpel egy olyan holdsarlófotó birtokosa, melynél fiatalabbat magyar amatőr, Magyarország területéről legjobb tudomásom szerint még nem készített! Történelmi pillanat. Gábor és én egy perccel később kaptuk le a sarlót így mi hajszál pontosan 16 órás sarlót fotóztunk.

Binokulárokkal is figyeltük a Holdat. A távcsövekben a Hold íve olyan110 fokos ív lehetett, és két fényesebb terület volt rajta. Ezek a fotókon is kitűnően látszanak. Az ív teljességgel szakadozott, volt részletek nélkül. A levegő hullámzott és a sarló folyamatosan süllyedt. A látvány azonban fantasztikus volt aminek mindannyian többször is hangot adtunk. A Holdat nagyjából 21:15-ig, majdnem a helyi holdnyugtáig tudtuk követni. Fantasztikus este volt!

Mindhármunknak egyéni rekord született, igaz csak távcsöves. Jómagam 12 évvel ezelőtt láttam egy 19 óra 34 perces holdsarlót, így jócskán javítottam.

Hogy mikor lsz újra ilyen lehetőség azt nem tudom. Nagyon sok dolognak össze kell állnia! Most minden adott volt számunkra, és nagyon örülök, hogy meg tudtuk ragadni ezt a könnyen elillanó pillanatot!

Tranziens a Lantban: TCP J19065629+4019093

 Ezt a 13,1 magnitúdós vendégcsillagot Yuji Nakamura fedezte fel 2025.04.29-én egy 100mm-es f/3.0-as refraktorra szerelt hűtött CCD kamerával. A csillag a Vegától 3 fokkal keletre jelent meg és utólag megtalálták a NMW csapat fotóin is.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J19065629+4019093.html

Jómagam 2025.05.01-én hajnalban fotóztam le a csillagot. Ez világidőben 2024.04.30-án 23:00 UT-kor volt a két óra eltolódás miatt. Az összegzett 10×30 sec fotón szépen látható a 13,74 TG magnitúdós égitest. Sajnos mivel egészen közel kellett fotóznom az erkély korlátjához, egy kicsit bemozdult a kép. Az erkély korlátjához értek a kábelek, és kicsit kitartották a tengelykeresztet. Ennek ellenére sikerült elcsípni a csillagot.

Tranziens a Skorpióban: TCP J16304038-3132197

Tadashi Kojima ezt a 12,5 magnitúdós tranziens objektumot 2025.04.21-én fedezte fel a Skorpióban, Egy 300 mm-es f/2,8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. Úgy tűnik, hogy a vendégcsillag egy Mira változó lehet melyet 2MASS J16304044-3132204 néven ismertünk eddig.

 CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J16304038-3132197.html

Az égitest megfigyelése a városból nem volt egyszerű, mivel csak 11 fok magasan delelt, ráadásul pont az erős fényszennyezés irányában. A csillagot a bejelentést követő napon, április 30-án hajnalban sikerült megfigyelnem. Ekkor fényessége még 12,5 TG magnitúdó körül volt, bár nehéz volt kimérni az értéket. A fotózáshoz a 400 mm-es teleobjektívemet hívtam segítségül, így sikerült megfigyelnem a csillagot. 

1,3%-os 22h 18m-es holdsarló

Április 28-án este egy igen szép holdsarló megpillantására volt esélyünk. A lehetőség igen szép látvánnyal kecsegtetett, így nagyon készültem a korai holdsarló észlelésére.

Kerékpárral érkeztem a tett helyszínére és a napnyugtát az autópálya lehajtója mellől néztük végig az időközben kiérkező Forgács Attilával és családjával. A napnyugta 17:40 UT körül történt, így onnantól kerestük a Holdat a szép, tiszta, jó átlátszóságú égen. A binokulárokkal 17:50 UT-kor vettük észre a sarlót, mindössze tíz perccel a napnyugta után. A sarló halvány volt, de a körülmények ellenére nagyon kontrasztos.

Szabad szemmel 18:00 UT körül kezdett látszani a sarló, s ezután egyre csak erősödött a látvány. Az ív nem volt összefüggő: a sarló felezőmerőlegesétől É-ra egy fényes, szinte felcsillanó rész volt látható. Ez a ragyogó rész szabad szemmel is határozottan látszott.  A sarló felezőmerőlegese kb. 80 fokos szöget zárt be a horizonttal, mivel szinte a nap „fölött” helyezkedett el. Ekkor csatlakoztak még hozzánk hárman, és így figyeltük tovább a Holdat.

Ahogy telt az idő egyre határozottabb lett a sarló, és 18:35 UT körül elkezdett derengeni a hamuszürke fény is. Ekkor a 600 mm-es Sigma tükörobjektívvel fotóztam a sarlót. Szépen látszottak a feltűnő kráterek: Humboldt, Hecataeus, Ansgarius. A sarló ívének belső széle erősen recézettnek látszott a 10×42-es binokulárban is. A hamuszürke fény ekkor már egyre erősödött, határozott volt. A távolban úszkáló repülőket is figyeltük, némelyik elrepült a holdkorong előtt. Varázslatos látvány volt, különösen úgy, hogy ezek a gépek az ADSB Exchange oldal adatai szerint Pozsony környékén repültek. Társaim mindenféle távcsövekkel figyelték és fotózták a nagyszerű holdsarlót.

Az utolsó fél órában a fényerősebb 180 mm-es Zeiss Sonnar objektívre váltottam. Ezzel a távoli tereptárgyakat is megörökítettem a nyugváshoz készülődő holdsarlóval együtt. Ahogy süllyedt a Hold, úgy lett egyre lapultabb. A horizont felett fél fok magasan már szinte 3:4 arányban volt torzulva a sarló. Fénye nagyon halovány, szinte narancsos volt.

Az utolsó 2-3 percben 19:00 UT körül már szinte vöröses volt a sarló, és alig látszott belőle valami. A legutolsó percekig követtük, még akkor is mikor csak a hamuszürke fény látszott a fák felett.

Hazafelé biciklizve azt latolgattam, mikor láthatunk legközelebb ilyet?! Elképesztő szép volt a sarló, különösen a holdnyugta idején!

Tranziens a Vadászebekben: TCP J13560585+3727068

Koichi Itagaki 2025.04.24-én egy tranziens objektumot talált a Nagy Kutya csillagképben. A csillag olyan helyen volt amit már lehetetlen észlelni a mi földrajzi szélességünkről. Két nappal később azonban a CBAT honlapján egy sokkal jobb helyen is találtak egy vendégcsillagot.

A TCP J13560585+3727068 a Vadászebek csillagképben fénylett fel egy 14,3 magnitúdós csillagként galaxisokban gazdag területen. Először arra gondoltam, hogy egy szupernóva lesz, ám kiderült hogy az adott pozícióban van egy halvány csillag is. Rögtön arra gondoltam, hogy törpenóva lesz. Egyébként este, kb. 20:30 körül vehettem észre a felfedezést, és volt fél órám arra hogy az erkélyről fotózni tudjam. Ugyanis magasabbra nem tudok nézni a háztető miatt.

Gyorsan kipakoltam, és a 400 mm-es Sigma teleobjektívvel készítettem pár próbaképet. Megtaláltam a csillag helyét, a célpontom halványan már az első próbaképeken is látszott. 10 db 30 másodperces képet csináltam, melyek határmagnitúdója 16 körül alakult. A csillagot sikerült kimérni, fényessége az észlelés idején 13,79 TG magnitúdó volt.

A csillag színe kékes, és a fényesedés mértéke is inkább törpenóva kitörésre utal. Amint lesz spektroszkópiai mérés kiderül az égitest mibenléte.

Tranziens a Kígyótartóban: TCP J18225593+1020013

2025 április 21-én hajnalban korán felébredtem. Az óra 03:20-at mutatott. Megfogadtam, hogy ha véletlen felkelek ilyen korán akkor mindenképpen ránézek a CBAT listára, hátha van valami új vendégcsillag. Most is így tettem mivel tegnap este is fotóztam, és a felszerelésem is kint volt a terszon szépen beállítva a 400mm-es Sigma teleobjektívvel. Mostanában ha városon belülről kell észlelnem, akkor ezt használom inkább: bő 1-1,5 magnitúdóval halványabb csillagokat is megmutat mint a nagy kedvencem, a 180mm-es f/2.8 Zeiss Sonnar teleobjektívem.

A listán azt láttam, hogy egy 15,03 C magnitúdós objektumot fedezett fel a kínai XOSS csapat 2025.04.20,8470 UT-kor, tehát csak pár órával ezelőtt. Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, és öt perccel később már kint is voltam az erkélyen. A megfelelő térképeket előállítottam a koordináták alapján és elkészítettem az első képeket. Már az első tesztfotón is megtaláltam a csillag helyét és láttam is egy halvány pöttyöt a megfelelő pozícióban. Ezután a 400mm-es Sigma teleobjektívvel, ISO 1600-as érzékenységgel 10 db 30 másodperces fotót készítettem. 

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18225593+1020013.html

Miután elkészültek a képek, bent összegeztem a fotót. A végső képen nagyon könnyen látszott a 15 TG magnitúdós égitest. Sajnos a mérést nehezítette, hogy nagyon közel voltak a háttércsillagok a TCP J18225593+1020013-hoz. Így 15 TG magnitúdó alatt és felett is jöttek ki értékek. Átlagosan 15 körül volt a zöld csatornán a magnitúdó. 

Az égitest mibenlétére még nem derült fény, egyelőre a VSX-ben sincs benne a csillag. A felfedezése óta jelentősen halványodott, de remélhetőleg kiderül milyen objektum!?

Íme a negyedik: fényes nóvajelölt a Nyilasban (TCP J18033733-2935266)

 A 2025-ös évben a Nyilas csillagkép hihetetlen sorozata úgy tűnik folytatódik. A negyedik nóvajelölt jelent meg a csillagkép Skorpióval közös határa közelében.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18033733-2935266.html

A csillagot a Stanislav Korotkiy, Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov által alkotott NMW Survey csapat fedezte föl elsőként 2025 04 11.006 UT-kor, majd tőlük függetlenül Tadashi Kojima is megtalálta azokon a képeken melyeket 2025 04 11.778 UT-kor készített egy 300mm-es f/2.8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. A képeken a csillag 12.0 U magnitúdós volt. A Tejút sűrű mezőjében az NGC 6528 és NGC 6522 gömbhalmazoktó északra látható az objektum.

Jómagam 2025.04.13-án hajnalban tudtam fotózni a csillagot a Hortobágyi Nemzeti Parkból. Éppen egy hajnali kitelepülős észlelést terveztünk, és nap közben értesültem a csillag megjelenéséről. Időközben sikerült vásárolnom egy 300 mm-es f/4.0-es Zeiss Sonnar teleobjektívet. A hosszabb fókusz miatt jobb felbontást és jobb határmagnitúdót vártam az eszköztől. Ez az észlelés egyébként a „first light” volt a teleobjektív számára. A fókuszálást még szokni kell, de az eredmény jó lett.

Sajnos a telihold nem messze DNy-on nagyon erősen világított, így a határmagnitúdó csak közepes volt annak ellenére is hogy az átlátszóság eléggé jól alakult. Az első képeken csak nagyon halványan látszott a csillag, de még vártam egy kicsit. A fotósorozat 02:05-02:10 között készült. Ekkor a TCP J18033733-2935266 csak tíz fok magasan tartózkodott. Megfelelő összehasonlítók híján kb. 13,5-14 magnitúdósnak becsültem. Sajnos a Nyilas csillagkép irányában ilyen alacsony deklinációknál még mindig nem egyszerű az észlelés. A fotózás befejezésekor már erősen kezdett szürkülni az ég keleten. Talán május végére érkezünk el oda, hogy a Tejút magja a teljes sötétség végén már delel.

Kíváncsi vagyok, hogyan alakul tovább a sorsa. Ez a negyedik nóva amit idén fotóztam, és még csak április közepe van!

FRISSÍTÉS!

Időközben kiderült, hogy a csillag nem nóva volt, hanem egy mikrolencse, egy lencsézési jelenség. Ez akkor jön létre mikor a fény erús gravitációs mezőn halad keresztül. A nagy tömegű égitest fókuszálja a háttércsillag fényét, és a helyzetünktől függően látjuk a fényesség megugrását, majd visszaesését. Jellemzője, hogy a fényesség nagyon szabályosan növekszik, majd csökken. A fénygörbén ez látszik. Tehát ez a halvány vendégcsillag is ebbe a csoportba tartozik.

Mesterhármas a Nyilasban: a V7993 Sgr feltűnése

2025 márciusának végén felfedezték az év harmadik nóváját is. Ezzel pedig ez lett az év harmadik nóvája a Nyilasban, ráadásul mind a három nóva egyszerre megfigyelhető! Minden szempontból mesterhármast hozott össze a Nyilas!

 CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18022164-3310319.html

VSX: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=10848473

A három egyszerre megfigyelhető galaktikus nóva helyzete

A nóvajelölt tranziens objektumra a Stanislav Korotkiy, Kirill Sokolovsky, Vladimir Belousov vezette orosz csapat talált rá 2025 március 27-én készült felvételeken. A TCP J18022164-3310319 ideiglenes jelölést megkapó égitest 12,2 magnitúdós csillagként tűnt fel a fotókon, színindexe alapján pedig már az elején esélyes volt a galaktikus nóva típusra. Később spektroszkópiai úton is megerősítést nyert az, hogy egy galaktikus nóvával van dolgunk. 

Sajnos az észlelés nem volt egyszerű, mivel a csillag nem ért magasra a szürkület kezdete előtt. Az esős idő sem kedvezett, így csak április második hetében sikerült lencsevégre kapni az égitestet. Ekkor már egy szemernyit halványodott. Maximumát 10,3 magnitúdós fényességnél érte el, az észlelés hajnalán 11,40 TG magnitúdó környékén járt. Ennek ellenére szépen látszott a horizont felett pár fokkal.

Tranziens a Nyíl csillagképben: TCP J20005674+1747256

A kínai XOSS csapat 2025 03 20.9223 UT-kor talált egy 15,79C magnitúdós tranziens objektumot a Nyíl csillagképben. Bár a csillag halványnak tűnt, úgy gondoltam mégis megpróbálom lefotózni.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J20005674+1747256.html

 

A csillagot a kínai csillagászok által üzemeltetett XOSS fedőnevű tranzienskereső csapat találta meg. Ez a program jellemzően sok halvány objektumot talál: nóvajelölteket, törpenóvákat, gravitációs lencsejelenségeket, flercsillagokat és egyebeket. 

A tranzienst március 22-én hajnalban tudtam megfigyelni. A 400 mm-es Sigma objektívet vetettem be 10×30 sec expozíciós idővel. A felvételen nagyon halványan de látszik az objektum. A határmagnitúdó a fotómon kb. 16 magnitúdó. Sajnso nem voltak összehasonlító csillagok, így nem tudtam mérést végezni, és mások megfigyelését sem láttam. Elképzelhető, hogy sosem derül ki az objektum valós mibenléte!?

A fotónak minden esetre nagyon örülök. Lehet a világon egyedül én végeztem megfigyelést a csillagról a kínai felfedezőkön kívül. 

 

Rejtélyes tranziens a Perzeuszban: TCP J03453451+4157182 (AT 2025euu)

 Március 20-án délután a CBAT honlapon olvastam, hogy a kínai XOSS csapat egy 13,84 magnitúdós tranzienst talált a Perzeuszban. A látszólag könnyednek tűnő észlelés nem volt annyira egyszerű.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J03453451+4157182.html?fbclid=IwY2xjawJJt3NleHRuA2FlbQIxMQABHYYWN9efAxIm0JlV_4b9fpjbM_nLG-SgLByfuvb5PyvCP8_NAI8AfXUOCA_aem_-QF-oF1kIQCSvNt6Ey6Nhw

A délutáni CBAT listán azt láttam, hogy a sok halvány égitest mellett felfedeztek egy fényes 13.84C magnitúdós csillagot a Perzeusz csillagképben. Az XOSS csapat felfedezése a napnyugta után kényelmes magasságban van, jó lesz észlelni – Gondoltam magamban. Gyorsan megnéztem hogy hol található pontosan a csillag és ekkor kicsit „megijedtem”. A tranziens közvetlenül, nagyon szorosan egy 14,7 magnitúdós csillagtól K-re van. Így már előre gondoltam, hogy teleobjektívvel nehézkes lesz az észlelés.

Este azért a Hortobágyról megpróbáltam fotózni a csillagot. Mivel a 400mm-es teleobjektív sem választotta szét a csillagokat így a 180 mm-es Sonnar-ra váltottam, mivel ebben szebbek a színek.

Hazaérve a feldolgozott fotókon azt láttam, hogy a célobjektum színe meglehetősen zöldes. Magnitúdót nem tudtam mérni, mert a tranziens fénye összeolvad a mellette lévő csillagéval. Azt tudtam megállapítani, hogy erősen zöldes-kékes a színe, valamint hogy a 2022-es fotóimhoz képest a csillag tényleg fényesebb. Tehát tényleg történt ott valami!

Az elkészült fotómat alább mutatom:

 

A rejtélyre remélhetőleg hamar fény derül, s profi obszervatóriumok segítenek tisztázni az égitest mibenlétét.