Tranziens jelenségek 2025 májusában

 TCP J18150814+4121534 Lyr

2025.05.07,7653 UT-kor az XOSS csapat egy törpenóva gyanús csillagot fedezett fel a Lant csillagkép Északi részén. A 14.54 C magnitúdó fényességű csillag elérhető volt számomra is, így lefotóztam az erkélyünkről. Az észlelés pillanatában a vendégcsillag 14,9 TG magnitúdó fényességű volt. 2025.05.09 00:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

TCP J20131357+1154031 Aql

Ezt a vendégcsillagot 2025 05 19.6315 UT-kor fedezték fel a Sas csillagkép ÉK-i részén a Tejútban kb. 14,7 U magnitúdós fényességnél. Jó égi helyzetének köszönhetően én is megpróbáltam lefotózni. 2025.05.20. 00:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

TCP J18513997+3522412 Lyr

Ezt a tranzienst Yuji Nakamura fedezte fel a Lant csillagkép területén. Fényessége 13,7 magnitúdó volt, így mindenképpen szerettem volna lefotózni. Jómagam már halványodóban, 15 TG magnitúdó környékén kaptam el. 2025.05.25. 21:00 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

ASASSN-25cc Lyr

Újabb tranzienst kaptak el a Lant csillagképben 2025.05.27,45 UT-kor. Ezt a 15,81 magnitúdós csillagot az ASASSN csapata találta. Mivel jó helyen volt, megpróbáltam én is lefotózni. Jómagam 16,2 TG magnitúdónál kaptam el. 2025.05.30. 20:30 UT, Canon EOS 1100D + Zeiss Sonnar 4/300 tele, 10×30 sec, ISO 1600:

0,7%-os 16h 00m-es korail holdsarló

 2025 május 27-én este nagyon jó körülmények között volt lehetőség arra, hogy igen vékony holdsarlót lássunk. Meg is ragadtuk az alkalmat!

Az észleléshez a jól bevált helyünkre települtünk ki. Itt azt láttuk, hogy az égbolt nagy része nyugaton felhős volt. A megfelelő helyen viszont volt egy szép nagy lyuk. Abban bíztunk, hogy a lyuk ott marad és a felhőcsíkok közötti résekben feltűnik majd a Hold keskeny íve. Az átlátszóság egészen jónak tűnt.

Az keresést, nézelődés napnyugta után kezdtük, és sokáig csak beszélgettünk. Amikor a Hold magassága megfelelőnek tűnt elkezdtük a felhőcsíkok alját figyelni. Hosszú percekig kerestük a sarlót. Nagyon fáztunk a szél miatt, de nem adtuk fel. Mocsár Gábor, Forgács Attila és Cseh Viktor elhatározta, hogy itt bizony pozitív megfigyelés lesz. Egyszer csak Attila felkiáltott: Megvan! A fényképezőgép kijelzőjén látta meg a holdsarlót és rögtön fotózott is. Én az órámra néztem, ami 19:01 UT-kor volt. A holdsarló kora ebben a pillanatban 15 óra 59 perc volt. Ekkor már tudtam, hogy Attila ezzel a képpel egy olyan holdsarlófotó birtokosa, melynél fiatalabbat magyar amatőr, Magyarország területéről legjobb tudomásom szerint még nem készített! Történelmi pillanat. Gábor és én egy perccel később kaptuk le a sarlót így mi hajszál pontosan 16 órás sarlót fotóztunk.

Binokulárokkal is figyeltük a Holdat. A távcsövekben a Hold íve olyan110 fokos ív lehetett, és két fényesebb terület volt rajta. Ezek a fotókon is kitűnően látszanak. Az ív teljességgel szakadozott, volt részletek nélkül. A levegő hullámzott és a sarló folyamatosan süllyedt. A látvány azonban fantasztikus volt aminek mindannyian többször is hangot adtunk. A Holdat nagyjából 21:15-ig, majdnem a helyi holdnyugtáig tudtuk követni. Fantasztikus este volt!

Mindhármunknak egyéni rekord született, igaz csak távcsöves. Jómagam 12 évvel ezelőtt láttam egy 19 óra 34 perces holdsarlót, így jócskán javítottam.

Hogy mikor lsz újra ilyen lehetőség azt nem tudom. Nagyon sok dolognak össze kell állnia! Most minden adott volt számunkra, és nagyon örülök, hogy meg tudtuk ragadni ezt a könnyen elillanó pillanatot!

Tranziens a Lantban: TCP J19065629+4019093

 Ezt a 13,1 magnitúdós vendégcsillagot Yuji Nakamura fedezte fel 2025.04.29-én egy 100mm-es f/3.0-as refraktorra szerelt hűtött CCD kamerával. A csillag a Vegától 3 fokkal keletre jelent meg és utólag megtalálták a NMW csapat fotóin is.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J19065629+4019093.html

Jómagam 2025.05.01-én hajnalban fotóztam le a csillagot. Ez világidőben 2024.04.30-án 23:00 UT-kor volt a két óra eltolódás miatt. Az összegzett 10×30 sec fotón szépen látható a 13,74 TG magnitúdós égitest. Sajnos mivel egészen közel kellett fotóznom az erkély korlátjához, egy kicsit bemozdult a kép. Az erkély korlátjához értek a kábelek, és kicsit kitartották a tengelykeresztet. Ennek ellenére sikerült elcsípni a csillagot.

Tranziens a Skorpióban: TCP J16304038-3132197

Tadashi Kojima ezt a 12,5 magnitúdós tranziens objektumot 2025.04.21-én fedezte fel a Skorpióban, Egy 300 mm-es f/2,8-as teleobjektívre szerelt Canon EOS 6D kamerával. Úgy tűnik, hogy a vendégcsillag egy Mira változó lehet melyet 2MASS J16304044-3132204 néven ismertünk eddig.

 CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J16304038-3132197.html

Az égitest megfigyelése a városból nem volt egyszerű, mivel csak 11 fok magasan delelt, ráadásul pont az erős fényszennyezés irányában. A csillagot a bejelentést követő napon, április 30-án hajnalban sikerült megfigyelnem. Ekkor fényessége még 12,5 TG magnitúdó körül volt, bár nehéz volt kimérni az értéket. A fotózáshoz a 400 mm-es teleobjektívemet hívtam segítségül, így sikerült megfigyelnem a csillagot. 

1,3%-os 22h 18m-es holdsarló

Április 28-án este egy igen szép holdsarló megpillantására volt esélyünk. A lehetőség igen szép látvánnyal kecsegtetett, így nagyon készültem a korai holdsarló észlelésére.

Kerékpárral érkeztem a tett helyszínére és a napnyugtát az autópálya lehajtója mellől néztük végig az időközben kiérkező Forgács Attilával és családjával. A napnyugta 17:40 UT körül történt, így onnantól kerestük a Holdat a szép, tiszta, jó átlátszóságú égen. A binokulárokkal 17:50 UT-kor vettük észre a sarlót, mindössze tíz perccel a napnyugta után. A sarló halvány volt, de a körülmények ellenére nagyon kontrasztos.

Szabad szemmel 18:00 UT körül kezdett látszani a sarló, s ezután egyre csak erősödött a látvány. Az ív nem volt összefüggő: a sarló felezőmerőlegesétől É-ra egy fényes, szinte felcsillanó rész volt látható. Ez a ragyogó rész szabad szemmel is határozottan látszott.  A sarló felezőmerőlegese kb. 80 fokos szöget zárt be a horizonttal, mivel szinte a nap „fölött” helyezkedett el. Ekkor csatlakoztak még hozzánk hárman, és így figyeltük tovább a Holdat.

Ahogy telt az idő egyre határozottabb lett a sarló, és 18:35 UT körül elkezdett derengeni a hamuszürke fény is. Ekkor a 600 mm-es Sigma tükörobjektívvel fotóztam a sarlót. Szépen látszottak a feltűnő kráterek: Humboldt, Hecataeus, Ansgarius. A sarló ívének belső széle erősen recézettnek látszott a 10×42-es binokulárban is. A hamuszürke fény ekkor már egyre erősödött, határozott volt. A távolban úszkáló repülőket is figyeltük, némelyik elrepült a holdkorong előtt. Varázslatos látvány volt, különösen úgy, hogy ezek a gépek az ADSB Exchange oldal adatai szerint Pozsony környékén repültek. Társaim mindenféle távcsövekkel figyelték és fotózták a nagyszerű holdsarlót.

Az utolsó fél órában a fényerősebb 180 mm-es Zeiss Sonnar objektívre váltottam. Ezzel a távoli tereptárgyakat is megörökítettem a nyugváshoz készülődő holdsarlóval együtt. Ahogy süllyedt a Hold, úgy lett egyre lapultabb. A horizont felett fél fok magasan már szinte 3:4 arányban volt torzulva a sarló. Fénye nagyon halovány, szinte narancsos volt.

Az utolsó 2-3 percben 19:00 UT körül már szinte vöröses volt a sarló, és alig látszott belőle valami. A legutolsó percekig követtük, még akkor is mikor csak a hamuszürke fény látszott a fák felett.

Hazafelé biciklizve azt latolgattam, mikor láthatunk legközelebb ilyet?! Elképesztő szép volt a sarló, különösen a holdnyugta idején!

Tranziens a Vadászebekben: TCP J13560585+3727068

Koichi Itagaki 2025.04.24-én egy tranziens objektumot talált a Nagy Kutya csillagképben. A csillag olyan helyen volt amit már lehetetlen észlelni a mi földrajzi szélességünkről. Két nappal később azonban a CBAT honlapján egy sokkal jobb helyen is találtak egy vendégcsillagot.

A TCP J13560585+3727068 a Vadászebek csillagképben fénylett fel egy 14,3 magnitúdós csillagként galaxisokban gazdag területen. Először arra gondoltam, hogy egy szupernóva lesz, ám kiderült hogy az adott pozícióban van egy halvány csillag is. Rögtön arra gondoltam, hogy törpenóva lesz. Egyébként este, kb. 20:30 körül vehettem észre a felfedezést, és volt fél órám arra hogy az erkélyről fotózni tudjam. Ugyanis magasabbra nem tudok nézni a háztető miatt.

Gyorsan kipakoltam, és a 400 mm-es Sigma teleobjektívvel készítettem pár próbaképet. Megtaláltam a csillag helyét, a célpontom halványan már az első próbaképeken is látszott. 10 db 30 másodperces képet csináltam, melyek határmagnitúdója 16 körül alakult. A csillagot sikerült kimérni, fényessége az észlelés idején 13,79 TG magnitúdó volt.

A csillag színe kékes, és a fényesedés mértéke is inkább törpenóva kitörésre utal. Amint lesz spektroszkópiai mérés kiderül az égitest mibenléte.

Tranziens a Kígyótartóban: TCP J18225593+1020013

2025 április 21-én hajnalban korán felébredtem. Az óra 03:20-at mutatott. Megfogadtam, hogy ha véletlen felkelek ilyen korán akkor mindenképpen ránézek a CBAT listára, hátha van valami új vendégcsillag. Most is így tettem mivel tegnap este is fotóztam, és a felszerelésem is kint volt a terszon szépen beállítva a 400mm-es Sigma teleobjektívvel. Mostanában ha városon belülről kell észlelnem, akkor ezt használom inkább: bő 1-1,5 magnitúdóval halványabb csillagokat is megmutat mint a nagy kedvencem, a 180mm-es f/2.8 Zeiss Sonnar teleobjektívem.

A listán azt láttam, hogy egy 15,03 C magnitúdós objektumot fedezett fel a kínai XOSS csapat 2025.04.20,8470 UT-kor, tehát csak pár órával ezelőtt. Gyorsan felöltöztem, megmostam az arcom, és öt perccel később már kint is voltam az erkélyen. A megfelelő térképeket előállítottam a koordináták alapján és elkészítettem az első képeket. Már az első tesztfotón is megtaláltam a csillag helyét és láttam is egy halvány pöttyöt a megfelelő pozícióban. Ezután a 400mm-es Sigma teleobjektívvel, ISO 1600-as érzékenységgel 10 db 30 másodperces fotót készítettem. 

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J18225593+1020013.html

Miután elkészültek a képek, bent összegeztem a fotót. A végső képen nagyon könnyen látszott a 15 TG magnitúdós égitest. Sajnos a mérést nehezítette, hogy nagyon közel voltak a háttércsillagok a TCP J18225593+1020013-hoz. Így 15 TG magnitúdó alatt és felett is jöttek ki értékek. Átlagosan 15 körül volt a zöld csatornán a magnitúdó. 

Az égitest mibenlétére még nem derült fény, egyelőre a VSX-ben sincs benne a csillag. A felfedezése óta jelentősen halványodott, de remélhetőleg kiderül milyen objektum!?