2025. március 26., szerda

Tranziens a Nyíl csillagképben: TCP J20005674+1747256

A kínai XOSS csapat 2025 03 20.9223 UT-kor talált egy 15,79C magnitúdós tranziens objektumot a Nyíl csillagképben. Bár a csillag halványnak tűnt, úgy gondoltam mégis megpróbálom lefotózni.

 


A csillagot a kínai csillagászok által üzemeltetett XOSS fedőnevű tranzienskereső csapat találta meg. Ez a program jellemzően sok halvány objektumot talál: nóvajelölteket, törpenóvákat, gravitációs lencsejelenségeket, flercsillagokat és egyebeket. 

A tranzienst március 22-én hajnalban tudtam megfigyelni. A 400 mm-es Sigma objektívet vetettem be 10×30 sec expozíciós idővel. A felvételen nagyon halványan de látszik az objektum. A határmagnitúdó a fotómon kb. 16 magnitúdó. Sajnso nem voltak összehasonlító csillagok, így nem tudtam mérést végezni, és mások megfigyelését sem láttam. Elképzelhető, hogy sosem derül ki az objektum valós mibenléte!?


A fotónak minden esetre nagyon örülök. Lehet a világon egyedül én végeztem megfigyelést a csillagról a kínai felfedezőkön kívül. 
 

2025. március 24., hétfő

Rejtélyes tranziens a Perzeuszban: TCP J03453451+4157182 (AT 2025euu)

 Március 20-án délután a CBAT honlapon olvastam, hogy a kínai XOSS csapat egy 13,84 magnitúdós tranzienst talált a Perzeuszban. A látszólag könnyednek tűnő észlelés nem volt annyira egyszerű.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J03453451+4157182.html?fbclid=IwY2xjawJJt3NleHRuA2FlbQIxMQABHYYWN9efAxIm0JlV_4b9fpjbM_nLG-SgLByfuvb5PyvCP8_NAI8AfXUOCA_aem_-QF-oF1kIQCSvNt6Ey6Nhw


A délutáni CBAT listán azt láttam, hogy a sok halvány égitest mellett felfedeztek egy fényes 13.84C magnitúdós csillagot a Perzeusz csillagképben. Az XOSS csapat felfedezése a napnyugta után kényelmes magasságban van, jó lesz észlelni – Gondoltam magamban. Gyorsan megnéztem hogy hol található pontosan a csillag és ekkor kicsit „megijedtem”. A tranziens közvetlenül, nagyon szorosan egy 14,7 magnitúdós csillagtól K-re van. Így már előre gondoltam, hogy teleobjektívvel nehézkes lesz az észlelés.

Este azért a Hortobágyról megpróbáltam fotózni a csillagot. Mivel a 400mm-es teleobjektív sem választotta szét a csillagokat így a 180 mm-es Sonnar-ra váltottam, mivel ebben szebbek a színek.

Hazaérve a feldolgozott fotókon azt láttam, hogy a célobjektum színe meglehetősen zöldes. Magnitúdót nem tudtam mérni, mert a tranziens fénye összeolvad a mellette lévő csillagéval. Azt tudtam megállapítani, hogy erősen zöldes-kékes a színe, valamint hogy a 2022-es fotóimhoz képest a csillag tényleg fényesebb. Tehát tényleg történt ott valami!

Az elkészült fotómat alább mutatom:

 


A rejtélyre remélhetőleg hamar fény derül, s profi obszervatóriumok segítenek tisztázni az égitest mibenlétét.


2025. március 12., szerda

Egy izgága nóva a Nyilasban: V7992 Sgr

 Az év eleje nagyon jól indult a tranziens objektumok kedvelői számára, ugyanis január végén egymással szinte egy időben két nóvát fényes nóvát is felfedeztek a Nyilas csillagkép területén, közel galaxisunk magjához. Ebben a bejegyzésben egy olyan nóváról lesz szó melyet nem tudtam megfigyelni, ám érdekes fénymenete miatt mégis érdemes lesz emlékeznünk majd rá.

A felvétel amelyen felfedezték a vendégcsillagot

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J17590439-3601111.html

VSX adatlap: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=8278029

A csillag sajnos hazánkból alig látható helyen látszott, így a megfigyelés nagyon nehéz volt. Az alábbi térképek a nóva pozícióját mutatják:

 


A nóvajelöltet Koichi Itagaki találta meg a 2025.01.29,8817 UT-kor készült felvételein a Messier 7 jelű nyilthalmaztól egy fokkal DDK-i irányban már a Nyilas csillagkép területén. A nóva néhány fényesebb csillag kis csoportja között látszik. A csillag fényessége a felfedezéskor 10,5 magnitúdó volt, ezt nem volt könnyű elcsípni a hajnali égen. Ekkor még Japánból nézve is alacsonyan volt a terület. Nagy szerencsére a nóvajelöltet még fényesedő ágon kapták el. Az az érdekes, hogy területet legutoljára Adrew Pearce ausztrál amatőrcsillagász fotózta le még 2024.10.31-én. Ekkor a csillag fényessége még 12,5 magnitúdó alatt volt. Elképzelhető tehát, hogy a kitörésnek nem a legelején lett felfedezve a csillag, hanem ez akár a sokadik visszafényesedése is lehet. A nap közelsége miatt a területet senki sem fotózta közvetlenül a felfedezés előtt, így nem tudjuk mikor kezdődött a kitörés. Ez egy kis pikantériát ad a történethez!

Rob Kaufman fotója Ausztráliából

Jómagam Rob Kaufman ausztrál amatőrcsillagász fotóin láttam először a nóvát, és csillagkörnyezetét. Valóban egy szoros 8-9 magnitúdós csillagok alkotta aszterizmusban fénylett fel. Nézegettem sokszor a Stellariumot, hogy vajon mikor lehet majd észlelni a csillagot tőlünk, de sajnos március közepén érkezik el az az időszak, amikor a szürkület előtt a Messier 7 környéke egyáltalán delel. Így nem láttam esélyét annak hogy észleljem a V7992 Sgr-t.

Azonban ahogy telt az idő az AAVSO LCG fénygörbéjén nézegetve érdekesen alakult a nóva „sorsa”. Ikeretestvéréhez, a V7991 Sgr-hez hasonlóan ez sem csak felfénylett és elhalványodott, hanem szédületes „liftezésbe” kezdett. Kezdetben a fényessége felment egészen 10,1 TG magnitúdóig és elkezdett csökkenni. Ekkor még mindenki egy általános fénymenetet gondolt a következő napokban. Egy bő hét alatt a csillag ehalványodott 11,7 TG magnitúdóig majd szépen megindult lassacskán felfelé. Február 23-ig egészen 11,1 V magnitúdóig fényesedett, ott megállt egy kicsit majd ismét halványodott egészen február 26-ig. Február 26-án 11,4 V magnitúdóról kilőtt és egyre csak nőtt a fényessége. Március 4-én már 10,3 V magnitúdóig repesztett, megközelítve a felfedezése óta látott maximumát. Ekkor már teljesen le voltam nyűgözve, minden nap vártam az újabb pontocskákat, észleléseket a fénygörbén. Ekkor láttam esélyét annak, hogy ha kitart a lendület, akár én is megfigyelhetem. 

Másnap reggel viszont a fénygörbén az észlelések meredek zuhanást mutattak: 5-én reggel már újra csak 10,26 V magnitúdó volt a fényesség, és ez a napi 0,2 magnitúdós halványodási ütem nem volt túl bíztató. A lendület valóban alábbhagyott és a következő öt napban a V7992 fényessége csökkent nagyjából 0,8 magnitúdót. A legrosszabb továbbra is az volt, hogy a megfigyelésnek nem volt esélye a szürkület folyamatos korábbra tolódása miatt.

Meglátjuk hogyan folytatódik a nóva fényességének alakulása. Ha május elejéig kitartana, akkor talán el tudnám csípni egy jó észlelőhelyről.

2025. március 4., kedd

Tranziens a Zsiráfban: TCP J14034008+7947313

 A CBAT TOCP honlapján láttam meg azt, hogy egy viszonylag fényes tranzienst talált a kínai XOSS csapat a Zsiráf és Kis Medve csillagképek határán. Messze északon ritkán látunk ilyen jellegű objektumot.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J14034008+7947313.html

 


A csillagot a kínai XOSS csapat 13,94C magnitúdós fényességnél találta 2025.02.27,6363 UT-kor készült fotókon. A bejelentést követően én is terveztem a fotózást, ám sajnos a rossz időjárás miatt erre napokig nem volt lehetőség. Már kezdtem azt hinni, hogy a törpenóva azóta elhalványodott, ám 03.03-án a Hortobágyról mégis megpróbáltam lefotózni. A csillag a 400mm-es Sigma objektívvel készített 30 másodperces fotókon nem is látszott nehezen. Fényessége ekkor a felvételek kiértékelése alapján 14,99 TG magnitúdó volt. Amatőrtársakkal való konzultációk alapján a csillag egyenletesen halványodik, talán még pár napig megfigyelhető. Az elkészült képhez jelen esetben a 400 mm-es f/5.6-os Sigma teleobjektívemet használtam a Canon EOS 1100D-vel.

 


TCP J14034008+7947313   2025 02 27.6363*  14 03 40.08 +79 47 31.3  13.94C             Cam       R 3

VSX adatlap: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=10006155


2025. február 23., vasárnap

Fényes nóva a Nyilasban: V7991 Sgr (TCP J18265456-2719122)


2025 januárjának végén egymás után kettő tranzienst is felfedeztek egymáshoz közeli időpontban a Nyilas csillagkép területén. Az egyik csillagot Yuiko Sakurai fedezte fel a másikat Koichi Itagaki. A Yuiko Sakurai által felfedezett csillag észlelésére volt csak esély Magyarország területéről, bár ez sem volt egyszerű. A V7991 Sgr észlelése kalandosra sikerült.


A TCP J18265456-2719122 jelű tranziens objektumot Sakurai 2025 01 26.8614 UT-kor találta meg egy 180mm-es teleobjektívre szerelt Nikon D7500-as fényképezőgéppel készült fotón. Ezen a napon még Japánban is nagyon nehezen látszott a Nyilas, a felvételen 9,2 magnitúdósnak látszik a csillag. Nem sokkal később Ausztráliából Andrew Pearce is észlelte a csillagot. Ő 9.30 (V), 10.68 (TB) és 9.15 (TR) magnitúdókat állapított meg.
Jómagam is szerettem volna észlelni az égitestet ám ez szinte lehetetlen volt, ugyanis éppen a csillagászati szürkület végén kelt a Nyilas Debrecenből nézve. A felfedezés utáni napokban rossz volt az időjárás, és a nóvajelölt is halványodott. Később spektroszkópiailag is megerősítették, hogy a csillag nóva így megkapta a végleges V7991 Sgr elnevezést. Közben a másik nóva is megkapta a V7992 Sgr végleges nevet. Kezdtem elengedni az észlelés lehetőségét ám két hét múlva azt láttam, hogy a V7991 fényessége újra nő, majd visszaesik, majd megint nő! 11-10.5 magnitúdó között hullámzott a csillag fényessége az AAVSO észlelések alapján. Többször is nekifutottam a megfigyelésnek február első heteiben, de nem sikerült sosem. Nem tudtam előbányászni a szürkületből a csillagot.
Aztán 2025. február 21-én hajnalban újból fényességnövekedést tapasztaltam a görbe alapján és eldöntöttem, hogy csak azért is újra próbálkozok. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy egy 10,5 magnitúdós csillag még most se látsszon a fotón. Úgy számoltam, hogy a V7991 Sgr 6 fok magasra emelkedik a teljes sötétség végének időpontjában. Egy 400mm-es teleobjektívnek ezt már meg kell mutatnia! Így hajnali 04:00 UT-kor elkezdtem fotózni a lakásunk erkélyéről. Ekkor még nem látszott a csillag de tíz perccel később már halványan igen. Sajnos a fényszennyezésen kívül két gyárkémény is erős vörös fénnyel világított, de siker koronázta ezt a próbálkozást. A 10×30 másodperces összegzett fotón stabil a nóva látványa, bár jócskán kellett sötétíteni az eget. El is határoztam, hogy másnap kiugrok egy fényszennyezéstől mentes helyre.

A nóva éppen látszik a fotómon a spártai körülmények ellenére

 

A csillag fényességét kimértem és 10,57 TG magnitúdó jött ki eredményül, ami illeszkedik a többi észlelés által alkotott görbéhez. Úgy tűnik, hogy most újra halványodik ez a nóva, meglátjuk mit produkál ezután.

2025.02.22. Másnap kora hajnalban újra próbálkoztam az észleléssel az erkélyről, ám a fotókon nem látszott az égitest. A pára, a fényszennyezés meghiúsította a megfigyelést. Terveztem a kitelepülést, de az erős fagy és a munkahelyi kötelességek miatt végül nem mentem ki. Talán majd pár nap múlva, amikor a Hold is elvonul a területről.

2025.03.03. FRISSÍTÉS

Bő egy hét után tudtam csak visszetérni a nóvához. Ezen a reggelen is nehezen látszott a fotókon a csillag, de sikerült kimérni. Fényessége 10,9 TG magnitúdó volt, ami az AAVSO fénygörbéje alapján újból emelkedő (stagnáló) tendenciára utal. Eddig a csillag nagyon szép hullámzásokat produkált amint az az alábbi fénygörbén is látható.


2025.03.05. FRISSÍTÉS

A mai reggelen sikerült viszonylag jó égen a Hortobágyi Nemzeti Parkból lefotózni a V7991 Sgr jelű nóvát. A fényessége az utóbbi két napban újból lassanként nőtt, az észlelés reggelén 10,76 TG magnitúdónál járt. A fénykép az általam készített eddigi legjobb felvétel lett a csillagról. Nem tudom meddig látható még, és hogy lesz-e ennél fényesebb.




2025. február 5., szerda

Tranziens az Egyszarvú csillagképben: TCP J06483349+0656228 = PNV J06483343+0656236

 

2025 február 4-én éppen azon bosszankodtam, hogy a Nyilasban látható két fényes nóvajelöltet esélyünk sincs észlelni. Sajnos annyira alacsonyan látszanak a szürkületben, hogy nem láthatóak Magyarországról. Aztán 4-én délelőtt láttam, hogy az Egyszarvúban is találtak valamit. Sőt ez a valami már korábban is aktív volt. Az objektum kifényesedését először K.Itagaki japán amatőrcsillagász erősítette meg.

CBAT: http://www.cbat.eps.harvard.edu/unconf/followups/J06483349+0656228.html?fbclid=IwY2xjawIPVkFleHRuA2FlbQIxMQABHY4IQVeeAj_tmoJQwZ0wgsHRlgYV-z-jWOzo8nlesO1dwl5dDVzwaAUI6Q_aem_cPCU-MdCsiYxyTJc2cyYxw


Amint már említettem, két fényes nóvajelölt is egyszerre volt aktív a Nyilasban, s erre jött még ráadásként egy vendégcsillag a téli tejútban. A tranziens kényelmes, +6 fokos deklinációnál jelent meg, így esélyesnek láttam, hogy észlelni tudjam. Fényessége 11,5 magnitúdó volt a felfedezéskor. Néhány perccel az első jelentés után azt láttam, hogy a frissített hírfolyamban az objektumra azt írták, hogy ez a csillag azonos a PNV J06483343+0656236-vel melyet S. Kaneko fedezett fel 2014 11 22.569UT-kor. Ráadásul már tavaly év vége felé is aktívnak mutatkozott. Színe alapján törpenóvának tűnik, de ez a többszörös aktivitás igen érdekessé teszi a csillagot.

Jómagam 2025.02.04-én este 19:15 UT-kor észleltem a kitörését ennek az objektumnak, és a színe alapján én is törpenóva kitörésére gyanakszom. A fényessége az észleléskor 12,05 TG magnitúdó volt, bár a sűrű téli tejút mezőcsillagai között nehéz volt a méricskélés. A légköri körülmények viszonylag jók voltak, csak az első negyed környékén járó Hold zavart egy kissé. A megfigyeléshez a szokásos szerelésemet használtam: Canon EOS 1100D fényképezőgép és a jó öreg 180mm-es f2.8-as Zeiss Sonnar teleobjektív. Összesen 10 db fotót készítettem, majd összegeztem őket. A fényesség kimérését természetesen IRIS-ben végeztem a szokásos módon, zöld csatornán.



TCP J06483349+0656228 = PNV J06483343+0656236: https://www.aavso.org/vsx/index.php?view=detail.top&oid=399830&image=poss2ukstu_red


2025. február 4., kedd

1,6%-os, 27h 30m-es holdsarló

A mai estére nagyon készültem. Részben azért mert már tavaly október óta nem láttam holdsarlót, részben pedig mert éppen most akarom tesztelni az új szerzeményemet. Vásároltam egy Sigma 600mm-es f8-as tükörobjektívet, mely még az eredeti japán gyártmány. Nagyon jó lesz holdsarlózáshoz!



A holdat szabad szemmel 16:06 UT-kor vettem észre, kora ekkor 27 óra 30 perc volt újhold után. Rögtön ráálltam a fényképezőgéppel is. Fantasztikus felszíni részletek mutatkoztak a Canon EOS 1100D élőképén. Sajnos a hold sarlóját csak kétszer tíz perc erejéig láttam, a felhőzet miatt. A DNy-i horizontot 10 fok magasságig bevonták a sötét altostratusok, melyek miatt a holdsarlózást hamar be kellett fejeznem. Az úk objektív jól vizsgázott, én pedig gazdagabb lettem egy újabb trófeával.