MERKÚR ÁTVONULÁS
2019. november 11-én
-
A 2019-es esztendőben
több szép csillagászati jelenséget is megfigyelhettünk, s ezek között a
leglátványosabb a Merkúr átvonulása volt a Nap előtt mely késő délután volt
látható Magyarország területéről. A novemberi időjárás nem volt túl kegyes, de
azért valamennyit lehetett látni a jelenségből. Legközelebb sajnos csak 13 év
múlva lesz látható újból a Merkúr apró korongja a Nap előtt!
Az esemény teljes megfigyelésére kevés helyről adódott lehetőség: gyakorlatilag
csak Dél-Amerika volt az egyetlen kontinens, ahonnan a jelenség végig látható
volt. Emellett Afrika nyugati csücske és Észak-Amerika keleti területeiről
látszott a teljes tranzit. Európából (benne hazánkból is) az átvonulás még zajlott
a napnyugta időpontjában. Az alábbi térkép mutatja a megfigyelhetőséget a világ
különböző pontjain:
Akárcsak 2016. május 9.-én, a tranzit csak részben volt megfigyelhető:
Az ország különböző területei között fél óra eltérés volt a helyi napnyugta időpontjában,
és a délnyugati határvidéken lévő megfigyelők majdnem láthatták az átvonulás
közepét.
A Merkúr és a Nap első érintkezésére 12:35:25 UT-kor került sor,
amikor a Nap 18-20 fokos magasságban tartózkodott a magyar megfigyelők
nézőpontjából. A két égitest látszó méretében is hatalmas különbség
mutatkozott:
Merkúr: d = 10.0” (a Nap átmérőjének 1/194-ed része)
Nap: d =
1938.3” (a napfelszín üresnek
látszott)
Három és fél évvel ezelőtt a két égitest méretkülönbségének aránya
1/155 volt, így most bizony sokkal apróbb volt a Merkúr a Naphoz képest. Ennek
oka, hogy a Föld napközelben lesz nemsokára, és a Merkúr is. Viszont a Merkúr
napközelsége azt okozza, hogy a Földtől távolabb kerül.
Műszerek
A jelenséget a 130/650-es Newton távcsövemmel figyeltem meg, és
akárcsak három éve az objektívet 43mm-re blendéztem le. Így gyakorlatilag egy
43/650-es, f/15-ös távcsővel néztem meg a jelenséget, és ezzel mértem a
kontaktusadatokat is. Egy 17mm-es okulárt használtam, 38×-os nagyítással és
megpróbáltam fotózni is!
Az észlelés menete
A Nap-Merkúr randevúról
természetesen már nagyon régen tudtam, több évvel ezelőtt. Pár nappal az
átvonulás előtt megszületett a kisfiam, így számomra különösen emlékezetes
marad ez a megfigyelés 😊. Sok problémám adódott azzal, hogy megfelelő
fotókat készítsek, ugyanis a Newton tubusom nem alkalmas a primer fókuszú
fotózásra. A Canon EOS tükörreflexes váz benézőkéjén keresztül nagyon nehéz
volt fotózni, és a jelentős kómahiba miatt nem is tudtam a teljes látómezőben
éles képet készíteni. Mindegy! Úgy voltam vele, hogy igyekszem a Merkúrt
megörökíteni, nem a teljes napkorongot. Másik nehézség volt, hogy a harmadik
emeleti erkélyünk DDK-i tájolású, így a DDNy-i horizontot még éppen el tudom
érni távcsővel. Tehát tudtam, hogy az erkélyünkről maximum az első
negyven percet láthatom.
Mikor eljött az átvonulás napja, már jó előre elkészültem. Sajnos az
időjárás nem kegyelmezett: az átvonulás alatt végig erősen fátyolfelhős volt az
ég, és sokszor a Nap teljes takarásban volt. Hála Istennek az első és a második
kontaktus idején csak fátyolfelhős volt ott az ég, ahol a Nap
tartózkodott. Így sikerült megmérnem őket:
I. KONTAKTUS: 12:35:34
UT (+/- 2sec)
II. KONTAKTUS: 12:37:13 UT
Az első kontaktus időpontját nehéz volt megbecsülni. Ebben az is nagy
nehézséget okozott, hogy a nagyítást nem növelhettem 38×-osnál tovább, mert a
fátyolfelhőzet folyamatosan takarta a Napot és fényszegény volt a kép. Aztán a
belépés után megérkeztek a folyamatosan vándorló felhők, így sajnos csak
szakaszosan volt lehetőségem bármit is megpillantani. Olyankor egy- másfél
percig jó volt minden, de aztán újra jöttek a felhők. Ez ment gyakorlatilag
13:14 UT-ig, amikoris a Nap már lassan eltűnt a társasház fala mögött. Ekkorra
azonban DNy-i irányból már szinte teljesen bezáródott a felhőzet. Látszott hol
van a Nap, de távcsővel képtelenség volt bármit is megpillantani.
A Nap felszíne a megfigyelés idején szinte teljesen üres volt, bár
annyira nem is volt sok idő megfigyelni a napfelszínt. Örültem hogy ebben a
szűk háromnegyed órában egyáltalán láttam magát a Merkúrt. A kis apró korongja
nagyon fekete volt, és bizony nagyon pici is; három évvel ezelőtt valahogy
nagyobbnak éreztem a Naphoz képest. Ennek okairól már a cikk elején beszéltünk.
Ahogy említettem, nagyon nehéz volt
fotózni: a fókuszálás, a felhők, a fényszegény kép, mind-mind közrejátszott
ebben. Azért két normálisabb fotót mégis csak sikerült összehozni. Az egyik
fentebb, a másik itt lent látható:
 |
Az egyik legjobban sikerült kép! Sajnos csak 2-3 perces szünetek adódtak, amikor a fókuszálást, exponálást
és minden egyebet gyorsan el kellett végezni.
Canon EOS 1100D + 130/650 Newton 43mm-re blendézve, okulárprojekció (17mm-es Plössl okulár) |
Összegzés:
Akárcsak
három éve, a jelenséget most sem sikerült zökkenőmentesen megfigyelni. Sőt!
Most talán még keményebbek voltak a körülmények. A megfigyelés táblázatos
összegzése:
Dátum: 2019. november
11.
Megfigyelő: Cseh Viktor, Cseh-Nagy
Katalin
Helyszín: Debrecen, GPS:
47.524N 21.621E
Távcső: 130/650 Newton
43mm-re blendézve = f/15.1-es fényerővel
+
17mm-es okulár 38×-os nagyítással
Légkör: S-4 / T-3
(folyamatos fátyolfelhőzet, vonuló felhőpamacsok)
Megfigy.
hossza:
szűk háromnegyed óra
Fred Espenak amerikai csillagász már közzétette a következő Merkúr átvonulás adatait is, amit alább láthatunk. Jó készülődést mindenkinek 2032 novemberéig! :)
2019. november
11., Cseh Viktor, Debrecen
